Szeretettel üdvözlöm az üdvözlőket a Magyar Gulyás Párt nevében!:-)
Liberálmensevik, a Magyar Birka Párt is belehúzhatna egy kicsit:-) Nekem már van mentségem, kb. 3 hónap után csak csináltam valamit. Jönnek a hideg téli napok, talán most kicsit több időm lesz pártogni.....
A Magyar Birka Párt nevében kösöznöm a szíves meghívást a Magyar Gulyás Párt gyűlésére.
Eleinte kicsit húzódoztunk a baljós nevű helyszíntől, a "Kis Mészárszék"-től, de végül ezt leküzdöttük és feledhetetlen időt töltöttünk ott együtt.
(Nem csak mi 'töltöttünk', a káposztát is így készítették ott - de mi gulyást ettünk)
Nagyon fontos lépés volt a közös választási lista
elfogadása és az új jelmondat sem lényegtelen :
"A jelen elkezdődött és máig is tart!"
Voltak ugyan más javaslatok is ( "A jelen jelen van!" és a "A mának éltek a múltban elődeink, mi is annak élünk jövőre is!" ), de ezt nem fogadta el a többség.
Mi nem nagyon vitáztunk - hisz azért vagyunk birkák - de a kocsmázás utáni együtt bégetés azért jól sikerült.
Igaz, volt, aki kukorékolt, sőt ugatott is, de nem kevesen eszeperente nyelven mekegtek egyre.
Bízunk abban, hogy a "Szibarita Program" célkitűzéseit lassan magáévá teszi a hasát szerető, TV-t néző lusta (azaz : gondolkodó) többség..
lm
A bodridöglesztő meleg elől menekülve a Pilvaksz fogadó újonnan berendezett, a hagyományokat szagában és nevében őrző kistermében, a "Kis Mészárszékben" ült össze a Magyar Gulyás Párt nagygyűlése. Az előjelek nem kedveztek, hiszen már mindenki megtudta hetekkel korábban, hogy valamellik hatalmas párt a Gulyás Párt létére tör, elorozva legfőbb jelképünket, a gulyást. Informális csatornákon -a kiserdő szélén, hantolás közben- többen is meglepetésüknek és felháborodásuknak adtak hangot.
Ifjú Lajos píál-főnök és Maris miniszterelnök- jelölt ezért különösen gondosan készítette elő a nagyűlést, hiszen rövidesen a tettek mezejére kell lépnünk! Ezért -Idős Lajos korcsmárossal egyeztetve- a párt számára saját ajtót vágtak a Pilvaksz falán, a lengőteke pálya felé.
A gyűlés napirendjét így a váratlanul sürgőssé vált tennivalók határozták meg. Lassan meggyökeresedő hagyományként a kezdés Doktor doktor Doktoré, a párt pártonkívüli tiszteletbeli tagjáé volt.
-Tisztelt Párt! -kezdte helyzetelmézését Doktor doktor Doktor, aki időközben felvette a "mindannyiunk kedvenc Dodója" elnevezést is
- az elmúlt hetekben látszólag váratlanul felgyorsultak a politikai élet eseményei. Ezekre a történésekre a pártnak adekvát válaszokat kell adnia. -Ekkor Bodri csendesen hörögni kezdett, Doktor doktor Doktor pedig csöppet elsápadt, és gyorsan folytatta.- A helyénvaló válaszokat alaposan meg kell fontolni, mert az események csak látszólag gyorsultak fel, valójában semmi különös nem történt. Ennek megértéséhez nyúlfaroknyi történelmi kitérőt kell tennünk. Alig pár évtizede, hogy a "permanens forradalom" ideája befuccsolt. -Bodri indult volna, hogy kétszer megkerülje Doktor doktor Doktort, de az rávillantotta szemét, és vicsorítva csattogtatta fogait, mire a kutya nyüszítve menekült a hátam mögé. - Pardon - nézett rám Dodó -, ez az egyik szakterületem, nem hagyom magam megugatni. -Hinnye a hétszázát, gondoltam, valamit tenni kell ezzel a Bodrival, mert még lelkibeteg lesz, eddig senki sem tudta így megijeszteni.
- A permanens forradalom eszméje ugyan nem vált be -folytatta Dodó-, de a permanens választási kampány nálunk több mint 10 éve zavartalanul folyik. Az elmúlt hetek váratlannak látszó eseményeit sem kezelhetjük elválasztva a permanens kampánytól. Ebből következik, hogy nem egyszerűen reagálnunk kell a hatalmas pártok tetteire, hanem teljes gőzzel be kell indítanunk a Magyar Gulyás Párt saját permanens választási kampányát, és valahányszor csak lehet, meg kell előznünk a verbális cselekvésben a többi pártot. Köszönöm a figyelmet. - fejezte be Doktor doktor Doktor, és elfoglalta az Akadémia bútorraktárából szerzett, nemrégiben leselejtezett székét.
Ifjú Lajos píál-főnök kihozta a következő kör alkoholt, és alaposan nekiálltunk megfontolni az elhangzottakat. A rövid tanácskozási szünetben Doktor doktor Doktor szertartásosan rázogatott felém egy nájlonszatyrot, és az engedélyező bólogatás után Bodri elé járult. A szatyorból egy óriási, gyanús eredetűnek látszó húsdarabot emelt ki, amelyet Bodri kegyesen elfogadott.
Nálam járt egy adóellenőr - magyarázkodott enyhén pirulva Doktor doktor Doktor. Hiába no, a jó Dodó gyorsan tanul, látszik, hogy nem pazaroltuk figyelmünket és jóindulatunkat méltatlanra. Most már bizonyos, hogy a következő bodri-alomból az egyik kis Bodri gazdája ő lesz.
A szünetnek Viktória vetett véget, aki csendesen végigsurrant drótjáratában, és beillatosította a termet. Pista körzeti rendőr emelkedett szórásra.
- Tisztelt nagygyűlés! Doktor doktor Doktor lelkesítő szavainak hatására önkritikát kell gyakorolnom. Belátom, a kálócfai polgármester körtepálinkája lekörözte mind hagyományos krumplipálinkámat, mind a közkedvelt ürgepálinkát, és az ünnepi vegyes gabona- jelesül tritikáléviszkimet. Ezért azonnal megkezdem új, környezetbarát, vircsaft-biztos pálinkám, a villanykörtepálinka kifejlesztését, amelyet Terminátor márkanéven, sógorbőrös kulacsban, kiskereskedelmi forgalomba bocsátok. A fejlesztéshez természetesen támogatást igénylek a Széchenyi-tervből, így ha megkapom a támogatást, akkor jó, de ha nem kapom meg, akkor is jó, mert majd tiltakozom, és reklámszerepet vállalok. A várható profit egy részét természetesen felajánlom a párt számára, valamint egyéb nemes célokra.
