Lemondott elnöki posztjáról a Fővárosi Bíróság első embere, Gatter László.
Szűkszavú közleményben tudatták, hogy Gatter László, a Fővárosi Bíróság (FB) elnöke a mai napon december 31-ei hatállyal lemondott elnöki tisztjéről. A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya ezen kívül csak annyit közölt, hogy lemondását Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke elfogadta.
Gatter vs. Baka
Gatter Lászlónak több vitája is volt az utóbbi időben. A HVG szeptember közepén azt írta, hogy Gatter nem értett egyet azzal, hogy az Fővárosi Bíróság helyett két külön bíróság jöjjön létre. Ellenvetéseit Baka Andrásnak levelében is leírta. Baka kezdeményezte ugyanis azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szakértői által végzett vizsgálatot, amiben az FB-elnök által bírált javaslatok is helyet kaptak. „Bár egyes szakmai részletkérdésekben eltérő az álláspontunk Baka úrral, szó sincs személyes ellentétről” – mondta a HVG-nek akkor Gatter.
A bíró az MTI-nek viszont később úgy fogalmazott: "Ellentét nyilván nincs, és nem is lehet köztem, illetve az Legfelsőbb Bíróság elnöke között, de úgy gondolom, hogy az átalakítások előkészítésének jelenlegi szakaszában hangot adhatok a véleményemnek". Mint az átszervezéssel kapcsolatban mondta, önmagában egyik megoldás sem jó, vagy rossz. A Fővárosi Bíróság elnökeként egy évtizede folyamatosan szorgalmazza a Pesti Központi Kerületi Bíróság karcsúsítását, ám önmagában a szervezeti átalakítás nem biztos, hogy növelné a hatékonyságot. Ha ugyanis egy nagyobb szervezetet több részre bontanak, akkor ott nyilvánvalóan keletkeznek elhelyezési nehézségek, létre jönnek újabb vezetői pozíciók, meg kell oldani illetékességi kérdéseket, és nem utolsó sorban egyszeri, milliárdos kiadásra lehet számítani - magyarázta.
Gatter László szerint ugyanez vonatkozik az FB két részre osztására is, amit elvileg szintén nem ellenez, ám itt is az eltérő szempontok körültekintő vizsgálatát javasolja folyamatos véleménycserével, amíg a végső döntés ki nem kristályosodik.
Gatter vs. Cserni
Gatter neve viszont a közelmúltban azért is tűnt fel sok helyen, mert fegyelmit kezdeményezett Cserni János bíró ellen egy internetes írása miatt. A Fővárosi Bíróság büntetőbírája egy cikkében kifogásolta, hogy Révész Máriusz fideszes képviselő felvetette a bírók felelősségét és akár eltávolítását is a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban hozott ítéletek miatt. Azt írta: "a bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe... ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják."
Gatter a fegyelmit azzal indokolta, hogy a cikk "meghaladja a bírák számára is rendelkezésre álló véleménynyilvánítás szabadságának kereteit, egyértelműen állást foglal az Országgyűlés legnagyobb kormánypártjának tevékenységéről". Cserni egyébként ebben az időben éppen a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi posztjára pályázott. Gatter egyébként később megkövette azokat, akik 2006 őszén több időt töltöttek előzetesben, mint az indokolt volt."
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke szerdán december 31-i hatállyal lemondott elnöki tisztjéről – közölte a Fővárosi Bíróság sajtó- és nemzetközi kapcsolatok osztálya. A közlemény szerint lemondását Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke elfogadta. Gatter László 1997-től 1998-ig a Fővárosi Bíróság megbízott elnöke, 1998-tól az elnöke volt.
Sokan mondják, hogy a helyzet most radikálisan más: akkor egy minimális parlamenti többséggel és folyamatosan megkérdőjelezett legitimitással rendelkező kormány mellett a Fidesz korábbi képviselőjelöltje által vezetett ügyészséget találhattunk, míg most egy kétharmados többségű, jelentős hatalmat koncentráló politikai centrum hamarosan lehetőséget kap arra, hogy a már amúgy is hozzá közel álló ügyészség élére is saját emberét ültesse. Nem állítom, hogy nincs jelentőségük ezeknek a különbségeknek, az összehasonlítás mégis abból a szerintem téves elképzelésből indul ki, hogy az igazságszolgáltatás politikai erővel irányítható.
