Pint te mennyire vagy normalis mostanaban? En meg kevesbe mint eddig. Nem tudom hol a hatar a hulyesegben, de remelem nem messze, mert mar nem birok lepest tartani magammal. :-D
Húha, ez kezd hosszú lenni, amit egyrészt nem olvas el senki, másrészt nem én se bírom átlátni.
Ki lehet "normálisabb" (szokványosabb, elfogadottabb) mint egy KJ? Igenis úgy gondolom, hogy a tökátlagos, szürke, szokványos, normális, ezek a szavak valamely féle értelemben szinonímák - vagy összemosok dolgokat?
"Mivel mindenki kj. ezért elvben mindenkinek többé-kevésbé idegesiteni kellene."
Nem igazán, és ez benne a legfurcsább. Egyébként vikóca fogta meg a dolgot elég jól: ha azt érzem rajta, hog azért tesz valamit, mert "így szokás", "így elfogadott", "így kell", "így normális", akkor falra tudok mászni. Nyilván az élet minden területén nem lehet a saját fejünk után menni, pl senki nem gondolkozik azon, hogy hogyan kapaszkodjun egy járművön, ennek van egy elég nyilvánvaló és megszokott módja, ami bevált, sose gondolkodunk el azon, hogy lehetne-e jobban, és ez jó is így, mert ez részletkérdés, nem éri meg a fáradtságot végiggondolni.
Tehát a lényeg valahol ott keresendő, hogy ki milyen területeken követi a nyájat ész nélkül, és milyen területeken nem. És ott is, hogy ha rám sütik, hogy birka vagyok, akkor milyen érvvel jövök vissza? Azzal, hogy igaz, de ez lényegtelen kérdés, nem érdekel, vagy azzal, hogy ez így szokás, mit ágálsz már megint, mindent jobban kell tudnod???
"de szerintem bizonyos szinten mindenki szürke, átlagos ember"
Bizonyos szinten - itt van a kutya elásva. És bizonyos módon.
Más. Filozofálni támadt kedvem, ezért most ez lesz, és kész! :)
Szóval, mióta világ a világ (ember az ember), azóta figyelhető meg a szokvány és a különc küzdelme. Hovatovább evolúciós alapelv ez: adott körülmények között a szokvány az optimális válasz a körülményekre, a különc pedig a fejlődés lehetősége, hisz a körülmények változása esetén a hagyományörzően (nem) gondolkodó birkák bajba jutnak. Ekkor a pont megfelelőképpen deviáns egyed rendhagyó viselkedési normái mutat(hat)nak kiutat. Ennek megfelelően ha nincs gáz, a deviáns a perifériára szorul, megvetés és csodálkozás tárgya, de ha gáz van, akkor messiás, géniusz a neve.
Ez a topik tehát felesleges: persze, hogy a legtöbb ember normális, persze, hogy a kevés különc ezt utálja, és persze, hogy ez így gömbölyű.
És az is úgy van, ahogy mondod, hogy a különcségnek is van olyan mértéke, amit már én se szeretek. Nem ítélem el, csak nem szeretem.
Ne haraudj, valóban nem voltam egyértelmű, sőt mégegyszer elolvasva kicsit félre is értelmeztelek :-(
Én aztat gondoltam, hogy a kovácsjános az átlagember (így lett belőle szürke patkány... mindenféle alantasság nélkül, az átlagos jegyek szimbólumaként) ahol a szín(ek) az eltérő egyéniség megnyilvánulása(i).
Nade úgylátom a Te kovcsjanos tulajdonság-halmazod egy embertípust ír le, és nem az átlagot. Egyetlen mentségem, hogy nekem olyan átlagosnak, és közönségesnek tűnt...
Én azt gondoltam a normális vált ki ellenszenvet, de téged a jancsikák idegesítenek..
"Természetesen a dolog nem úgy megy, hogy valaki vagy kovácsjános, vagy nem. Mindenki
kovácsjános egy csomó dologban, és nem kovácsjános a kiegészítő halmazba tartozó
esetekben."
Viszont ezt meg már ebből a szemszögből nem értem: mindenki valamilyen szinten kj., vagyis rendelkezik az elutasitott elemekkel. Ez Ok.
"Na most engem azok az emberek idegesítenek, akik pont olyan módon és azokban a
dolgokban kovácsjánosok, hogy az idegesít engem...."
Mivel mindenki kj. ezért elvben mindenkinek többé-kevésbé idegesiteni kellene.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ráadásul nem mindenkiben, minden kj. tulajdonság idegesit, hiszen mindenki kj., avagy ha sok az egyéb tulajdonság mellett elviseled (egyes?) kj. tulajdonságok meglétét is. Lehet megint zavaros voltam :-( de ezt én nem értem...
