Sajnos, az "aljas, szemét HVG" c. topicot nem találtam meg, így ehelyütt vagyok kénytelen észrevételezni, hogy a HVG képes volt az eheti címlapra _nem_ a D-209 (gy.k.: Pömpi) témát választani.
Javaslom, hogy hozzám hasonlóan bojkottáljátok a legfrissebb számot, hátha egyszer észbekapnak, hogy ilyen eszeveszett részrehajlás nem vezet sehova sem...
Gy.
Ne hivatkozzatok a lapzartara, mert a vezeto tema mar persze a magyar James Bond... :-(
Cherchez le Simicska!
Hosszú ideig tartott, amíg rádöbbentem, optikai csalódások sorozatának áldozatai vagyunk mindannyian. Abban a hamis hitben éltünk, hogy az utóbbi időkben a magyar politikai életben valóságos események történtek. Ne áltassuk magunkat tovább: ami politikai és sok más téren megesett, az nem az, aminek láttuk, gondoltuk, hittük, minden csak illúzió, virtuális történés, szemfényvesztés, átverés! Hagytuk félrevezetni magunkat, de most már mondjuk ki bátran: minden, ami történt, csak egy célt szolgált, azt, hogy elterelje a Simicska-ügyről a figyelmet!
Tudhattuk vagy legalább sejthettük volna eddig is, ha nem a magunk feje után megyünk, hanem hiszünk az ellenzéki éleslátásnak, de esendő emberek lévén hajlamosak vagyunk a szocialisták, az SZDSZ-esek és a kettejük függetlenjei felől jövő bölcsességeket figyelmen kívül hagyni. Nekem Ripp Zoltán történész nyitotta fel a szemem. Ripp úr a Népszava hasábjain kegyetlenül pontos és megingathatatlanul tárgyilagos elemzésében tárja fel az egész társadalom manipulálásának mechanizmusát. A kormány folyamatosan különféle botrányokat kavar, s teszi ezt azért, hogy a közvélemény ne a nagy, az igazi botránnyal, a Simicska-üggyel foglalkozzon. Lenyűgöző elmélet nem is értem, miért nem jöttünk rá magunktól. Ripp a megfigyelési botrányból kiindulva kristálytiszta logikával felgöngyölíti az álbotrányok sorozatát, nem feledve el a tavalyi, politikusok ellen elkövetett robbantásos merényletkísérleteket (Torgyán-garázs, Szájer-lábtörlő), a feléledt irredentizmust, vagy Orbánné terepjárójának hősi megvédését sem. Független elméje oly szikrázó sziporkákra képes, mint az alábbi mondatok: A Simicska-ügy (az egyszerűség kedvéért nevezzük így a komplexumot), amelynek eltussolására az egész botrány szolgál..., vagy egy másik: Az eltussolásra létrehozott megfigyelési ügy az ezt a helyzetet előállító katyvaszpolitizálás legjobb példája. Igazán megátalkodott, makacs ember az, aki ilyen briliáns eszmefuttatások elolvasása után sincs meggyőződve arról, hogy minden csak és kizárólag figyelemelterelés szándékával történik, és azért tussolnak annyit, hogy ne legyen tiszta a kép.
A történészeknek nagy respektjük van előttem, ezért néhány háttér-információval magam is segíteni szeretném egy esetleges Simicska-monográfia előállítóinak megszállott és áldozatos kutatómunkáját. Simicska Lajos személye körül rengeteg titok lappang. Élete már piciny gyermekkorától kezdve megfejthetetlen talányok ködébe burkolódzik. Csecsemőként nem papír-, hanem vászonpelenkába bugyoláltatta magát, mert tudta, hogy azt rendszeresen ki kell mosni és vasalni, így körmönfont módon eltüntethette a nyomokat. Iskolába is csak azért iratkozott be, hogy leplezze azt a sokak által sejtett tényt, miszerint analfabétaként született. Ám valami megmagyarázhatatlan okból országos jelentőségű események is azért következtek be, hogy Simicskáról elvonják a figyelmet. Ma már bizonyítható, Magyarország azért vett részt 1968-ban Csehszlovákia megszállásában, mert Simicska focizás közben betört egy ablakot, s csak ezen az áron úszhatta meg a nagyobb balhét. Korán kialakult az üzleti érzéke is. Tízéves lehetett, amikor csúzliját elcserélte egy csapat gombfocira, s ezzel mérhetetlen kárt okozott a népgazdaságnak. Hogy az ügyet titokban tartsák, leállították az új gazdasági mechanizmust. A 70-es évek elején azért vették fel az első dollárhiteleket, hogy eltitkolhassák a közvélemény elől Simicska snóbliveszteségeit. Már egyetemista volt, amikor ellógott több előadásról. Szinte hihetetlen, de ezt is megúszta, a magyar csapat nem utazott ki a Los Angeles-i olimpiára. Kádár bukásában is felderíthető a figyelemelterelési motívum, Simicska éppen akkor érvényes menetjegy nélkül utazott a 6-os villamoson. Sőt, az egész rendszerváltás hátterében is Simicska Lajost kell keresni. Simicska akkoriban nősült. A két esemény közötti összefüggést mégsem sikerült megnyugtatóan tisztázni, de hogy a rendszerváltással valamit el akartak tussolni, az biztos.
Szívós és elszánt munkával még sok hasonló tényt deríthet fel az, akiben mozgolódik az elhivatottság, hogy mindenki számára tiszta és világos képet adjon hazánk elmúlt negyven esztendejéről. Embert próbáló, hatalmas vállalkozás, csak a jelenlegi ellenzék szellemi műhe-lyeiben kiművelődött, elfogulatlan elme lehet rá képes. A jelek szerint van ilyen ember.
Ugró Miklós
Borzasztóan szeretném, ha rezső, Trebitsch vagy bárki, önként jelentkező elmagyarázná nekem, hogy ez mitől etikus és demokratikus. Én ugyanis buta vagyok, és nem értem.
Véget ért a Parlament rendkívüli ülése, miután dr. Mátrai Mátra a FIDESZ frakcióvezető helyettese, mint egyedül jelenlévő kormánypárti képviselő kérte a napirendi pontok gépi szavazását. Ezzel megakadályozva az ülés további folytatását, hiszen a napirendi pontok elfogadásához a képviselőtestület szavazatainak felére és plusz egy voksra lett volna szükség. Kézfelemeléssel hivatalosan meg lehetett volna szavazni a tárgyalandó ügyeket. Üres padsorok a FIDESZ már megszokott gúnyűzési gyakorlatát példázza, kezdte napirend előtti felszólalását Kovács László az MSZP elnöke. Az ellenzéki vezető szerint a kormánypártok megcsúfolták a jogalkotói szándékot és mostani cselekedetük szemben áll mind az Alkotmány szellemével, mind a Ház szabály rendjével.