Pista körzeti rendőr kreatív polgári ötlete nagy tapsot kapott.
- Köszönöm, köszönöm! - folytatta mosolyogva, integetve Pista - egyúttal szeretném bejelenteni, hogy benyújtottam a megfelelő hivatalhoz névváltoztatási kérelmemet, amely szerint vezetéknevemet 'Szécsényi'-re kívánom változtatni.
Még Doktor doktor Doktor is elismerően bólogatott, miközben a párt mennydörgő hurrázással köszöntötte Pistát. Ezután legeltetőszomszédom, Józsi emelkedett szólásra. Józsi jelentősen végigtekintett a párton, majd beszélni kezdett:
- Tisztelt párt! Úgy vélem, az előttünk álló óriási feladat megoldásához nagy segítség lenne, ha Jancsi feleségét a párt tagjainak, de legalább pártoló szakértőink sorában tudhatnánk.
A javaslat enyhe dermedtséget, és heves pusmogást váltott ki a pártból. Jancsi felesége a falu egyik nevezetessége, asztrológus, jósnő, feketemacska-tenyésztő és seprűs UFÓ. Ebbéli minőségében diszkrét félelem kíséri útjain, és a cicáira pályázó bodrik is leállnak a kergetéssel, ha divatosan fekete lebernyegében feltűnik az utca túlsó végén. A falu óvatosságát csak fokozza, hogy Jancsi és felesége, Juliska kormos kisgyermekként bukkant elő a nagyerdőből, egy jelentősebb erdőtűz után.
De a párt gyorsan leküzdötte kétségeit, hisz' ilyen apróságok nem tántoríthatnak el attól, hogy megmentsük az országot a hatalmas pollutikusoktól! Így aztán Jancsit hazaszalajtottuk, rábeszélni asszonyát a csatlakozásra, mi pedig az oldalajtón át a tettek mezejére léptünk, hogy a lengőteke-bajnokság újabb fordulójával üssük agyon az időt, és az alkalmatlankodó városi kibiceket.
Röpke óra után izgatottan soroltunk vissza a Kis Mészárszékbe, ahol Jancsi roppant óvatosan segített Juliskának elhelyezni jóskellékeit. Az üveggömb telepítése egyszerű volt, de a színes, robbanó tüzijátékporokkal már óvatosabban bántak. Végül, míg a párt is előkészítette ütő-, szúró- és vágófegyvereit, Jancsi felvette a védőkesztyűket, az acélkötényt és a maszkot, majd roppant óvatosan az asztalra helyezte Juliska leghírhedtebb kellékét, egy 150 literes, vaskos, plexi terráriumban.
Pár évvel ezelőtt ideiglenes a faluban lakott egy ukrán csodadoktor, aki kuruzslással kereste vajas kenyerét. Szó ne érje a ház elejit, profi volt, remekül megélt a kuruzslásból. Hozzá járt a környékbeli falvak összes pártmuftija gyógykezelésre. Általában csak egyszer, majd fütyörészve távoztak, az értetlenkedő megfigyelők egyhangú állítása szerint. Egyes rosszindulatú egyének szerint általában a pártfőnökök után azok anyósai is felkeresték a csodadoktort, de ők sem fütyörészve, sem másként nem távoztak.
Időnként állítólag egy-egy pártember is eltűnt, de ezeket még kevésbé keresték, mint az eltűnt anyósokat.
Ugyanezek a rosszindulatú megfigyelők állították, hogy a csodadoktor váratlan eltűnése összefüggésben van a falu megélénkült turistaforgalmával, amikor egy pár hétig ellepték a falut az ukrán és csecsen üzletemberek, és a kocsmában a darcot két hétig lőfegyverekkel játszották.
A kellék - Gennagyij, a horoszpók - ekkor került Juliskához. Egyesek szerint megőrzésre adta át a csodadoktor Gennagyijt, mások szerint örökségként maradt hátra. Juliska erről soha nem nyilatkozott, csak mosolyogva hallgatott.
Foglaljanak helyet az urak - susogta Juliska. Óvatosan letelepedtünk, biztonságos távolságban Gennagyij terráriumától. Ifjú Lajos előkotorta a kocsma féltve őrzött vodkakészletének egy adagját, amelyből Jancsi óvatosan feltöltötte a terrárium dupla zsilippel szerelt itatóját. Gennagyij a művelet alatt izgatottan mocorgott átlátszó börtönében. Amikor megérkezett az ital a túlsó oldalra, a vad, láthatóan elvonási tünetektől szenvedő horoszpók szinte rávetette magát, és egy perc alatt felszívta a deciliternyi tömény szeszt. Ronda, majd félkilós testén felmeredtek a szőrök, majd egy-két perc múlva már vidáman zenélt, rémisztő hangokat hallatva szőrszálhasogatás közben.
Juliska ekkor levette egyik kesztyűjét, majd a terrárium speciális ajtaját kinyitva bedugta mutatóujját a terráriumba, és rettegő arccal várakozott. A horoszpók kiszámíthatatlan volt. Ha nem volt eléggé részeg, marása azonnali halált okozott. A piás Gennagyij azonban nem ölt, ilyenkor mérge egyszerűen csak jövőbe látást okozott. Gennagyij odatántorgott Juliska ujjához, és komótosan belecsípett.
A jövő elkezdődött.
Látok! - sikoltozott rémülten Juliska. - Egy Népszabadság főcímet látok! "Köszöntjük Pártunk és Kormányunk 99.9%-os demokratikus választási győzelmét!"
Ekkor már Jancsi is aggódni kezdett, és a párt egy emberként sutyorgott. - Csak nincs valami baj? Ez nem a múlt? Nahát! - zajongott suttogva a naggyűlés.
Juliska egy pillanatra kitekintett a transzból, és megvető pillantással jutalmazta a kétkedőket, majd visszatérvén a transzba, folytatta.
- Látom a cikk szignóját... - zokogta elfúlva - A kolofon szerint a főszerkesztő írta... valami B. Zs. - ezzel Juliska elvesztette kapcsolatát a jövővel, és felébredt.
A nagygyűlés izgatottan oszlott szét.
(folyt köv.)
éppen azért javasoltam, hogy jöjj el közénk, hogy a marhákkal foglalkozz. :-)
De sebaj, ha Budán kutyavásár csak egyszer van is, de marhulás még lesz - amíg szívunk fiatal.
