Az utolsó verzió szerint az első években kevesebb támogatást kapunk mint a csatlakozást megelőző években.
Tehát lesz egy formális csatlakozás 2004-2005-ben majd valamikor később egy tényleges.Így átvágtak a gordiuszi csomót, meglesz a bővítés és mégsem lesz meg, de akkor meg minek.
A formális csatlakozásnak nem látom az előnyeit.
Míg másodosztályú tagok leszünk a régiek tönkreverik a maradék mezőgazdaságot is, a többi meg ma is nyitott már.
A régi tagok gazdálkodói évekig több támogatást kapnak mit a mieink, ilyen előnytelen versenyhelyzet elfogadhatatlan.
Van sok EU-s csatlakozást taglaló téma, mégis ezt hozom fel a friss hírrel:
A General Electric megfenyegette az íreket
Napi Gazdaság 2002. október 3., csütörtök 10:50
Kedvezőtlen hatással lenne a General Electric Co. jövőbeni írországi beruházásaira, ha a szigetország állampolgárai másodszor is elutasítanák a nizzai szerződést - mondta a GE Europe vezetője.
- Mostani írországi jelenlétünkre nem volna befolyással, a jövőbeni beruházásokat viszont nagyon is érintené, ha az írek második alkalommal is nemet mondanának a nizzai szerződésre - jelentette ki a Reutersnak adott interjújában Ferdinando Beccalli, a General Electric Co. európai tevékenységét felölelő GE Europe vezérigazgatója.
A magyar csatlakozás előnyeit-hátrányait ebből még nem lehet megtudni, de úgy tűnik a GE is "lobbizik" értünk. A kérdés még mindig kérdés: Jó ez nekünk ?
Vitaindítónak: a berlini csúcs elfogadta az Agenda2000 végső változatát.
A fontosabb pontok:
- a közös költségvetés 1999-es árakon nagyjából állandó szinten marad a 2000-2006-os periódusban. A CAP és a strukturális politika eszközei kis mértékben korlátozódnak.
- a közös költségvetés saját eszközei (befizetések és saját bevételek) a tagországok GDP-jének maximum 1,27%-a marad
- a tagállamok hozzájárulási kötelezettségének megállapítása változik 2002-től (ennek valami köze van a VAT-hoz - a VAT-arányt a befizetésekben csökkentik...), igazságosabb lesz.
- NAgy-Britannia továbbra is kedvezményt kap a befizetéseknél, bár ez is változik egy kicsit
- lehetőség nyílik egy EU-adó bevezetésére, amelyik közvetlenül Brüsszelbe érkezne be.
- a marhahús-termelők közvetlen támogatásait mégsem fogják csökkenteni
- a mezőgazdasági garantált árakat két lépcsőben, 15%-al csökkentik 2002-ig. a marhahús-árakat 20%-al
- a tejárak 15%-os csökkentését 2005-re halasztják, a tejkvótákat 1,5%-al növelik
- végeredményben a CAP-ot sikerült átlagosan csak 40,5 mrd euróra korlátozni 2006-ig
- a strukturális alapokra és a kohéziós alapra 2006-ig összesen 213 mrd euró van tervbe véve (195 mrd a strukturális alapokra - a +3 mrd-ot a kohéziós alapra a spanyolok harcolták ki). A kohéziós alapból való jogosultságot 2003-ban újra megállapítják
- a strukturális alapok reformjával a pénzek leosztását koncentrálják a leginkább hátrányos helyzetű régiókra.
- az elő-csatlakozási támogatások (pre-accession aid) konstans 3,120 mrd euró marad az első körös országok számára, 2002-től 2006-ig külön pénzek vannak elkülönítve a teljes jogú tagokká váló országok számára:
Mezőgazdaság: 1.600 - 2030 - 2450 - 2930 - 3400
Strukturális pol.: 3750 - 5830 - 7920 - 10000 - 12080
Egyéb politikák: 730 - 760 - 790 - 820 - 850
Adminisztráció: 370 - 410 - 450 - 450 - 450
Schröder, bár Németország számára csak szerény nettó befizetés-csökentést tudott elérni, mégis nagy eredményként értékelte, hogy a kompromisszum egyáltalában létrejöhetett. Ezzel végre költségvetési keretet is megadtak a keleti bővítés finanszírozására.
A kérdés a következő: mikor csatlakozhatunk (mi és a többi állam?), mennyire lesz elég a pénz? A magyar költségvetési egyensúlyt nem veszélyezteti a kofinanszírozási kényszer? Mennyire leszünk felkészültek a támogatások igénylésére az adminisztrációban, ill. milyen jól tudunk pályázatokat írni?