Természetesen nem tehetem tűzbe a kezem az összes ügyészért és bíróért, mégis azt képzelem, hogy ezen magas presztízsű szakmák belső logikája főszabályként nem teszi lehetővé a szakmai szempontok folyamatos és erőteljes felülírását.
Biztos vannak olyanok, akik különféle előnyökért hajlandók a piszkos munkákra, ám ezen szervezetek tagjainak már csak saját jól felfogott érdekükben is ellenállónak kell lenniük az ilyen típusú beavatkozásokkal szemben. Aki hosszú távon tervezi szakmai karrierjét, az egy olyan rendszerben, ahol esélye van a politikai váltógazdálkodásnak, nem építhet kizárólag a politikai hátországra, miközben porig rombolja saját szakmai hitelét.
Én nem vagyok benne biztos,hogy a szakértőnél történt néhány másodperces megjelenésed alapján nem készítenek rólad valamilyen szakvéleménynek nevezett irományt.Kérlek tájékoztass a fejlerményekről.
Már megoldódott félig az ügy. A célom csak az volt, hogy a hülye birónő adja le a pert másik bírónak. A Heves megyi per miatt amiben az egész bíróságot pereltem be törvénysértésért kénytelen volt elfogultságot bejelenteni. A garázs ügyet egy másik biró tárgyalta és simán megszüntette az eljárást, miután keményen megmondtam neki, hogy ez az ügy a bíróság szégyene és őt is simán be fogom perelni ha nem tartja be a törvényt.
Tehát a heves megyei biróság is még plusz anyagokat kért, amit nem küldtem el és ezzel megszüntették ott is a pert.
Az ügynek csak egy másik szála fut még jelenleg. Büntető eljárás folyik ellenem mivel állítólag három rendőrt ütöttem le egy csapással. Az az ügy is átment már közröhejbe, mert mivel nem birtak velem elrendelték az elmeorvosi vizsgálatomat. Én meg a barátnőmmel elmentem és montam hogy itt vagyok és viszlát. A nagyfőnöknek habzott a szája, met nem tudta, hogy honnét tudom, hogy megjelennem kötelező, de együttmüködni nem vagyok köteless velük. Igy még meghamisitott papirokkal sem tudják kihozni, hogy esetleg gyagyás lennék.
Egyébként az ügyiratok és bizonyitékok nagyon hanyag kezelése tényleg valóságos. Simán el lehet tüntetni a birósági iratokból bármit, minden következmény nélkül.
Ezért én csak hökömcirkusznak tekintem a jelenlegi biróságokat. Azért mert azok is.
Kérlek tájékoztass,hogy mikor lesz az első tárgyalásod a Heves megyei bíróságon és melyik biró fogja tárgyalni.Nekem is volt egy hasonló perem a Heves megyei bíróságon és érdekelne,hogy a te peredet nem-e ugyanaz a bíró fogja tárgyalni mint az én hasonló témáju peremet.
Visszatérve a te elsőfokú peredre csak annyit mondhatok,hogy őszinte részvétem,sajnos nem egyedi esetről van szó hanem nagyon gyakran így mennek a dolgok a biróságokon.Előfordulnak azonban a te esetednél sokkal súlyosabb törvénysértések is nem csak polgári perekben de még büntető perekben is.
Például ha nagyon sarokba van szoritva a bíró egy büntető perben,azaz már nem is az a vádlott aki a per megindulásakor volt hanem magát a birót vádolják törvénysétésekkel abban a perben amelyben neki kellene itélkeznie akkor egyszerüen eltüntetik a biró felelősségét igazoló iratokat/büntető perben/,illetve azt mondják,hogy nem ők tüntették el az iratokat hanem azok csak úgy "elvesztek".Ez nem a Heves megyei biróságon történt,ott mások történtek.
