Nalunk egy lannyal az utolso ket eveben tandijat akarnak fizettetni mert bar hiaba jart egy masik egyetemre es onnet kijelentkezve felvetelizett ide a foiskolara, szaz nem atjelenkezes, azt mondjak a TO-sok hogy hat bocs az allam csak 3 evet finansziroz, ugyhogy az utolso ket evben fizetnie kell.Ez szerintem szemetseg.Sot szerintem a TO-n tevednek.Mit gndoltok?
Vegyél fel több választható tárgyat:) Tudsz más megoldást a problémádra?
Esetleg a hallgatói önkormányzat a törvény értelmében kezelheti külön homogén csoportként pl a tanárszakosokat, így ők csak saját magukkal versenyeznének az a rájuk járó normatíva terhére.
A francokat CSAK az átlagom miatt!Az én évfolyamomon ebben a félévben kell vagy 4 egészes átlag az ösztöndíjhoz.Ugyanis kevés a Tanulmányi Munka Pontom-osztályzat*kredit.A legjobb az egészben,hogy ha meggebedek,akkor sem kapok normális ösztöndíjat,mert a sok kredites tanárszakosok viszik a pálmát a 9-11 tárgyukkal.No sebaj...
Nos,hallott valaki tandíjról?Esetleg ismételten riogatásnak bizonyult a hír???
A diplomám ezután sem lesz ingyenes,de aszondom:ne is legyen.
Többen úgysem férünk el a Közgázon-köszönet az egyházaknak...
Hogyan finanszírozható manapság a felsőoktatás?Hiszen enm tekinthető közjavaknak,elvégre az a "proli"/paraszt is fizeti az adót,aki valszeg nem fog egyetemre kerülni élete hátralevő részében?Csak tandíjjal megoldható-szvsz NEM!!!-vagy van egyéb lehetséges megoldás?
Az ÉS-ben van egy cikk a diplomás munkanélküliekről. 10000 fő a regisztrált de valószínűleg kb. ugyanennyi a nem regisztrált. Az átképzések, újabb diplomák sem adnak több esélyt, mert a túlképzetteket nem szívesen alkalmazzák, hiszen többet kellene fizetni nekik. Néhány éve olvastam egy cikket, hogy Olaszországban évente 1000 állatorvos végez, de csak 100 tud elhelyezkedni.
A fiatalokat nem készítik fel arra a lehetőségre,hogy a diplomájukkal nem fognak tudni megfelelő munkához jutni.
Nos,ha már új kormányunk van/lesz,akkor hogyan alakul a felsőoktatás jövője?van valakinek erre vonatkozólag valamilyen infója?(Pártprogram)(Az ösztöndíj emelést tudom,de egyéb?A tandíjról hallottam eleget,az sem túl lényeges)
Nincsenek adataim de 10% max. 15% re teszem a diplomások arányát. Ezt akarják 50% felnyomni. Kizárt dolognak tartom, hogy ennyivel több diplomás kelljen Nem hiszem, hogy ez azt jelentené, hogy mindnenki el is végzi, ez lehetőség amivel jelenleg a fiatalok 40%-a él.
Nem, a tanulás nem munka. A tanulás befektetés. Igy van az államnak visszajön, mert több adót fizetsz, de neked is több marad!!! A feltétel rendszer alapjaiban a megosztásra épülne. Részt vállalsz a képzés költségeiből. Diákhitel, differenciált tandij , ösztöndijjak, mind megannyi lehetőség
A megosztás azt jelentené, hogy van fix tandíj(elég kemény) és lehetőség csökkentésére, ösztöndíjra => biztos kiadás, lehet bevétel. Ez biztosan oda vezetne, hogy kevesebben jelentkeznének, főleg a szegényebb helyzetűek. Ez hiba lenne, elég ha a magasabb adóddal lerovod utólag a képzésedet.
Komolyabban: fejlődő gazdasághoz jól képzett szakemberek kellenek, és ennek a módja a diplomások kibocsátásának növelése még ha igaz, hogy a mennyiség csak a minöség rovására IS mehet.
Én is azt mondtam, hogy több. De kérdés mennyivel. Nincsenek adataim de 10% max. 15% re teszem a diplomások arányát. Ezt akarják 50% felnyomni. Kizárt dolognak tartom, hogy ennyivel több diplomás kelljen. Pl. a népesség mai száma alapján nincs szükség több tanárra. (Persze ha az egyetemeken bövitjük a hallgatói létszámot akkor igen) De az általános iskolákban már most kevés a gyerek.
Jó, hogyan fogod biztosítani akkor, hogy mindenkinek lehetősége legyen diplomához jutni?
Ingyenesség: a tanulás is munka, azt adod amiért tanítanak. Végzés után pedig a magasabb jövedelmed miatt több adót fizetsz és az államnak visszajön a befektetése
Nem, a tanulás nem munka. A tanulás befektetés. Igy van az államnak visszajön, mert több adót fizetsz, de neked is több marad!!! A feltétel rendszer alapjaiban a megosztásra épülne. Részt vállalsz a képzés költségeiből. Diákhitel, differenciált tandij , ösztöndijjak, mind megannyi lehetőség.