(99-5-20; 9:17) Fideszes megemlékezés FIDESZ nélkül
Napirend előtti felszólalásában Kis Zoltán SZDSZ képviselő egy perces néma megemlékezést kért a háztól a hétfőn elhunyt Rajcsányi Péter fideszes képviselő miatt. A megjelent ellenzéki képviselők egy perces néma felállással tették tiszteletüket, majd Kovács László MSZP frakcióvezető egy csokor virágot tett Ra jcsányi asztalára. Most kezdődött el a Magyar Országgyűlés mai rendkívüli ülése. A képviselők már gyülekeznek a teremben, jelen van az MSZP, az SDSZ és a MIÉP frakciója. A FIDESZ MPP részéről megjelent Mátrai Márta frakcióvezető-helyettes, aki valószínűleg csak azért ment el, hogy kérje a gépi szavazást a napirendi pontok gépi szavazását, és így, mivel ezt nem kézfeltartással teszik meg, a hiányos létszám miatt csak a napirend előtti felszólalásokig fog eljutni az ülés. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett még Barczó Zoltán MIÉP képviselő és Kovács László MSZP frakcióvezető. Kis Zoltán SZDSZ képviselő a mezőgazdasági helyzetről beszélt, amiről már tegnap tudósítottunk sajtótájékoztatójáról. "Remélem, hogy a kormány tagjai az általuk meghirdetett tisztogatási akció nem fog kiterjedni a külföi diplomatákra, és most távolmaradásuk közben nem leveleket irogatnak külföldre" - mondotta még a képviselő.
Idézés Tarafásnak és Nyersnek
A XII. kerületi önkormányzat beperelte az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet (ÁPTF) államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítéséért. A felügyelet vezetőit, Tarafás Imrét és ifjú Nyers Rezsőt azóta menesztették azzal az indoklással, hogy nem tettek meg mindent a pénzintézeti csődök elkerüléséért.
Ismeretes, hogy az önkormányzat befektetési szerződést kötött a Globexszel, amelyet az azóta letartóztatásban lévő Vellai Györgyi vezette cég nem teljesített. Az önkormányzat levélben fordult az ÁPTF akkori vezetőjéhez, Tarafás Imréhez, kérve azt: a felügyelet vizsgálja meg, hogy miért nem teljesíti a Globex szerződésben vállalt kötelezettségeit. Tarafás hosszú ideig nem válaszolt az önkormányzati levélre, majd amikor mégis megtette, hatáskörének hiányáról értesítette a XII. kerületi hivatalt.
Az önkormányzat jogi állásfoglalásában kifejtette: amennyiben az ÁPTF az önkormányzat kérelmére a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt volna el, továbbá a törvényben meghatározott mértékben bírságot szabott volna ki a Globex mulasztásáért, vagy kezdeményezi a cég vezetőinek és a könyvvizsgálónak a felmentését, valamint ha felfüggeszti az értékpapírok jegyzését és forgalmazását, illetve megtiltja a jogszabályba ütköző tevékenységet, esetleg visszavonja az engedélyt, abban az esetben az önkormányzat és a Globex között megfelelő módon rendeződött volna az elszámolás.
Az önkormányzat bizonyítási indítványt terjesztett elő, kérve a bíróságot, hogy a perben idézze meg Tarafás Imrét, ifjú Nyers Rezsőt és Konyecsnyiné Szécsi Máriát az ÁPTF főosztályvezetőjét.
A Fővárosi Bíróság novemberre tűzte ki a második tárgyalást.
A sötétben lába kelt az "információtenger világítótornyának" s állítólag valahol másutt felállították. Pedig tudhatnák, hogy egy ilyen torony már sohasem lesz képes tiszta fényeket adni. Aki csak ránéz, vagy veszi a jelzéseit, arra gondol, vajon e csalfa szignál nem zátonyokra vezet-e?
"Még balkáninak sem lehet nevezni" mondta Magyar Bálint pártelnök az SZDSZ sajtótájékoztatóján, reagálva a Fidesz képviselői által Jesse Helmsnek, a amerikai szenátus külügyi bizottság elnökének küldött levelére. Ismeretes, hogy a Selmeczi Gabriella, Kosztolányi Dénes és még 29 képviselő által aláirt kérés, hogy Steven M. Jonest, a Lockheed Martin repülőgépgyártó pénzügyi vezetőjét jelöljék majd az amerikai nagyköveti cím akkreditálásra. Úgy látszik, tette hozzá Magyar, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett tisztogatás nemcsak a közintézményekre, hanem hazánk külképviseleteire is érvényes, ezért az Egyesült Államoknak óvatosan kell bánniuk a Fidesszel. A másik belpolitikát érintőmegjegyzését a pártelnök az ügyben tette, miszerint a nagyobbik kormánypárt nem vesz részt a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen. A Fidesz újabb bizonyságot adott arról, hogy a "joghézagok köztársaságát építi és a törvételenségek fórumait teremti" a kormányzása alatt végrehajtott ilyen és ehhez hasonló lépéseivel.
(99-5-19; 13:6) Fidesz vizsgálat a szenátorok ellen Szájer József a Fidesz -MPP frakcióvezetője vizsgálatot kíván indítani az úgynevezett szenátori levél ügyében. Mint korábban közöltük harmincegy fideszes képviselő levélben tett ajánlatot a következő amerikai nagykövet személyére. A legnagyobb kormányzó párt frakciójának vezetője nyilatkozatban hívta fel arra a figyelmet, hogy sem a Fidesz frakció, sem annak kabinetjei, munkacsoportjai ezzel a témával nem foglalkoztak, ilyen állásfoglalás nem született, ezért a levélben foglaltak nem tekinthetők a frakció hivatalos álláspontjának. Szájer József hangsúlyozta, hogy eddigi személyes tájékozódásának eredménye szerint az amerikai nagykövet személyére vonatkozó levél nem került elküldésre. Ugyanakkor sajtószolgálatunk információi szerint a dokumentum mégis csak megérkezett Washingtonba. Horváth Gábor külügyi szóvivő szerint a kormány és a Külügyminisztérium nagyra értékeli Peter Tofu jelenlegi nagykövet munkáját. Tofu sokat tett hazánk integrációs törekvéseit segítve, hozzá járulva Magyarország NATO tagságához. A szóvivő elmondta továbbá, hogy mind a kormányzat, mind a minisztérium reméli, hogy Peter Tofu megbízatási ideje lejártát követően is Budapesten folytathatja diplomáciai pályafutását.
A nemzetbiztonsági bizottság ülései sejtéseim szerint ebbe az "indokolt" kategóriába tartoznak. Ahogy a testület neve is jelzi. Érdekes, a szocik négy évig ezzel teljesen tisztában voltak.
OFF ON
Szerintem egy országgyűlési bizottság munkájának a lehető legnyilvánosabbnak kellene lennie alapesetben.
Ha a tárgyalt téma indokolja, csak akkor kellene zárttá tenni.
Szerintem ennek a múltban is így kellett volna lenni.
OFF OFF
A Miniszterelnöki Hivatal sajtófônökét is meghallgatják?
NÉPSZAVA-információ
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Keleti György az Országgyulés elnökéhez, Áder Jánoshoz fordul, mert szerinte az általa vezetett testület többségben lévô kormánypárti képviselôi megsértették a házszabályt. A nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén a koalíciós honatyák elfogadták azt az ügyrendi javaslatot, hogy a testület minden ülése zárt legyen, s csak kivételes esetekben lehessen a közvélemény elôtt is nyilvános a képviselôk bizottsági tevékenysége. Keleti úgy véli: a kormánypárti honatyák azzal sértették meg a kétharmados házszabályt, hogy azt egyszeru többséggel változtatták meg. Az MSZP-s politikus azt a koalíciós döntést is sérelmezte, amely szerint a bizottság ezen túl hétfôn ülésezik. Keleti leszögezte: a kormánypártok nem vették figyelembe, hogy az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is ezen a napon van frakcióülése.