A 63-as hozzászólásomban idézett periratra mindenesetre a Heves Megyei Bíróság perszámot tüzött ki Iván Gábor felperes és a Pesti Kerületi Bíróság alperes ellen törvénysértés megszüntetése iránt indított perében.
Közröhely, hogy egy bíróságot is perelni kell, hogy betartsa a törvényt:))))
" Alulirott M.F. felperes 19998.04.07. napján az F/1 alatt csatolt adásvételi szerződéssel megvásároltam B. M. eladótól a Bp. VIII. ker. 36604/A-10. hrsz. alatti "földszinti garázs" ingatlant a hozzás tartozó 36/1000 tulajdoni illetőséggel együtt, amely a Bp. VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér ... szám alatt található társasház 10 sz. albetétjének felel meg."...
"Álláspontom az, hogy a külön tulajdonom alapján jogosult vagyok a társasház udvarán , illetve a külön tulajdoni részeken parkolni.Birtokjogomat maguk a lakók sem vitatják."
Tehát a társasházi ingatlan (10-es albetét), külön tulajdoni része, amit egy hamis szerződéssel megvett M.F. már akkor sem létezett. A közös tulajdoni részt pedig önmagában nem lehet eladni.Persze a szerződésben itt minden létezőnek van feltüntetve és egy szó sem esett, hogy itt közben hatósági bontás történt.
A külön tulajdon (a nemlétező garázs) alapján nincs semmiféle parkolásra joga. Ebbe a birtokjogba pedig a lakóknak semmilyen beleszólásuk nincs, mert az csak a tulajdonosok határozhatják meg.
Gábor!
Iszonyúan nehéz a felfogásod. Elmagyaráztam a különbséget tulajdon és birtoklás között. Szerintem már egy hetedikes általánosba járó kölök is megértette.
A birtokvédelem nem a tulajdonláshoz, hanem a birtokláshoz kapcsolódik.
Bírósági beadványod meg egy hótt zagyvaság: idézel jogszabályokat anélkül, hogy tudnád, mit jelentenek.
Pernahajder ha nincs garázs a Földhivatal jogerős határozata szerint, akkor annak tulajdonosa sincs. Ha nincs sem tujajdonosa, sem garázs, akkor a tulajdonosnak nem lehet kijelölt helye sem. (tehát a Földhivatal a hatósági bontástól, azaz 1994-től törölte a garázs és a hozzá tartozó közös osztatlan földterület bárminemű tulajdonjogát M.F. -re tekintettel, aki 1998-ban kötött egy hamis adásvételi szerződést)(a késlekedés a bejelentési kötelesség elmaradása miatt történt.)
A közös tulajdonú részen, tehát az udvaron meg jogom volt előtte is utánna is és jogom van most is parkolni! (csak értelmetlen lenne, mer nem lakom ott) Én most is tulajdonos vagyok a társasházban, az M.F. meg soha nem is volt tulajdonos.
A birónó meg legalább olyan szinvonalú, mint amilyen Te lehetsz ügyvédként.(bocs, de ennyit már kiérdemeltél)
Nem, lujza. Arról folyik a vita, amit a hézagos előadásból is kihámozhattam (35 éves sztárügyvédi gyakorlatommal, :DDD): bizony IG a másik lakótárs garázsának kijelölt helyén, tehát a kizárólagos használatra adott közös tulajdonú telekrészen parkolt 4 éven át.
Ez persze valóban birtokháborítás.
Noha a birtokháborítása per valszeg idejét múlt, hiszen IG már elköltözött. De a rossz viszony szűli továbbra is a vitát, szerencsétlen bíróság meg küzködjön a soha meg nem békélő felek értelmetlen huzavonájával.
kedves Tangó!
Ez az ügy a politikai hovatartozástól nem függ a részemről. Állampolgári jogon való politizálásnak tekintem. Ez a jogállam és a jogbiztonság kérdését érinti, aminek politikai hozzáállástól függetlennek kell lennie.
