Megnéztem az új After Crying honlapot (w3.datanet.hu/~aftercry). Íme néhány gyöngyszem:
"A késõbbi After Crying lényege és alapgondolata tehát ebben a középiskolai korszakban fogant. Már akkor rátaláltak arra az útra, amit azóta az egyetlen útnak vélnek maguk számára, és melyen ma is haladnak. "(?)
"Görgényi Tamás - rendezõ, szövegek, koncepciók, néha ének. Egyik elindítója és meghatározója a szellemi közösségnek, alapgondolatnak. Szerepe sokat változott az évek során. "
"A mûsor után többen megjegyezték, "Ti egész más világot hoztatok ide, mint a többiek." Mi tagadás, ezt mi is így láttuk. " (?)
"Maga az együttes úgy tekinti, hogy a jelenlegi csapat egy hosszú kristályosodási folyamat eredménye, melynek során kialakult a mindenkori After Crying belsõ magja.(!) Mint mondják: "A felállás bármikor változhat, ám az After Crying egy önálló, láthatatlan, transzcendens lény, akivel csak mi öten vagyunk, és Vedres Csaba volt valaha is közeli, személyes és kölcsönös kapcsolatban. "
"Közös gondolkodásunk, ízlésünk, világlátásunk teszi különlegessé az After Cryingot. Immár húsz éve formáljuk saját szellemi közösségünket, mely elsõsorban az európai hagyományokban gyökerezik. Mindegyik albumunk ezt a saját világot és az egész együttes szellemiségét tükrözi. "
A honlap további részein is valamiféle különös önelégültség lebeg. Egy dolgot jól fogalmaztak meg: "ha Vedres kiszáll, az After Cryingnak vége. ". Az After Crying 1995 óta padlón van. Persze csináltak pár lemezt. Ám ezeken (akár mit is vall magáról most a zenekar) valami olyan zene szólal meg, aminek köze nincs ahhoz a személyes és érzékeny muzsikához, amit még a Vedressel együtt csináltak, olykor kifejezetten szánalmas a próbálkozásuk, hogy olyan "Vedreses" számokat készítsenek (De Pofundis első tétel, Manók tánca, aminek a fődallama erősen emlékeztet a Ciszdór koncertetüd témájára, Vándor, ilyesmik). Aztán vannak azok a kellemetlen számok, mint például Conclusion a sárga lemezről, ami olyan, mintha egy A. L. Webber musicalból került fel volna a lemezre, vagy az Almost Pure Instr-ről azok az új számok amiken szintén már az érződik, hogy a zeneszerző nem a zongora elé ült le a komponálni, hanem a számítógéphez és a samplerekhez. Görgényi Tamás szerintem a szövegeken kívűl csak ártott a zenekarnak, gyaníthatólag ő teremtette meg ezt a művészieskedő, keresztül-kasul koncepciókba bugyolált arculatát a zenekarnak. Ő "válogatja" össze a számokat a lemezekre, így valószínüleg neki köszönhetőek azok az irdatlan baklövések a számok sorrendjeiben, ahol is régi, tökéletes lemezekből kiemelt számok egy teljesen értelmetlen egymásutániságba lettek ki"válogatva". (Például a "Végül" cimű lezárás a "Megalázottak..." lemezről így átkerült az "Almost..."-ra, ahol is tökéletesen értelmét veszti, mivel nem zár le semmit és hangulatában is tökéletesen elüt az elötte levő Strugle for Life-tól.) Ami pedig a virtuózitást illeti, igaz, hogy a zenészek maximálisan felkészültek, de hogy ez olykor ne menjen a kompozíció rovására, azt kétlem (lásd Stonehenge, ami egy virtuóz, ám zeneileg kevésbé élvezhető csellószóló, vagy Torma zsengéje, a Kifulladásig, ahol egy húron szólózik :-), és ami alá a lemezen esőhangokat kevertek, hogy hangulatában kicsit feldobják az érdektelen produkciót. És vannak persze az ujj-gyakorlatok, tetszetős ám bagatell darabocskák (Sonata, Nyitány).
