Ququcs! Amit kérdezel, nem hülyeség, hanem zöldtrágya. Valami pillangós-féle volna jó - talán lucerna? Nitrogéngyűjtő, és jó mélyen gyökerezik. Olvastam olyanról, hogy zab-bükköny keverék, de nem próbáltam. Persze ezzel egy életre nem oldja meg a talaj tápanyagellátását, de ott, ahol később füvet akar, talán elég lesz. Veteményesben - ha elég nagy a terület - negyedét vagy harmadát mindig hagyja meg zöldtrágyának (Minden évben másik darabot.) Ezt manapság vetésforgónak nevezik. Régen ugar néven hagyták a földet pihenni, elgazosodni. A gazok pedig tulajdonképpen gyógynövények, a talajnak is jót tesznek. (Csak nem kell megvárni, míg magot érlelnek.) Tehát egy darabka vadvirágos rét is lehetne.
Egyik barátomnak van homokos terület a kertjében, és szeretne oda növényeket, de túl sok földet nem lenne jó ráhordani a magasság miatt.
Az meg, hogy elvitetni+hozatni nem olcsó dolog.
Valamiféle növényekkel nem lehet feltöretni, hogy utána már gyep vagy zöldség is jól teremjen benne?
Olyasmire gondolok, hogy valami igénytelen, gyorsan növő növényt ültetni, amikor kell, kaszálni, és rajta hagyni, vagy bekapálni.
Bocs, ha hülyeséget kérdeztem. :-)
Bummm!! Én jól félreértettelek akkor. Bocs! Biztos azért gondoltam a tűz szó olvasásakor rögtön az egybefüggő nagyobb terület leégetésére - még csak nem is tarló -, mert pont előtte láttam meg egy a szomszédom művét.
Én meg nem tarlóégetésre gondoltam, hanem egy helyre összehordott szemét égetésére (amit tudtommal hivatalosan egy arra kialakított edényben (hordó) lenne szabad csak elvégezni)
Én arra gondoltam, hogy mindent kiírt, vagyis nem csak az általunk gyomnövénynek tartott növényeket, hanem minden növényt, minden állatkát és a talaj felső rétegében minden hasznos talajlakót. A füst az nem igazán veszedelmes környezetszennyezés szerintem, de a tűz talán sokkal többet árt, mint használ.
Nálunk az egyik szomszédom is leégetett mindent, kb 6000 m2 teljesen szürke-fekete hamu. Szerintem elég borzasztóan néz ki. Ha belegondolok, hogy nálam közben szépen növögetnek a kosborok, a százszorszépek, az ibolya, a vadszeder, meg mindenféle, általam még nem pontosan ismert növény!?!
> A tűz nem károsít többet, mint amit segít?
1. A tűzben jó eséllyel minden elég, tehát a károsítással segít :)
2. Az égetés évente max. 3-4 alkalom. Nem olyan régen még iszapszénnel fűtöttünk (most már csak fával rásegítésként a gázra), szerintem az nagyobb környezetszennyezés, mint a gaz égetése (ha erre gondoltál)
3. Szárazságban szabadban gyakran tilos az égetés, de ezt a környék felgyújtása miatti félelem, nem a k.szennyezés miatti aggódás teszi.
(Ha most cinikus lennék, akkor azt mondanám: "Hogy jövünk mi ahhoz, hogy ártani tudjunk a természetnek? Legfeljebb a magunk (gyermekeink) számára tesszük lakhatatlanná a környezetünket." :( )
A tyúkhúr és a csalán köszöni érdeklődésed, OutdownS, mindketten jól vannak, szépen fejlődnek a tavaszi napsütésben, a telek ugyanis full napsütést kap reggeltől estig, minden irányból. Igen, tudok a jelzőnövényekről, épp ezért azonosítom a gyomokat. Egyébként azt már kikutattam, hogy a Gödöllői dombság futóhomokja enyhén savanyú. Évi napfénytartam 2000 ó. Csapadék évi 557 mm, ami főleg ápr-máj.-ban esik utána nyáron általában szomjazik a táj. (Locsolni fogok tudni, de lehet, hogy nem fúrt kútból, mert min. 20 méter lefele, az mind homok.) Bocs, de annyira belemélyedtem ezek tanulmányozásába, hogy szinte az evésről is elfeledkezem. De visszatérve az én kis dudváimhoz, vígan tenyészik nálam a ligetszépe, a laboda, a cickafark, a vérehulló fecskefű, a lándzsás útifű, a tarack, a perje. Azt is tudom, hogy a Matricum (Ősmátra) flóravidékhez tartozunk. Nálunk találkozik az Alföld és a Mátra, ezért gazdag a terület flórája (magyarul: innen is, onnan is jön a gaz, hehe)))). Arra emlékszem, hogy a hasonló nyírségi talajon Nagyapám pétisózott (ezt nekem talán eleinte nem nagyon kell a sok nitrogén miatt) és meszet locsolt.