A Fővárosi Bíróságon a következő keresetet nyújtottam be a PKKB ellen.(személyes adatok törölve)A Főv Főügyészség egy újabb határozatában már tényként állapitja meg a magánokírat-hamisítást. Tehát bepereltem egy bíróságot jogsértés miatt.
K E R E S E T
Alulírott Iván Gábor (értesítési címem: …….) mivel jogi képviselővel nem rendelkezem, már többször fordultam írásban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (továbbiakban PKKB), közvetlenül annak elnökéhez is, hogy a 3.P……./199.. M F felperes, Iván Gábor alperes birtokháborítás megszüntetése perben okítsanak ki, hogy mit lenne szükséges tennem, hogy az általam egyáltalán nem értett feltételezett birtokháborítás megszűnhessen. F/1, F/2
M F meghatározott birtoka, tehát a 3.P……/199.. per tárgya: „Budapest VIII. ker. 36604/A-10. hrsz. alatti „földszinti garázs” ingatlan a hozzá tartozó 36/1000 tulajdoni illetőséggel együtt”, mint társasházi ingatlan az objektív valóságban 1994-től, a földhivatali nyilvántartás szerint 1999-től nem létezik. F/3, F/4. Kétség esetén a Pp.188.§ szerinti szemle elrendelését kértem a PKKB-től.
Álláspontom és a vonatkozó Pp. 5.§ alapján a 3.P……/199.. eljárás egyrészt rosszhiszemű pervitelnek, másrészt törvénytelennek minősül, mivel a per tárgyával való rendelkezés feltétele a perbeli cselekvőképességnek. Pp. 49.§(1). Perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező fél pedig joghatályos perbeli cselekményeket nem végezhet. Tehát a PKKB-nak kötelessége lenne hivatalból azonnali hatállyal megszüntetni a pert. Pp. 50.§
Amennyiben más törvényi előírások alapján a pervitel mégis lehetséges lenne, abban az esetben pedig a PKKB-nak a Pp. 3.§ alapján kioktatási kötelezettsége van a jogi képviselővel nem rendelkező féllel szemben. Tehát a kerületi bíróság köteles válaszolni azokra a kérdéseimre, hogy mi testesíti meg a 3.P……/199. perben a M F birtokát, illetve mit lenne szükséges tennem, hogy a kérdéses birtokháborítás megszűnhessen.
Lényeges tény még, hogy a 3.P……./199. per tárgyát képző „fiktív” ingatlan adásvétele miatti szerződésből fakadóan a Fővárosi Főügyészség NF.16…….. határozatában nyomozást rendelt el a szerződésben részvevők (M F vevő, B M eladó, B Péter ügyvéd, aki egyben a jelenlegi perben is képviseli a felperest) ellen a magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt. (Ezen okirat a kerületi bíróságnak való átadásakor a bírónőt szemtanúk előtt a sírás környékezte.) F/5
A fentiek alapján keresetet terjesztek elő a Pesti Központi Kerületi Bírósággal (1055 Bp., Markó u. 25) szemben, amelyben kérem a „Budapest VIII. ker. 36604/A-10. hrsz. alatti „földszinti garázs” ingatlan a hozzá tartozó 36/1000 tulajdoni illetőséggel együtt” megnevezésű társasházi ingatlan nem létezésének a megállapítását, ez alapján a 3.P……./199. peres eljárás megszüntetését. Amennyiben a per megszüntetése nem lehetséges, kérem kötelezni a PKKB-ot, hogy okítson ki a M F birtokát illetően, mert személyem a valóságban nem látja azt, és afelől is, mit lenne szükséges tenni, hogy a kérdéses birtokháborítás megszűnhessen. (Továbbá kérem a PKKB 3…………….. végzésének hatályon kívül helyezését. F/6)
Őszintén szólva erélytelennek érzem a biróságot. A nagy hordelyű esetekben, mintha nem mernének kellő eréllyel eljárni.
Amúgy pedig úgy érzem a biróságban még nem történt meg a rendszerváltás. A kommunizmus emlőin nevelkedett bírók még mindig lógnak az MSZ(M)P-n. Akik pedig, - mint Grespik is - új utakon járnak azokat egyszerűen fegyelmezni akarják. A birók nem értik a korszavát.
