Jól van na, mindjárt megyek. :-) csak még annyit..., hogy legyen a meccs 1:1... és ne sértödjél már meg Klárika. Szerintem azért az a találkozás nem volt olyan szörnyü.:-) Játszunk tovább, jó?
Kérnék tőled egy szívességet, ha nem gond. Nos, én most fogok végezni Schopenhauer főművével. 26 évesen nem kis falat megemészteni, de azt hiszem 80-90 %-ban értem, mit ír, mit gondol, mit érezhetett.
A "Világ, mint akarat és képzet"-en kívül már minden fellelhető írását olvastam a zenéről szóló értekezéseit leszámítva. A legnagyobb kedvencem a "Pesszimista írások" és a "Szerelem, Élet, Halál - Életbölcsességek" c. könyve.
Szóval arra kérnélek, hogy küldd el nekem azt a diplomát az emil címemre. Én ígérem, hogy SOHA, SEMMILYEN körülmények között nem fogok visszaélni vele, vagy plagizálni. Viszont szeretnék még tanulni újabb dolgokat róla, és hátha szerepel a Te szakdolgozatodban olyasvalami, ami eddig elkerülte a figyelmemet.
Schopenhauer topik remek ötlet. Belőle írtam a szakdolgozatomat, de az eszembe sem jutott, hogy topikor csináljak belőle...pedig jó ötlet. Majd látogatom, ha már megszületett.
(és még egy Thomas Bernard topiknak is örülnék)
"Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem.
De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon. Ott szokott előbukkanni a Szomorúság, a faluvégi dombhát mögül. Hű, komor ám, sötétbarna! Lép egyet, s már a Ráday-kastély tetején van, még egyet, s már itt áll a vasúti kocsma udvarán; s mi neki onnan az én ablakom! Semmi. Már kopog. ,,Dehogy eresztlek - gondolom -, dehogy!'' Törődik is vele! Átszivárog az ablaküvegen, betelepszik a szobámba. A fekete feketébb lesz tőle, a barna barnább, a pirosok kialusznak, elszürkülnek a sárgák, megvakulnak a kékek, a zöldek, mint a hamu. Reménykedem mindig, hogy nem hozzám jön. Annyian laknak errefelé... És már kopog is, kopp... kopp. "
Örültem, hogy rátaláltam a topicra.
Egy mondatban kérted, ez egy mondat?
Vesztettem,
s oly könnyen hulltam el,
mint mámor éjszakán a tarka virágú gyalázat,
rím idegeimet tépázza a többszólamuság mulandó tökéje,
s elmondatja velem a röpke szeszély,
míly idomíthatatlan a szenvedély,
mi művészetté teszi,
cselekdeteim fűzetlen láncsorát.
Igyekszem nem korlátozni a létezőt !
Igyekszem nem tenni olyat az engem körülvevő létezőkkel, amit nem szeretém hogy megtegyenek velem!
Próbálok óvatos lenni, mert amit a legnagyobb igazságodnak hiszek, nem tudhatom, hogy nem a legnagyobb tévedésem !
Akármennyit is tudok, alázattal igyekszem belátni, hogy bizony az elhanyagolható ! Akármit is érzek, azt hiszem, hogy bizony az óriási nagy, mint a végtelen !
Rohadt egyszerű, s ez bonyolultá teszi! :)) A születéstől a halálunkig végig kell csinálni, törekedni a jóra, jobbra s amennyire lehet embernek megmaradni.
Vagy elsz, vagy pedig eletfilozofiakat gyartasz.
Ha tudsz elni, nincs szukseged filozofiara, ha pedig filozofalasra adod a fejed, az egyertelmu jele annak, hogy az elethez nem ertesz.
En az utobbi kategoriaba tartozom.
udv
kanttol
mAlter:
OFF
A spanyol földmíves sírverse egész más:
Franco tábornok besorolt ádáz katonának.
Nem szöktem meg mert, féltem, agyonlövet úgy.
Féltem, ezért harcoltam a jog s a szabadság ellen
Irun falain. S így is elért a halál.
Vajk!
Teljesen igazad van. Minél általánosabb dologról beszél az ember és minél rövidebben annál sekélyesebb lesz. Isten óvjon attól, hogy az életfilozófiámat egy mondatban le tudjam írni.
(mA)
Ezek hulyesegek. Pontosabban nem igazan hiszem el, hogy egy mondatban ezt le lehetne irni. Probalkozunk velos mondatokkal, amik jopofak, de.....
Amelyik nekem tetszik -nekem nem ez az eletfilozofiam, csak egyszeruen tetszik-:
Ugy meg soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.