Az utóbbi években több helyen is hangoztatták már a progresszív rock korszerütlenségét, amivel én így nem értek egyet. Ez csak akkor lehet igaz, ha egy zenekar csak "űzi" a progresszívet, és nem folytatja, újítja azt. Az S. U. (Sírás Után, ahogy ők rövidítik A.C. :-))) ) valahol itt elakadhatott. Az önelégültség és öndicséret pedig egyszerűen értetetlen.
Kedves After Crying rajongók, ez volt a provokáció, lehet kontrázni!
ui.: Én csak a régi lemezeket szeretem. De azokat nagyon!
Én is ott voltam az After Crying legutóbbi budapesti koncertjén, és egyáltalán nem tetszett, majdnem hazamentem a szünetben. Az igaz, hogy magas a résztvevők zenei tudása (Winkler, Pejtsik különösen), de így együtt az egésznek nem sok értelme volt. Annak különösen nem, hogy korábbi lemezekről és számokból kiemelt darabokat mixeltek össze, minden látható értelem nélkül. Arról már nem is beszélve, hogy kifejezetten visszataszító volt, ahogy a koncert végén ünnepelték magukat. Amit az After Crying csinál, az csupán valami felszínes máz, a mélység tökéletesen hiányzik belőle. Vedres ezzel szemben kreatív, vannak gondolatai, és még szerény is. Ezért ér többet egy szál zongorával, mint az After Crying teljes felszereléssel.
After Crying koncertek az ôszi idényben:
szeptember 18. Budapest, FMH
20. Kecskemét
24. Belgium, Verviers, "Spirit of '66"
25. Hollandia, Zwolle
október 1. Zalaegerszeg
2. Hódmezővásárhely
3. Hódmezővásárhely - zártkörű, szakmai
13. Pécs
14. Békéscsaba
19. Szeged
20. Miskolc
21. Nagykanizsa
24. Hajdúszoboszló
25. Debrecen
29. Budapest, International Buda Stage
november 2. Szombathely
Ajánlom figyelemetekbe az After Crying vadonatúj hivatalos honlapját:
http://w3.datanet.hu/~aftercry
Az együttes legutóbbi bp-i koncertjén elképesztôen jól hangszerelt, pontos, tudatos, rendkívül magas fokú egyéni hangszertudásról árulkodó, de elsôsorban erôteljes együttes hangzásra épülô, invenciózus zenét játszott. Mégis hiányzik a Vedres. De nagyon. A lelke nincs jelen. (Szóval a lélekjelenléttel van baj.:-)) Csaba, gyere vissza!
Hát azt hiszem, nekem is elvonási tüneteim lesznek a Virányosi koncertek nélkül. A szentendrei búcsúkoncerten ott voltam (ô orgonált, a felesége pedig énekelt és hegedült), de a költözés okára nem derült ott se fény (nyilván magánügy). Egy közelmúltbeli rádióinterjúból pedig azt is megtudtam, hogy együttese, a Townscream se létezik már. (Újra turnézik viszont az After Crying!)
Sziasztok! Talán vannak köztetek olyanok, akik eljártak Vedres Csaba zongorista ("ex-After Crying" - mindig ezt írták rá a plakátra arra utalván, hogy hajdan az After Crying zenekarban játszott)koncertjeire, és talán tudjátok, hogy Pécsre költözött. Én csupán ennyit tudok, mert nem voltam ott a szentendrei búcsúkoncerten, így nem tudom, miért tette ezt. Ha valaki tudja, írja meg, és jó lenne rávenni Vedrest arra is, hogy játsszon még Bp-en. Havonta egyszer. Gondolom, akik eljártak a Virányosi koncertekre, tudják: aki egyszer rákapott, annak ez elengedhetetlen szükséglet. Segítsetek!