Részlet Mádl Ferenc köztársasági elnök,volt művelődési és közoktatási miniszternek 1993 junius 7.-i beszédéből:
"Úgy érzem, az elmúlt időszak vitái folytán kell még szólnom a tandíj kérdéséről. A tandíj mindenekelőtt azt a tényt is kifejezi, hogy a felsőoktatás a társadalomnak nagyon sok pénzébe kerül. A tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez. Amellett, hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúraalakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatásért mint szolgáltatásért fizető hallgató kereslete befolyásolni képes az intézmények kínálatát, de a minőséget is, hiszen az oktatásért fizető hallgató követelni is fog valamit a pénzéért. A tandíj bevezetése természetesen megnöveli a tanulás kockázatát, s ezzel a hallgatót is teljesítményre, fokozottabb teljesítményre ösztönzi. A felsőoktatás teljes ingyenességének megszőnése persze komoly ellenállást váltott és válthat ki, még akkor is, ha ma a felsőoktatási szféra a tandíj bevezetésével egyetért, és természetesen a felsőoktatás költségeinek meghatározóan nagy részét továbbra is az állam viseli. Sokan azonban a teljes ingyenesség megszűnését a szociális igazságosság megszűnésével azonosítják, és az egyes rétegeknek a felsőoktatásból történő kiszorulására következtetnek. Én úgy vélem, hogy pont fordítva van. A tandíj szociális igazságot fejez ki, a tehetősek fizetnek, a szociális helyzetbeli egyenlőtlenségeket pedig nem általános ingyenességgel, hanem jól működő hallgatói támogatási rendszerrel kezeljük. Ennek elveit vázolja fel a javaslat. A tandíj bevezetésére egyébként az 1994/95. évi tanév kezdetével kerülne sor."
Szerintem nem nehéz belátni, hogy ma sincs sokkal több diplomásra szükség, mint volt tiz-husz akárhány évvel ezelött.
Hát ha azt akarod, hogy az legyen mint 10-20 évvel ezelőtt :-). Komolyabban: fejlődő gazdasághoz jól képzett szakemberek kellenek, és ennek a módja a diplomások kibocsátásának növelése még ha igaz, hogy a mennyiség csak a minöség rovására IS mehet.
A béredben meg kell látszodnia annak, hogy Te a szellemi/anyagi tőkédet befektetted.
Pontosan! Tanulj, hogy többre juthass!
A feltétel rendszert kell kidolgozni, de nem ingyeneséggel.
Jó, hogyan fogod biztosítani akkor, hogy mindenkinek lehetősége legyen diplomához jutni?
Ingyenesség: a tanulás is munka, azt adod amiért tanítanak. Végzés után pedig a magasabb jövedelmed miatt több adót fizetsz és az államnak visszajön a befektetése.
OFF
LAJA!A Bokros csomaggal foglalkoztak már eleget itt az Indexen,szal ne haragudj.
Rich,
Én eddig a Bokros csomagról találtam sok-sok hozzászólást, szidták, dicsérték ideológiai alapon, tények, indokok nélkül.
Ami engem érdekelne, hogy mit lehet rajta dícsérni az erről szóló hozzászólásomban irtakon kívül? Mivel te közgázos vagy, gondoltam el tudod nekem mondani, vagy legalább egy linket adj.
ehh.Van ahol a 3.8s atlag iszonyatjonak szamit, es nem azert mert a diakok lustak...Peldanak okaert kandon evfolyamatlag elsoben 2.5-2.7. Es kesobb se nagyon megy 3.5 fole....Szal nem lehulyezni a gyengebb eredmenyt eleroket (egebkent volt olyan hely elte -ttk ahol 5os atlagra adtak 1999-ben 10E ft-ot, A kandon akkor egy ilyenre 25000 ftot fizettek, bar mindket helyen 3 egesz korul volt az evfolyamatlag)
Jól mondod, a Bokros csomaggal pl. kegyetlenül lepusztították az egyetemeket! Általában a személyzetisek megmaradtak, régi jó elvtársanők általában, akik igyekeznek maximálisan teljesíteni az MSZP utasításokat. A Műegyetem egyes karait pl. teljesen tönkrevágták, pont így.
Mint gyakorlo (sajnos) egyetemista, en is beleszolnek.
Sajnos amikor felvettek az egyetemre 1996-ban nem volt aki tamogasson anyagilag (gyakorlatilag se csalad, se mas),megis ugy dontottem, hogy vegigcsinalom. 14khuf volt a zsebemben osszvisz, amibol 2 k volt a beiratkozas es 6.400 a munkasszalo, mert koli az nem jutott. Szerencsere masodik hettol mar volt kolim, olcson, de 1 het utan a 6 rongyomat nem adtak vissza. Mar a beiratkozas elotti heten elkezdtem dolgozni, mindenfele szar melot elvallava, hogy fenntartsam magam. A surgos melok persze mindig vizsgaidoszakban voltak, es inkabb eszem mint vizsgazom, nem volt kerdeses a prioritas. Mara mar van penzem garzont berelni, felretenni, buvarkodni - de az egyetemet meg most se tudtam befejezni, csoda hogy bennmaradtam hala a kreditrendszernek (talan majd most telen befejezem).
