Kicsinap, ha a férjed csak részben is tulajdonos volt a házban - márpedig én úgy szűrtem le, hogy az anyai rész fele, azaz negyede már az övé volt három éves is, - akkor a hitelszerződést az én tudomásom szerint csak a férjed hozzájárulásával lehetett volna megkötni.
Közbe az is eszembe jutott, hogy az örökség visszautasíátsa esetén az egész fellelhető családot be kell vonni? Mert oké, hogy a férjem visszautasítja, a gyerekeink visszautasítják, szülei nincsenek, akkor én jövök, majd a testvére stb.? Mert így egy végtelenített kör alakul ki...
Pont ezt írtam, hogy lehet, hogy volt hitelfedezeti biztosítás, de nekünk a bank nem hajlandó semmi infot kiadni. Majd az ügyvéd lejátsza ezeket a köröket, én már totál belerokkantam ebbe, csak a végső, kedvező megoldásról akarok hallani, mert nem lehet másképpen kibírni.
Amúgy számos tanulsággal szolgált magunkra és a gyerekeinkre nézve is, én a saját gyerekeimet ilyen helyzetbe soha nem akarom hozni. És persze érdekes az is, hogy egy netto 70 e Ft-os jövedelemmel bíró embernek hogyan adtak 35 e CHF hitelt, aztán még utána még ugyan abban az éveben áruhitelt, személyi kölcsönt is.
Annak járjatok utána, hogy nem volt-e olyan életbiztosítása, ami a hitelhez kötődik. Nálunk a családban két éve konkrétan hasonló helyzet állt elő. Öcsém (féltestvérem) apja meghalt és a lakáson nagyon sok jelzáloghitel maradt, de volt olyan életbiztosítása, ami ezt a hitelt fedezte, mivel a biztosító ezzel a feltétellel adott neki a kora miatt (ő is ötvenes volt a felvételkor).
Köszönöm. Ez mindenképpen megnyugtató. Közben ügyvéddel is beszéltem már, segít nekünk utána járni a dolgoknak.
Azt mondták, hogy mindenképpen utána kell járni a hitelszerződésének, mert az apósom 54 évesen vett fel 15 évre nagyon nagy kölcsönt (már akkor is majdnem elérte a lakás forgalmi értékét), szerintük a bankank kérnie kellett hitelfedezeti biztosítást. Majd kiderül.
Közben kiderültek dolgok. A jelzáloghitel mégis az apósom nevén volt, mert a sógorom a saját lakására is vett fel hitelt. Így tehát a jelzólighitelnek is örökösévé válna a férjem. A jelzáloghitel mellett van még áruhitel, személyi hitel is, és bankszámlahitel is. Ezért azt beszéltük meg, hogy visszautasítja az örökséget a férjem. De az anyukája révén (anyósom már korábban meghalt) 25%-ban tulajdonosa mindeképpen a lakásnak. Ebben az esetben mi történik? A jelzáloghitelt nem kell fizetnünk ugye? Az államé lesz a férjem 25%-a, és utána?
Szeretnénk írásba foglalni azt, hogy a sógoromék milyen módon elégítik ki a férjemet, hiszen ha eladják is a lakást, kifizetik belőle a jelzálogot (hogy lekerüljön róla az elidegenítási tilalom), akkor nem marad semmi a lakás árából. A sógorom benne van abban, hogy a lakás terheit most ő állja, de ezt rögzíteni szeretnénk mindenképpen, mert korábban azt is mondta, hogy az élettársa kap egy nagyobb összeget és abból leveszik majd a jelzálogot, de helyette felélték, másik lakás szigetelésére fordíottták. Tehát egy dolog, hogy mit mond, rögzíteni kell. MI abban is benne lennénk, hogy eladja neki a férjem az ő 50%-át, és apránként fizeti ki az árát, kamatok nélkül. Ő ugyanis most nem akarja eladni, mert a hitelüket valahogy 5 év után lehet előtörleszteni és az még nem telt el, mi viszont nem akarjuk fizetgetni a lakáshoz kapcsolódó költségeket. Ügyvéd azért kell, mert ő tudja, hogy mit lehet, és mit nem, jobb ezt előre tisztázni, a sógorommal is egyeztetve.
Megmondom neked itt, hogy ha rólam lenne szó, akkor visszautasítanám az egészet, de a férjem nem szeretné veszni hagyni ezt a pénzt, na meg azt mondja, hogy ideje, hogy az öccse felnőjön, és végre vállalja a felelősséget.
Apósom áruhitelt vett fel 500 e Ft értékben, van pár kifizetetlen számla is, remélem más már nem derül ki.:-)
Az a nagy helyzet, hogy most éppen házat vennénk, szóval van éppen elég saját bajunk, és 3 kicsi gyereket nevelünk, nagyon nem hiányzik plussz teher.
Állítólag vot életbiztosítása az apósomnak, de csak hétvégén mennek el a lakáshoz körülnézni. Ilyen esetben lehet az, hogy a férjem nem kéri a lakás felét, de kéri az életbiztosítást (val.szeg még az is kevesebb, mint a lakás árának fele...)
