Van vele kis problémám, megosztanám veletek és ha valaki tud segítsen, mit csinálok rosszúl, vagy mi nem jó?
A kandalló 150 mm-es füstcső nyílással készült, amit kb 70 cm magasságig és 40 cm vizszintes távolságig ilyen átmérővel is vezetek. A kémény mivel 120 mm-es itt szükítenem kellett erre a méretre, ami kb. 2 méter magasságban van. A kémény 120 mm átmérőjű saválló lemezből készült, és a csatlakozástól számítva mégy kb 3,5 m a kémény felső nyílása. A füstcső csatlakozástól lefelé, ugyanezzel a mérettel kb 1,8 m-re van a tisztítónyílása.
Remélem minden paramétert leírtam.
A problémám az hogy amikor fát töltök a tűzre az ajtó kinyításakor jelentős mennyiségű füst jön ki az ajtón.
Szerintem ennek nem szabadna, de kérdezem tőletek, mi lehet a gond.
Lehet hogy kicsi a kéményhuzat?
Ilyen paraméterekkel ennek működni kellene?
Lehet hogy kidobtam egy kis pénz az ablakon? nem megfelelő a kandalló méret?
Legyetek szívesek segítsetek a problémám megoldásában, vagy tanácsoljatok valami okosat.
Sokat olvastam a témáról itt és máshol is, hogy kandallót vagy cserép kályhát építtessek. Megszületett az eredmény, a képen látható. Első üveg ajtó 40x40 cm, tüzelés a túlsó oldalról a télikert felől. Első ajtó csak hideg állapotban nyitható, üveg tisztítás céljából. Folyékony mosogató szer és mosogató szivacs bevált. Tűztér mérete kb. 40x60x80x25-ös négyszög, magassága belül a kb. párkányig tart. A füstjárat teljes hossza kb. 8 méter és a kéményig fokozatosan csökken a keresztmetszete. Kémény 14x14 cm-es, függőleges a tetőnyereg felett 1 méterrel van a vége. Kályha súlya kb. 1 tonna.
Egy hete lett kész, az eddigi tapasztalatok: Begyújtás után 3-4 perccel az üveg 300-340 fokra melegszik és sugározza a hőt mintha szabadban tábortűznél ülnék. A meleg kb. 1 méter távolságból érezhető, fél méterről szaunázni lehet. Ahogy "lelohad" a láng az ajtó is lehűl, kb. 150 fokra. Az ajtók feletti cserepek melegszenek fel először kb. 10-20 perc múlva, addig a kályha teljesen hideg. Amikor már nem "annyira" lángol csökkentem a levegő mennyiséget, behajtom a hamuajtót, majd amikor parázslik becsukom, csak a rajta lévő szellőzzön és a hátsó ajtó szellőzőn kap levegőt. Amikor már a semmi láng, csak izzó parázs a hamuajtó szellőző marad nyitva félig és így marad, amíg kihűl a kályha. Cserépkályhás utasítása szerint majd 2 hét és teljes kiszáradás után lehet lezárni a kályhát, ha kialudt a tűz. ( Kicsit meglepődtem, hogy amint elkészült a kályha azonnal begyújtották. Igen komoly gőzcsóvát eresztett sokáig.) Így a begyújtás után kb. 1,5 órával lesznek 60-80 fokosak a cserepek és 8-9 óra múlva még langyos a kályha. Tüzelés eddig több éve kiszárad, a fészerben tárolt felvágott gyümölcsfával történik. Hamuzás 1x történt 1 heti (7x) tüzelés után.
Hát ott nem egyszerűen meleg, hanem nagyon meleg van ! Úgyhogy bizony tönkremehet...
Leggyorsabban a gyönge anyagú acél ég ki. Abból tehát kizárólag márkásat !
Az acélnak vékoönyabb a fala, könnyebben átmelegszik és kisebb ideig tartja az acéltest a meleget. Az öntöttvas lassabban melegszik, de tovább tartja. Általában pedig az öntöttvas testeket tartják asszem tartósabbnak (csakúgy mint a gázkazánoknál)
Nezd, en nem ertek hozza, de az, h 10 oran at tart parazsat,sztem megeri a pluszkiadast. Raadasul, ha szar a kandallobetet, es cserelni akadod, bonthatod szet az egesz kandallot... szal sztem nem erdemes ezen sporolni, inkabb a koburkolatot probald meg olcsobban kihozni. Azon nagyot lehet bukni, ha nem figyelsz oda...
Szerintetek érdemes drágább betétet venni, vagy egy nagyáruházas fele annyiért is jó? Pl. most láttam valahol 14Kw-ost 80ért. Ezekenek van hibája, vagy tök jó, csak tömegtermék?
vagy négy különböző szaküzlet véleményét kérdeztem meg, mielőtt megvettem a tűzteret. Annak ismeretében hogy a kémény 10-11 méter magas, azt mondták az Easybox-ot rá lehet kötni, bár nem a kifejezetten tökéletes párosítás, ezt elismerték.
Előszöt Ecostar-t akartam, arról lebeszéltek (14 kW) az Easybox (12kW) esetében van valami füstgyűjtő kiképzés a kandalló tetején ami állítólag javít valamit a helyzeten.
Mivel még nincs beépítve a tűztér, nem késő eladni (eredeti dobozában, bontatlanul.) és venni egy másikat.
Valóban úgy gondolod hogy a tűztér nem fog üzemelni a 14x14-es kéményen? Avagy max. nem éri el a legjobb hatásfokát? Mivel van cirko fűtésem, a kandallót elsősorban bútornak szánom, illetve a szőlőnk kivágásából adódó mintegy 500 akácoszlop és párezer karó eltüzelgetésére. Vagy erre sem használható?
Sajna a kémény méretén nem tudok változtatni mivel műemlék házban lakunk és nem nagyon szeretik az illesmit a műemlékvédelemnél.
Nem lehet valami módon javítani a helyzeten? És ha nem, milyen tűzteret ajánlasz ilyen kéményhez? (és hol és mennyiért...)
Általában azok a tűzterek köthetőek 20x20-as kéménybe, amelyeknek a füstcsonkja nem nagyobb átmérőjű, mint 200 mm. Vannak olyan tűzterek, amik 230 mm átmérőjű csonkkal készülnek, de még elegendő a 20x20-as kémény nekik. Ezek közös jellemzője a kb. 70 x 50 cm ajtóméret, max. 15 kW teljesítmény. A legtöbb kandalló tűztérbetét ilyen.
Ha jóval kisebb tűzteret vagy kályhát kötsz a kéménybe, számolni kell azzal, hogy a túl nagy huzat miatt az égéstér hőmérséklete jóval a tervezett felett lehet, ami a berendezés tönkremenetelét vagy élettartamának jelentős csökkenését okozhatja. Ilyenkor mindenképp érdemes egy huzathatárolót, vagy legalább egy pillangószelepet beépíteni a füstcsőbe.
A konkrét számítási módból az jön ki, hogy az Easybox nem köthető be 14 x 14 cm-es kéménybe (bár a papír sok mindent elbír). Sajnos a 14x14 cm-es kéményben olyan nagyok az áramlási veszteségek, hogy a magasság növekedéssel járó huzat növekedés alig egyensúlyozza a füstgáz lehűléséből származó felhajtóerő csökkenést. A problémák akkor fognak fokozottan jelentkezni, amikor kicsi a kinti-benti levegő közötti hőmérséklet különbség, azaz pont akkor, mikor leginkább fűtenél a kandallóval, ősszel és tavasszal.
