Amit ott látsz, az a légsűrítő saját kenőprése. A mozdony kenőprése a 424-esen a védházon belül volt, a fűtőoldalon és a leghátsó hajtott tengelyről kapta a hajtást.
A Friedmann-kenőprés szerintem azért kap ilyen bonyolult módon hajtást, mert a szokásos helyéről, a lengőívről nem lehet hajtani, nincs elég hely fölötte. Ezek ilgen hatékony és jól beállítható szerkezetek voltak, minden egyes hengerükön egyesével be lehetett állítani, hogy egy löketre mennyi kenőanyagot nyomjanak ki.
Eredetileg azért kezdtem érdeklődi a kis doboz iránt, mert veszett bonyolult módon kap bemenetet. Eszembe sem jutott, hogy ez szimpla hajtás, azt hittem, valami szelepvezérlési huncutság.
Nekem úgy tűnik, a gépezetről kapta a hajtást (felesleges is lett volna a mozgástól függetlenül állandóan kenni), a légszivattyú a 490-esen a füstszekrény másik oldalán van.
Sziasztok! Megmontanátok, mi az a kis doboz a mozdonyon, amit bekereteztem? (Ha a kérdésből nem lenne egyértelmű: egyáltalán nem értek a mozdonyokhoz.)
Ezt hogyan kell érteni? A csavaroknak, szegecseknek a fejét sem modellezted?
Igen, így kell érteni. A furatok a helyükön vannak, csak üresek. A program az összeállításba elhelyezett alkatrészek minden példányát külön kezeli, tehát nem mindegy, hogy 10 vagy 1000 alkatrészből áll az összeállítás még ha az 1000-ből 990 ugyanaz a szegecs is (ilyen szempontból az is mindegy, hogy az egész szegecs vagy csak a feje modellezett). Az egész mozdony jelenleg áll összesen kb. 5200 alkatrészből (a 2200 különbözőből jó néhány nem csak egy példányban került felhasználásra), viszonyításképp egy darab főkeretlemezen van nagyjából 700 db kötőelemmel feltöltendő furat. Szóval elég gyorsan meg lehetne duplázni, triplázni az alkatrészek számát, ennek megfelelően lenne használhatatlanabb a program. Inkább szeretnék normálisan dolgozni a fájlokkal, mint órákat várni egy-egy összeállítás megnyitására is (saját tapasztalat régebbi gépen, megesett, hogy egy-egy ezer alkatrészes összeállítás megnyitása is 3-4 órába telt). Elismerem, kötőelemekkel szebb lenne, de ez egy technikai kompromisszum.
"(5ágú csillag színezésénél vigyázz, nehogy megb..nak önkényuralomért)"
Beszélsz hülyeségeket! Ki a fene piszkálná egy korhű mozdonyrajz miatt? A múzeumi M61,001-es Nohabon is rajta lehet, senkinek semmi baja vele. A németeknél is a múzeumban levő E18-as mozdonyon is rajta van a horogkeresztes jelvény.
(Egész más lenne a helyzet, ha ideológiai célzattal kerülne föl valahová akár a horogkereszt, akár a piros csillag. Egyébként meg nem 5ágú, hanem 5 ágú, vagy ötágú.)
A 303,002-s gőzmozdony saját készítésű 3D modellje (a 601-st modellező fórumtárs ihlete nyomán). Bár még messze van a késztől és jó pár dolog hiányzik (pl. csövezés, lövettyűk, Stoker), de már megmutatható készültségig jutottam vele. Alkatrész szinten modelleztem le a mozdonyt, szinte az utolsó alátétlemezig, a gyári rajzok felhasználásával, vagyis kis túlzással ezekből a modellekből akár újra is lehetne gyártani a mozdonyt. Természetesen a képeken nem látható részek is le vannak modellezve (kazán, túlhevítők, csapágyak belseje, stb...) Eddig körülbelül 2200 különböző alkatrészből áll és fél év munkája van benne. Kötőelemek nincsenek lemodellezve, mert többezer csavar és szegecs elhelyezése a modellen már túlmutatna a számítógépem képességein.
Ha van igény rá, szívesen rakok fel még képeket az érdeklődésre számot tartó részekről.
Laikus okoskodás: a levegőhiány fekete füstöt okoz, mert elégtelen az égés. A füsttel még éghető koromszemcsék távoznak, és az el nem égett korom hője nem fordítódik a víz forralására/gőzképzésre. Ez talán teljesítménycsökkenést okoz.
Ez így is van, ha nyitott edényben forralunk vizet, az állandó kisebb légköri nyomás miatt könnyebben távoznak a víz felszínéről a folyadékban képződő, nagyobb nyomású gőzbuborékok. Tegyük fel, hogy a kazán kezdetben szintén ezen alacsonyabb légköri nyomáson van a hegyvidéken, ekkor a legelején tényleg könnyebben forr a víz, de nagyon hamar kialakul a kazánban az ennél nagyobb (ellen)nyomás, ami aztán ugyanolyan helyzetet teremt, mintha síkvidéken fűtenénk, hiszen végül mindkét esetben az üzemi gőznyomást akarjuk elérni.
Magasabban a levegőben kisebb az oxigén résznyomása, ezért elvileg lapátolás közben a fűtő saját teljesítménye is romolhat.