Az általánosabb gazdaságpolitikai - vállalatpolitikai kérdésekről nem is beszélve.
Teljesen egyetértek, egyben kérlek csatlakozz a javaslatomhoz.
Kedves Kurkász!
Így semmi értelme harcodnak: bárki bármikor nick-et változtathat, ahogy Te is megteheted. Kérlek csatlakozz békességben a becsület kódexhez, és akkor emeld fel a szavad, ha egy adott topic-ban úgy érzed, a konkrét esetben valaki figyelmen kívül hagyta a kódex szabályait. Egyébként kérlek nyugtasd kardodat.
Javaslatomat megtalálod Javaslat címszó alatt.
azfix
Politikai üldözött általad máshonnan ideidézett szövege, amivel így én sem értek egyet, nem passzol az itt elhangzottakhoz. Hogy van ez szerinted? Ha valaki valahol valami olyat mondott, ami "nem szalonképes", az már meg sem szólalhat? OFF TOPIC: Vagy van szólásszabadság, vagy nincs. Az is cenzúra, ha a (bárki által kinevezett) szélsőbal vagy a szélsőjobb is hallgatásra kötelezett. Vagy nem?
Menj el légyszíves a Törzsasztalról! Sokan sokfélét írnak, írhatnak, ami belefér a szabad véleménynyilvánítás körébe. Te megnyilvánulásod viszont már a Btk. hatálya alá esik. Ez már Szabó Albert és kopasz barátainak ideológiája. Menj el innen! Civilizált ember ezek után nem ül veled egy asztalhoz.
Politikai üldözött válasz erre | adatok | e-mail 1999-03-21 12:02:16 Kedves Barátaim!
A zsidó lélek szinte minden rezdülését megérthetjük, ha a jelenkori kárpótlásban kissé elmélyedünk. A mi erkölcsi felfogásunktól igen távol áll az, hogy a halottainkból bármilyen címen hasznot húzzunk. A zsidó gondolkodásmód ezt nem csupán megengedi, de egyenesen kívánatosnak tartja, különösen akkor, ha ez a gójok zsebében történő turkálást jelenti. Ebben az esetben pedig erről van szó. A fejlett világban mindenütt jelenlevő, agresszív zsidó érdekcsoportok minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak annak érdekében, hogy az európai kultúrnemzetekből minél több pénzt zsigereljenek ki egy durván meghamisított történelemre való hivatkozással. A zsarolástól, a kémkedéstől sem riadnak vissza. Nem csoda.
A ZSIDÓSÁG EGY OLYAN FAJ, MELYNEK ERKÖLCSE MINDEN FEGYVERT MEGENGED A HARCBAN. EZ A NÉGYEZER ÉVVEL EZELŐTTI BARBÁR ÁZSIA ERKÖLCSISÉGÉT MAGÁBAN HORDOZÓ FAJI MORÁL ÁLLAPOTÁBAN GYÖKEREZŐ MAGATARTÁSFORMA AZ, MELY AZ ERKÖLCSI GÁTLÁSOKKAL LELÁNCOLT KEZÜ EURÓPAI KULTÚRNEMZETEK FEJLETT ERKÖLCSISÉGÜ TÁRSADALMÁBAN SIKERRE JUTTATTA ŐKET.
Ez a torz kiválasztottságtudattal élő nép természetesen tudatában van ennek. Tudja azt, hogy ilyen módon érvényesülhet, de tudja azt is, hogy ilyen módon mindig fellángol majd a kiszipolyozott gazdanép haragja a zsidó származású elnyomókkal, diktátorokkal szemben. Ugyanakkor tudja, és elismeri a zsidóság azt is, hogy éppen ez az ellene fellángoló gyűlölet az, mely őt életben tartja. Ez a gyűlölet segíti hozzá a zsidókat identitásuk megőrzéséhez, ez kovácsolja össze néppé szétszórt maradványait, sőt ez juttatta a XX. században egy másik nép irtásának árán, a fejlett világ asszisztálása közepette hazához is a zsidóságot.