Arról a társasházi garázs megnevezésű ingatlanról, amelyet ráutaló magatartása alapján a PKKB jelenleg a valóságban is létezőnek vél,( hiszen a perbeadványban az ingatlan tulajdonjogára hivatkozva indították a birtokháborítás megszüntetése miatti pert) a következő cikk jelent meg a Józsefváros című önkormányzati újság 1999 február 05-i számában;
Cím; " Para-jelenség avagy garázs-daság
A Mikszáth Kálmán tér egyik társasházában évekkel ezelőtt hatóságilag lebontottak egy udvari garázst, azzal, hogy vissza nem építhető. Évek óta tehát semmi sincs az udvaron. Mégis szedik és fizetik érte a közös költséget, nyilvántartja a Földhivatal, sőt ami a legmeglepőbb, néhány hónapja el is adták, és meg is vették - ügyvédi ellenjegyzéssel. Mit adtak, vette, talán a garázs szellemét? Egy tábla hirdeti a garázs egykori helyét ezzel a felirattal: Itt látható a Szellemgarázs. Ha valaki arra jár, bátran tekintse meg. Látja? nem látja? Na látja! Iván Gábor"
Már törölték a Földhivatali nyilvántartásból, a társaház közgyülése szerint sem létezik, a rendőrség is letett róla hogy létezne, sőt a Fővárosi Főügyészség szerint sem létezik. Ideje lenne a BKKB-nak is rájönnie, hogy tényleg nincs, ami nincs.
Már nem lakom ott, de a tábla a mai napig kint van a falon a garázs egykori helye felett. Sokáig a bejárati kapun is kint volt egy tábla, hogy "ebben a házban látható a szellemgarázs". Sokan becsöngettek, bejöttek, megtekintették, majd mosolyogva távoztak
Tehát a perbeadványban az ingatlan tulajdonjogára hivatkozva indították a birtokháborítás megszüntetése miatti pert. A perlő félnek pedig soha nem volt és nem is lehetett ilyen ingatlan a tulajdonában. Egyedül egy hamis adásvételi szerződése volt.
Lehet itt már akármit mondani, mellébeszélni. Jelen helyzetben a bíróság/biró a bünelkövetőt védi és az egyszerű állampolgárt pedig kihasználja és semmibe veszi. "A bíróság szerint az egyszerű állampolgár még egy jogszabályt sem tud elolvasni helyesen."
Nagyon sok jogásszal, ügyvéddel, bíróval megtárgyaltam az esetemet és ők is azt mondták, hogy itt valakinek a valakije esetéről van szó és nem a törvényességről. A PKKP elnökhelyettese is elismerte, hogy nevetséges a helyzetük, csak időt akart nyerni a lassú kivonuláshoz. Nekem ez így nem teszik.
A törvényeinkben az van irva mindenütt, hogy jogegyenlőség és nem az hogy vannak egyenlők és egyenlőbbek.
Olvasni lehet, csak ne gondolja senki, hogy meg is érti. A magam részéről soha nem oktatnék ki egy papot teológiai kérdésekről, különösen nem mószerolnám be a püspökénél.
A jogászok öt éven keresztül tanulják a jogot értelmezni és utána sem jutnak mindenben megegyezésre.
A bíróságnak abban döntenie kell, hogy van-e birtokháborítás, de abban nem, hogy hogyan szüntesd meg.
Látom szereted a hasonlatokat, tegnapi sztori:
rendőr: - uram, ön szabálytalanul várakozik!
uram: - és megmondaná, hol álljak meg, amikor dugig van a környék autóval?
rendőr: - ott várakozzon, ahol nem tilos. Itt tilos. 3000 Ft lesz.
Egy hasonlattal élve ez most úgy hangzott, mintha a Bibliát csak a papok tudnák olvasni és értelmezni. Egyszerű halandónak erre képtelennek kell lennie. Le kellene szállni akkor amennyekből a földre, mert a papok is éppen úgy járnak WC-re, mint a halandók.