Ha a továbbiak nem stimmelnek az ennek tudható be....
"És én is szürke vagyok? Pont mint akárki? Az emberek egyformán szürkék vagy nem
szürkék??? Na ne má!
Azt mondod, mindenki a színeset, az egyénit szereti? Tök jó, akkor ezek szerint miközben
nem figyeltem oda, lecserélték a világot körülöttem!"
Azt nem így gondoltam, de szerintem bizonyos szinten mindenki szürke, átlagos ember. És ha valaki nagyon szürke arra szokták azt mondani, hogy unalmas, nincs benne semmi eredeti (egy közönséges, mezei szürke patkány :-))) ). Én spéci roppant utálom a szürkeséget...
Másrészt mindenki egyénisége visz ebbe a szürkeségbe némi színt is, és minél szinesebb valaki annál érdekesebb. De ennek a másik véglete, amikor annyira szinesek, hogy bohóccá válnak: hiányzik belőlük a megnyugtató szürkeség. Kiszámíthatatlanok, idegesítően hatnak...
Most nincs időm, edzésem lesz. Holnap visszatérek.
Üdv.
Zs4zet.
Csak abban nem ertek egyet, hogy ami elfogadhato bar abnormalis az nem feltetlenul vagyaim targya. (Huuu, ez rimel is!!!)
Lehet hogy csak nem esik az elvarasaim altal meghatarozott dolgok korebe. Na ez az utolso mondat nekem is kinai lett.
Namostan.
Pintem viragoskertem, kifejtened-e, mik azok az ertelmesen nem vedheto szubjektiv szempontok, amelyek szerinti kovacsjanoosag neked az ideggocaid miszfunkcionalasat okozzak?
Nalam az ilyesmi pl;
_elvbol_ nem maszni keritest,
_elvbol_ nem kerdezni hulyeseget (mar ha nem ert valamit az ember), vagyis nem vallalni kinos szitukat
_elvbol_ minden reggel azonos idopontban kelni, vagy akar csak heti rendszeresseget bevezetni ezen a teren
stb.
Tulkeppen minden, ami azt jelenti hogy az ember nem a pillanatnyi meggyozodese es a korulmenyek szuksegszerusege alapjan cselekszik, hanem elore lefektetett (pfuj! :-)) fundamentumok alapjan. Na.
"Szélsőséges esetben (pl vikóca) még a kovácsjánosok felé is nyitott, amit én fel nem foghatok, de úgy tekintem, mint egy bolondságot, amire nyitott vagyok, de bonyolult lett ez mostan. "
Nos. Talan azert, mert en annyira hulye vagyok, hogy nekem egy kovacsjanos mar abnormalis :-)
Komolyra; a legtobb emberben tenyleg talalni erdekeset, ha mast nem hat azt, hogyan tud annyira unalmassa valni. Ilyenkor persze mar inkabb sajat magamat szorakoztatom; erdekes felismerni, hogyan hat az ilyen ember tarsasaga. Sokaig nem foglal le. En nem tudom, te kire gondolsz, aki kovacsjanos en meg nyitott vagyok ra, de lehet hogy csak te nem ismered az extremitasait. Ha?
Bátran állíthatom, hogy a mondandód minden mondatára jut legalább egy dolog, amit nem értek, de ami nagyobb baj, hogy az egészet se nem értem.
Lehetne az, hogy megvilágítsad egy kicsit? Úgy látszik le vagyok lassulva.
Merhát:
Patkány - az alantasság szimbóluma - mondtam én ilyet?
És én is szürke vagyok? Pont mint akárki? Az emberek egyformán szürkék vagy nem szürkék??? Na ne má!
Azt mondod, mindenki a színeset, az egyénit szereti? Tök jó, akkor ezek szerint miközben nem figyeltem oda, lecserélték a világot körülöttem!
A mondatbefejezést köszi, bár nem pont így gondoltam, hanem inkább "[... hazug] élethez, gondolkodáshoz". Lelki instabilitás és neurotikus megnyilvánulások ... ez nekem egy pontig szimpatikus.
A Te kovácsjánosod valójában egy szürke patkány, aki pont annyira szürke, mint Te... :-))))
és azt preferálod, ha van benne némi szín (egyéniség)...
De ki nem így van vele? vikoca, Te, és én is ugyanúgy határoznánk meg a fogalmakat, és még ugyanazt is értenénk alatta, legfeljebb mindenki mást szeretne szürkének, és mást szinesnek látni...
"Szóval: a nemnormálisság vezethet görcsös, akaratos, önmagunkat megtagadó, hazug ..." ...kijelentésekhez, meghasonuláshoz, lelki instabilitáshoz, neurotikus és identitászavarokkal küszködő megnyilvánulásokhoz. :-)
Hmm, az ember nem néz oda egy pillanatra, és máris előrángatják az ősrégen elfeledett topikjait.
