Újabb hatalmas napkitörés 20-án
2005. január 18., kedd, 16:06|Utolsó módosítás: 2005. január 20., csütörtök, 14:09
A cikk betűmérete : kisebb nagyobb
Január 20-án hazai idő szerint 8 órakor a három nappal ezelőttinél is sokkal nagyobb napkitörés történt a 720-as napfoltcsoport felett. 21-én új geomágneses vihar alakulhat ki.
1/3. oldal >>
Fotó: Mark Farmer
Sarki fény Alaszkában, 2005. január 17-én
Ajánlat
SpaceWeather.com
A SOHO honlapja
Időjárási műholdképek
Ajánlat
Az eddigi legnagyobb napkitörés
A 720-as napfoltcsoport (Jan Koeman felvétele)
Képgaléria
A Föld mágneses tere lassan magához tér a január 17-i nagy koronakitörés (lásd lent) okozta zavarból. 18-án erős sarki fényről számoltak be Alaszkában, Kanadában és Skandináviában, 19-én pedig a sarki fények már igen alacsony szélességeken, például Arizonában is felbukkantak. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, és Magyarországon nem csodálhattuk meg a jelenséget. A geomágneses vihar miatti komoly zavarokról sehonnan nem érkezett jelentés.
A heves naptevékenység közvetlen kiváltója, a Jupiter méretű 720-as napfoltcsoport azonban még nem nyugodott meg: január 20-án (csütörtökön) hazai idő szerint 8 órakor a három nappal ezelőttinél is sokkal nagyobb napkitörés történt felette (amíg a 17-i 3-as, addig ez 7-es erősségű volt). Ennek következtében 21-én új geomágneses vihar alakulhat ki, és a következő napokban ismét reménykedhetünk a sarki fény megpillantásában.
Az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei szerint a 21-éről 22-ére (péntekről szombatra) virradó éjszaka az időjárás is kedvező lesz az északi fény megpillantására. A napközben átvonuló hidegfront után estére már országosan felszakadozik a felhőzet, és jó látási viszonyokra számíthatunk. Jó hír az érdeklődőknek, hogy késő este is fagypont felett marad a hőmérséklet, de az erős északnyugati szél miatt melegen öltözzünk fel!
Korábbi információk (január 17.)
A gigantikus méretűvé fejlődött 720-as napfoltcsoport hétfőn igen erős kitörést produkált, amelynek következtében mára erős mágneses vihar és sarki fény alakulhat ki.
Mint arról január 14-én beszámoltunk, alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon. A 720-as számmal jelzett napfoltcsoport mérete jelenleg a Jupiteréhez fogható, és január 15-én már két komolyabb anyagkitörés is lezajlott felette, ami jelentős mennyiségű napanyagot zúdított bolygónk felé. A plazma körülbelül 30 óra alatt érte el bolygónkat, amelynek nyomán a magasabb szélességeken élők sarki fényt csodálhattak meg. Hazánkból a jelenség nem volt megfigyelhető.
Most azonban újabb, a korábbinál is nagyobb esély kínálkozik. Közép-európai idő szerint hétfőn 10.50-kor újabb hatalmas napkitörés zajlott le a 720-as napfoltcsoport felett. A 2003 novembere óta tapasztalt legnagyobb (X3-as) napkitörés koronakitörésben folytatódott, azaz a naplégkör legkülső tartományán át ismét nagy mennyiségű napanyag hagyta el központi csillagunkat. Mivel a napfoltcsoport jelenleg szinte a Nap közepén helyezkedik el, a koronakitörés felénk irányult.
A geomágneses viharok
A koronakitörések több milliárd tonna forró gázt (pontosabban napanyagot, plazmát) juttatnak a bolygóközi térbe, több száz km/s-os sebességgel. Egy-egy ilyen plazmacsomó körülbelül két nap alatt érheti el a Földet. A töltött részecskék özönétől bolygónk mágneses tere és légköre véd meg bennünket, de egy-egy nagyobb koronakitörés a Föld mágneses terét összezavarva igen erős geomágneses hatást válthat ki.
Az érkező lökéshullámfront ugyanis a Föld mágneses erővonalait torzítja és a felszín felé nyomja, aminek következtében hirtelen megnő a mágneses térerősség, és ún. geomágneses vihar alakul ki. A szakértők szerint ez most extrém erős lesz, hatásaival pedig szinte az egész bolygón számolni kell: a moszkvai geofizikai intézet jelentése szerint az új esztendő eddigi legerősebb mágneses vihara várható a szerdára virradó éjszakán - írja az MTI.
