Azért kell csak most fizetnünk, mert eddig lélegeztetőgépeket vettünk az összeg kamataiból, de most már elég készülék van az országban, már nincs is szükség az összegre. Aki nem látja ennek előnyeit, az nem komplett.
Amúgy, ezt pont így beszéltük meg Moszkvában egy háromoldalú megbeszélésen '78 telén.
Akkoriban úgy terveztük, hogy ma az ellenzék lesz (névleg) hatalmon, és alattuk robban fel ez az akna, ami végleg semlegesíti a szocializmus ellenes erőket.
Viszont D-209 bekavart, mert félreolvasta az utasítást ennek következtében rossz szavazólapokat nyomtatott és pont a minket öntudatlanul is támogatók kerültek hatalomra. Krónikusan képtelen bármire is odafigyelni D-209. Ezt ugatom a főnökeimnek '61 óta.
"Hozzátette, meg kell vizsgálni, hogy az ügylet ma képezi-e nemzetbiztonsági kockázat alapját."
Tehát szerinte ez így működik: kimondok bizonyos államtitkot, és utána megvizsgálom annak nemzetbiztonsági kockázatát. Nem a jobboldal szlogenje volt az "1. a tett, 2. a szó"???
Ezt nem igazan ertem. Ha allamtitok volt mar, akkor miert kellett ujra annak minositeni. Vagy ez is annyira volt allamtitopk mint a Medgyessy fele parancs?
Erről az ügyletről lehetett olvasni egy pár hónapja, akkor úgy tünt, az ÁPV Rt. azonnal fizet, aztán mégsem fizettek. Ha tényleg titkosította a bizottság a zárt ülésen elhangzott információkat, akkor Boros nagy barom. Mindazonáltal lehet, hogy sikerrel fog védekezni, mert szerintem semmi újat nem mondott.
A kormány kifizeti az "úszó bombát"
2002. július 11. 17:12
MNO
A kormány, amennyiben valós, teljesíteni fogja Líbia követelését és kifizeti a 7,5 milliárd forintot - mondta az MNO-nak Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Burány Boros Imre délelőtti bejelentésére reagált, aki "úszó bombának" nevezett egy 1981-es ügyletet, amelynek követekezményeként kellene most több milliárd forintot fizetnie az ÁPV Rt.-nek.
Burány elmondta: a kifizetés az államtitok részét képezi, hiszen az 1981-es kereskedelmi ügylet ez alá tartozik. Hozzátette: akkor végül nem valósult meg a haditechnikai szállítás, valószínűleg az embargó miatt és a közel-keleti állam néhány éve követeli az ehhez tartozó garancia kifizetését. A PM államtitkára hozzátette: a kifizetés előkészükleteit még az előző kormány végezte, de ők is egyetértenek vele. Elmondta: Faragó Csaba, az ÁPV Rt. korábbi vezérigazgatója szerint is mindenképpen fizetnie kell az ÁPV Rt.-nek.
ilyen egyszeru: ha valamit el akarunk titkolni, egyszeruen allamtitokka kell minositeni. persze minimum a kovetkezo valasztasok uatan legyen a feloldas...
Hogyan zarjuk le a multat, ha az elobukkano 7.5 milliardok formajaban is kisert?
MSZP: Államtitkokat hozott nyilvánosságra Boros Imre
2002. július 11., csütörtök, 17:28
Öt évre titkosított információkat hozott nyilvánosságra Boros Imre MDF-es képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján, ezért Veres János szocialista politikus eljárást kezdeményezett ellene. Boros egy olyan 1981-es közel-keleti ügyletről beszélt, amelyet két napja titkosított öt évre az Országgyűlés költségvetési bizottsága.
Eljárást kezdeményez az Országgyűlés Hivatalánál Veres János, a költségvetési bizottság MSZP-s alelnöke Boros Imre ellen, ugyanis úgy véli: az MDF-es képviselő törvénysértést követhetett el azzal, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a parlamenti testület által titkosnak minősített információkról beszélt.
"Mély megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Boros Imre MDF-es képviselőtársam, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja, a mai napon egy olyan ügyről beszélt részletesen a sajtó nyilvánossága előtt, amely üggyel kedden a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága zárt ülésen érdemben foglalkozott, és ezen ülését, annak jegyzőkönyvét 5 évre titkosnak minősítette" - áll Veres János közleményében.
Boros Imre sajtótájékoztatóján egy 1981-es ügyről szólva, a költségvetési bizottság legutóbbi, zárt ülésére hivatkozva elmondta, hogy egy olyan kereskedelmi ügylet zajlott Magyarország és az egyik közel-keleti arab ország között, amely üggyel kapcsolatban most 7,5 milliárd forintot kellene 30 napon belül fizetnie az ÁPV Rt.-nek.
Boros Imre sem az ügyeletet, sem a vállalatot, sem az országot nem nevezte meg, de hangsúlyozta: 1981-ben a Pénzügyminisztériumnak köze volt az ügylethez. Hozzátette, meg kell vizsgálni, hogy az ügylet ma képezi-e nemzetbiztonsági kockázat alapját.