MOst egyfolytában azt tervezem egyábként, hogy hova milyen növény fogok ültetni, hogy szép is, jó is legyen. Lesznek szárazon rakott kőfalak, mert az északi oldalról szomszédos telek kb. 1,5-2 méterrel magasabban van + a telek keleti vége is ennyivel magasabban van mint a közepe, ill. a nyugati vége. (jó kis hosszú-keskeny homokozó). A kerítésnél meredek lejtő, a kerten belül pedig teraszos szintkialakítást tervezek (az emberem még nem sejti a rá váró lapátolás-talicskázás mennyiségét). A lejtők aljába tervezem a vízigényesebbeket (azt olvastam valahol, hogy ezzel a módszerrel az évi csapadék mennyiségnél akár 40-50%-kal(???) több nedvességet biztosítunk a növényeknek). A brutálszáraz, nehezen öntözhető részekre pedig majd a félsivatagi körülményeket is jól tűrő növényeket tervezem. Ha van ezekre javaslatotok, igazán örömmel fogadnám őket. (Ja, kutyatűrő növények előnyben. A kert ura egy csodaszép, kicsit dagi angol szetter lesz.) Köszönöm, és most készülök a Nagy Hétvégi Dudvapusztító Akcióra. Ha utána bevetem napraforgóval, az kinyírja a gazokat, vagy nem? Jó hétvégét mindenkinek, zizzz
Helló Frint! Ezt a termesztőoszlop dolog nagyon érdekelne! Én tavaly egy régi vasvázat, amiben nagy üvegdemizsont tartottak kibéleltem nylonnal és teleraktam földdel, oldalt lyukakat vágtam bele és ide ültettem a verbénákat és petúniákat. Nagyon nehéz volt beledugdosni, mivel már tele volt földdel, de nem tudtam kiönteni, mert rettenetesen nehéz volt. Viszont igen szépen virágoztak a verbénák.
Most nekem sem volt kedvem a kertben dolgozni ebben a szeles időben, ezért csak olvasgattam. De nekem már van egy őszel berakott, beoltott, meg egy megkezdett tavaszi komposztom, én ráérek. Hogy Neked mikor lesz kész, ha csak elmélkedsz rajta....
Sajnos nem raktam el az oldalt a könyvjelzőbe, de majd ha lesz időm előkutatom. Viszont a hétvégén rájöttem, hogy van csattanó maszlagom is! Rettenetesen mérgező, 20 mag elfogyasztása halálos. Sajnos ki kell pusztítani, pedig nagyon szép ám! Tanácsokat megfogadom, köszönöm mindenkinek. Egyébként behatóan tanulmányoztam húsvétkor a nyírségi talajt, és pont olyan, mint a mogyoródi. Merthogy ott van a homokozónk. Pont ugyanazok a gyomnövények vannak. A nyírségi felmenőim pedig eléggé jártasak a kertművelésben. Sőt, kiderült, hogy jó fej mogyoródon a szomszéd bácsi, aki többszáz ölön kerészkedik húsz éve. Egészen jól alakulnak a dolgok. És, ha minden kötél szakad, építek homokvárat. zizzz
Sziasztok!
Elmentem 1 hétre tanulni, vizsgázni - hát nem teleírjátok a topicot? :)))
Örülök, hogy sokakat érdekel a téma.
Az a bizonyos mésznitrát az a Kalciumnitrát. 2 kg-os zacskóban lehet kapni, fehér színű granulátum, vízben tökéletesen oldódó kítűnő lomb és műtrágya. Üvegházi minőségben árulják, elérhető áron. Én előírt töménységben a paprika+paradicsompalánták intenzív növekedésekor használom, töményen biztosan sokmindent kiéget,de gyommagvak ellen használjatok tüzet. Tuti biztos tipp, sokezer éve működik, garantáltan bio. ( a tyúkhúr magja 50 évig is megőrzi a csíraképességét, a tarackok akár 15 év(!) szárazság után is képesek életre kelni.)