A zsidóság világuralomért harcoló része el fog bukni. A zsidó gondolkodásmód deklaráltan irtózik a fajkeveredéstől, igyekszik vérének tisztaságát megőrizi. Egyre kevesebb sikerrel. Az Izraelbe "hazatért" etióp zsidók szinte teljesen négerek. A volt Szovjetunióból Izraelbe vándoroltak igen komoly hányada még tizedrészben sem zsidó, sokkal inkább orosz és ukrán nemzetiségű, hiszen az újságokból az is kiderült, hogy a zsidó származást a bűnbandák szervezetten hamisítják mindenkinek, aki azt képes, és hajlandó megfizetni. Odalett az álom a tisztán zsidók által lakott Izrael megteremtéséről. Keverednek. Ez az, amitől annyira irtóznak. Megszűnnek zsidónak lenni, különösen ott, ahol nem üldözik őket. Egy liberális világrendben nincs helye a népek sokszínűségének, a nemzeti hagyományoknak, így kipusztulnak ők is. Sárgákkal (ugye kedves Woody?), négerekkel, fehérekkel keverednek, feloldódnak, megszűnnek zsidónak lenni. A kontraszelektált zsidó gondolkodásmód megszűntével pedig megszűnik a rasszista alapokon nyugvó magatartásforma, mely az általam már idézett Talmudból táplálkozik - más népek kárára.
Ez a zsidó jövő. A miénket pedig próbáljuk meg magyarrá tenni!
Teljesen egyetértek Nabukodonozorral. Az EU választás elé állítja Európát: marad a nemzetek sokszínű Európája, vagy egy nagy, jelleg nélküli masszává silányul. Aki belép, az utóbbit választja.
Kétségtelen tény, hogy az egységesen fellépő európai államok együttesen hatékonyan képviseltethetik magukat a fő versenytársaikkal, az US-val és Japánnal szemben a világpiacon, mint külön-külön próbálva meg küzdeni a gazdasági óriásokkal. A piac diktálta kényszer azonban nem feltétlenül kellene, hogy egy ilyen túlbürokratizált, és aránytalanul a nemzetgazdaságokra telepedő szervezethez vezessen, mint az EU. A Közösség tele van ellentmondásokkal: a németek évi 20 milliárdos hozzájárulásával szemben Franciaország 0,4 milliárddal száll be a közös kasszába. Miért? Ez nem GDP-arányos közteherviselés, ezért a vezető német politikusok harcba is szálltak ellene. Egy ilyen tény ismeretében igen nehéz kérdés annak latolgatása, hogy Magyarország leendő tagsága idején kap-e majd pl. agrártámogatást, s ha igen, mennyit. Nem hiszem azt, hogy van olyan elemző, aki teljes felelősséggel, csak megközelítőleg is ki merne olyan számot mondani, mely akár nagyságrendileg is helytálló volna.
Igaza van Nabukodonozornak az ISO 9000-es sorozattal kapcsolatban. Az EU-ban megkövetelt minőségbiztosítási rendszerek a nagyvállalatok térnyerésének, és a kisebbekkel szembeni pozícióharcnak kiváló, a Közösség által szentesített eszközei. Az ISO 9002-es szabvány nélkül jelenleg egyszerűen nem lehet az EU-ban valamirevaló tendert elnyerni, ám a szabványossági követelményeknek való megfelelés a nagyvállalatok kizárólagos privilégiuma marad. Az EU nagyvállalatokat kiszolgáló bürokráciája a széles tömegeknek megélhetést nyújtó kis- és közepes vállalkozásokat a piac egyik jelentős szegmenséből adminisztratív úton kiszorítja.
Magyarország és az EU között létrejött egyezménynek köszönhetően lehetővé vált magyar állampolgárok számára az EU-tagállamokban történő, legális, vállalkozói alapú letelepedés (ugyanez természetesen fordítva is igaz). Szerintetek ezt ki tudják-e a köztudomásúan tőkehiányos magyar vállalkozások használni? Természetesen nem, illetve csak nagyon csekély mértékben. Én jelenleg a nyugat-európai piacon is "szerencsét próbálok", így közvetlen tapasztalatokat szereztem arról a "nagy" lehetőségről, melyet az EU kínál a magyar vállalkozások számára. Mik a tapasztalataim? Bár az elvi lehetősége adott egy magyar cégnek is arra, hogy egy EU tagállam állami, önkormányzati tenderét megnyerje, az esélye szinte egyenlő a nullával, hacsak nem talál magának olyan "eurokonform" kinti céget, mellyel közösen pályázva lép fel. Ezzel szemben mi a hazai helyzet? Nyoma sincs az EU-n belüli egészséges nacionalizmusnak, sőt, a magyar cégek termékei ugyanolyan minőség és olcsóbb ár esetén egy nemzetközi versenyfutásban szinte törvényszerűen alulmaradnak, mivel a Nyugat imádata jóval nagyobb a magyar termékek preferálásánál. Ezt hozza a jövő az EU-ban.
