A hétfői TV-mentes napokról legjobban a rádiókabaréra emléxem.
Lehet (sőt, úgy tűnik biztos) hüleség, de amióta nincs hétfői adás, kevesebb gyerek születik. Cáfoljon meg gyorsan valaki!
A déli adásszünetekben és hétfőn délben is ún. "Ipari adás" ment, legalábbis a TV-műsorban kis fekete téglalapba foglalva ez a szöveg volt olvasható. Egyszer bekapcsoltam, nagyon izgatott már, mi is az ipari adás, de csak a színes monoszkópot láttam és valakik beszéltek közben gyári dolgokról.
Amíg kolis voltam, gyakran néztem ismeretterjesztő csatornákat és a 60as-80as évek magyar filmjeit, mást nem, inkább ittunk. Másfél éve kiköltöztem, vettünk TV-t, de még egy percet sem néztük, még a csatornák sem voltak beállítva, őszintén bevallom, nem is hiányzik már... csak pl. a(z akkori) Filmmúzeum.
Szinte még most is magam előtt látom a bűvészt, ahogy mutatóujjával körbesimítja cilinderének szélét, majd kettőt(?!) koppint a tetejére. A galambokra is emlékszem. De hogy mi volt a film címe, azt még az ismerőseim se tudják...
Ez nem általános egyáltalán. Az én gyerekeim nagyon szeretnek fakockából építeni, rajzolni, barkácsolni, pedig még aprókák. A mesékből sem szeretik a vadulós, villódzó fényű hülyeségeket. Felcsillan a szemük, ha a legkisebb ugrifüles vagy pl. Vízipók, csodapók megy. Igaz, ők naponta csak fél órát töltenek a tévé előtt. Többre nincs is igényük, gyönyörűen eljátszanak egyebekkel. Mesekönyveket nézegetnek, hajtogatnak, stb. Szerintem ez a szülő odafigyelésétől is függ. Nekem még sosem jutott eszükbe, hogy a mobilommal játszanak, jobban szeretnek együtt velem mondókákat mondani, énekelgetni. Ehhez persze kell, hogy a szülő leüljön a gyereke mellé, és ne rázza le bármi mással (tévé bekapcs, mobil a kezébe nyom... mert így kezdődik...)
Na és a Seibl és Hurbinek?...
Hmmm milyen kis kedvesen hülyőkék voltak!
Nosztalgia ide-oda, szerintem a gyerekek normális esetben ezeket ma is élveznék. De nem. A kis 6 éves keresztlányom a multkor nem volt hajlandó semmi értelmessel játszani, hisztizett, ha a mobilomat kivettem a kezéből.
Ez normális? Ez nem normális. Egy gyerek játszon játékkal, de ezeknek a mai lurkóknak már nem oké a gyerekjáték. Mér' van, hogy engem még most is leköt egy fajáték és idegbajt kapok, ha valaki mellettem a mobilján játszik ahhelyett, hogy velem beszélgetne pl.?
Ma már nem ugyanaz a tévé, mint volt, igen, ez már nosztalgiázás:-) Te sem véletlenül épp a Lolka-Bolkára mentél el:-) Gyerekkorom egyik kedvence volt:-)
mér' jöttem erre a topikra nemtom, de tök jókat olvasok itt.
most romlott el a tévém, kép van, csak kuka szegény egy hete, és pont arra gondoltam, hogy totál fölösleges megjavíttatni, mert átlag két hetente megnézek egy filmet, slussz. akkor már inkább mozi, hangulat, kuki (pattogatott), bambi, nagyképernyő.
nyáron ment a Tabánban egy 90 perces Lolka Bolka, és mindenki totál hülyének nézett, akit felhívtam, hogy menjünk el.
lehet, hogy itt kellett volna mozizőzt keresni...
Chip
1973-as vagyok,es ugy masfel eves korom ota nezek tv-t.emlekszem regi Ki mit tudokra,es egy sorozat is megragadt bennem,segitsen valaki,hatha tudja a cimet: egy büvesz szerepelt benne,
krimi volt,amerikai,es az nagyon megmaradt bennem,hogy a bevezetöjeben röpködtek a feher galambok.
A hetföi adasszünet 1978-ban meg biztosan megvolt.Söt,nem vagyok benne biztos,de 80-81 lehet az az idöpont amikortol hetfön is voltak adasok.Addig nalunk is a radiokabare ment estenkent.