A legegyszerűbb, legnagyszerűbb és legszebb komposztálóról már sokszor írtam: ez a termesztőoszlop, aki 1x kipróbálja garantáltan beleszerelmesedik. A biokertészek könyvéből bárkinek szívesen eküldök komposztálással kapcsolatos szakanyagot, az indexes postafiókom még nem működik, de a banhegyil@lab.hu címem OK.
Kedves Kileso!
Nekem tobb konyvem is irja ezt a bizonyos specialis mesznitratot, amit a komposztra kell szorni.
Ha fontos, megnezem, hogy pontosan mely konyvek, most atneztem tobbet is a komposztalas miatt.
Nekem sem jön be az oldal. Mindenesetre a kert nagyját füvesítsd be, még ha csak ideiglenesen is, az védi és javítja a talajt, amíg kialakítod a végleges tervet. Ahol a fű fölöslegessé válik, csak kiemeled gyeptéglaként, és ha szőrével lefelé összerakod, jó föld érik belőle.
Kedves Kukucs! Speciális mésznitrátról még csak nem is hallottam - de ha úgy teszel, ahogy Áfony tanácsolja, nagy baj nem lehet. Abban az esetben, ha a komposzt mégis gyomosítana, még kis korukban kihúzkodod, és a komposztra hordod őket. Mert egy dolog van, ami "tuttira" bejön: a kertben mindig akad munka. Meg gyom!
- A homoknak szerintem 1 nagy titka van, azt víznek hívják. Tehát ha tudsz öntözni, akkor jó esélyeid vannak a bő termésre.
1. Ha egyszerre túl sok esik, akkor elmoshatja a felső termörészt (ez a legrosszabb)
2. Túl sok eső nem tud rá esni, mert a víz mindig elfolyik
3. Ha túl kevés esik, akkor a rövid gyökérzetű növények kiéghetnek, elszáradhatnak
- Homokon csodálatos volt a zöldség (petrezselyem, sárgarépa), szép volt a hagyma; ha volt eső, szép volt a saláta, eper (ez fa alatt volt, így kicsit jobban bírta a szárazságot is), meg bármi megtermett, ha volt víz(eső) (dinnyénk nem mindig ért be, de a sütőtök többször sikerült)
- Tarackot én csak égetném, kikapált rész 1 hetes szárazság után esőre képes volt gyökeret ereszteni, teljesen kiirtani szerintem nem nagyon lehet.
- A talajerózió miatt esetleg gaz helyett füvesítésen gondolkoznék, persze ez attól függ, hogy mit akarsz/tudsz a kerttel kezdeni.
Nekünk konkrétan szőlőnk volt homokon, és a vége fele szoktunk rá, hogy inkáb füvesítjük a szőlő alját, közét (nedvességet jobban tartja), meg gyümölcsfásítjuk (árnyékban több nedvesség maradhat)
- Szomszédunk néha csak felszántotta a földjét, iszonyatos mennyiségű gaz tudott nőni rajta, semmi más (egyszer cirokkal próbálkozott, de az sem sikerült igazán!)
Köszönöm a választ. Ma utánanéztem, és az akác valóban sok nitrogént köt meg a talajban. Holnap megyek a kertbe, veszek gyommintákat, aztán szépen kielemezgetem őket, melyik milyen. (Az eredmény majd árulkodik a föld (hmmm, homok)minőségéről is. Nagyon jó kis site-okat találtam az elemezgetéshez, pl. a www. kgt.gau.hu-t. Ezt nézegetve már rájöttem (tavaly nyári emlékeim között kutatva), hogy van védett növénykém is a gyomok között. Sőt, van homoki ballagófüvem is, ami nem védett, de nagyon tetszik a neve. Perszem attól még csak dudva. Amelyeket nem sikerül lenyomozni, elviszem a nagyihoz, ő igazán profi a témában, csakhát a Nyírségben lakik. De homok ott is van bőven. Üdv, zizzz
ps.: Nyugodtan üss annyi "z"-t, ammennyi még kényelmes.
Szia Kukucs!
Ezekkel a gyommagokkal csak az a bibi, hogy bármit túlélnek. De egyszerűen a felmagozott gyomokat és a gyökérről terjedőket ne tedd a komposztálóba. Igy is hamar meg fog telni. Áfony
Bocs, biztos rosszul fogalmaztam.