Apósom halálával a férjem és a testvbére öröklik a nevén lévő ingatlant (anyukájuk már korábban meghalt). A sógorom 3 éve jelzáloghitelt vett fel a lakásra, ami jelenleg kb. a lakás árának megfelelő összegű lehet, vagy akár magasabb is ennél (CHF alapú...). Mi a helyzet ebben az esetben? Köteles a férjem állni az ingatlanhoz kapcsolódó terheket (közös költség stb.), vagy van valami mód arra, hogy normálisan jöjjünk ki az ügyletből?
A legfrisebb HVG-ben van egy érdekes cikk pont erről: hogy vihetik-e az autót? Főleg a megbízott behajtók..... a cikkből én azt szűrtem le, hogy nem igazán törvényes az eljárásuk.
Esetleg érdemes elolvasni a cikket is, mielőtt megkeresed a bankot - illetve gondolom a lízingcégét.
Az édesapám decemberben meghalt, van egy autója, amin még hitel van, amióta meghalt azóta az élettársa nem fizeti. Én vagyok az egyetlen örökös. A bank jelentkezett, hogy elviszik az autót. A kérdésem az lenne, hogy megtehetik-e ezt addig, amíg a hagyatéki tárgyalás nem történik meg.
Ha anya részét elfogadta, akkor arról már utólag lemondani nem lehet, csak akkor abban a pillanatban lehet lemondani az örökségről, amkor a hagyatéki tárgyalás van, utólag már nem, de a tárgyaláson ha lemond az örökségről, lemond mindenről.
egyébként meg negatív örökség esetén csak az örökség értékéig felel az örökös.
az infót kevésnek tartom, de amit leírt, ez jött le belőle.
A párom( akivel nem vagyunk házasok) édesanyja még az Ő nagykorúságát megelőzően elhunyt,aki lakásuk bővítésekor jelzálog hitelt vett fel a saját tulajdonú házukra.De a hagyatéki tárgyaláskor a párom már betöltötte a 18.-ik életévét,így őt is terheli a jelzálog hitel egy része.De a háznak sem az anyai,sem az apai részére nem tart igényt,és a kérdés az lenne,hogy amint erről hivatalosan is lemond,a hitel Őrá eső része törlődik-e?
Kedves nextdoor! Nekem van a bankszámlámhoz van egy -banknál készül - haláleseti rendelkezésem. Ugyanilyet csinált - szintén a banknál - a Párom is. Ott azt a tájékoztatást adták, hogy ha a tulajdonos meghal, akkor az aki részére a rendelkezés szól, a halotti bizonyítvány bemutatásával felveheti a pénzt, és az összeg nem képezi a hagyatéki eljárás részét. Nem egy banknál, hanem már több ilyennél is kötöttünk.
Nehezen tudom elképzelni, hogy olyan tartalmú a bankkal kötött szerződés, amely szerint a számlatulajdonos halála utáni rendelkezési jogról szólna. A halál utáni hátrahagyottvagyon felett való rendelkezésről ugyanis a közjegyzői végzés rendelkezhet csak (nyilván az öröklési tv., a végrendelet, az öröklésre jogosultak egyezsége és stb. stb. alapján)
Kiveheti a pénzt ha nem kell hozzá mindkét személy, de ha közben a közjegyző a bankszámlán lévő összeget hagyatéknak minősíti, akkor előfordulhat, hogy vissza kell adnia.
hát azért nem ilyen eccerű...a pénzintézetnél kötött számlaszerződés szerintem tartalmazza, hogy mi a teendő a tulajdonos halála esetén...és az is kérdés, miként szerződtek a közös számla feletti rendelkezésről: együttesen vagy külön-külön is kivehetnek-e pénzt. A "közös" pedig leginkább azt jelenti, hogy KÖZÖS, ergó, nem a TELJES összeg az egyiké vagy másiké...
Nem tudom, hogy közös bankszámla feletti rendelkezést miként állították be.
Azt kell, hogy megértsd: az élettárs nem örökös.
Ha készült végrendelet, akkor az elhunyt a halála pillanatában tulajdonát képező javakról rendelkezhetett.
Ha nem készült végrendelet, akkor mindaz, ami az elhunyt tulajdonában volt, hagyaték tárgyát képezi, amelyre a törvényes örökösök tarthatnak igényt.
Ha az elhunytnak valakivel - baráttal, barátnővel, szerelmével - KÖZÖS tulajdonai voltak, úgyaz KÖZÖSből az ő részét képező rész a hagyaték részét képezi.
Azt kell tehát számba venni - és erre a hagytéki leltár során lesz lehetőség -, hogy melyek azok javak, amelyek az elhunyt tulajdonát képezik, melyek közös tulajdonok.
Az "élettárs"nak és a törvényes örökös/ök/nek érdemes volna leülnie és megbeszélni, ki, mire tart igényt, mit szeretett volna az elhunyt, hogy mi legyen és a közjegyzőnél mondjuk egyezséget kötni.