A rajzfilmek,mesefilmek tenyleg jok voltak.LolkaBolka,Kengyelfuto gyalogkakukk,Frakk,Futrinka utca,stb.:)
Es arra emlekeztek,amikor evente 2-3 alkalommal a Szovjet Tv napja volt? orosz bemondok voltak meghivva,es egesz nap szovjet filmek mentek.De volt ilyen NDK,csehszlovak es bolgar valtozatban is.:)))
Emlekszem a regi Hetre,valamikor a 70-es evekböl,a regi Hirado föcimre,arra,amikor a Hiradoban 5-6 bemondo volt,es körben ültek a studioban.Akkor a hetente egyszer jelentkezö meterorologiai adasra ki emlekszik? Kb 15 perces volt.
Akkor a Parabola,meg a szilveszteri Szuperbola.Nagy szam volt,hogy neha mutattak benne egy felmeztelen csajt.:))) Egyik haveromeknak mar 1979-ben volt videojuk,es neki megvan a 81-es
szilveszteri müsor videon.
Akkor a szorakoztato müsorok: emlekeztek a Telepodiumra? A Tereferere? A Terefere sokaig parhuzamosan ment a Szeszelyes evszakokkal.
Sokaig a 2-es csatornan csak delutan volt adas.Aztan volt egy idöszak,ugy 84-86 között,amikor a 2-es egy kicsit "mas" lett.Olyan kereskedelmi stilusa lett,megengedtek nekik egy kis "lazitast":)))
Az Iskolatv is jo volt.Emlekszem a kemia orara,amikor valahol a Mecsekben vetödik be 2 vagy 3 gyerek egy kemiatanarhoz,es ö mesel nekik egy csomot a kemiarol.
Es a Juhasz Arpad müsora a geologiarol?:))) Emlekszik ra valaki?
Csatlakozom. Májusban költöztünk ki kedvessel falura 50 km-re Bp-től, akkor nem volt tvnk vagy augusztusig, aztán lett, de hálistennek pénteken megint megdöglött. Most olyan jó nyugis az élet esténként, lehet olvasni, dumálgatni, meg egyebeket, ami hálisten még nem kártya vagy sakk 8-)
Nekem is nagyon hiányzanak azok a hétfő esték.
Viszont én meg valósitottam a topik elején lévő ötletet, miszerin egyre csökkenteni kellene a müsornapok számát, nekem ui. nincs tévém, és csak szombat v. vasárnap látok adást a szüleimnél. Baromi jó dolog, próbáljátok ki. Ugy 2 honapig voltak elvonási tüneteim, azóta nem hiányzik, van helyette ezernyi más izgalmas dolog.
Ha már így feljött a topic, akkor megemlíteném, mennyire sajnálom, hogy senki nem említette, mennyi remek gyerek-, és ifjúsági film volt akkoriban.
Pl.: Hahó, Öcsi!, Hahó, tenger!, Le a cipővel, Az öreg bánya titka, Égigérő fű.
Hirtelen csak ennyi jut eszembe. Lehet folytatni.
Ha már a Ballagás c. filmet említetted, azt tudjátok, hogy ennek a filmnek 85-ben készült egy amolyan 2. része, melyben a filmben szereplő diákok 5 éves osztálytalálkozóján keresztül mutatják be kivel mi történt az elmúlt 5 évben.
Kloss kapitány Stanislaw Mikulskival
Aztán ugyanő, A gyilkos a házban van c. magyar filmben.
Mirr-Murr a kandúr.
A harlemi kosarasok először Budapesten.
Bárdy György mint Gugyerák.
Ó, azok a hatvanas évek...
Nekem olyan reklámok jutnak eszembe, mint pl. "Gyorsítson lassabban!" (OKBT = Országos Közlekedésbiztonsági Tanács) , vagy a "Bi-bi-beee, az én apukának CSÉB-je van" (ÁB = Állami Biztosító), meg "Ön mivel tölti a szabadszombatját?" (ez valami közért-reklám volt).
A hétfő esték nálunk is rádiókabaré-hallgatással, olvasással és más értelmes tevékenységekkel teltek. Amire tisztán emlékszem, hétfő este hatalmas beszélgetések zajlottak CB rádión, ugyanis akkor nem zavartuk a szomszéd tévéjét a rádiózásunkkal!