Többen írtatok a magyar vállalkozások beszállítói voltáról a hazánkban megtelepedett multinacionális cégeknél. Természetesen ebben is van igazság, én is beszállítója vagyok a saját területemen szinte mindegyik jelentősebb külföldi cégnek. Vannak azonban a multiknál olyan egymást erősítő, a határokon messze túlnyúló szerződések, melyek egy-egy megtelepedett vállalat esetén már eleve kizárják azt, hogy a célország területéről találjon magának beszállítót. Nagyon sok esetben a multi csak egy másik multitól vesz terméket és szolgáltatást, hiszen - mivel ez egy oda-vissza folyamat - ezzel is támogathatják egymást. Naivitás lenne a fentiek okán azt hinni, hogy a szabványossági követelményeknek nem megfelelő, tőkehiányos magyar vállalkozások lesznek a fejlett Nyugat cégeinek olcsó, és megbízható beszállítói.
Szép álom lehet az EU (különösen ahogyan politikusaink lefestik), de attól tartok, a kezünk bele fog érni a bilibe-(((((((((((
Az FVM által 1999. januárjában közreadott Tájékoztató szerint az EU csatlakozás veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. A Támogatások révén elérhető fejlesztési forrástöbblet tehát költségvetési hiányhoz vezet.
Ez számomra azt jelenti, hogy már külső támogatás révén sem lehet az elmaradottság felszámolásába fogni.
Az EU csatlakozás ára tehát mindenek előtt az államháztartási rendszer reformja lenne. Ezzel kapcsolatban egy határidő az elmúlt napokban járt le. Tud valaki a feladat teljesítésének eredményéről? (2307/1998. (XII. 30.) sz. kormányhatározat)
tetszett a hozzászólásod. De attól tartok, túlságosan is leegyszerűsítve ábrázoltad az EU bürokráciáját. Hol van az Európai Parlament adminisztrációja, a kiterjedt COREPER-testület, a Számvevőszék, a Bíróság, a fordítói irodák, stb.?
A topic címét adott kérdésre a válaszom: Magyarország szuverenitásába,
magyarország megszűnésébe. Abba, hogy meszűnik HAZA lenni, lesüllyed
egyszerű közigazgatási egységgé. Abba, hogy a magyar munkás dolgozhat a külföldi
gyárában, a magyar hivatalnok végrehajthatja a Brüsszelben (vagy New Yorkban)
hozott határozatot, a magyar zsellér dolgozhat a Hollandiából idelátogató "hobby-
tanyát" fenntartó gazdaságában, a magyarokat ellátó kórházban a fedezethiány miatt
operálhatatlan vakbeles halott halotti bizonyítványát kiállító orvos
mellékfoglalkozásban elmehet asszisztálni a külföldieket (és magyarországi
rabszolgafelügyelőiket ellátó) magánkórházba.
Kedves Bocicsoki,
A pályaudvari WC-k állapota nem elsősorban EU norma kérdése. Inkább kultura
kérdése. Egy dolog megépíteni, más dolog fenntartani. A vandalizmus ellen EU
norma nem használ.
Persze, nem úgy hajtják be mint az adót. Erre más technikák vannak. Szabványok,
amiknek a betartása olyan pénzbe kerül, amit végsősoron nekik kell megfizetnünk.
Mondok példát: ISO 9000-es sorozat. Az egyik legdemagógabb, legerősebb
átverést tartalmazó humbug. A terjedelem nem teszi lehetővé, hogy részletesen
kifejtsem. Most röviden csak annyit, hogy az ISO 9000-es sorozatra minősített
cégeknél teljesen felesleges ipari kémkedést folytatni. Ha nincs az adott cég
érdekkörébe tartozó "független" minősítő cég, elég a minősítő céghez beépülni.
Egy olyan rendszer, amely költségei és feleslegesen bonyolult adminisztrációs
rendszere következtében egyértelműen a nagy cégek érdekeit képviseli. Ha ehhez
még hozzátesszük, hogy Magyarországon a hazai kis könyvvizsgáló cégekkel
szemben még a hazai érdekeltségű nagy cégek, állami bankok is előnyben
részesítik az extranacionális (saját kreálmányom, mivel kifejezőbb az
internacionálisnál) "független" könyvvizsgáló cégeket, meg lehet sorolni az
igazolhatatlanul korrupt (mivel a legnehezebben bizonyítható bűncselekmény) vagy
hülye szerződések által biztosított "management fee"-ket, indokolatlan
licencdíjakat.
Olyan előírások bevezetése, amelyek indokolatlanul növelik a költségeket,
ellehetetlenítik a kreativitást, lehetetlenné teszik a piacra jutást. Felesleges
szolgáltatások kötelező előírása különböző demagóg magyarázatokkal stb.
