Kaputy, tök igazad volt. Nekem is az volt végig az érzetem a filmmel kapcsolatban, hogy ez egy kivonata vagy összesítése az eddigi Coen filmeknek minden tekintetben.
Több beállítás, montázs pl. egy az egyben átkerült az előző filmekből, ha csak a képi dolgokat figyelem.
Nem azt mondom, hogy ez a legjobb filmjük, de egyfajta tartalom jegyzékként funkcionál a Coen-i életmű vaskos könyvének végén, ami tudtommal egyáltalán nincs bevégezve.
túl bonyolultakat kérdezel, elôször meg kellene határozni, hogy mi az, hogy jó film?
van egy mondás, szép az, ami érdek nélkül tetszik! akkor a jó film az, ami érdek nélkül tetszik, viszont számít az is, hogy ki az, akinek tetszik, aztán jön a miért is tetszik, hát érdek nélkül, csak úgy
nekem tetszett a film
akkor jó film? nekem igen
és hogy miért tetszett? mert mint minden Coen-filmben, ebben is találtam legalább 5 zseniális színészi játékot, 10 zseniális beállítást, 20 zseniális jelenetet, 30 zseniális mondatot.
Ez egy hangulatfilm, marszi úr. Szerintem. Coenék amúgy nem szoktak divatfilmet csinálni én úgy vettem észre. Megtetszik nekik egy ember, aki általában képtelen helyzetbe kerül, megszeretik, és forgatnak róla egy filmet. Az esetek többségében a maguk szórakoztatására, mit sem törődve, hogy másoknak laposka, túl retro, és idétlen.
dehogynem tetszett (hogy lassú, szótlan, sötét, azaz nem aktuális egyáltalán, és a színészek is, a csaj faterja különösen, az iszákos), pedig nem jó film (a sztori laposka, a humora időnként idétlen, és túlságosan retró az egész)
szerinted? vagy államtitok?
volt már valakinek szerencséje az új coenhez, címe: az ember, aki ott se volt, már úgy értem, rajtam kívül? úgy megvitatnám, mert csomó kérdést vet fel
1. lehet-e igazán szeretni egy erősen közepes filmet?
2. hány kör hátránnyal indul egy film, ha csendes és vontatott, és nem aprítanak fel benne senkit szecskavágóval?
3. fekete-fehér noir-utánzatot csinálni napjainkban a/ kurvára nem szellemes b/ öregesen jópofa vagy csak c/ teljességgel érdektelen?
4. a coen rajongók mekkora hányada nézi végig a filmet?
5. és a nem coen rajongók közül?
VadalmaX! Szerintem tárgyi tévedésben leledzel, mert nem 1902-ben, hanem 1906-ban egy Williem Clark nevű fószer használta ezt a beállítást egy Sun goes back című klasszikus némafilmben, nemismered, mi?
megmondom én neked doktorka, először az Edwin S Porter használta az Egy amerikai tűzoltó életében, még 1902-ben, volt ott egy tűzpárbaj a harlemben és a tűzoltók ott meneteltek egy hosszú slaggal a napfény meg átsütött a sok golyóütötte lukon. ha nem hiszed, nézd meg
Apró adalék, amikor a Wachowski fivérek a Fülledtséggel feltűntek a színen és mindenki Coen utánzatot látott bennük, azzal próbáltak hárítani, hogy "a Coenek meg mindent Raimitől loptak", csak egy kis adalék.
Gyermeteg?????? ugggyan már, és az én szerény véleményem is éppen ez, szóval pláne... viszont annyit hadd jegyezzek meg halkan, igen, ez a lukon besüt a nap fogás gyakran a tulajdoníttatik a Coeneknek, gőzöm nincs ki csinálta először, de hogy Sam Riami az Evil Deadben élt ezzel a fogással, az biztos, és ha tudjuk, hogy Joel asszisztensként dolgozott azon a filmen...
A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján, A halál keresztútján.
anno joel silver, akcióguru is megnézte a blood simple-t, s teljesen lepadlózott a filmtől, ezért adott pénzt a coen-tesóknak, hogy megcsináljáka hudsucker proxyt. azt tudjátok-e, hogy a blood simple volt az első film, amely azzal a látványos elemmel élt, hogy a golyó ütötte lyukakon beáramolt a fény?
ez amolyan mondvacsinált coen-bros topic lett, kár, hogy kedvenc filmememet, a halál keresztútján-t egyikőtök sem említi. én azta filmet látva váltam coen-rajongóvá.
kedvenc coen-filmek:
1. a halál keresztútján
2. a nagy ugrás
3. véresen egyszerű
4. fargo
5. arizoniai ördögfióka
6. barton fink
nos kérlekszépen, akár idézhetném Vidmar kollegát is, de nem teszem, szóval, fogalmam sincs mit szóljak hozzá, úgy komolyan, talán ott kezdődnek a problémák, hogy nem tudom, hogy mi az a fárosz-mű. Miért zavaró tényező abban a folyamatban? Akkor ez azt jelenti, hogy kult-film, mert nem rendeződik a sorba? Azzal a kamaratörténet szöveggel meg nem értelk egyet, mert nem ez az egyetlen film a filmtörténetben, amelyik zárt közösségben játszódik (kamara), és ugyanakkor benne van a világ egész fájdalma (vö. világ-szenzibilis) És akkor mi van a humán lét municiójával? Kismillió dolog van még ami nem rendeződik bele ebbe a konzervhalmazba.
Vagy mi.
A megfelelő sorrenben kell csak lenyomni a billentyűket, nem ördöngősség, tényleg, na de komolyra fordítva a szót, mi a véleményed neked erről, mittu? mondanám, hogy olvasd el az egész írást és utána beszéljük majd meg, de nem akarom tönkretenni a hétvégédet, szóval csak e rövid szemelvény alapján mit mondasz?
Jaj, Ardai Zoltán a szerző, elnézést, most ez olyan mintha direkt írtam volna elsőre rosszul, hogy még egyszer felhívhassam a figyelmet e névre, rosszindulatból, gúnyból, mit tudom én, miből, de ezúttal tényleg nem erről van szó, elírtam csak, ennyi történt, és nem akartam úgy hagyni.
Egyszerűen nem tudom kihagyni, a májusi Filmvilágból idézek, nyilván tisztességtelen eljárás kiragadni egy részletet ebből az alapos elemzésből, de tényleg az van, nem bírom visszafogni magam, tehát:
Arda Zoltán: Véresen egyszerű - Texas, az éjszaka csodái /részlet/
"A VÉresen egyszerű csupán egy félreszoruló művészetfogalom értelmezési tartománya szerint tekinthető fárosz-műnek. Múltismerő, és a jövőből is többet fog fel, mint az majd őbelőle. Kamaratörténet, amely bár egyetlen meghatározható miliőben zajlik le, előadásmódjában világ-szenzibilis. Szóval, csak zavaró tényező a folyamatban, amelynek során a humán lét muníciója lakkozott kiszerelésű egységcsomagok készletévé rendeződik."