A BSE sem tántoríthat el a gulyástól.
Agysorvadás? Hol van az már?
lm
Gerendát sajna nem fogsz látni, számos ok miatt, úgymint a lakásom romjait fogom söprögetni, a hétvégém betáblázva, no és a marhákkal is foglalkozni kell.
Kedves Gerenda!
A Magyar Gulyás párt (és ezzel a gulyásizmus és a koleszterinszint) felemelkedéséért felelősséget érző haspókként a börgetyli minomeve felépítésében érdekelt zaklecli csoportosulás nevében javaslom :
- müzlievő - ún. reform-gulyásisták- ne kapjanak helyet a (derék)bőség asztalánál!
- A címerre javasoljuk az "Aki eszik velünk tart - attól, hogy elfogy az étel!" a jelmondatot felírni
- a Bodri nevét azért lenne érdemes ypszylonnal írni, mert ez a betű hű képi megjelenítése a Bodry-nak ebben a feje tetejére állt világnak - háturul.
Ezeken kívül még sok más öteletem van, de inkább megvárom a júl. 8-iki alapozó tábor (cívisváros, pvcpadló tanyáján, Örüljünk ... topic) halászlés-palacsintás edzéseit. Aztán összeállítunk egy (fr)akciótervet.
A halászlé fogyasztása közben szálkát biztos fogok látni.
Vajon Gerendát is? :-)
lm
Kedves DakotaPress! Köszönöm érdeklődésed. A párt mostanában a marhákkal pepecsel. De gyűlik a téma, mint Bodrinál a lábszárcsontok. Hamarosan ismét támad a Magyar Gulyás Párt!
Mi van, mi van Gerenda kartács? Semmi hír a Gulyás Pártról? Szójjá má' a piál-főlnöknek, hogy így hamar elsüllyed a párt. Vagy kűggyed rá a Bodrit! :-)
dP
Pár nap alatt a párt kiheverte a sajtótajtékoztatás fáradalmait, és eltakarítottuk a romokat. A horda elvonulásával ismét béke és nyugalom költözött a Mészárszékbe. Marisnak elkezdett lekonyulni a kontyspirálása, a Bodrik pediglen jóllakottan szundikáltak a kocsma sarkában.
De ha meg akarjuk nyerni a választáltosokat, akkor nem piheghetünk hosszan! Ezért közös elhatározással nagygyulést hívtunk össze. Estére apránként összeültünk a törzsasztalunknál, értékelni a sajtótájékot, és meghatározni a következo tetteinket.
Ifjú Lajos píál-fonök kihozta az elso rundot, és nekiálltunk a politikai elemezésnek. Megállapítottuk, hogy a sajtótajtékoztató jól sikerült, a sajtok megjelent plominenseit lenyugöztük, különösen, amikor a musor felénél a homleszteszek körbekínálták Pista körzeti rendor felajánlott ürgepálinkáját. Szerencsére ezután már nem tunt fel a közönségnek, hogy hiába kérdezgették, nem tudtuk megmondani, hogy ki, vagy kik a miniszterelnöki jelöltjeink. Ezt a hiányt sürgosen be kell pótolnunk! És itt megállt a dudormány. Nem tudtuk eldönteni, hogy egy vagy több, akár fél tucatnyi miniszterelnök jelöltünk is legyen,és azt sem tudtuk eldönteni, hogy döntsük el a kérdést: egyszeru vagy kétharmados szavazással, szkanderral, sör-virsli versennyel, vagy a darcsz helyi változatával, amelyet a törzsi közönség baltával, fokossal, valamint egyéb szúró- és vágóeszközökkel, ünnepi alkalmakkor jelentos nyereményért vödörrel játszik. Ez utóbbi nyeremény a Darcsz Vödör Díj.
Egy jó órán keresztül tanakodtunk eredménytelenül, amikor szerencsére megérkezett Doktor doktor Doktor, kedvenc tiszteletbeli tagunk. A jó Doktor ezúttal is hasznos ötlettel látta el a pártot.
- A miniszterelnök-jelölt-jelölteknek adjunk egy hét felkészülési idot, és akkor mutassanak be valami jelentos dolgot, amely a pártot és az országot elobbre viszi. Ezeket a dolgokat közösen minosítve határozzuk majd meg a miniszterelnök-jelöltünket, vagy jelöltjeinket. A prezentáció során majd kiderül, hogy a párttagok mely területeken mutatnak különös tehetséget. - mondotta Doktor doktor Doktor.
El is fogadtuk ezt a javaslatot, és a párt alapszabályának megfeleloen agyagba döngöltük a jegyzokönyv szövegét. A döngöléstol kissé elpilledve oszlott fel a nagygyulés, hogy szívós munkával felkészüljünk a priszentációra.
Ahogy fogytak a felkészülési napok, egyre furcsább dolgok történtek a faluban. A kocsma környékén kopácsolás és festés hangjai szálltak, Ifjú Lajost egy este többen is látták a vurstli felol sétálni haza, Józsi pediglen, aki a kiserdo túlsó felén szokik legeltetni, egy furcsa zsákkal járt-kelt mindenfelé.
Végre eljött a nagy nap! Már kora délután elfoglaltuk törzsasztalunkat Idos Lajos kocsmájában, és izgatottan vártuk a foítésznek kinevezett Doktor doktor Doktor érkezését. A szokásoktól eltéroen érintetlenül várt sorsára Pista közrendor mindkét fajta pálinkája. Ifjú Lajos, felbuzdulva az újságírók példáján, próbát tett a vitriollal, de szerencsére gyorsan kiköpte, és pár liter szódával gyógyította magát. Végül megérkezett Doktor doktor Doktor, és pár perc múlva, utolsóként, Józsi is, különös zsákjával egyetemben.
Elsoként Ifjú Lajos mutatta be pleszentációjat. Szépreményu píál-fonökünk szólásra emelkedett.
- Tisztelt nagyválasztmány! - rikoltotta, mire a sarokban szundikáló bodrik ijedten befogták a fülüket.
- Presszertációm alfája és ómegája a Magyar Gulyás Párt részletes választási ígéretlistája. Címe: Mit adunk az országnak, a marhákon kívül? - Ifjú Lajos egy elokészített sámlira emelte bal lábát, jobb tenyerét mellényébe csúsztatta, és csákót tett a fejére. Nagyon hasonlított valakire.