Kosztolányi Dénes, a testület fideszes tagja kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság munkájának jellegébôl adódik az, hogy zárt ülésen tárgyaljanak a képviselôk. Szerinte Keleti György örülhetne annak, hogy egy év után van ügyrendje a bizottságnak. Kosztolányi ehhez hozzátette: az MSZP-s politikus eddig sajtótájékoztatóként kezelte a testület munkáját, ami óriási károkat okozott a bizottságnak.Az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló bizottság szocialista alelnöke a testület pénteki ülésén kezdeményezni fogja a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtófônökének meghallgatását. Keleti György ezt azzal indokolta, hogy egy politikai napilap a testület tagjainál elôbb kapta meg az üggyel kapcsolatos egyik igen fontos dokumentumot. Az MSZP-s politikus arról értesült, hogy a MeH sajtóirodájának vezetôje juttatta el az újságnak az iratokat. Keleti arra kíváncsi: a sajtófônök kitôl kapta meg és kinek az utasítására adta át a dokumentumokat a napilapnak.
Népszava, 128. évfolyam 113. szám, 1999. május 19., szerda
Postabank-befektetések: 56,6 milliárd veszteség
Még nem tudni, mennyi volt a politikai üzlet
A Népszava értesülése szerint 364 millió 266 ezer forintjába került az államnak az, hogy a Postabank régi vezetése "felértékelte" a Mahir Cityposter Kft. 14,7 milliós üzletrészét. A lapunk birtokába jutott befektetésátadási listából kiderül: az üzlet veszteségét az állam fizette meg. Sokat vesztett a bank más befektetéseken is, például a Hungária Golf Club Kft. üzletrészén is, amelyet körülbelül egymilliárdért vett meg a Postabank Palotás Jánostól.
NÉPSZAVA-információ
Negyven társaságban lévô befektetéseit adta át a Postabank az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. tulajdonában lévô Reorg Apport Rt.-nek a portfoliótisztításkor. A rossz befektetések - a lapunk birtokába került kimutatás szerint - 56 milliárd 629 millió 296 ezer forintjába kerültek az államnak. Ez az a céltartalék-képzési kötelezettség, illetve veszteség, amennyit a Postabanknak le kellett írnia a rossz, illetve felülértékelt befektetések miatt. Ezt az összeget a konszolidáció során az állam fizette, és most a Reorg feladata, hogy a veszteségbôl minél többet visszahozzon. A szakértôk azonban ennek nem sok esélyt adnak. A Reorgnak ugyanis legfeljebb az üzletrészek értékesítésére van módja, ezek viszont sokkal nem érhetnek többet annál, mint amennyit a könyvvizsgáló gondolt róluk. Igaz, a különbözô üzletrészek értékelését többen vitatják, mondván, az egyes cégek valódi értékét rosszul becsülték fel. A listán egyébként több olyan cég is szerepel, amelynek eredeti értékelését a könyvvizsgáló is elfogadta. Ezek - például az Alkaloida Rt.-ben vagy a Mátravidéki, a Szerencsi, illetve a Szolnoki Cukorgyárakban meglévô részesedések - azért kerültek át az ÁPV Rt. cégéhez, mert a Postabank új vezetése úgy látta, nem tartozik szorosan a kereskedelmi pénzintézet tevékenységéhez, hogy e cégekben tulajdona legyen.
A befektetések jelentették a Postabank egyik legnagyobb veszteségforrását, ez a rész a 158 milliárdos hiánynak (a sajtóportfolió nélkül) több mint egyharmadát teszi ki. A legjelentôsebb tételek azon postabanki vállalkozásoknál jelentkeznek, amelyek ingatlan-, illetve portfoliókezeléssel foglalkoztak. Ilyenek voltak a Tér 1, illetve Tér 5 Kft.-k, amelyeken egyenként 10 milliárdot vesztett az állam vagy az egészségügyi portfolió kezelésével megbízott Slavo Rt. - itt 1,4 milliárdot bukott a bank -, illetve a szolnoki székhelyű, 1996 decemberében alapított, gép-nagykereskedelemmel és ingatlanhasznosítással foglalkozó KENOX 96 Kft. (9,3 milliárdos hiánnyal). Errôl a céginformációs rendszerben utoljára szereplô adat - amely 1998 elejérôl származik - annyit mond, hogy a cég alaptôkéjének jelentôs leszállításáról döntött.
A listán szereplô cégek többségérôl még nem tudni, mennyire voltak "politikai" befektetések. Összesen két olyan társaság szerepel a listán, amelyrôl már korábban kiderült, hogy valamely politikai párthoz vagy politikushoz volt közük. Az egyik ilyen a Hungária Golf Club Kft. A húszmillió forint névértékű társaságot a Postabank Palotás Jánostól vásárolta meg tavaly áprilisban, értesüléseink szerint valamivel több mint egymilliárd egyszázhúszmillió forintért. A Postabank azonban a golfklubot 3 milliárd 320 millió forintos áron tartotta nyilván - különbözô számviteli trükkökkel növelte az árt, hogy saját mérlegét megfelelônek mutassa fel. A könyvvizsgáló értékelése szerint a klub csak 250 millió forintot érhet. Az üzleten 3 milliárdot bukott a Postabank, és ennyivel nôtt az állami konszolidáció értéke is. Palotás János azonban vitatja, hogy a Hungária Golf Club ennyit érne, és perli a bankot, mert neki csupán egymilliárdot fizettek, holott saját korábbi értékelésük szerint az hárommilliárdnál is többet ér. Éppen ezért 2 milliárd 80 milliót még kérne a banktól, mondván, a uzsoraszerzôdéssel vette meg tôle a céget, tudva azt, hogy az adóhivatal - akkor - 100 millió forintot követelt tôle.
A másik politikai vonatkozású ügy a Mahir Cityposter Kft.-vel kapcsolatos. Mint arról tavaly augusztusban beszámoltunk, a Postabank a rendôrségi székházügyletbôl származó nyereségét juttatta tavaly a Simicska Lajos jelenlegi APEH-elnök, volt Fidesz gazdasági igazgató érdekeltségébe tartozó Mahirnak. A bank egyik leánycége a Herzog Palace Kft., miután jelentôs nyereséggel értékesítette a volt Andrássy úti útlevél-nyilvántartó épületét, 380 millió forintért vásárolta meg a Mahir Cityposter 14 millió 700 ezer forint névértékű üzletrészét. A huszonhétszeres árat - Simicska Lajos korábbi nyilatkozatai szerint - az indokolta, hogy más egy üzletrész értéke, mint a névértéke. Úgy látszik azonban, a Postabank könyvvizsgálója ez esetben nem látta azt, hogy a cég névértéke huszonhétszeresét érné. Az új értékelés szerint 14,7 milliós névértékű üzletrész csak 15,7 milliót ér. A különbséget a banknak veszteségként kellett leírnia, ami azt jelentette, hogy az állam fizette meg a 364 millió 266 ezer forintos hiányt.
A volt Deák téri BRFK-székházat és az egykori Andrássy úti útlevél-nyilvántartót 1997. november 10-én kapta meg a Postabank Invest (a bank legfôbb ingatlancége) a Teve utcai székház megépítéséért cserébe. A BRFK-székházat 732, az Andrássy úti épületet 126 millió forintos elszámolási áron szerezte meg a bank. A Deák téri ingatlant apportként az Adria Palace Kft. kapta meg már 3,5 milliárd forintos értéken 1997. december 22-én, az útlevél-nyilvántartó épületét pedig a Herzog Palace Kft. 200 milliós értéken ugyanekkor. Mindkét céget tavalyelôtt december 22-én jegyezték be egymilliós alaptôkével, mindkettôben a Postabank Invest rendelkezett 100 százalékos tulajdonnal. A két cég létrehozásának célja valószínűleg az volt, hogy a majdani vevôknek ne kelljen kifizetni az ingatlanátruházási illetéket, hanem magukat a társaságokat megvásárolva jussanak az ingatlanokhoz. (A cégek adásvétele ugyanis nem illetékköteles, míg az ingatlanoké az.)