Ez a topik annak idején komolynak indult, már amennyire ez tőlem telik, de aztán elhülyült. És lámcsak, megint az eredeti komolyságában (höhö) tündököl (pint, állítsd má le magad, térjé a lényegre)
Szal.
1. A "nem normális" kifejezés többféle értelemben használatos, ezért mostan arra sötétítenék rá, hogy én hogy gondoltam. Szóval, adottak azon emberek - mostantól kovácsjánosok - akik
- mindíg tudják, hogy mit kell mondani, amivel a lehető legtöbb ember egyet fog érteni
- sose találtak ki semmi újat
- mindenkinek szimpatikusak
- nem csinálnak semmi különöset, vagy szokatlant
- hobbijaik irígylésre méltóak, elfogadottak
- stb stb, mintapolgárok kérem!
Na most az ilyen emberektől 1300 Hz-en elkezdek sípolni, és az arcomon rángások futnak át átlós irányban.
Természetesen a dolog nem úgy megy, hogy valaki vagy kovácsjános, vagy nem. Mindenki kovácsjános egy csomó dologban, és nem kovácsjános a kiegészítő halmazba tartozó esetekben.
Na most engem azok az emberek idegesítenek, akik pont olyan módon és azokban a dolgokban kovácsjánosok, hogy az idegesít engem, és ezzel akkor most kimerítettem vikóca azon kritériumát, hogy értelmes érvelés kizárt.
2. Ööööö, hát ez jó kérdés. Ehhez át kell állítanom az agyamat egy kicsit, mert most éppen csupa olyan ember kering benne, akiknek a nemnormálissága tecc, vagy a normálissága nemtecc. Zzzz.. kreccs, zuuum, bing.
Aha. Szóval: a nemnormálisság vezethet görcsös, akaratos, önmagunkat megtagadó, hazug ... hogy kell befejezni ezt a mondatot? Mindegy, értitek. Ez rossz.
A jól nemnormális ember laza, érdeklődő, nyitott (ez nem muszáj, mert nekem se megy könnyen, és magam ellen nem beszélek), meg efféle. Szóval, vevő a másik ember másik féle bolondságára. Szélsőséges esetben (pl vikóca) még a kovácsjánosok felé is nyitott, amit én fel nem foghatok, de úgy tekintem, mint egy bolondságot, amire nyitott vagyok, de bonyolult lett ez mostan.
"vannak dolgok, amik ha elternek az elvarasainktol, akkor eszrevesszuk -> nemnormalisnak
vagyunk hajlamosak deklaralni. Ez neha pozitiv, neha negativ.
De vannaak olyanok, ahol marhara nem vagyunk erzekenyek; hiaba viselkedik valaki tok
extrem modon, nem tunik furcsanak."
Ez olyan mint a szűktűrésű, és a tágtűrésű növények esete... :-)
És persze nem minden téren, csak egyes igények esetén. Vannak fényigényesek, és sötétségkedvelők, az egyik nem bírja az árnyékot, a másik pedig kiszárad a tűző napon...
Az ember se különb mint egy közönséges dudva, legfeljebb több egyedi belső elvárasa van. :-)
Bár kicsit más azért: Te azt írod extrém módon viselkedik, mégis számodra normális: nem ezt, hívják rejtett, esetleg irigyelt, de meg nem valósitott vágyaknak? :-)))) így már nem is áll olyan távol az a dolog... :-)))
A szibériában csirázó fenyő magja is "vágyik" van a hőre, hogy kisajadhasson, zsenge hajtását kidughassa a földből... és bár a fenyő hűvösben érzi jól magát, de időnként szereti, ha cirógatja a nap melege... :-)
Nafigyi, egyetertek veled, de nem erre voltam kivancsi. Hiaba, kicsit nehez megfogamazni.
Szoval;
vannak dolgok, amik ha elternek az elvarasainktol, akkor eszrevesszuk -> nemnormalisnak vagyunk hajlamosak deklaralni. Ez neha pozitiv, neha negativ.
De vannaak olyanok, ahol marhara nem vagyunk erzekenyek; hiaba viselkedik valaki tok extrem modon, nem tunik furcsanak.
Persze a fenti ket kategoria emberenkent kulonbzik, eppen ezert izgatja a fantaziamat, mi is lehet a kulonbseg.