1. Felemeljük a pompoli kamparáplöplit!
- kezdett bele Lajos az ígérgetésbe. Kiválóan csinálta, tekintetét szuggesztíven meresztette a közönségre, hangja szárnyalt a teremben. Akkor is így beszélt, amikor két éve egy gyanútlan városinak eladta a szomszéd falu vasútállomását.
2. Csökkentjük a pinpeszurti lalulét!
3. Megszüntetjük a trerovátusz blöklilát!
4. Létrehozzuk a bungiblotyi nyerozilót!
5. Felépítjük a börgetyli minomevét!
6. Lebontjuk az alvekzük kerbürmét!
7. Minden vinyogzu megfelelo kemecutli!
8. Egyetlen bliblotla sem szahmakotru!
9. Általános glokutra!
10. Közös blakátli!
Ifjú Lajos meghajolva fogadta a tapsot, és letelepedett. A párt közfelkiáltással felkínálta neki a píál-miniszteri posztot, és jó esélyt adtunk, hogy Ifjú Lajos elobbre lép a minisztelnöki szék felé.
Pista körzeti rendor egy közepes méretu flaskát vett elo, felbontotta, és az asztal közepére tette. A flaskából szürkés füst és kellemes illatok szálltak fel. Pista közrendor felállt, és megtette bejelentését.
- Tisztelt nagygyulés! Mint tudjátok, nem vagyok a szavak embere, de az erjesztéshez értek. Büszkén bemutatom új termékem, a vegyes gabonaviszkit. Elegendoen nagy gyártási kapacitás esetén mindenféle gabona-bomba hatástalanítására is alkalmas.
A zsuri rövid szaglászás, óvatos kóstolás, és elismero nyeldeklés után úgy döntött, hogy Pista körzeti rendornek kijár a Földmuvelo, állattenyészto, és gabonaerjeszto minisztérium bársonyszéke, valamint a Fradi tüzes trónja. Errol Pista rendor "Hajrá Dózsa!" kiáltással azonnal lemondott.
Ezután én következtem. Füttyentettem Bodrinak, aki fegyelmezetten mellém telepedett, és az asztalra tettem jó öreg fokosomat.
- Tisztelt nagygyulés! Úgy vélem, hogy új bunüldözési politikát kell meghonosítanunk. Ennek részeként szereljük fel a rendorséget Bodrikkal és fokosokkal, és tegyük általánossá a réten elterjedt, Pista rendor által rendszeresen alkalmazott csirkefogó-ellenes gyakorlatot, valamint minden jelentosebb lakott hely mellé telepítsünk megfelelo erdocskét.
A párt hümmögött, sutyorgott, majd kihirdette a verdiktet, amely szerint egy bombaszakértoi tanfolyam elvégzése után akár még belügyminiszter is lehetek.
Jancsi, akit az asszony egyéb elfoglaltságai miatt ezúttal nem tudott helyhez kötni, emelkedett demonstrációra.
- Tisztelt nagygyulés! Javaslom, hogy rendezzünk világkörüli vitorlásversenyt. Nem kell ahhoz tenger! A versenyzoket elindítjuk Tiszabecsnél, lecsorognak a Tiszán és a Dunán, a Boszporuszon és a szuezi csatornán át elérik az Öblöt, onnan keletre, majd Panamát nem elkerülve Európa északi partjait, ahonnan a Duna-Majna-Rajna csatorna segítségével érkeznek meg a célba, a Hosök terére.
Nagy ováció fogadta a tervet, és Jancsinak közfelkiáltással beígértük a sport- és miniszteri széket.
Utolsó elottiként Idos Lajos kocsmáros következett. Két ember behozott egy nagy, letakart táblát, letette, és lerántotta róla a leplet.
Fogadó a Pilvakszhoz
hirdette büszkén a felirat.
A tárgy magáért beszélt. Idos Lajos ezzel elnyerte a kultúr- és történelemíró- miniszter bársonyszékének ígéretét.
Végül Józsi következett. Óvatosan az asztalra tette az elmúlt napokban majd hozzánott zsákot, és kinyitotta. A zsákból diszkrét szuszogással elomászott egy csinos állatka. Letelepedett az asztal közepére és nyugodtan, szorös farkát lengetve nézelodött. Soha még ilyen állatot nem láttunk. A párt dermedten figyelt, Doktor doktor Doktor izgatottan fészkelodött. Egy rövid perc után az állat felcsapta a farkát, és végigspriccelte a kocsmát. Doktor doktor Doktor felugrott.
- Tisztelt párt! Drága barátaim! Érzitek ezt az illatot? Látjátok ez a formát? Érzékelitek az állatka csodálatosan fényes bundáját? - Doktor Doktor remek tempóban helyezte el a szükséges hatásszüneteket. - Igen! Nem tévedtek! - Doktor Doktor újabb rövid szünetet tartott, és magába öntött egy adag ásványvizet. A párt megborzongott.
- Tisztelt nagygyulés! Józsi engem kért meg, hogy jelentos biológiai felfedezését, amelyet a kiserdo szélén, hantolás közben talált, ismertessem. Ha eltekintünk a tudományos részletektol, megállapíthatjuk, hogy ami elottünk ül az asztalon, az formáját tekintve egy görény. Egyéb jellemzoi alapján nyilvánvaló, hogy ez a görény jelentos mutáción ment keresztül. Gyümölcsillatú fröcscsentése, és színes bundája alapján a lényt narancsgörénynek neveztük el. - a párt elismero mormogással vette tudomásul az elkerülhetetlent.
- Az előttünk üldögélő narancsgörény illatán és fényes, narancsszínű bundáján kívül látszólag semmiben sem tér el a szokásos görénytől. Táplálkozása hagyományos, bár különös vonzódás fuzi egyes hústermékekhez, így a kolbászhoz és a szalámihoz. A baromfiudvarban jelentos kárt képes okozni (Józsi mogorván bólogatott), de a vadmadaraknak is vérét veszi, ha azok hagyják.
- A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt nem sikerült tisztáznunk, hogy ez a megjelenés a narancsgörény tartós külseje, vagy csak a párválasztási kampány idejére ölt magára vonzó külsot, és egyébként ugyanolyan ronda és büdös dög, mint a közönséges (common) görény.
Doktor Doktor még folytatta volna, de leintettük. A jelentos tudományos felfedezést a párt az oktatási és dudormányos miniszteri tálca ígéretével ismerte el, amit Józsi örömmel fogadott.
- Kedves barátaim! - emelkedett szólásra Józsi - Köszönöm figyelmeteket. Szeretném felajánlani a narancsgörényt a párt kabalaállatának. (Éljen! Éljen! - zúgott fel a terem.) Egyben kérem, hogy adjunk is nevet a jószágnak, mint minden rendes állatnak. A névadásnál vegyük figyelembe, hogy az állatka lány. Javaslom, hogy nevezzük el Almának.