Az Adria Palace be is töltötte hivatását, a céget és így a Deák téri épületet 7,75 milliárd forintért értékesítette a Postabank, illetve annak több leányvállalata a Duna Plaza Ingatlanfejlesztési Kft.-nek tavaly április 9-én. A bank így - leányvállalatain át - összesen közel 7 milliárdos nyereségre tett szert négy hónap alatt.
A Herzog Palace rendeltetése is ugyanez lett volna, ám az Andrássy úti épület vevôje, a Kereskedelmi és Hitelbank - úgy látszik - nem tartott igényt a Postabank kínálta illetékkikerülési lehetôségre. Az egykori útlevél-nyilvántartót így a Herzog Palace adta el. A társaság működésének három hónapja alatt 640 milliós bevételt produkált, ám a K&H tavaly augusztusban úgy informált minket, hogy 400 millió forint körüli összeget fizettek az épületért. A Herzog Palace ebbôl a bevételbôl vásárolta meg a Mahir Cityposter Kft. üzletrészét huszonhétszeres áron. A Herzog Palace az ügyletek lebonyolítását követôen - három hónnappal alapítása után - beolvadt a céget létrehozó és tulajdonló Postabank Investbe.
Népszava, 128. évfolyam 106. szám, 1999. május 11., kedd
Az én bizalmatlanságom semmi az emberekéhez képest
Magyar Bálint szerint eldurvulással fenyeget a politika
Magyar Bálint szerint az állam különbözô intézményei, amelyektôl az állampolgárok jogosan semlegességet, szakszerűséget várnak el, durván alárendelôdnek politikai és magánérdekeknek, beszállnak a magánvagyonok újraelosztásáért folytatott küzdelembe, és egyfajta új klientúra kiépítésének az eszközévé válnak. Az SZDSZ elnöke lapunknak adott interjújában azt mondja, számára úgy tűnik, mintha maga a rendszer lenne alárendelve ezeknek a céloknak.
Zsoldos Attila NÉPSZAVA
- A legutóbbi Medián-felmérés szerint nyolc százalékra emelkedett ugyan a támogatottságuk a biztos szavazók táborában, de az elmúlt egy évben nem sikerült elmozdulniuk a holtpontról. Mit gondol, miért, és tart-e attól, hogy valóban kétpólusúvá válik a magyar politika?
- A választáson gyôztes párt bázisának csökkenése hosszú folyamat, hiszen akik pártot választanak, egyfelôl racionális döntést hoznak, másfelôl érzelmileg is befektetnek egy pártba, és kötôdnek saját választásukhoz. A Medián felmérése azt mutatja, hogy márciusi, csaknem negyvenszázalékos tetôzéshez képest csökkent a bizonytalanok száma. Ebbôl az SZDSZ és az MSZP profitált. A választók egy része keresi a politikai piacon, melyik politikai párt képviseli érdekeit vagy véleményét. Ebben a helyzetben SZDSZ-nek az a feladata, hogy kormányzásra kész, kormányzásra képes erôként jelenítse meg magát. Az SZDSZ szavazóinak többségét ugyanis 1998-ban a Fidesz elvitte, de liberális értékeinket nem kívánja politikájában érvényesíteni. Ezért a Fidesznek lehet, hogy érdeke a kétpólusú politikai rendszer megteremtése, de az is lehet, hogy egy év múlva már félne tôle. A szavazóknak azonban nem tetszene a magyar politikai kultúra osztrákosodása, ahol két nagy politikai erô harcol egymással, és osztozkodik a társadalom egészén.
- De nemcsak a Fidesznek, hanem az MSZP-nek is érdeke lehet a kétpólusú rendszer kiépítése. Ennek érzékeli a jeleit?
- Végsô soron a választók döntenek, bár az MSZP-nek bizonyos körei valóban úgy gondolják, hogy ez az érdekük. Szerintem tévednek. A kétpólusú rendszerben a szavazók jelentôs része nem vihetô át a Fidesztôl az MSZP-hez ízlésbeli vagy éppen kulturális minták miatt. Ráadásul a kétpólusú rendszer azáltal, hogy a jelenleginél is aránytalanabbá tenné a parlamenti képviseletet, a politika eldurvulásához vezethet. Hiszen sokan azt gondolhatják, hogy egy aránytalanabb választási rendszerben még inkább érdemes kockáztatni, keményebb, durvább eszközökkel szavazókat szerezni.
- Milyen most az SZDSZ és az MSZP viszonya?
- Korrekt a viszony. Más ez a kapcsolat, mint amilyen a Fidesz viszonya volt az elôzô ciklusban a többi ellenzéki párthoz. A Fidesz akkoriban erôltette a közös ellenzéki fellépést, mert az volt a célja, hogy felzabálja, feleméssze a többi ellenzéki pártot. Ez lényegében a kisgazdák kivételével meg is történt. A kisgazdák választóinak részbeni bekebelezése már a választások utáni idôszak eredménye. Az SZDSZ-nek nincs ilyen célja. Mi a politikai palettán a liberális pólust képviseljük, és ezt a szavazók körében akarjuk népszerűsíteni. Ha egy kérdésben egyezik az álláspontunk az MSZP-ével, minden görcs nélkül vállaljuk. De természetesen az sem jelent problémát számunkra, ha az elképzelésünk valamiben a kormányéval azonos.
- Van-e tér középen, hiszen az MSZP is nyitni akar több irányba?
- A politológusok szeretik a politikai teret bal- és jobboldalra osztani. De az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a választók fejében egyre kevésbé így rendezôdik a politika. Az MSZP-ben elég színes e tekintetben a helyzet. Vannak olyan szocialista politikusok, akik a Munkáspárttal való együttműködést szorgalmazzák, a volt miniszterelnök a kisgazdapárt felé nyújtja folyamatosan a kezét, mások pedig az úgynevezett új közepet emlegetik lehetséges irányként. Csakhogy az új közép sehol a világon nem a Munkáspárt és a kisgazdapárt átlaga. Az új közép Németországban és Angliában valójában a liberális értékek hatványozottabb érvényesülését jelenti a tradicionális baloldali politikával szemben.
- Komolyan veszi, hogy Horn Gyula a kisgazdapárt felé akar nyitni?
- Talán nem volt soha ilyen fontos a parlamenti matematika, mint most. A kisgazdapárt esetleges kiválása helyzetbe hozhatná az MSZP-t. A Fidesz érzékeli ezt, ezért politikai biztosítékokat keres. A fiatal demokraták számára a MIÉP az a vésztartalék, amelyik kisegítheti, ha nem lenne elég szavazata. A Fidesz ezért nem bírálja soha a MIÉP-et. A volt miniszterelnök pedig a másik oldalon nyilatkozataival csábítja a kisgazdákat, hogy szétfeszítse idô elôtt a kormányzó koalíciót.
- Horn Gyula ugyanakkor Orbán Viktorral is konzultálni szokott...
- A volt miniszterelnök, ha nyilvánosságot kap, számos szerepet szívesen eljátszik, még akkor is, ha csak azért hívják meg egy találkozóra, hogy ezzel az MSZP-t alázzák meg.
- Az SZDSZ parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank konszolidációjával kapcsolatban. Nem furcsa ez, hiszen a két bank hiánya az elôzô kormány idôszaka alatt halmozódott fel?