Ami a hétfői adásszünet megszűntét illeti: biztosan nem 1978, mert én a rákövetkezö évben láttam meg a felkelő napot. (Azóta se sikerült olyan korán kelnem:-)
Végre valaki említette a Lolek és Boleket. Azt én még bilin ülve néztem, de emlékszem ám rá! A Rémuszt is szerettem. Tornázni meg imádtam. Volt egy sötétkék tornadresszem (olyan, mint a profiknak!). Ebbe majd félóráig tartott magam beletuszkolni, de milyen jó volt benne öt percet tornázni! Néha összeszkábáltak valami háttrdíszlet-félét és onnan futottak előre! Ilyenkor ez nekem hatalmas problémát okozott, ugyanis én nagy hirtelen nem tudtam semmilyen búvóhelyet kitalálni, ahonnan bájos mosollyal előbújhattam volna.
A szlovák TV-n azt hiszem még most is van tévéapó.
Hétfőnként még a fényviszonyok is másként alakultak a lakásban. A tévé felőli oldalon csönd volt és félhomály.
Engem egyébként a hétfői adásszünetnél is jobban kiborított, ha valamelyik testvéri szocialista országnak nemzeti ünnepe volt. Ilyenkor főműsoridőben az ottani filmtermés legemelkedettebb darabjait nyomták.
Lehet, hogy off, ezért boccs, de hátha valakit érdekel. (nyman az oka, hogy eszembe juttatta!)
Én írtam egy színművet, a címe:
A tavasz 12 pillanata 12 székkel 12 percben
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 1 perc. Az első szék.
Stirlic lakásából elindult újabb küldetése felé, hogy megtalálja. Ahogy kilépett az utcára, észrevette, hogy nem északi típus. Mikor erre rájött, cipőjére pillantott, és döbbenten eszmélt rá, hogy az sáros. Épp az útjába került egy sámli, amit rögtön megvizsgált, és egyben ki is tisztította a cipőjét rajta. Ezek után megállapította, hogy nem ez az, amit ő keres.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 2 perc. A második szék.
Stirlic hosszan cigarettára gyújtott, majd eloltotta. Ezt követően megint észrevette, hogy nem északi típus, és egy horgásztó partjára érkezett. Ott találkozott egy gazdátlan horgászszékkel. Hosszan megvizsgálta, majd összecsukta, és mivel Stirlic nem szeret horgászni, a sarokba vitte. A horgászszék szerelmesen nézett utána, és sokáig integetett. De Stirlic erről már nem vett tudomást, mert érezte, hogy ez a szék sem az igazi.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 3 perc. A harmadik szék.
Stirlic lehangolódott, mint egy zongora. Erről eszébe jutott gyermekkorából a zongora tanárnő, Melle Gizelle, aki mindig mondta, Stirlic, te nem vagy egy északi típus, inkább játszd a Für Elise-t. Stirlic úgy érezte, ezzel tartozik Melle Gizelle-nek. Leült hát a zongorájához. És játszott, és játszott, és játszott … De hirtelen lecsapta a zongora fedelét, mert eszébe jutott, hogy hátha ez a szék az a szék. De nem.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 4 perc. A negyedik szék.
Stirlic arra gondolt, más helyen kell keresnie. Így ért el egy piros lámpás házhoz. Bement és rögtön meglátott egy kihívó kanapét. Stirlic megdobbant. Ez lesz az! Óvatosan felemelte a kanapé huzatát, benézett alá, majd csalódottan visszaejtette. Kurva - gondolta Stirlic. Stirlic - gondolta a kurva. Itt sincs – gondolta Stirlic. Nem vagy egy északi típus – gondolta a kurva.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 5 perc. Az ötödik szék.
Stirlic megingott. Újra gyermekkorára gondolt. Fehér ruhácskában állt, szája tátva, szeme lehúnyva. Úgy mint most. Stirlic egy katedrálisban állt. Hirtelen ötlettől vezérelve meglátott egy imaszéket. Itt lesz, amit keresek! Stirlic letérdelt, de az imaszék belelátott bűnös gondolataiba. (pofon) Ezek után Stirlic megigazította a haját, de hiába, mert ő így sem egy északi típus. Tudta, hogy tovább kell keresnie.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 6 perc. A hatodik szék.
Stirlic most már tudta, hogy megtalálta, amit keres. Szag után ment. A szimata most sem hagyta cserben. A hátsó udvar végén volt. Érezte, nincs vesztegetni való ideje. Lépteit meggyorsította, majd felcsapta az árnyékszék fedelét és hirtelen kiengedte magából elkeseredését. Egy pillanatra megkönnyebbült és nagyot sóhajtott, mert rájött, hogy nem egy északi típus. Visszanézett, mit tett. Tévedés volt. Ez nem az.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 7 perc. A hetedik szék.