A geomágneses viharok veszélyeztetik a Föld körül keringő műholdak érzékeny elektromos berendezéseit, sőt extrém esetben zavarok támadnak a földi energiaellátó és távközlési rendszerekben, számítógép-hálózatokban. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádió-összeköttetésekben. A GPS-rendszer működésének pontosságában is átmeneti zavarok léphetnek fel. Az időjárás is változékonyabbra fordul.
Veszélyes-e ránk a jelenség?
Az emberi szervezetre nem a kialakuló mágneses vihar, hanem a Földet bombázó napanyag, azaz a megnövekedett részecskesugárzás jelenthet terhelést. A Föld mágneses tere szerencsére megvéd bennünket a nagy napkitörések okozta részecskesugárzási többlettől. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy nagyobb kitöréskor a kevésbé védett helyeken - nagy magasságban (például repülőgépeken) vagy a pólusok közelében - lévő emberek veszélyes mértékű sugárzásnak vannak kitéve. A legerősebb fokozatú (S5 jelzésű) "napvihar" esetében a sarkkörön túl repülő gépek utasainak sugárzási terhelése akár 100 röntgenvizsgálatnak megfelelő mértékben nő.
Forrás: NASA
Maguk a mágneses viharok, azaz a mágneses térerő változása a szakemberek legtöbbje szerint nem jelent veszélyt az emberi egészségre nézve. Az időjárásra érzékeny, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő emberek azonban közérzetük romlását tapasztalhatják, és vannak olyan tanulmányok is, melyek szerint összefüggés mutatható ki geomágneses viharok és az elhalálozások száma között a haldokló betegek körében. A geomágneses viharok hatására figyelmetlenebbek, szétszórtabbak lehetünk - más tanulmányok szerint ugyanis nő az üzemi és közlekedési balesetek száma -, egyes beszámolók szerint pedig a protonok miatt megnőhet a szívinfarktusok gyakorisága.
A kitörések idejére elővigyázatosságból kikapcsolják a legfontosabb műholdak berendezéseit, hogy ne károsodjanak. Ez kisebb fennakadásokat okozhat az élet több területén, köztük a közlekedésben, a hírközlésben és a villamos hálózatok működésében. A bonyolult geomágneses helyzet miatt az emberi hiba valószínűsége is nő.
Esély sarki fényre
A jelenség kellemesebb vonatkozásai közé tartozik, hogy az egész Földön esély van a sarki fény megpillantására. A Spaceweather.com űr-időjárási portál szerint mindenhol jó eséllyel nézegethetünk a pólusok (a mi esetünkben észak) felé 18-án, sőt 19-én is. (Sajnos az időjárási műholdképek alapján egyelőre nincs sok esélyünk.) Ez azért ritka, mert a Föld mágneses erővonalai által kitérített napanyag általában csak a sarkok környékén képes közelebb kerülni a felszínhez és gerjeszteni a légkört - amelynek következtében létrejön a csodálatos jelenség.
Gif-animáció a január 17-i koronakitörésről. A végén jól láthatók a jelenséget rögzítő űrszonda (SOHO) detektorába becsapódó töltött részecskék nyomai. A felvételek egy ún. koronográffal készültek, ahol a Nap korongját mesterségesen eltakarják, hogy láthatóvá váljon a külső, halvány napkorona.
Gif-animáció a január 17-i napkitörésről. Figyeljük meg a napfoltcsoport feletti hirtelen kifényesedést!
A következő napokban további kitörések várhatók.
Veszélyes-e ránk a jelenség?
Az emberi szervezetre nem a kialakuló mágneses vihar, hanem a Földet bombázó napanyag, azaz a megnövekedett részecskesugárzás jelenthet terhelést. A Föld mágneses tere szerencsére megvéd bennünket a nagy napkitörések okozta részecskesugárzási többlettől. Előfordulhat azonban, hogy egy-egy nagyobb kitöréskor a kevésbé védett helyeken - nagy magasságban (például repülőgépeken) vagy a pólusok közelében - lévő emberek veszélyes mértékű sugárzásnak vannak kitéve. A legerősebb fokozatú (S5 jelzésű) "napvihar" esetében a sarkkörön túl repülő gépek utasainak sugárzási terhelése akár 100 röntgenvizsgálatnak megfelelő mértékben nő.