- Ez részben igaz, de az SZDSZ azt szeretné, ha ezek a hibák a késôbbiekben nem ismétlôdnének meg. A másik kérdés az, milyen mértékű hiány halmozódott fel? A veszteség egy része különbözô politikai erôkhöz kapcsolódik. A Fideszhez közeli Mahir-Cityposter részvényeit a Postabank 27-szeres áron, 380 millió forintért vásárolta fel. Járai Zsigmond pénzügyminiszter egy levélben elismerte, hogy az ebbôl származó veszteséget is az állam konszolidálja. Emellett a tényleges hiány mértéke is elgondolkoztató. Az Állami Pénz- és Tôkepiaci Felügyelet volt vezetôje, Tarafás Imre írta egy jelentésében, hogy 100 milliárd forinttal túlkonszolidálták a bankot. A Fidesz ebbôl arra a következtetésre jutott, hogy nem 100 milliárd forint, hanem Tarafás Imre lötyög a rendszerben, ezért pár hetes idegháború után lemondásra kényszerítették. A mostani rendszer lehetôséget teremt arra, hogy szervezett keretek között ezt a 100 milliárdos tételt különbözô eszközökkel kiemeljék a bankból. Az SZDSZ ezért javasolta, hogy jöjjön létre olyan eseti bizottság, amely figyelemmel kíséri a konszolidáció menetét, de ezt a kormánytöbbség leszavazta. Most ugyanezzel a céllal vizsgálóbizottság felállítását és a hitelintézeti törvény módosítását kezdeményeztük, hogy a kétes követeléseket csak nyílt pályázattal lehessen értékesíteni. Két érdek áll egymással szemben: a banktitokhoz fűzôdô érdek és az adófizetôk joga, hogy tudhassák, mire költik el a pénzüket.
- Amit mond, eleve rosszhiszeműséget tételez fel.
- Az én bizalmatlanságom semmi ahhoz képest, amit az emberek gondolnak. Számos információ érkezett hozzánk arról, és ezek egy része a sajtóban is megjelent, hogy rendesen fizetô adósok hiteleit is átrakják a rossz követeléseket értékesítô Reorg Apport Rt.-hez, amelynek vezetôségét sebtiben kicserélték. Erôs a gyanú, hogy áron alul, zárt körben értékesítik ezeket a hiteleket. Szakértôink dolgoznak egy beadványon, amelyben arra kérjük az adatvédelmi biztost, alkosson véleményt arról, hogy közérdekű információnak számít-e az adófizetôk pénzének felhasználása a bankkonszolidáció esetében vagy nem. Amennyiben igen, akkor a banknak kötelessége lesz nyilvánossá tenni ezeket az adatokat.
- Korábban azt mondta, hogy az APEH a Fidesz ÁVO-ja. Ez sarkos kijelentés, megváltoztatta a véleményét?
- Azt is mondtam, hogy az APEH a Fidesz politikai magánrendôrségeként működik.
- Ezt változatosan meg lehet fogalmazni, de változott-e a véleménye?
- Amikor Simicska Lajost kinevezték az APEH élére, akkor az SZDSZ tudta, hogy a politika morális megújulása már megint négy évet késik. A kinevezésének egyik célja, hogy eltitkoljanak olyan adatokat, amelyek a Fidesz vezetô köreinek kétes vállalkozásairól szólnak, és rátelepedve a bizonyítékokra kivárják, ameddig a büntethetôségük elévül. A másik célja pedig, hogy a kormányzat politikai ellenfeleit megfélemlítse. Mindkét cél, sajnos, teljesülôben van. Ha valaki kritizálja a kormány tevékenységét, jó eséllyel számíthat arra, hogy hirtelen APEH- ellenôrzést kap.
- Ez azért túlzásnak tűnik.
- A sajtóban megjelenô és hozzánk más csatornákon eljutó információk alapján nem. Fôleg ha arra gondolok, hogy három állami intézmény nem egy esetben összehangoltan együttműködött politikai magánérdekek szolgálatában. Az APEH, a rendôrség és az MFB Rt.
- Mondana példát!
- A BÁV sajtóban is napvilágot látott esetét említeném. A részvénytársaságban az ÁPV Rt.-nek 35 százalékos, egy magánérdekeltségnek körülbelül 40 százalékos tulajdona volt. A magántulajdonos a Mahirtól ajánlatot kapott, hogy megvenné a részesedését. A Mahirnek korábban Simicska Lajos volt a vezetôje. Az elutasító válasz után az APEH a magánérdekeltséghez tartozó több tucat cégnél megjelent, és hirtelen vizsgálódni kezdett. Ezek között volt egy szálloda, ahol meg a rendôrség tartott éjszakai ellenôrzést, hogy a felébresztett vendégek valóban szerepelnek-e a vendégkönyvben. Ezek után a magánérdekeltség képviselôi belátták, jobb lesz megszabadulni a részvénypakettjüktôl az állam javára, mert a Magyar Fejlesztési Bank lett a vevô, és csak az anyagi veszteségeik csökkentéséért dolgoztak. Nincs sok kétségem afelôl, hogy még 2002 elôtt privatizálni fogják a BÁV-ot. Az állam különbözô intézményei, amelyektôl az állampolgárok jogosan semlegességet, szakszerűséget várnak el, beszállnak ezek szerint a magánvagyonok újraelosztásáért folytatott küzdelembe, és egyfajta új klientúra kiépítésének az eszközévé válnak. A magánvagyonok állami eszközökkel történô megtámadásában a miniszterelnök is jeleskedett, amikor többször vételi ajánlatot tett a Magyar Hírlapra a sajtóegyensúly megteremtése jegyében. Ez nyugati demokráciákban elképzelhetetlen lenne. Miután a Magyar Hírlap tulajdonosa visszautasította a miniszterelnök ajánlatát, az állami hirdetések nagy részét kivonták a lapból. Az állami intézmények, amelyeknek semlegesnek kellene lenniük, most, úgy tűnik, durván alárendelôdnek politikai és magánérdekeknek. Úgy tűnik, mintha maga a rendszer lenne alárendelve ezeknek a céloknak.
- Ez nagyon súlyos vád, különösen akkor, ha azt nézem, hogy éppen az SZDSZ nem támogatja a parlament elôtt fekvô szervezett bűnözés elleni csomagot. Nincs itt valami ellentmondás?
- A legaggályosabbnak ebben azt tartom, hogy a csomag 38. paragrafusa azt mondja: ha meghatározott bűncselekmények felderítése halaszthatatlan intézkedést tesz indokolttá, akkor nem kell elôzetes ügyészi hozzájárulás ahhoz, hogy a rendôrség adatokat gyűjtsön az állampolgárokról. Semmi nem indokolja, hogy a rendôrség halaszthatatlan intézkedés keretében bárkirôl adatokat kérjen a munkahelyén vagy egészségügyi intézményekben egészségügyi adatai, számlavezetô bankjában pedig pénzügyei után kutakodjon. Az ügyészi hozzájárulás akár egy óra alatt is megkapható, ez nem hátráltatja a rendôrség munkáját. Megbízhat-e az állampolgár egy olyan belügyminiszter irányítása alatt álló rendôrségben, aki csak arra nem emlékszik, hogy a szervezett bűnözés egyik ismert figurájával, Dietmar Clodóval hányszor találkozott? Ha a rendôrség asszisztál a magánvagyonok erôszakoskodó állami felvásárlásához, ha a rendôrség bizonyos személyei a szervezett bűnözés kulcsfigurái mellett teljesítenek másodállásban szolgálatot, mint ahogy erre volt példa, ha egy rendôr rendôrségi adatokat árul a magánpiacon, mint ahogy erre is volt példa, akkor az intézménybe vetett bizalom foszlik szét. És joggal vetôdik fel a kérdés, vajon a szervezett bűnözés elleni harc nem pusztán ürügy-e arra, hogy a kormányzat ügyészi ellenôrzés nélkül juthasson információkhoz. Ezért az SZDSZ nem támogatja a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagot, ha ez a megoldás nem változik meg.