Stirlic már a gondolatától is megéhezett, hogy nem egy északi típus. Ezért úgy döntött, hogy csillapítja. Betért egy Zauberflöte-be. Őt választom! – mutatott egy székre. Lehet, hogy most sikerrel járok. – gondolta. De a szék nem Stirlicet választotta, ezért keservesen sírdogált, mondhatni nyikorgott. Strirlic ezt gondolta: Te is fiam, Brutus? Mire a szék sértődötten hátat fordított. Mindketten csalódtak.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 8 perc. A nyolcadik szék.
Stirlic egy jó szivarra vágyott. Ezért elindult az Alles fühlt der liebe freuden-be. Már előre élvezte a gondolatot, hogy ott senki sem fogja észrevenni, hogy ő nem egy északi típus. Kéjesen helyezte kényelembe magát egy hívogató, ódon fotelbe. Ő az! És megtapogatta. De ekkor egy epedő epeda szakította félbe elmélkedését. Késtél – mondta az epeda Stirlicnek. Késtem – mondta Strirlic az epedának. Már a fotelok sem a régiek – gondolta, és vágyakozva ránézett egy ülőgarnitúrára.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 9. és 10. perc. A kilencedik és tizedik szék.
Stirlicben újra feléledt a remény. Mint egy északi típus, bár ő nem az, módszeresen látott hozzá az ülőgarnitúrához. Bizonyíték hiányában először készített néhány felvételt róla. Ezeket elégedetten előhívta. De azok nem jöttek elő. Konspiráltok? – tette fel a kérdést magának. De maga nem válaszolt. Arról, hogy az ülőgarnitúra mire gondolt, Stirlicnek nem volt tudomása. Ezért drasztikus módszerekhez folyamodott, bár ő nem egy északi típus. Elővette zsebfűrészét, mire az ülőgarnitúra felsikoltott. De Stirlicet ez nem hatotta meg. Tovább folytatta feladatát. De most sem járt sikerrel. Enyv hiányában a megmaradt darabokat quasi egymásnak döntötte. Ez jó döntés volt.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 11 perc. A tizenegyedik szék.
Stirlic most már felnőtt a feladathoz. Úgy érezte, ezt el kell mondania hű barátjának, aki szintén nem északi típus, de Bengáliában típus. Stirlic nagy örömében hirtelen odafutott. Köszöntötte barátját, és átadta ajándékát, egy csomag Roddy zoknicsipeszt, mely az Amerikai Találmányi Hivatal kiállításának első díját nyerte el. A barát meghatottságában átadta trónját Stirlicnek. Stirlic bár vonakodva, de elfogadta a felajánlott trónt, hátha ott van, amit keres. De a trón megingott alatta. Vigyázz Stirlic, dől a trón – mondta a barátja. De későn. Stirlic csalódottan tápászkodott fel és hazasétált.
Szigorúan titkos.
2000. április 26-a, 17 óra 12 perc. A tizenkettedik szék.
Stirlic elfáradt. Ez a mai nap nem volt egy északi típus, akárcsak én - gondolta. Elgyengülten rogyott egy hintaszékbe. Lehunnya kék szemét az ég, lehunnya sok szemét Stirlic, alszik a 12 szék, aludj el kis orosz kém. És Stirlic elaludt. Csendet kérünk a nézőtéren. Hősünk alszik. (horkolás) Figyelem! Vjácseszláv Tyihonov színművész Stirlic szerepében ébredezik.
(élőben) Ez a szék sem az. Biztos megint rossz információt kaptam. Most már csak egy lehetőség maradt. A villamosszék. Jöjjön, aminek jönnie kell.
(Fonográf zene, villamos be, Stirlic felszáll) Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre felmutatni! (ki)
Szomorkás hangulatú hétfők voltak azok, legalábbis én valahogy így emlékszek vissza. Általában ekkor (vagyis hétfőnként) volt városi TV. Vagy valamelyik környező országbeli csatornát, vagy pedig a VTV-t néztük.
Az nagyon menő volt, mikor vasárnaponként nem egy, hanem három estimese volt.
TV helyett 19,15-től minden hónap első hétfőjén: Rádiókabaré, benne Lujza és Jenő, krahácsi atyafiak stb.
(Kedvenc TV film ebből az időből - 70-es évek eleje - 4 páncélos és a kutya.)