Bonyolult, többszörösen áttételes rendszerek pénzszivattyúzásra. Információim
elég korlátozottak ahhoz, hogy valamennyit felsoroljam. Az viszont természetes,
hogy formálisan minden teljesen törvényes, támadhatatlan. Legfeljebb nem mindig
etikus. De ehhez már edzve vagyunk.
(Volt egyszer egy pár részes TV sorozat, amely EU berkekben játszódott, részben
magyar helyszineken. Nagyon sok mindenre szépen rávilágított. És érdekes ezt
nem ismétlik. Persze tudom, biztosan szerzői jogi akadályai vannak. Mint annak a
kisfilmnek az esetében, amelyik a Világbanknak meg az IMF-nek a fejlődő
országokban folytatott káros tevékenységéről szólt. Vajh, él még a producer?)
azfix csak ott téved, amikor a költségek behajtását írja. Mert ha csak a költségeket
akarnák behajtani, még hagyján. De mindent el akarnak vinni, amit csak lehet.
Ugyanúgy mint régi gyarmataikról.
Sok igazság és okos dolog van abban amit írsz. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az új belépőket azért egy kissé másképpen fogják kezelni, tudván azt, hogy ez nekik sok tekintetben ismeretlen pálya. Így a szabályokon belül azért lehet számítani egy kis elnézésre is. Én csak a tud. kutatás területéről látok példát (itt az idei évtől teljes jogú tagként vagyunk jelen). Kezdetben ki nem mondottan az azonos minőségű pályázatok esetén az új belépőnek lesz több esélye a nyerésre. Ez az első egy-két évben más területen is várható.
A bürokráciáról. Mostanság éppen arról hallani, hogy az eszetlen EU bürokrácia megregulázása a csatlakozásunk egyik késleltető tényezője. Szerintem ha elhatározzák, akkor meg is fogják csinálni. Ha másért nem, akkor azért mert a német mentalitás nem állja a kuplerájt - na nem a kurvásat, aztat ők is bírják.-))))
Én nem féltem a magyarokat a bonyolult pályázati rendszerektől. A magyar adórendszerrel való bújócskázáson edződött kartársaknak ez piskóta.
A mezőgazdaság tényleg kutya kemény téma lesz, ezt már korábban említettem. Én ott látom az áttörési pontot, hogy a termékeink minőségi és élvezeti értékével kell operálnunk. Aki egyszer kóstolt egy látványra gyönyörű de abszolúte vízízű holland szuperpaprikát, meg egy csak a közepes minőségi osztályba sorolt, Szentes környékén termelt magyar példányt, az töbet rá se néz a holland vizuális csodára. Ugyanezt el lehet játszani borral, zöldségekkel, gyümölcsökkel és még sok mindennel. A kinti termelők azért rettegnek a magyaroktól, mert ha mi is megkapjuk az EU-s támogatást, beszivárog a fejlett csomagolási és marketing háttér (ami azért már szivárog most is rendesen), akkor ők lehúzhatják a rolót, csak akkor tudnak majd eladni, ha a magyar áru már elfogyott. Na ezen a területen kéne a kormánynak meg az FVM-nek fejleszteni a nagyar mg. "imidzsét".
Persze biztos a fentiekben is van némi szubjektum, meg némi tapasztalat is.
Üdv:Kopasz
Az EU-csatlakozással kapcsolatban sokféle dolog kavarog, nemcsak ezen topic-listán. Az a benyomásom, hogy sok félreértés van forgalomban, nemcsak Magyarországon, de magukban az EU országokban is. Leírnék egy pár dolgot, ne vegyétek kioktatásnak vagy tolakodásnak.
Az EU eloször is egy nemzetközi szervezet, ebbol következoen hatalmas bürokráciája van (the "Commission", a "bizottság"…), amelyik sokszor kaotikusan és részben csak a bürokrácia törvényei és érdekei szerint muködik.
A EU-támogatásokat két részre osztanám. Vannak a közvetlen politikai döntésekkel megadott egyszeru szabályozások, ilyenek például a mezogazdasági támogatások, amelyeket minden esetben konkrét vitákban döntenek el. Ezek a nagy országok (DE, FR, UK…) politikusainak a kezében vannak. Vannak az egyszeri támogatások, amelyeket adott alkalomra adnak (földrengéskárok , csatlakozási infrastruktúra-fejlesztés). És vannak a pályázattal megszerezheto támogatások, amelyek a legkisebbek, és amelyeket részben idehaza, részben közvetlenül Brüsszelben kell pályázni. Ez az egész tehát kelloen bonyolult ahhoz, hogy gyakorlatilag teljesen kaotikusnak legyen tekintheto (Ez nem pejoratív kijelentés, minden kelloen bonyolult rendszer ilyen). Eredményes és koncentrált lobbizással tehát majdnem mindent el lehet érni.