Ezt a javaslatot azonnal leszavaztuk, hiszen mégsem nevezhetünk egy narancsszínu és illatú állatot almának.
- Júlia! - rikkantotta kis ido múlva Ifjú Lajos, de ezúttal elégedetlen mormogással leszavaztuk az ifjú Rómeót.
- Heuréka! - kiáltott Doktor doktor Doktor, de ezúttal ot is lemorogtuk.
- Viktória! - javasolta Idos Lajos. Javaslatát megértoen elfogadtuk, mert mindannyian jól ismertük Idos Lajos anyósát.
Így hát megejtettük a keresztelot, "Viktória, Viktória!" kiáltásokkal a narancsgörényre öntöttunk egy üveg orosz pezsgot. Viktória prüszkölt, "hehe-hehe" hangokat hallatott, és dühösen összenarancsozott mindenkit.
Idos Lajos megtámadta Józsit, és intenzív susmusolás után mindketten eltuntek a zsákbaterelt narancsgörénnyel a budi irányában. Két perc múlva kopácsolás és furészelés hangzott fel abból az irányból, majd ismét feltuntek párttagjaink, de már a zsák nélkül.
- Megállapodtunk Józsival - magyarázta Idos Lajos -, hogy mindennel ingyenesen ellátom Viktóriát, úgy is mint a párt kabalaállatát, cserében a narancsgörény minden szabadidejét a kocsmában tölti. O fogja illatosítani a vécéket. Az asztalosok már készítenek egy drótalagutat, amit a teremben magasan vezetünk végig, így Viktória a kocsmát is beillatosíthatja, a kétheti diszkóknak pedig o lesz fo attrakciója, ahogy heves fényvillogásban végigszalad a tömeg feje fölött, és mindenkit lenarancsoz.
A nagygyulés végén megállapítottuk, hogy ismét eredményes munkát végeztünk, noha számos jelentos tárcát nem sikerült elosztanunk, és igazán esélyes miniszterelnök jelöltet sem sikerült találnunk.
Ekkor libegett át a kocsmán aligszoknyájában Maris, konyulóban levo spirális kontyával egyetemben. A párt egy emberként meresztette ki az összes szemét - megvan a miniszterelnök-jelöltünk!
Mégis csak komoly szakma az a politka. Nékünk, a Magyar Gulyás Pártnak is komolyan kell vennünk, különben soha nem jutunk el oda, hogy kizárhassuk egymást, ahogy azt minden rendes pártban teszik.
Összedugtuk hát a fejünket a kocsmában, a törzshelyünkön, amit a helyi népek már régóta csak Mészárszéknek neveznek, hogy mit is kő tennünk, hogy nagy párt legyünk. A Lajos kocsmáros fia világította meg legjobban a teendőket, mer megmondta, hogy píál kell. Rendeltük is az újabb rundókat, egész addig, amíg nagy nehezen csak el tudta mondani az ifjú díszzsoké, hogy nem piálni kell, hanem reklamálni, hogy jó legyen a píálunk. Hát reklamáltunk a Lajos kocsmárosnál, aki egy segédjivel elvitte az asztalt az üres üvegekkel, és hozott egy másik asztalt, tele üvegekkel. No, ez a jó píál! A Lajos fiút okos ötletjéért be is léptettük a pártba, és kineveztük píál főnöknek. Az nagyon kell így kampány előtt. Ifjú Lajos gyorsan rajzolt is egy kvarcórát két nagymutatóval, ráírta, hogy Nyitva meg hogy Rögtön Jővők, és kiakasztotta az ajtóra. Nem csak píál főnök, hanem igazi kúl priznicmen, ahogy manapság mondják a helyi kender-diszkóban.
Ifjú Lajos már másnap bemutatta akciótervét. A terv két pontból állt. Elsőként, haza akarta hívni a Dajcs Miklóst, de a Bodri rámordult, így ezt a pontot azonnal törölte is a plogrambul. Bölcs döntés egy píál főnöktől! Már, ha hosszú életű akar lenni. Legyen a Dajcs másé.
A második ponttól aztán felbolydult a Mészárszékben összeült nagyválasztmány. Ifjú Lajos kitanálta, hogy tarcsunk nemzközi sajtótajtékoztatót! No, ilyen se volt még a faluban, hát gyorsan megszavaztuk. A terv szerint a sajtót betereljük a Mészárszékbe, aztán jöjjön, aminek jönnie kell.
A Pista körzeti rentőr még felvetette, hogy kérjünk valami tudóst is, hogy lásák rajtunk, hogy mi törődünk a tudománynyal. Aki másnak vermet ás, abba essen bele a fene; hát a Pistát felhatalmáztuk, hogy mint a Magyar Gulyás Párt Dudormányos Szerkciójának vezetője, vegye fel a kapcsolatot az Akadémiánval és az Egyetemmel. Szóval, hogy írjon. Ifjú Lajos elvállalta, hogy segít neki írni, így aztán kértek az Akadémiától egy politilológust, az Egyetemtől meg egy szociolológást. Sajnos az Akadémiások nem értek rá, mert mind házon kívül volt; a társaság egyik fele mindenáron ki akart ásni egy sírt, a másik fele meg üket kergette körbe a temetőben egy vasvellával. Hiába mondtuk nekik a kiserdő szélit, ahun kedvükre áshatnak és vellázhatnak is, nem hallgattak a jó szóra. Pedig állítólag ott a kiserdő szélin is el van temetve egy eltévedt Petőfi, akit az éppen arra járó Bodri vacsorának nézett.
De az Egyetemtől pár nap múlva megérkezett egy lológus, az egy személyben vót szoci- psyho- és politi-lológus is. Okos ember, egész életében csak tanult. Persze szegény is, de majd csak megtanulja a leckét itt a legelőn. Őt majd egy héttel a sajttajtékoztató előtt fogadtuk, mert hát ritkán jár a faluban ilyen okos ember, idegen is csak négy évente, amikor a Bubus körbeszekerírozza az országban az ő népét, hogy minden faluban megtapsózzák.