Amugy meg perceptiven patologikus a fonetizmusbol fakado extroverzisem. De ezt a vonalat ezennel lezarom.
szubjektív nemnormális: a nemátlagos, kissé eltúlzott formátumban, alacsonyabb frusztrációs-toleranciával.
abszolút nemnormális: aki patológiás eset
"1. mitol mondjuk valakire hogy nem normalis (most itt a tok szubjektiv megitelesekre gondolok, ertelmes erveles kizart :-)))"
Nemnormális a saját értékrendünktől való túlzott eltérés. Merev embernél szűkebb, Patológiásnál egész szűk: paranoia stb.. uhh ez túl értelmes lett, de attól még nem biztos, hogy igaz:)))
"2. Mikor jo/rossz/semleges valakinek a valamilyen aspektusbol vett nem-normalissaga, illetve normalissaga, miert."
pozitív nemnormális=valami "plusz"/"túl.." a személyben, túlérzékeny, túl elvont stb.. "zseni"
negatív nemnormális=primitívizmus: nemnormális alkoholista, patológiás agybeteg..."őrült"
semleges nemnormális= ha mindez nem érdekel...:)))
blabla... ezpersze tök szubjektív, még jóhogy nem padlizsán......
Úhhaha csak úgy recsag belé a pszeudoviruális aproxiációm, mely sejtközeli dilatációval larvált nyíltságot indukál. A szerkentyűvel az a baj, hogy a vakciaanalizárot posztroporcionális vezérlőrendszere demenciális tűlfűtöttség miatt intakt, ezért az invarív optimalizálás kissé inadekvát!!!
Azt hiszem a kartars sulyos eufrozinara szorul, de mivel eppen szorulasa van, ezert a periferialis vakcinaanalizistol most eltekintve inkabb katartalis szubvencionalasat premandzart irrizatorral proponalom.
(neurotikus)Nemnmenem nem lehet, gondojjbelemitszólnak, jaj
különben is 150kg nemsok (a nehéz ember), bár puha, igazán, jaj az ártatlanságom (gátlásos), brühühhhühűűűűű, olyan szar így az élet (a depressziós), nem baj indul a trabimotor (az is depressziós). Különben is mit érzelgősködik mindenki (a pszichopata), csak nem engem akartok kikezdeni? Meg akatrok támadni roadékod, de én figyelek nem fog sikerülni... brahhahahhhaaaaa
na az utolsó kettőre nem maradt energijám.. bruhaha, pedig olyan szép orosz raketta az..
búúúúúúúúúúúúúúúúú
jaj iq energiaitalt ittam, de elfogyott.... múúúúú..brekkekeke
Meg az is eszembe jutott, hogy erdekes lenne kivesezni,
1. mitol mondjuk valakire hogy nem normalis (most itt a tok szubjektiv megitelesekre gondolok, ertelmes erveles kizart :-)))
2. Mikor jo/rossz/semleges valakinek a valamilyen aspektusbol vett nem-normalissaga, illetve normalissaga, miert.
Akinek a fentiek nyelvtani elemzesevel gondja van, bizalommal forduljon kezeloorvosomhoz, o sem fogja megerteni, de azt nagyon meggyozoen teszi majd. :-)
Érdekes dolog ám ez, én személy szerint normálisnak tartom magamat ( tudom, ezzel nem mindenki van így :)) ), de vannak bizonyos szegmensei az életemnek amikor ez annyira nem derül ki. Olyan nyár óta egy csomó dolog rámszakadt amit pl. nem bírok teljességgel megoldani és ezért azóta a rosszabbik, nem annyira normális énem is előjön sajnos. Ezt néha bírom tompítani és tudok igazán úgy tenni mintha ez nem lenne, de ez nagyon sokszor nem sikerül és ilyenkor kifejezetten sértődékeny, türelmetlen és néha (?) elviselhetetlen is vagyok.
Nem jó ez.
Az is biztos, hogy nem árt ha az ember " olyan hülye amilyen köll ", mert az unalmas, rendes, pedáns emberektől mentsen meg minket a jóisten.
Nagyon remélem, hogy én nem tartozom az unalmas emberek kategóriájába, bár többéves tapasztalatom alapján ilyet még rám nem mondtak :)))))))
( mást már igen, ebbe nem mennék bele, édesapám szerint autista vagyok, de ez tök normális dolog ) :)))))
Azért nem eszik olyan forrón a kását. A normálisok általában unalmasok, de nem mindíg. Továbbá egy normális lehet nagyon érdekes a többi normális számára (már amennyire van számukra érdekes dolog).
A normalitás nem bináris - vagy normális valaki, vagy nem - hanem fokozatai vannak, ráadásul rengeteg szempont is van, és ezek nagyrészt egymástól függetlenek.
Lehet valaki normális általában, de néhány szempontból különc. Vagy különc sok szempontból, de pár dologban dühítően tökátlagos.
A "rajongóim" meg elmebetegek, de ez legyen az ő bajuk. Tudják is ők! Még szerencse, hogy nincsenek túl sokan.
Btw, a változatosság kedvéért nevezzelek egyszer unalmasnak? Csak hogy ilyen is legyen má egyszer. Hm?