Ha egy kis ország érvényesíteni akarja az akaratát, akkor minden szinten kell tudnia eredményesen lobbizni. Magyarul, ismerni kell az embereket, a döntési folyamatokat, a kommunikáció szabályait, és megfelelo szinten és formában kell tudni kommunikálni (nem nyelvileg gondolom). Szerintem tehát tudni kell lobbizni a nagy országoknál (és tulajddonképpen minden egyes EU tagországnál). És kell ismerni az EU-bizottság belügyeit és szabályait is.
Az, hogy Magyarország várhat-e jót az EU-tól, végülis a lobbizási képességúmkön fog múlni. Ingyen nem fognak semmi jót odaadni. A csatlakozásokkal kapcsolatos huzavona többekben azt a benyomást keltette, hogy az EU önzo. Én úgy mondnám, hogy az EU a nagy rendszerek kaotikus módján viselkedik, mást nem is tehet. Az EU országok választóinak nem fuzodik elsodleges gazdasági érdeke ahhoz, hogy a "hármak" csatlakozzanak. A politikusok tettek ilyen igéreteket, és a morálisan gondolkozó közvélemény (pl. a Skandináv országok) komolyan is gondolják ezek betartását. Németország is hajlik erre, de nem akarok olyanról beszélni, amit nem lehet igazán tudni. Tény mindenesetre az, hogy az igéretet tevo politikusok már többnyire nincsenek a helyükön, és ahogy távolodunk 1990-tol, úgy halványulnak az ígéretek is. És minden egyes szavazót meg lehet fogni azzal, hogy kevesebb adót fizetne, ha a hármak nem csatlakoznának. Ez persze nem igaz, de lehet mondani.
A mostani helyzetben tehát Magyarországnak csendesen és kitartóan kell image-ét építeni, részt venni az EU által már felkínált programokban, stb.
Miért fontos az image? Az EU országokban köztudott például, hogy egyes Olaszországba ment hitelek szorén szálán eltuntek, a mezogazdasági hitelek is többek szerint nagyrészt közvetlenül a maffia zsebébe vándorolnak. Ezek után bármely EU-bizottságban könnyu érvelni az Olaszországba meno segélyek ellen. Nem tudom mennyire ismert, hogy mi lett a Magyarországra került vállalkozásfejlesztési alapok sorsa, hogy azokat mennyire tuntek el, vagy hogy a különbözu vállalkozásfejlesztési alapítványok sajátmaguk és klienseik jóltartásán kívül tettek-e valamit. Mindent meg kell tenni, hogy a Magyarországra kerülo pénzek jó eredményeket produkáljanak, és áttekintheto legyen az elosztás rendszere. És az EU-ban megjeleno poitikusaink ne keltsék egy rossz kiejtéssel egymásra árulkodó csapat látszatát (nem mondom, hogy ez megtörtént). Az EU-n belül már jól kialakult az egymás hatékony torpedózgatásának szalonképes etikettje. Ez egy nyelv, amit ismerni kell, és könnyu kihúzni a gyufát. Új lappal indulunk, nem kéne elpre elszúrni a renoménkat.
Mégegyszer visszatérnék a rendszer bonyolultságára. Az EU mostani tagországaiban nagyon sokan azért nem jutnak pénzhez, mert visszariadnak a bonyolult szabályok láttán. Nagyon tisztességes pénzeket lehet ugyanis szerezni pályázati úton, de ahhoz tudni kell a nyelvet (nemcsak az angolt, hanem a bürokrácia nyelvét is) és nem kell visszariadni a nehézségektol. Pillanatnyilag sok ország nem meríti ki a részére rendelkezésre álló kereteket, mert a pályázatra jogosultak nem is mernek belefogni a dologba… Más országok nagyon jól élnek, mert tudnak lobbizni és pályázni.
A mezogazdasági támogatásokról pedig mondanék egy talán nagyon triviális dolgot. A nyugaterópai országokban ez nemcsak szavazatszerzés, hanem - ezt persze nehéz megindokolni, inkább szubjektív benyomás - a hossazbb távlatú társadalmi fejlodés irányába tett befektetés. Ahol ugyanis nem szuntettték meg eroszakkal a családi gazdaságokat - már pedig ez pl. Nuygad-Európában nem történt - ott ezek még mindig nagyrészt ezeken múlik, hogy egy vidék elnéptelenedik-e, vagy pedig egészséges fejlodésnek indul. Persze a családi-gazdaságok támogatással szemben mindig lehet mondani, hogy "a kormány csak népszeruségre törekszik".De azért érdemes meggondolni, hogy az egészséges vidék nem díszlet, hanem mindenkinek érdeke.