Szóval, ez az okos ember első este elvegyült a párt nagyrabecsült takságának társaságában itt a Mészárszékben. Majdhogynem vesztére! Előre is bemutatkozott illendően, hogy ő a Doktor doktor Doktor, szocio-para-psziho-polito-lológás és poliészter, és hogy azér' gyütt, mert anyagot gyűjt legújabb doktori disszidenciájáhóz, aminek az a címe, hogy
"A rendszerváltás veszteseinek regresszív reakciói a politikai mechanizmus visszásságainak villámfényében, ezen reakciók hatása a társadalmi kapcsolatokra, és visszahatásuk a politikai rendszerre - alcím: az ezredvégi posztmodern politikai gyakorlat és a néplélek szembenállása, avagy a dadaista költészet kritikája Petőfi tajgai költeményeiben."
Hú, mikor eszt elmondta, megállt mindenkiben az ütő, mert a Bodri rögvest megkerülte kétszer Doktor doktor Doktort, leült elé, és elkezdte nyalogatni a szája szélit.
De a jó Doktor nem véletlenül poliészter, megérdemli ám a tengernyi címét! Ez nem kezdett el jópofozni, mint a múltkori hüllye adószedő, hogy "Aranyos kutyus, aggyá pacsit"! Elfehéredett, mint hóviharban a szántás, remegett, mint a nyársfalevél, és rémülten tekingetett körbe, kutatva a legrövidebb utat kifelé a Mészárszékből. Láttuk ám mind rajta, hogy ismeri ő jól a Bodri fajtáját, és tudja, hogy mi következik.
De hát azért a Magyar Gulyás Párt is érző emberekből áll, különben is volt már Doktor Doktornak két jó pontja, így hát egy füttyentéssel eltereltem Bodrit, hogy keressen vacsorát máshol. Doktor Doktor mintha újjászületett volna, újra mert levegőt venni, Bodri meg sértődötten elindult a kiserdő széle felé, hogy kiássa a vacsoráját.
Szerdán beindult a párt píál-gépezete. Meghirdettük a sajtótajtékoztatást ugyanarra az időre, az ország 32 főbb pontjára. (A párt első vállalkozását is erre építjük. Ezentúl fogadásokat lehet kötni, hogy végül hol tartunk heppininget, és hol lesz botrány.) Mert azt már tudjuk, hogy fontos a kontyspiráció, és a botrány. Ezt a Lajos kocsmáros lánya, a Maris mondta. A Marisnak minden hónapban felspirációzza a kontyát a szomszéd falu fodrásza. Olyankor úgy néz ki a Maris a hetyke kontyával, mint egy gyönyörű habcsók. Bele is harapnának a falusi legények, ha nem ismernék már jól a Maris kemény térgyét! Aztán ahogy telnek a napok, apránként lelapul a Maris kontya, három hét után már csak úgy néz ki, mintha valaki egy kakaós csigát nyomott volna szegény lány fejibe.
Jó ez a kontyspirálás, mert előre botrányt sejtet, mégis mindenki reményli, hogy mégsem lesz botrány. Végül mindenkin kéjes borzongás fut át, amikor mégis botrány lesz. Doktor Doktor ezt úgy mondta, hogy a pártokat leginkább botrányaik különböztetik meg egymástól.
A tagság igencsak megkedvelte Doktor Doktort! Hosszas rábeszélésre elvállalta, hogy tiszteletbeli tagunk lesz, és egyben nagykövetünk az összes világvárosban. Amikor aztán felajánlottunk neki egy helyi rezidenciált az egyik elhagyott tanyán, a jó Doktor elrohant telefonálni. Állítólag a póstán röviden, de igen velősen kiabált a telefonba a feleséginek, hogy az dobja el az összes régészszerszámát, mondja fel az albérletet, és hozza az összes cuccukat ide, mert itt talált egy valódi törzsközösséget, és remekül fognak élni, összehasonlítva a pesti 35 négyzetes méterrel.
Csütörtökön elkezdtek gyülekezni a dudósítók, mind a 32 meghirdetett helyszínen. Állítólag, ahogy közeledett a tajtékoztatás kezdete, egyre inkább idegesen kérdezgették, hol is lesz a gyűlés, de hát a legtöbb helyen még csak nem is hallottak rólunk.
Eddig!
De eztán mindenhol tudni fogják, hogy ha hirtelen nagyobb tömeg sajtós érkezik, akkor minket keresnek. Kezdés előtt fél órával csak körbetelefonáloztunk, hogy itt a faluban lesz a gyűlés. A környékbeli országutakról eztán Pista körzeti rendőr begyűjtötte az összes gyorshajtó sajtóst, és megbírságolta őket. Ezzel meg is adtuk a sajtótajtékoztatás alapját.
Ekkora a Maris is előkerült, aligszoknyában, friss kontyspirálással. Mer azt is tudjuk, hogy kell a sajttótajtékzásra ilyen hossztemsz, hopsztempsz, vagymifene, no, homlesztessz. A Maris spirális kontyával és aligszoknyácskájában többek szerint is kísérteties látvány volt, így hivatalosan kineveztük a párt szellemes homlesztesszének.
És elérkezett a nagy pillanat, megkezdődött a Magyar Gulyás Párt első nemzetköszi sajtótájéka. Ifjú Lajos píál főnök röviden bemutatta a pártot, majd mindannyian felsorakoztunk, hogy előadjuk a párt jelversét, amelyet Ifjú Lajos vetett papírra egy vérgőzős vurstli után, és Doktor Doktornak annyira megtetszett, hogy megfelelő dramaturghiával be is tanította a pártnak. Igazán impozáncsak voltunk, ahogy Ifjú Lajos píál főnökőt félkaréjban körbefogtuk, mint egy ókori görög szoborcsoport, és belekezdtünk a produkcióba.
A hatás azonnali volt. Szerencsére Doktor Doktor tanácsára gondosan felkészültünk, és a szanitécek azonnal ugrottak a székekről leforduló újsvágírók segítségére. A tömegjelenetek elkerülése érdekében gyorsan hordágyra tették a leterítetteket, és szaladtak velük kifelé, a helyi lengőtekepályára. Némi zavart okozott, hogy a hordágyak után iramodó bodrikat meg kellett fékezni.
Miután helyreállt a rend, végre belekezdhettünk a sajtótajtékoztatás érdemi részébe. A forgatókönyvünk szerint gyorsan ki kell majd tiltani egy újságot, mert ez így szokás minden demukratikuss pártban.