Forrás: NASA
Maguk a mágneses viharok, azaz a mágneses térerő változása a szakemberek legtöbbje szerint nem jelent veszélyt az emberi egészségre nézve. Az időjárásra érzékeny, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő emberek azonban közérzetük romlását tapasztalhatják, és vannak olyan tanulmányok is, melyek szerint összefüggés mutatható ki geomágneses viharok és az elhalálozások száma között a haldokló betegek körében. A geomágneses viharok hatására figyelmetlenebbek, szétszórtabbak lehetünk - más tanulmányok szerint ugyanis nő az üzemi és közlekedési balesetek száma -, egyes beszámolók szerint pedig a protonok miatt megnőhet a szívinfarktusok gyakorisága. !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az indonéziai földrengés hatása a bolygóra
2005. január 17., hétfő, 10:26|Utolsó módosítás: 2005. január 17., hétfő, 10:31
A cikk betűmérete : kisebb nagyobb
A december 26-ai indonéziai földrengés hatására gyorsult a Föld forgása és megváltozott a bolygó alakja is - állítják a NASA kutatói.
Forrás: NASA
Ajánlat
Szökőár: gigászi mozgás a tenger mélyén
Rekonstruálták a tragédiát okozó szökőár kialakulását: a pusztító erejű hullámokat egy hatalmas, a tengerfenék alatt hirtelen bekövetkező kéregmozgás váltotta ki, ahol az Indiai-kőzetlemez nagyjából tizenöt métert mozgott Indonézia irányába.
Ajánlat
Animáció a szökőárról
Térkép az Indiai- és a Burmai-kőzetlemezről
A NASA indonéziai földrengést tanulmányozó kutatói számításaik során arra a következtetésre jutottak, hogy a rengések egy kissé megváltoztatták a Föld alakját, a napok mintegy három mikroszekundummal rövidültek (egy mikroszekundum a másodperc egymilliomod része), és az Északi-sark is elmozdult néhány centiméterrel. Benjamin Fong Chao és Richard Gross szerint minden egyes földrengésnek van valamekkora hatása a Föld tengely körüli forgására, ezek a hatások azonban a legtöbb esetben alig észlelhetőek.
A legutóbbi eset azonban nem nevezhető mindennapinak, mivel az elmúlt száz évben ez volt a negyedik legnagyobb erősségű földrengés. Chao és Gross gyakorta végeznek hasonló számításokat arról, hogy az egyes földrengések miként befolyásolják a Föld forgását és alakját, ezen kívül a sarkok helyzetének változásait is nyomon követik. Legutóbbi számításaik szerint a december 26-i rengések hatására az Északi-sark mintegy 2,5 centiméterrel mozdult el a 145-ik keleti hosszúsági fok irányába, nagyjából a Csendes-óceáni Guam szigete felé. Ez az eltolódás egyébként annak a hosszabb távú folyamatnak a része, amit korábbi tanulmányok már kimutattak.
A földrengés befolyásolta a Föld alakját is. Chao és Gross számításai szerint csökkent a bolygó alakjának ellipszoid jellege (felül laposabb, az Egyenlítő mentén egy kicsit kidudorodó), vagyis kerekebb lett a Föld. Ez a változás is jól illeszkedik abba a sorba, amely szerint a földrengések eredményeképpen egyre gömbölyűbbé válik a bolygó. Az is kiderült, hogy a rengések hatására a napok hossza 2,68 mikroszekundummal rövidült. Másképpen kifejezve, a Föld most egy picivel gyorsabban forog a tengelye körül, mint korábban. Ez a változás összefügg a bolygó alakjának változásával: ahhoz hasonlítható, mintha egy műkorcsolyázó pörgés közben karjait szorosabban a törzséhez húzná, és ezért gyorsabban pörögne. Ezek egyelőre csak számítások, mivel még senki sem igazolta mérésekkel is a változásokat. Azonban Chao és Gross reménykednek benne, hogy a földi és az űrben keringő műszerek adatainak feldolgozása során beigazolódnak majd eddigi számításaik.
Igen , lapos, de nem mindenütt. Nálunk vannak dombok is, ezért nehéz biciklizni. Az Alföldön viszont nincsenek hegyek, ezért ott lapos, és könnyű biciklizni. Most megyek, mert az ápoló bácsik mindjárt leoltják a villanyt.