A nagytermelok támogatása már fogósabb kérdés, mert éppúgy mint a szocializmusban az állami gazdaságok, az EU-ban is ezek tudják a legjobban tudták eltuntetni az EU-kereteket (Pl. egy adott mezogazdasági termékeknél lehet támogatást kapni arra, hogy 1) Nem termeled (túltermelési beavatkozás), 2) Elverte a jég, és 3) Exportálod az EU-n kívülre. Rossz nyelvek szerint a magyar piacon megjeleno termékek egyes esetekben mindhármat igénybeveszik, de ehhez már elég nagy cápának kell lenni). Ez természetes, mivel a nagyok mindg hatékonyan és közvetlen csatornákon érvényestik érdekeiket. Mindenesetre ezek fontos munkaadók is lehetnek, és ilymódon mellettük is lehet érvelni.
Végül mégegy triviális megjegyzés. Az közösségen kívüli országokba szóló EU támogatások nagyrészét úgy adják, hogy azokon elsosorban EU árút, EU-tanácsadást stb. kelljen venni. Ez bizonyosfokig értheto. Vigyázni kell visoznt arra, hogy a nagy nemzetközi vállalatok magyar országi piacszerzésüket ne az országnak szánt segélyekkel próbálják meg finanszíroztatni.
1. ebben biztos igazad van, passz
2. nyilvan a toke vonzasahoz meg egy csomo egyeb korulmeny kozrejatszik
A CSAK a ket szlogen koszotti viszonyra vonatkozott: "alacsonyabb berek" -- "alacsonyabb berek mellet ugyanolyan jo minoseg". Szerintem jobban jartunk volna, ha az elobbi helyett az utobbi szlogent hangoztatjuk az orszag image epitesekor.
1. A bérek magasabbak, de a munkáltatót terhelő összes költség már alacsonyabb.
2. A munkaerő költsége mellett nagyon fontos az elfogadható infrastruktúra (utak, pénzügyi, informatikai ...), a politikai stabilitás, a közelség a ny-európai piacokhoz, a jól képzett, inovatív munkaerő megléte és olcsósága, meg hát természetesen az adókedvezmények is.
Pont azért írtam, mert előző hozzászólásodban úgy fogalmaztál, hogy CSAK az alacsony bérekre építettünk.
Azonkivul a toke vonzasaban a munkaeron kivul a kedvezmenyek is sokat nyomnak a latba. Lehet, hogy ez magyarazza, a realtive magasabb berunk ellenere bejovo nagyobb aranyu toket.
Vegre rajottek. Megjegyzem itt kisse elbaltztak a kormanyok, mert nem CSAK az olcso munkaerore kellett volna jatszani, hanem az "olcso es ugyanolyan jo" -ra is.
Azzal, hogy csak az olcsosagunkat hirdetjuk, nem lesz elorelepes, mert az konzervalja a bereket. Eloszor a fejleszto kozpontokat kell elszipkazni, aztan a penzugyit. ;)
Érdekes adalék. Januárban több mint 300 milló USD tőke áramlott be az országba (asszem a TV-ben hallottam). Ha ez egész évben így maradna (azért ez biztos nem lesz így), akkor az 4 milliárd USD lenne éves szinten, az meg nem piskóta! Ez alapján talán van bizalom. Autós lapok azt írják, hogy a legtöbb autógyártó további beruházásokra készül, az OPEL és az AUDI fejlesztőbázist is létrehoz! Annak ellenére nem vonulnak tovább, hogy várhatóan közelednek majd a bérek az EU szint felé. A BMW azzal fenyegtőzött az angol kormánynál, hogy ha nem adnak állami segítséget, akkor a Rovert cakumpakk áttelepítik ide. Ez lehet hogy kacsa, vagy csak blöff, de azért érdekes. Úgy tűnik, hogy az idetelepült multik rájöttek arra, hogy itt van egy jól képzett, eléggé magas színvonalú és még olcsó munkaerő. Ez pedig másokat is idecsábíthat.
Üdv: Kopasz
Lehet, hogy nem voltam teljesen a világos. A makrofolyamatok engem most nem érdekelnek (bár tudom, azok hatása is megjelenik a termékek áraiban), de arra tudtok-e választ, hogy a boltokban, a termékek árában, a fizetésekben milyen változás lesz.