Doktor Doktor mondta is, hogy a pártokat botrányaikon kívül ellenségképük is nagyban meghatározza. No, ezt alig értettük, kivéve Ifjú Lajost, de neki úgyis túl fejlett az agya, mert még nem ivott eleget a Pista krumplipálenkájából. Az igazi, férfinak való szeszt, az ürgepálinkát még nem is szagóta! Ki a fene lenne itt az ellenségünk, az adószedőn kívül? Doktor Doktor elmagyarázta, hogy nem feltétlenül kell ellenség ahhoz, hogy legyen ellenségképünk. Az a lényeg, hogy jelőljünk ki ellenséget, és arra mutogassunk. Meg hogy az a jó ellenség, akit a nép magától is utál a csöppnyi eszivel. Például a zsidók, vagy az arabok, vagy bárki. No, mondtuk, akkor ne is keressünk tovább ellenségesképet, mert letelepedett pár éve itt egy arab, majd azt kijelöljük ellenségnek. Valami Ibrahim, és mindig éhes, mert csak mutogat a hasára, és mondja, hogy kaja, kaja.
Doktor Doktor gondolkodóba esett, és hümmögött. Szokta. Azért óvatosan ellenségeljünk, mindta, mert hát csak nekünk kell megvédeni is azt az Ibrahimot a csürhétől. No, ebben tévedett a jó Doktor, mert ezt az Ibrahimot nagy emberek védik most is.
No de kit tiltsunk ki a tajtékoztatásról? Úgy döntöttünk, hogy az első pár kérdés alapján majd kiválasztunk valakit, és csatoljuk az ellenségképünkhöz. Doktor Doktor teljesen felvillanyzódott, hogy milyen gyorsan alkalmazkodunk a körülményekhez. Erre a Bodri megnyalta kezét.
Tehát előbb nem fedjük fel az ellenségképünket, megvárjuk, hogy ki a legundokabb, és attól függően vitorlázunk. Lavírozunk. A Maris közben a hátsó részről figyelte az újságírókat, és a titkos jelzéseinket. Nem hiába szellemes homlesztessz a lány.
Egy gyanús alak gyorsan magához ragadta a kezdeményezést. Mondta, hogy ő valami Ödön a Magyar Dinokrata nevű heti őslényújságtól. A többiek ismerhették, mert letették a tollat, és elkezdték töltögetni a poharaikat. Mi is jeleztünk a Marisnak, hogy figyeljen erősen, és szükség esetén hajoljon közbe a szoknyácskájával.
Az Ödön bele is vágott keményen a közepibe.
- Milyen a szövetségi politkájuk?
kérdezte könyörtelenül. Szinte hallottuk, ahogy a kések megálltak a levegőben. Azért ez durva volt! Összedugtuk a fejünket, hogy gyors tanácskozást tartjunk. Mondd meg Ödönnek, hogy kapja be! - javasolta Pista körzeti megbízott Ifjú Lajosnak. Ezt a választ azonnal elvetettük, nem vagyunk mi holmi kis garázdák. Ifjú Lajos végül kiemelkedett a tanácsból, tekintetét jelentősen körbehordozta a kocsmán, és azt mondta:
- Politikánk szövetségi.
A hangulat láthatóan feleresztett, az imént megdermedt kések komótosan hasították tovább a levegőt az asztalok alatt. Ifjú Lajos belépője felért egy fél mestervizsgával, az újságírók felkapták pennáikat, és szorgosan jegyzetelni kezdtek. A homszlesztesszek Maris felügyelete alatt körbehordták a vitriolos edényeket, nehogy valamelyik vendégnek kifogyjon a pennája. Ketten friss vért kértek a vitriol helyett.
Ödön nem adta fel, a megroggyantó erejű válasz ellenére. Már jött is sisteregve a következő kérdés:
- Milyen a viszonyuk a parlamenti pártokkal?
kérdezte, miközben szája szegletében barnás hab kezdett rezegni. Ifjú Lajos píál-főnök a biztonság kedvéért ismét időt kért, és halk tanácskozásba kezdtünk. Jancsi, akit ezúttal Bodri felügyelete mellett elengedett az asszony, leadta a drótot Marisnak, hogy akció van. Mégsem tűrhetjük, hogy valami városi jöttment packázzon velünk! Most válaszolj hosszabban, tanácsolta Idős Lajos kocsmáros a fiának, és ezzel le is járt az idő.
- Jól iszonyulunk a parlamenti pártokhoz. - adta meg a választ Ödönnek Ifjú Lajos.
Az újságírók erre már nyíltan vigyorogtak a dühöngő Ödön képibe. Ők is utálhatták ezt az őslényes Ödönt rendesen.
Közben Maris becserkészte Ödönt, és megvillantotta aligszoknyáját. Tudni kell, hogy a Maris aligszoknyácskáját csak Kobrának nevezik a faluban. Ödönnek is felakadt a szeme, mintha csak megmarta volna a kelgyó. Maris rutinosan elkapta esés közben, és kihurcolta az ajtón a kiserdő irányába.
Valamék estve ülünk ám a kocsmában, a gulyát persze mán hazahajtottam, oszt látjuk a haverokkal, hogy a tévében valami jó kis verekedős vígjátékot adnak. Ördöngös egy szerkezet, már azt a nájlont sem kell elébe ragasztani, úgy is színes. Kérdjük a kocsmáros Lajost, hogy ez meg mi, mer eddig még nem láttuk, erre mondja, hogy ezek valami hatalmas párt, és a tévébő felvette az összes gyűlésüket, és a fia, aki diszzsóké a szomszéd faluban, jól összevagdosta. Azt nem tudta egyikünk se, mér vagdosta össze, a kép azér jó lett, ügyes fia van a kocsmárosnak, na. Nézzük aztat a prtot, oszt úgy döntöttünk, hogy ha ez a csürhe, amék egy disznócsordához sem jön, hatalmi párt lehet, akkór mi is csináunk pártotat. Nekünk, gulyásoknak, mé ne lehetne saját hatalmi pártunk?!? Mi sem vagyunk ám rosszabbak annál a csürhéné! Majd még koalícióba is lépünk, ha belefér a lábunk.
Csináltunk is gyorsan proglamot. A Jancsinak haza kellett mennie, fiatal ember, az ő plogramját még az asszony írja. Mink meg összeírtuk, hogy mit kíván a magyar gulyás. Rövid pvogram lett, mint mikó ott csuszognak a jégen, oszt aszongyák a porterek, hogy kűr.
Hát, a mi legnagyobb gondunk az adó. Nem is az adó, inkább az adószedő. A ploglamunk tehát az, hogy eltöröljük az adót. Meg az adószedőt is, de azt nem kell ploglamozni, elintézzük magunk is.
A múltkoriban, hát egyszer csak nem felbukkan az orrom ellőtt egy városi ember? Ippeg szenderegtem, hát tisztára a frászt hozza rám, ahogy aszongya, hogy ő valami kis térségi adószedő. Csak lestem, mint miniszter a népszerűségi indexet.