- Más témára térve, nemrég azt mondta, hogy az SZDSZ visszavárja Göncz Árpádot. A köztársasági elnöknek hivatalából adódóan pártsemlegesen kell ellátni funkcióját. Nem tart attól, hogy ezzel a bejelentéssel támadhatóvá tette az államfôt?
- Göncz Árpád tevékenysége önmagáért beszél, nem szorul semmilyen védelemre, hiszen a legelfogadottabb, legnépszerűbb magyar politikus. Mindenki tudja róla, hogy alapító tagja volt az SZDSZ-nek. Az SZDSZ tagjai nagyon nagy szimpátiával figyelik Göncz Árpád tevékenységét, és természetesen örülnének neki, ha valamilyen módon a köztársasági elnöki megbízatása után szerepet vállalna az SZDSZ életében.
- Egyes hírek szerint tiszteletbeli elnökként.
- Ilyen tisztség a jelenlegi alapszabályban nem létezik. Ezzel együtt természetesen csak olyan szerep képzelhetô el, amelyik Göncz Árpád helyzetének, emberi és szakmai kvalitásának megfelel.
A Fidesz étvágya
Nem szeretnénk szegény Magyar Bálint bőrében lenni. Nemcsak azért, mert fikarcnyi kedvünk nincs elgardírozni a pártját, hanem azért, mert ha hihetünk neki, márpedig minden egyes szavát szentírásnak tekintjük, akkor állandó bizonytalanságban, feszültségben élhet. Bármelyik pillanatban fékezhet a házuk előtt egy otromba, fekete Pobeda, kipattanhatnak belőle bőrkabátos, kék parolis, félelmetes könyökvédős könyvelők és számszaki szakemberek, és feldúlhatják Magyarék otthonának békéjét. Tüzetesen átvizsgálhatják takarékbetétkönyveit, háztartási naplóját, feltúrhatják a sifonért meg a derékaljat eldugott számlák, feltételezett spórolt pénzek után kutatva, sőt még a spájzban is belemarkolászhatnak a baracklekváros üvegbe, nincs-e az alján elrejtve némi ékszer. Borzasztó lehet folytonosan ilyen stresszben élni, de Bálint egy karakán magyar gyerek, aki nem retten meg semmilyen fenyegetéstől, ő minden kormányzati nyomás ellenére is bátran kiáll a legszélesebb nyilvánosság elé, és ha engedik szóhoz jutni ezekben az agyoncenzúrázott, a hatalom által elnyomott magyar médiumokban, világgá kiáltja mindazt, ami a szívét nyomja.
Így tett ő a május 11-i Népszavában, majd másnap a televízióban, mert még a Fidesz diktatúrája sem képes őt elnémítani. A Népszavának adott nyilatkozatából következtettünk a rá nehezedő presszióra is, hiszen kijelentette, hogy az APEH a Fidesz magánrendőrségeként működik (régebben azt találta mondani, hogy az APEH a Fidesz ávója), az adóhatóság egyik célja, hogy a kormányzat politikai ellenfeleit megfélemlítse, és ha valaki kritizálja a kormányt, az jó eséllyel számíthat arra, hogy hirtelen APEH-ellenőrzést kap. Bálintunk pedig már közel egy esztendeje, hogy semmi jót nem mondott erről a kormányról, úgyhogy az APEH-ellenőrzésnek küszöbön kell állnia.
Ennek dacára Magyar Bálint rettenthetetlen. Feltárja, hogy az APEH vezetőinek másik célja (a megfélemlítés mellett) az, hogy eltitkolják a Fidesz potentátjainak kétes üzleti ügyeit! Érdekes, az APEH céljai közt egyáltalán nem szerepel az, hogy az adókat behajtsa, legalábbis Magyar Bálint szerint. Ám a volt kultuszminiszter, jelenlegi pártelnök más, égbekiáltó borzalmakat is észrevesz és szóvá tesz. Nem hallgatja el ama meggyőződését, miszerint az állam különböző intézményei durván alárendelődnek politikai és magánérdekeknek, beszállhatnak a magánvagyonok újraelosztásáért folytatott küzdelembe, új klientúra kiépítésének az eszközeivé válnak. Sőt, úgy tűnik számára, mintha maga a rendszer lenne alárendelve ezeknek a céloknak. Ezt a posztmarxita gyorselemzést mi sem bizonyítaná jobban, mint az, hogy a miniszterelnök vételi ajánlatot tett a Magyar Hírlapra! De akinek ez sem elég, az tudja meg, hogy Tarafás Imre szerint a Postabankot 100 milliárd forinttal túlkonszolidálták! Ha így is lenne, Magyart hidegen hagyja az az aprócska tény, hogy ez a 100 milliárd legalább megvan, ellentétben azon sok-sok milliárdocskával, amelyek miatt egyáltalán konszolidálni kellett a bankot.
Magyar már-már egy kormányzati összeesküvést vizionál, elsősorban a derék, jámbor, tiszta lelkű ellenzék, másrészt a kiszolgáltatott és magatehetetlen lakosság ellen. Még azt is megvilágítja, minő furfangos, hátsó szándék vezeti a kormányt a maffiaellenes küzdelemben. És joggal vetődik fel a kérdés, vajon a szervezett bűnözés elleni harc nem pusztán ürügy-e arra, hogy a kormányzat ügyészi ellenőrzés nélkül juthasson információkhoz. Köszönjük, Magyar Bálint! Köszönjük ezt az általunk soha fel nem ismert, ám nélkülözhetetlen információt, még az sem baj, hogy valószínűleg ügyészi ellenőrzés nélkül jutott hozzá, és osztotta meg velünk.
De ne csodálkozzunk semmin, a Fidesz egy telhetetlen organizmus képét ölti a bálinti látomásban. Például az előző kormányzati ciklusban azzal foglalkozott, hogy felzabálja, feleméssze a többi ellenzéki pártot. Ez lényegében a kisgazdák kivételével meg is történt. Fura egy gusztusa van ennek a Fidesznek! Nem pacallal, töltött káposztával, Wellington-bélszínnel tömi a bendőjét, hanem szikkadt, inas, elpangott, sótlan, ízetlen ellenzéki pártokon rágódik, tetejében még zabál is. S pont a kisgazdákat hagyta ki, pedig ők a legszaftosabbak. Magyar Bálint biztosan sokkal egészségesebb, táplálóbb, ízletesebb étrendet tudott volna összeállítani a Fidesz számára.
Mert Magyar Bálint amúgy nagyon sokat tud. Azt is elárulja nekünk, hogy: Amikor Simicska Lajost kinevezték az APEH élére, akkor az SZDSZ tudta, hogy a politika morális megújulása már megint négy évet késik. Sajátságos megállapítás. Hogy késik-e az a bizonyos megújulás, azt nem tudhatták előre, hiszen csak feltételezés, ráadásul előítéleten alapszik. Azt viszont tudták, tudta Magyar Bálint is, hogy a politikának morális megújulásra van szüksége. Hogyne tudta volna, a politikai morált kormánytagként ő maga is alakította. Akkoriban nem tűnt fel neki, hogy gondok vannak a politikai morállal? Ha meg feltűnt, miért nem akkor szólt?