Tudja ezt valaki, készül(t) ennek "megetetésére" bárhol bármilyen anyag.
Maradjunk egyszerű példáknál:
tej, kenyér most kb. 100 pengő. Ezután 80 ? 30 ? 180 ? 500 ? mennyi lesz, mennyi lehet ?
stb.
a magyarországi külföldi beruházók az iparszférában sokféle motiváció alapján érkeztek, voltak közöttük, akik "best buy" alapon megvásárolták az ugyan elavult, de az igénytelenebb hazai, esetleg kele-európai piac alsó szegmenseiben még egy ideig működni tudó vállalatokat. Itt nem fejlesztettek, hanem az életciklusuk utolsó szakaszában lévő termékeket a régi gépekkel gyártották tovább (igaz, néhányan mégiscsak fejlesztenek az utóbbi időkben, mivel a kelet-európai piac összeomlott, a magyar pedig igényesebb lett, mások pedig már továbbálltak).
Egyesek - a legrosszabbak ;-) - persze csak a konkurenciát akarták eliminálni, a piacot saját importtermékeik számára megszerezni.
Igen sok beruházás voltaképpen csak "összeszerelő üzem" (és még több hazai vállalkozás végez ugyanilyen bérmunkát): ezek kihasználják az olcsó munkaerőt, és voltaképpen "szigetekként", a magyar gazdaságba nem integrálódva végzik tevéékenységüket (ált. vámszabad-területeken).
Persze a munkaerő olcsósága mellett elengedhetetlen tényező a közelség a felvevőpiacokhoz, az EU-hoz, az elfogadható közlekedési és pénzügyi infrastruktúra, a politikai stabilitás, stb. A munkahelyteremtéshez adott állami támogatások is fontosak, de ezeket majd' minden kelet-európai országban megkapnák, ezért nem jelent előnyt Magyarországra nézve.
A legjelentősebb ipari beruházások azonban - hál' istennek - komoly innovációs lökést adtak és adnak a magyar beszállítói körüknek, és hosszabb távon az egész iparnak is. Nyilvánvalóan ők azok, akik az ország ipari modernizációját a legjobban segítik elő.
Bizony-bizony nem a tőke megy ki, hanem a profit (egy része). De hát erre megy ki a játék. Közben meg a munkahelyek, adók, TB stb. azért kedvező hatással vannak. Az meg hogy tavaly megugrott a kivitt profit nagyságendje? Minkét kormány azt mondja, hogy javult a gazdasági helyzet, ergo a multik is több profitot csináltak itt. Ezen kívül volt tavaly egy komoly gazdasági válság a Távol-Keleten. Emiatt lehet, hogy olyan profitot is kivontak, amit esetleg itt tartottak volna beruházásra. Ennek okai lehettek: óvatosság + kellett a pénz a válság okozta lyukak foltozgatására. Majd az idei év vége felé látjuk, hogy milyen a tendencia.
Mellesleg az EU csatlakozás (és a már ténynek tekinthető NATO csatlakozás) lehet, hogy újabb beruházási hullámot okoz majd, mert akkortól azért sokkal biztosabb terepnek bizonyulhatunk a beruházások számára, így olyanok is jönnek, akik eddig nem akartak kockáztatni. Főleg mivel a bérek szerintem még egy darabig jóval az EU átlag alatt lesznek.
Nem hittem, hogy terez anyak csapata, es azt se mondtam, hogy minden kulfoldi ceg szemet modon kihasznal minket. Csak azt mondom, hogy sokszor nem kepviseltuk kello keppen az erdekeinket. Ezert tetszik, hogy pl. most a Horvat kerdesben nem fekszunk meg az EU elott.
Szerintem is önző módon kezel minket, na de mire számítottál? Teréz anyák csapataira?
Ettől függetlenül sok mindenben nincs igazad.
Nem hiszem, hogy a nyugati cégeknek csak a piac kellett, amikor privatizáltak, mert akkor leállították volna a gyárakat. Egyszerűen terjeszkedni akartak.
Nem a tőke megy ki, csak a haszna. Na de azt várni, hogy befektessenek és a hasznot sose vigyék ki, az bizony dőreség.
Nem hiszem, hogy a külföldi tőkét olyan egységes valaminek lehet tekinteni, ahogy Te teszed azt. Sok ember és sok cég kezében van az, és ezek vélt vagy valós érdekeiket követik.
Ha annyira nagyon erdekel a dolog, javaslom menj el az AKII-ba. Lehet, hogy honlapja is van, de nem hiszem, hogy a temaval kapcsolatos ertekes ertekezeseket felteszik.
Ha ott nincs akkor sehol.