A lenyeg, hogy a normal komposztalokra a konyveim azt mondjak, hogy specialis mesznitrattal kell kiirtani a gyommagokat, nehogy mindenhol kikeljenek, ahova a komposztot kiszorjuk.
Erre a majdnem zart valtozatra meg azt mondjak, hogy 80 C-fokos homerseklet van benne, es az elpusztitja ezeket, es tuttira nem kelnek ki.
A gyomokat is lehet komposztálni, de célszerű ezt a magok érése előtt tenni velük, különben a komposzttal együtt gyommagokat is fogsz terjeszteni. Ám ha van elég helyed, egy sarokban áss egy sekélyebb gödröt, ide hordd össze a dudváidat, és felejtsd ott kb. 2 évre. Ebből nem lesz olyan komposzt, amit széthordhatsz a kertben, de a helyére lehet valami fát vagy bokrot ültetni majd. Ha ezt nem tudod megoldani, a gazokat most az egyszer el kell égetni.
A homoktalaj - termékenység ellentmondás érdekes. Lehet az oka, hogy az akác is képes a gyökérzetével nitrogént megkötni. De lehet, hogy sovány talajt kedvelő gyomok nőttek rajta. (-:)
Mindenesetre, ha termelni akarsz valamit, előtte dolgozz bele sok szerves trágyát. A homok az nyeli.
Én egy leendő kertészkedő vagyok. Ugyanis nemrég vettünk egy kb. 500 négyzetméteres homokozót. Tavaly nyáron kb. két méteres gazerdő nőtt rajta, de jövő tavasszal-nyáron már szeretnék rá kicsike pihenőkertet és icike-picike (paradicsom-retek-hagyma-kóstolót termő)kertecskét varázsolni. Ebben az évben még építkezés lesz rajta, ezért sok mindent nem tudok vele csinálni, de addig is lehetne talán egy kis talajjavítást végezni, esetleg a kerítéshez egy-két valamit ültetni. Már olvastam néhány könyvet, ill. topicot a témában, de kissé össze vagyok zavarodva. A nagyszemű homokos talajt ugyanis meglehetősen rossz termőföldnek mondják. Ezt értem is. Viszont most azt olvastam, hogy a gaz is csak ott nő meg 2 méteresre, ahol jó a föld. Ez a "kert" egyébként még soha nem volt művelve, néhány éve egy akácerdőt irtottak ki róla. Sajnos csak 2 fát hagytak(((. Most akkor a gaznak higgyek vagy a homoknak? Azt már tudom, hogy mondjuk akáclomb-trágyával lehet rajta javítani. DE kell-e, ha ekkora a gaz. Ezenkívül pedig az is kérdéses, hogy mit csináljak a kiirtott rengeteg dudvával (szerintem jó néhány tarackoló típus is éldegél ott vígan). A gyomokat lehet komposztálni? Köszönöm előre is, ha valaki tudja ezekre a választ.
zizzz, a lelkes kezdő (aki igazából egész gyerekkorát kertben töltötte)
O.K. Az alja meg a nyithatosag tiszta. Koszi.
Van velemenyed arrol, hogy az elterjedtebb, levegosebb valtozatot kell csiratlanitani, a zartabbat meg allitolag nem?
Gondolj arra, hogy a komposztot ki is kell majd szedni. Ezért a "majdnem teljesen zárt" nem jó ötlet, legfeljebb 3 oldalát építhetnéd betonból, az elejére valami nyitható megoldás kell (pl. sínek közé becsúsztatható lécek).
De ami nem giliszta-barát, az nem komposztáló... A giliszták rágják meg a korhadó anyagot, így tudják aztán a mikroorganizmusok tovább emészteni. Tehát bármiből is van az oldala, az alja csak az anyaföld lehet, hogy a giliszták le-föl mászkálhassanak a hőmérséklet és a nedvesség függvényében. Amíg új a komposztod, gilisztákat is hordjál bele, ha találsz ásás közben!
Meleg nyáron bármilyen komposztálóban összeérik az anyag. Általában a tavaszi munkákkal összehordott kupac az őszi ültetésekhez jó lesz, a nyári gyomlálások + őszi takarítás gyűjteménye a következő tavaszra jó. Ebből már azt is látod, hogy komposztálóból minimum kettő kell, de hárommal nyugodtabb lehetsz.