Ha lett volna '96-ban diakhitel, akkor a fene megy el dolgozni (20-bol boven kijottem volna, hiszen volt hogy csak 12-ot kerestem egy honapban). Hiaba keresek ma viszonylag jol, kereshetnek siman 2-szer annyit is, ha meglenne a diplomam.
A kormányváltás után lett a Diákhitel, kedvezményes kamattal, visszafizetési lehetőséggel.
Nagyon helyes, de senki nem akarja megszüntetni. Úgyhogy továbbra sem értem a piaci kamatot.
A kérdés az, hogy mikor. Még elég sok időre lesz szükség, mire a béreink akár közelíteni fogják az Úniós átlagot. 4 éve és ma sem tudnék paci kamatokkal felvenni 1.000.000 Ft-os hitelt. Gondolom a minimálbér közelében kezdők ebbe teljesen tönkremennének.
A mikorral egyetértek. De én megforditom a dolgot. Addig amig a bérek nem érik el az Unios átlag szvsz legalabb 60%-át addig nem lesz itt Unio. Miért kéne minimálbér közelében kezdeni egy diplomásnak??? A béredben meg kell látszodnia annak, hogy Te a szellemi/anyagi tőkédet befektetted. Ez max. a szocializmusban volt, hogy ingyenes oktatás akkor viseld is el, hogy diplomával ugyanannyit keresel mint diploma nélkül.
Szerintem nem nehéz belátni, hogy ma sincs sokkal több diplomásra szükség, mint volt tiz-husz akárhány évvel ezelött. A mennyiség csak a minöség rovására mehet. Ennek már most látszodnak a jelei. Pl. titkárnői állás csak diplomával, nehéz elhelyezkedés. Aki tényleg komolyan akar foglalkozni barmivel két esetleg három diploma. Jó ez? Nem a mennyiségre hanem a minöségre kéne a hangsúlyt fektetni. S arra, hogy aki tud és akar tanulni az tudjon. A feltétel rendszert kell kidolgozni, de nem ingyeneséggel.
"Elöször nem értem a piaci kamatot."
1997-ben Magyar Bálint akkori miniszter az OTP-vel paici kamatozású tandíjhitelről írt alá megállapodást. Ezt ősszesen 13 fő fel is vette.
A kormányváltás után lett a Diákhitel, kedvezményes kamattal, visszafizetési lehetőséggel.
"Abban egyetért mindenki, hogy haladunk Európa felé, akkor a béreknek is el kell mozdulniuk felfelé. Tehát a visszafizetés megint nem lehet gond."
A kérdés az, hogy mikor. Még elég sok időre lesz szükség, mire a béreink akár közelíteni fogják az Úniós átlagot. 4 éve és ma sem tudnék paci kamatokkal felvenni 1.000.000 Ft-os hitelt. Gondolom a minimálbér közelében kezdők ebbe teljesen tönkremennének.
A Diákhitel összege meg messze nem elegendő egy esetleges tandíjas képzés fizetésére és a megélhetésre. Drasztikus emelésére nincs pénz az államháztartásban, szerintem nem is lesz a közeljövőben (jelenleg az állam 21.000 Ft-ot ad havonta 70.000 emberenek hitelként).
Tehát alapvetően arról van szó, hogy az MSZP-SZDSZ világnézet szerint vegyél fel 1.000.000 Ft hitelt piaci kamatokon, aztán majd kitermeled magadnak (angolszász modell, angolszász fizetésekkel), tulajdonképpeni állami pénzkivonás a felsőoktatásból. Tehát az esélyegyenlőség csökken, a szegényebb, de okos emberek kiszorulhatnak a felsőoktatásból.
Elöször nem értem a piaci kamatot. Minkenki azt mondja, hogy kedvezményes kamatot kelljen fizetni. Abban egyetért mindenki, hogy haladunk Európa felé, akkor a béreknek is el kell mozdulniuk felfelé. Tehát a visszafizetés megint nem lehet gond. Az esélyegyenlőséget megint nem értem a diákhitel pont a 'szegényebb' rétegekeket célozza. Pont ez lenne az egyetlen helyes felhasználás mindenki számára elérhető felsőoktatás.
Remélem tényleg kevesebb bölcsész lesz, mert minket bölcsészként lehülyéznek az állásbözrén... Valóban szép tudásra teszünk szert, de ebből megélni, na az a csoda!
Talán az aktuális gazdasági helyzethez kéne felmérni a szakok létszámát...Nem dolgozni suli mellett és tanfolyamra járni...