Soha nem láttam még illen bátor embert. Csak úgy, kijön a gulyához adót szedni. De lehet, hogy nem is bátor, csak bolond vót szegény. Akkor foktam gyanút, amikó csak jártatja a száját, hogy milyen össznemzetbisztonsági érdek, hogy én adót fizessek neki, közben előkerült a Bodri, kétszer megkerülte, leült elé a szája szélit nyalogatva, a hülyéje meg azt mondja, hogy jaj de aranyos kutyus, adjál pacsit.
Bodri ismeri a dörgést. Tudta ő, hogy kap majd a hátára egy csattanósat, amiért hagyta, hogy ez a városi fityisz meglepjen legszebb álmomban, de azért ő szereti az adószedőt.
Szóval, jártatja ám a száját ez a ficere, hogy így fizessek, meg úgy, és akkor a kegyelmes urak majd elkerülik a legelőt, és nem építenek ide a közepibe színházat, csak lestem döbbenten, hogy mégis milyen egy marha ez az alak, tán csak nem a gulyán tett csodát a jóisten, erre azt hitte, hogy befostam az ijedtségtől, és aszongya, hogy akkor viszi az adót. Nyúlna ám a táskámhoz, no, azt azér mán mégsem, kapok a fokoshoz, és sutty!
Jó régi ez a fokos, még az ük-ük-üknagyapámé vót a Bocskai-fölkelés idején, állítólag magától a brigadérostól kapta. Akár így volt, akár nem, az biztos, hogy valamék ősöm a nyelét két részre osztotta, az egyik felén vezették a labancokat, de a másik felén, no ott az adószedőket. Hosszú sor! Szerencsés család ám a mienk, évszázadok óta legeltetünk ezen a vidéken. A Bodri fajtája is ezért ismeri meg az adószedőt, az összes kilencszer csavart génjével tudja, hogy mi a tisztes eljárás.
A Bodri erre lett kitenyésztve. A déli szunyókáláshoz használt bundát is a Bodri valamelyik ősének köszönheti a család. Régebben, amikor még volt medve a dombok között, és nem irották ki az urak, időnként legyütt a medve, és megpróbált ellopni egy-egy kisebb marhát. (Akkoriban még kevesebb volt a lopás. Most sokkal több, pedig medve mán nincs. Azt is ellopták.) No ekkor jött a Bodri. (Mindegyik bodrit Bodrinak hívták, így egyszerűbb megjegyezni a nevét.) Szerencsétlen medvét pillanatok alatt leölte a kutya. Így lett a családnak időnként új medvebundája. A bodri fajta meg apránként evett már mindenféle útonállót. Nem lehet ám azt a birtokot suttyomban kísérteteknek eladni, amit a Bodri őriz!
Ez az adószedő is így faragott rá, és így faragtam rá őt a fokos nyelire. Bodri már a sutty után tudta, hogy ma ünnep van. Ennek a fokosnak van egy jó arasznyi tüskéje, amikor az csontot fog, már eldőlt a kérdés, és az áldozat is. Most is simán felszúrtam a pasas fejit, mint iskolás gyerek a lótetűt. Kicsit azért megforgattam a tüskét az agyában, hogy hótában ne rángatódzzon annyit, még megijeszti valamelyik állatot. Elmentem a korgyéér a gunyhóhoz, ahun azt a finom krumplipálenkát főzi a Pista. Ott találkoztam is a Pista körzeti rendőrrel, megkértem, hogy segítsen már egy kicsit, mert fáj a derekam. Rendes gyerek a Pista, jó rendőr. A csibészeket simán lelövöldözi, aztán elássa üket. Neki szabad, a miniszertől kapott puskát. Szóval, időnként segítünk egymásnak ásni. Amíg visszaértünk, a Bodri rendes volt, vigyázott a térségi adószedőre. Délutánra csak felraktuk a fickót a talicskára, és eltoltuk az erdőszéli temetőhöz. Ott van elásva az összes csibész és adószedő, szépen egymás mellett. Itt már tartanunk kell magunkat a hagyományhoz. Mink, gulyások, mindenkinek megadjuk a tiszteletet.
Elkezdtünk ásni a Pistával, közben a Bodri hozzálátott a tisztelethez. Szokás szerint evett egy kis velőt, a belsőséget, meg egy fél lábat. Aztán elvitte a többi jussát a saját területére, és elásta. Azt hiszem, most csak a végtagokat vitte, meg talán egy fület. A fület, azt szereti a Bodri. A maradékot bedobáltuk a sírba, dobtunk rá kis meszet, és elfődeltük. Jó mély sír volt, hogy mindenféle ronda dögevő ne férjen hozzá néhai adószedőhöz.
Ez a pasas egyszerű eset volt. Még egyszerűbb lett volna, ha az a nyavalyás Bodri nem alszik el. Talán megártott neki a tennapi pacal. Ha minden rendben megy, elsőkent ő veszi észre az adószedőt, simán bekergeti a marhák közé, aztán meghajtja a gulyát. Utána már temetni sem kell, a Bodri felnyalogatja, ami maradt. Persze vannak nehezebb napjai a Bodrinak is. A múltkoriban este lepett meg egy névtelen adóügyi ember, éppen bablevest főztem, hát egyszercsak felbukkan a tűz mellett, mint miniszter a bombagyárban. Volt ám meglepetés! El is rontottam az ütést, a fickó beleesett a tűzbe, felgyulladt, és a levesemet is kidöntötte. Mire eloltottam a pacákot, már sülni kezdett, pedig elég vastag volt a bőr a képin. A Bodri végül csak megjelent, és olyan vágyódó szemekkel szimatolt, hogy inkább visszatoltam a fickót a tűzbe, és raktam rá egy réteg fát és fődet. Reggelre szépen megpuhult. No, azóta szereti a Bodri a fület.
---------------------------------------------
A Magyar Gulyás Párt programja
1. Megszüntetjük az adókat.
2. A Parlamentben kötelezővé tesszük a medvebunda viselését.
3. A gulyásleves legyen gulyásleves!
4. Legyen gulyásleves!
5. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!
6. A rendet Bodri garantálja.
7. Szavazzatok ránk!
------------------------------------------------
Várom a pollitikai kérdéseket, és azokat az okosakat is, akik majd válaszolnak rájuk.
Persze jöhetnek a tagok is! A jelentkezésnél vegyétek figyelembe, hogy ez egy valódi demorkatikus párt, ezért akinek nem tetszik a képe, azt nem veszem fel. Aki meg szívóskodik, arra ráeresztem Bodrit.