Lehet, hogy félt egy váratlan APEH-ellenőrzéstől.
Ugró Miklós
Budapest legszegényebb része a Belváros, míg a leggazdagabb az I., a XI. és a XVII. kerület - derül ki a fővárosi önkormányzat napokban nyilvánosságra került felméréséből, amely a gyermekes családok helyzetét vizsgálta. A családokon belül legtöbbet a férfiak keresnek; jövedelmük elsősorban a társas vállalkozásokból származik. A védőnők közreműködésével készített felmérésből kiderül az is, hogy a Ferencvárosban az asszonyok - leginkább élettársak - tartják el a férfiakat. Budapest gyermekes lakóinak 9,7 százaléka munkanélküli - olvasható abban a nemrégiben publikált felmérésben, amelyet a budapesti védőnők bevonásával készíttetett a fővárosi önkormányzat. A több mint nyolcezer gyermekes család válaszából kitűnik, hogy a leggazdagabb kerület a XI., ahol a háztartások átlagjövedelme 92423 forint, az egy főre jutó átlagjövedelem pedig 20367 forint havonta. A sorban a második helyet szintén budai városrész foglalja el, a Várkerület.
A felmérés nem vizsgálta az egygyermekes családokat, az viszont kiderül belőle, hogy a megkérdezett családok 61,7 százaléka két gyermeket nevel. A legtöbb ilyen család az V. kerületben lakik, amely lakóit tekintve a legszegényebb városrész is.
A fővárosban viszonylag sok a nagy család; az I. kerületben a legtöbb a 3-4 gyermekes família. Újpalotán viszont nem vállalnak a szülők nagy családot - olvasható a felmérésben. A gyermekvállalási kedv az egyik leggazdagabb kerületben, a XI.-ben a legerősebb; itt él a legtöbb négynél többgyerekes család, de Kőbányán is magas a gyerekszám.
Az természetesnek tűnik, hogy elsősorban a férfiak keresik meg a családok megélhetéséhez szükséges pénzt, bár a felmérés arra a figyelemre méltó tényre is rámutat, hogy Ferencvárosban a nők tartják el többségüket. A IX. kerületre jellemző, hogy a férfiaknál több pénzt kereső anyák élettársak, és nem feleségek.
Társas vállalkozások tagja a legtöbb budapesti, ezen belül budafoki - XXII. kerületi - családfő, de a kérdezettek negyede, főként a kispestiek, még mindig állami vállalatok alkalmazottja.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy a legtöbb Budapestre betelepülő, munkát vállaló családfő szabolcsi vagy külföldi születésű.
Miután a felmérés nem kutatta az egygyerekes vagy gyerek nélküli háztartások körülményeit, az adatokból csak arra lehet következtetni, hogy milyen arányban élnek Budapesten olyan családok, amelyek a szociális törvény alapján támogatásra jogosultak - értékelte a felmérést Ikvai Szabó Imre, a fővárosi onkormányzat szociálpolitikai irodájának munkatársa. Hozzátette: a fővárosi szociális viszonyokat nem szerencsés az agglomeráció nélkül vizsgálni, hiszen az ott lakók közül sokan a fővárosban keresik a kenyerüket, és ezért akár részesülhetnek is a budapesti szociális ellátásokból. Az 1996-ban indított vizsgálat most megjelent eredményei sejthetőek voltak - tette hozzá. Azt is tudni kell azonban, hogy már csak azért sem lehet objektív szociális térképet készíteni, mert a kerületeknek saját joguk eldönteni, hogy kit tekintenek támogatásra szorulónak. Ebben pedig óriási különbségek vannak a belső kerületek és a budaiak között. Ezért egyre több kerület köt szövetséget, és ennek megfelelően közösen vagy egymáshoz hasonlóan támogatják a polgáraikat. A fővárosban szegény- és nem szociálpolitikát folytatnak a kerületek - vélekedett Sziklai István, a Szociális és Családügyi Minisztérium Szociálpolitikai Fejlesztési Központjának tudományos munkatársa. Hivatkozott egy szintén '96-os vizsgálatra, amelyből kiderült: a szegényebb belső kerületek (VI., VII., VIII.), viszonylag sokat fordítanak segélyezésre, a budai gazdagabb önkormányzatok pedig a szociális ellátásra költenek inkább. A belső kerületek azonban a magas segélyezéssel is csak konzerválni tudják a szegénységet, és nem megoldani azt. Erre egyébként a szakember szerint országosan is egységes normatívákat kellene meghatározni, vagyis olyan minimumelvárásokat, amelyek lehetővé tennék, hogy ne szemlélet kérdése legyen csupán, hogy ki a szegény.
Népszava, 128. évfolyam 109. szám, 1999. május 14., péntek
Új adótáblák kerülhetnek a kormány elé
A Népszava értesülése szerint újabb adótábla-variációkat dolgoz ki a pénzügyi tárca, miután a tárcakörözésre kiküldött négyféle változat egyike sem aratott osztatlan sikert. Információnk szerint az egyik új változatban megszűnne az adójóváírás, de megmaradna az idei háromkulcsos rendszer. A kormány elé két hét múlva kerül az elôterjesztés. A Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal a jövô héten ismét egyeztet a Fidesz frakciójával az ügyben.
Várkonyi Iván NÉPSZAVA
Újabb adótábla-variációk készülnek a Pénzügyminisztériumban, miután a tárcakörözésen lévô elôterjesztésben szereplô négy adótáblát nem találták megfelelônek - értesült a Népszava. Mint arról már beszámoltunk, a négy adótábla-tervezet közös jellemzôje, hogy - a Fidesz-frakció kérésének megfelelôen - 25 százalékkal megemelt gyermekkedvezménnyel számol és minden jövedelmi rétegnél az adóterhelés mérséklôdését eredményezi. A két feltétel teljesítésének eredménye azonban az, hogy a tervezetek szerint az adójóváírást továbbra sem lehetne igénybe venni egy, illetve 1,4 millió forint felett, ráadásul a megemelt gyermekkedvezménnyel az alacsony jövedelműeknek nem segítenének, mivel ôk a kedvezményt nem tudnának teljeskörűen kihasználni, a változtatások után sem érzékelnének adóteher-csökkenést.
A javaslatban szereplô adótáblák két hozadékát a szakértôk elfogadhatatlannak tartották, ráadásul - úgy tűnik - a Fidesz a 25 százaléknál is nagyobb mértékben emelné a gyermekkedvezmények összegét. Tállai András, a Fidesz adóügyeinek szakértôje a Népszavának azt mondta: a képviselôcsoport csak alsó határként jelölte meg a 25 százalékos növekedést. A frakció ennél nagyobb emelést sem tart elképzelhetetlennek, éppen ezért a jövô héten folytatják az egyeztetéseket a javaslatot elôterjesztô két tárcával, a Miniszterelnöki Hivatallal és a Pénzügyminisztériummal. Tállai András szerint a cél az, hogy a minimálbért keresô egygyermekesek is teljesen ki tudják használni a nekik járó adókedvezményt, miközben ne legyen olyan polgár, akinek jövôre emelkedik a terhelése.
Tállai András szerint a cél az, hogy a minimálbért keresô egygyermekesek is teljesen ki tudják használni a nekik járó adókedvezményt, miközben ne legyen olyan polgár, akinek jövôre emelkedik a terhelése.
Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára egy tegnapi rendezvényen azt mondta, hogy a kabinet két hét múlva választhat a különbözô variációk közül. Ám elképzelhetô, hogy a kormány elsô körben átdolgozásra visszaadja majd a négy variációt tartalmazó javaslatot, amely után - ahogyan ez tavaly is történt - fôként az új adótábla-tervezetek kidolgozása lesz a fô cél.
Értesülésünk szerint készül a pénzügyi tárcánál olyan javaslat is, amely - szintén a frakció kéréseit figyelembe véve - az eddiginél is nagyobb mértékben emelné meg a gyermekkedvezményeket. Információnk szerint a legújabb javaslat már nem számol az adójóváírás korlátozásának fenntartásával, sôt eltörölné az adójóváírás rendszerét is. E helyett - hogy a legkisebb jövedelműek terhei ne emelkedjenek - nem két, hanem három kulcsot tartalmazna az adótábla. Az elsô a legkisebb jövedelmekre vonatkozna és 400-500 ezer forintig tartana. Ebben 9-11 százalékos kulcs szerepelne, amellyel biztosítható lenne, hogy a legkisebb jövedelműek terhei némileg csökkenjenek vagy ne változzanak. A második sáv tartalmazná az általánosabb 20 százalék feletti, de 25 százalék alatti kulcsot. A legmagasabb elvonás - ez 40 százalék körüli lenne - csak a nagyobb jövedelmekre vonatkozna, vagyis csak 2-3 millió forint feletti keresetekre lenne érvényes.
Varga Mihály az Adóreform 2000 című konferencián egyébként kijelentette: a javaslattal az a céljuk, hogy 2002-ig már lényeges változást ne kelljen végrehajtani az adórendszerben. Az államtitkár szerint a kamatadó bevezetésérôl ugyanúgy a kormány határoz majd, mint az általános forgalmi adó kulcsának jövô évi csökkentésérôl. Az általános forgalmi adó esetében két megoldást javasol a Pénzügyminisztérium. Az egyik szerint minden maradna úgy, ahogyan most, míg a másiknál a 25 százalékos felsô kulcsot csökkentenék, a jelenlegi 12 százalékos kulcsot pedig 14 százalékra emelnék fel. Ugyanakkor megszüntetnék a nulla százalékkal adózó termékek körét és 5 százalékos adómértéket vezetnének be.
Népszava, 128. évfolyam 109. szám, 1999. május 14., péntek
Csurka nemkívánatos személy az RMDSZ kongresszusán
A revizionista nyilatkozatok miatt mondták le a meghívást
Csurka István nemkívánatos személy az RMDSZ kongresszusán. A romániai magyar párt vezetôi visszavonták a MIÉP-elnök meghívását. Az RMDSZ politikusai nem indokolták döntésüket, de megtudtuk: revizionista nyilatkozatai miatt mondták le Csurka meghívását. Információink szerint Tôkés László tiltakozott a meghívás lemondása ellen.
NÉPSZAVA-összeállítás
Nemkívánatos személy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hét végi kongresszusán Csurka István, a MIÉP elnöke. A csíkszeredai pártkongresszusra az összes magyar parlamenti párt meghívást kapott, az RMDSZ vezetôi azonban telefonon arra kérték a MIÉP elnökét, hogy ne utazzon Erdélybe. Lapunknak több RMDSZ-politikus megerôsítette: a romániai magyarság helyzetét nehezítik a magyarországi revizionista megnyilvánulások, s mivel Csurka István a Vajdaság státusával kapcsolatban az elmúlt napokban irredenta kijelentéseket tett, ezért a MIÉP-delegáció kongresszusi részvétele kínos helyzetbe hozta volna az RMDSZ-t.
Takács Csaba ügyvezetô elnök lapunknak megerôsítette: döntésérôl telefonon értesítette a MIÉP-elnököt, aki azt tudomásul vette, "megértette a romániai szervezet szempontjait". Takács sajnálatosnak tartja az esetet, amelyre "késôbb még visszatérnek". Székely István, az RMDSZ ügyvezetô elnökségének tagja az elutasítás okairól szintén nem kívánt nyilatkozni
Székely azt megjegyezte: a meghívót másfél hónappal ezelôtt kézbesítették, a meghívást viszont szerdán vonták vissza. - A MIÉP-nél azóta történtek dolgok - fogalmazott.
Információink szerint Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy lemondták Csurka meghívását. Errôl Markó Béla RMDSZ-elnök annyit mondott lapunknak: nincs tudomása arról, hogy bárki is ellenezte volna a döntést. Tôkés Lászlót tegnap nem tudtuk elérni.
Csurka István tegnapi sajtótájékoztatóján barátságtalan gesztusként értékelte a meghívás visszavonását. A MIÉP küldöttsége nem utazik Csíkszeredára. Az RMDSZ döntése a MIÉP szerint csupán az uralkodó pártelit érdekeit szolgálja. Mindezek ellenére Csurka István megerôsítette: meggyôzôdésük, hogy a délvidéki magyarság egyetlen életlehetôsége az, ha Magyarországhoz tartozik, és a magyar állam védelme alatt áll. - Egy ilyen határkiigazítás olyan csekély, hogy annyi kárt sem okoz Jugoszláviának, mint a NATO egy esti bombázása - fogalmazott.
Csurka nem kívánta kommentálni Lányi Zsolt kisgazda alelnök kijelentését a Vajdaság önálló állami létérôl. Annyit jegyzett meg: egy dalszöveg jut eszébe, miszerint "Mindenkinek van egy álma". Az FKGP-t éppen Lányi Zsolt képviseli az RMDSZ kongresszusán, pedig kijelentésétôl a kormány is elhatárolódott. Lányi lapunknak elmondta, semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy nemkívánatos személy lenne az RMDSZ-ben.
Május 26-án, délelôtt nyolc és tíz óra között kétórás figyelmeztetô sztrájkkal, majd június 9-én egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megyei és a fôvárosi körzeti földhivatalok dolgozói, mert idén nem emelték a keresetüket. A sztrájk idején a munkavállalók munkahelyükön tartózkodnak, de munkát nem végeznek, ügyfeleket nem fogadnak.
A földhivatali dolgozók idén egyáltalán nem részesültek béremelésben. Emiatt reálkeresetük mérséklôdése elérheti a 10 százalékot. A munkavállalók 14 százalékos keresetnövelést szerettek volna elérni, ám tárgyalásaik eredménytelenek voltak. Csupán anynyit sikerült elérniük, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetése ígéretet tett arra, a jövô évi költségvetési tervezet elkészítésekor fellép a felemelt bérek fedezetéért.
Torgyán József földművelésügyi miniszter egyetért a földhivatali dolgozók sztrájkjával. A földhivatali dolgozók bérkövetelése jogos, annak megoldása azonban nem az én kompetenciám, hanem a kormányé - mondta a miniszter. Szerinte a béremelésre semmi esély, mivel a kormány leszögezte, hogy a minisztériumok nem léphetik át költségkereteiket. Torgyán József szerint a sztrájk hatalmas felháborodást válthat ki a lakosságból. Az emberek nehezen fogadják majd el, hogy miközben több évtizedes lemaradás tapasztalható az ügyintézésben, a földhivatali dolgozók munkabeszüntetést tartanak - jelentette ki a miniszter.
Napirend előtti felszólalásában Kis Zoltán SZDSZ képviselő egy perces néma megemlékezést kért a háztól a hétfőn elhunyt Rajcsányi Péter fideszes képviselő miatt. A megjelent ellenzéki képviselők egy perces néma felállással tették tiszteletüket, majd Kovács László MSZP frakcióvezető egy csokor virágot tett Ra jcsányi asztalára.