A lényeg továbbra is az, hogy a bíróság köteles válaszolni, ilyen lényegi kérdésre. Hiszen ha azt sem tudja, hogy hogyan lehetne megszüntetni az állítólagos bírtokbáborítást, akkor honnan tudja hogy van-e egyáltalán bírtokháboritás. Az a probléma, hogy jelenleg sem a felperes, sem a bíróság, sem más sem tud semmit mondani ami által bírtokháborítást lehetne feltételezni. Tehát nem tudja sem a bíróság sem a felperes, hogy mi alapján folyik a per.
A lényeg az hogy nincs rajtam sapka, az ügyvéd úr fejének pedig nem szabad megfáznia.
"pedig a törvény a bíróságnak kioktatási kötelességet ír elő. "
Íme ez az eredménye, amikor egy laikus elkezd jogi könyveket olvasgatni és jogásznak képzeli magát. Ez veszélyesebb az analfabétánál is.
A bíró kioktatási kötelezettsége atr jelenti, hogy ha a per során ügyvéd nélkül szerepelsz és valamilyen perjogi lépést kell tenned , akkor a bírónak el kell magyaráznia azt.
Tehát meg kell mondania, mit jelent, hogy fellebbezel, mit jelent hogy tudomásul veszed (nem lebbezel fel), és mi van ha gondolkodási időt kérsz. Például.
A bíró kioktatási kötelezettsége nem jelenti azt, hogy meg kellene mondania, mikor töröld meg a nózidat, vagy mikor állj el a keresettől, mert a bíró nem arra szerződött, hogy bármelyik fél oldalán is beavatkozzon a perbe - erre vannak az ügyvédek.
A PKKB-n (merthogy Pesti Központi Kerületi Bíróság, és nem PKKKB, mint ahogy következetesen írod, kedves Iván Gábor) komoly munka folyik, sokszor követnek el hibákat is, a bírák kibaszottul le vannak terhelve, a jegyzőknek annyi fizetést tudnak adni, amennyi egy jobb négyszemélyes vacsora ára (ezokból nemigen kapnak jó embereket), most épp egy csomó bíró készuül elmenni, amitől tovább nő a terhelés -
és akkor ilyen ivángáborok is terhelik őket a szerencsétlen fasz kampányaikkal.
Ne gondold, hogy te vagy az egyetlen, van elmebeteg bőven, akik zsinórban gyártják a fasz beadványaikat, némelyiket kisilabizálni is alig lehet.
Csináld csak amíg meg nem boldogulsz, és néhány év múlva kiselejtezik az irományaidat, akkor annyi sem marad utánad a világnak, mint a hangya fasza.
8 évig laktam abban a társasházban. Jelenleg már nem lakom ott, de a lakásomat nem adtam el, tehát én társasházi tulajdonos vagyok jelenleg is. Abból 4 évet egy másik saját garázsomban parkoltam (ez szintén le lett bontva), majd 4 évet a vitás lebontott garázs helyén az udvaron. Az én garázs helyemre szintén nem tarthattam igényt, mivel a bontás után már az udvarnak minősül. A lakásainkhoz való közelség miatt alakultak csak igy ki a parkolások.
Tehát én négy évig zavartalanúl és teljesen törvényesen parkoltam az udvaron. Az önkormányzat birtokvédelmi eljárásában is elutasították már, hogy más zavarhasson további parkolásomban.
A lényeg viszont az, hogy sem a bíróság sem az okírathamísitó ügyvédünk, sem az ügyfele nem tudják megmondani, hogy mit kelle tennem, hogy az állítólagos bírtokháborításomat Önként abbahagyhassam. Itt pedig a törvény a bíróságnak kioktatási kötelességet ír elő.
Tehát nekem nem szabad még önként sem felhagynom az állítólagos birtokháborításommal, mert akkor vége a pernek és akkor, nem lesz mivel takarózni az ügyvédnek, és akkor őt elitélik büncselekmény miatt és akkor őt kirugják az ügyvédi kamarából.
