Én kitartanék amellett, hogy az átlag cég helyzete az USA-ban (és általában mindenütt) jobb, mint az átlag háztartásé. Az USA-ban a háztartások fele ki sem látszik az adósságok alól, többek között ez tesz egy recessziót az USA-ban hihetetlenül veszélyessé.
"Ez kicsit meresz allitas volt.
HA egy USA ceg profit per arbevetel mutatoja mondjuk 1/10 az mar jonak szamit. Ha a koltsegei az olajar emelkedese miatt csak 5%-kal novekednek, a profitja mar megfelezodik."
Ez igy van. De csak elvileg. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy a költségek növekedését nem tudja beépiteni a terméke árába. Ez iparáganként változó. Azaz ilyen értelemben a kijelentésed túl általános.
"Ha ezzel parhuzamosan termekeinek piacan csokken a kereslet (mert a haztartasok kenytelenek tobbet kolteni az energiahordozokra), kozelitjuk a piros vonalat. De nem kell feltetlenul veszteseget termelni; ha a profit felezodik, a befektetok eleg gyorsan lepnek es jobban jovedelmezo alternativat probalnak keresni."
Ez is túl általános. Ugyanis nem triviális jobban jövedelmező területet találni. Persze mindenki állampapirokban próbálja ilyenkor menteni a pénzét, de a felpörgő infláció miatt ez nem feltétlenül jó döntés. A vállalatok közötti tőkemozgás pedig kifejezetten hasznos, mert igy elvileg az életképesebb cégekhez és az életképesebb szektorokba áramlik a tőke. Mondjuk pont ez lenne a tőzsde feladata.
Egy háború egy fegyverexportőrnek mindig jól jön. Ezért az USA gazdasági érdeke, hogy a feszültséget mindenütt fenntartsa, ahol a fegyvereire fizetőképes kereslet van.
Amikről írsz, azok a rövid távú piaci hatások, amiről én beszéltem, az a hosszú távú, ami egy gyökeres technológiai váltást jelent (áttérni pl. a közúti közlekedésben a kőolajról más energiaforrásokra, ami billió dolláros beruházásokat igényel, s erre egyedül az USA képes - aztán fel is szívná érte a világ profitját. Erre már minden készen is áll, de csak egy mély olajválság tenné gazdaságossáa váltást. (Mondhatnám azt is, ha gonoszkodni akarnék, hogy az USÁ-nak érdeke a válság, ezért nem tart a háborútól.)
Általában mindenhol a családi költségvetés van szorosabb pórázra fogva, mint a cégek költségvetése.
Ez kicsit meresz allitas volt.
HA egy USA ceg profit per arbevetel mutatoja mondjuk 1/10 az mar jonak szamit. Ha a koltsegei az olajar emelkedese miatt csak 5%-kal novekednek, a profitja mar megfelezodik.
Ha ezzel parhuzamosan termekeinek piacan csokken a kereslet (mert a haztartasok kenytelenek tobbet kolteni az energiahordozokra), kozelitjuk a piros vonalat. De nem kell feltetlenul veszteseget termelni; ha a profit felezodik, a befektetok eleg gyorsan lepnek es jobban jovedelmezo alternativat probalnak keresni.
A háború rendszerint gazdasági visszaeséssel párosul
Kiveve az 1. es a 2. gazdasagi vilaghaborut (legalabbis az USA szamara) valamint az allami kiadasok szempontjabol rokon new deal-t.
de a gazdaság már a háború előtt recesszió irányába ment
hat az olaj ara rendesen megugrott kuvait lerohanasanak hirere. 90 oszen a MOL valsagszcenarioiban meg a $100 hordonkenti ar is szerepelt (remelem ez most mar nem titok).
1, Általában mindenhol a családi költségvetés van szorosabb pórázra fogva, mint a cégek költségvetése. A cégek megszoritó intézkedései viszont tényleg hatással vannak a gazdaság egészére.
2, A háború rendszerint gazdasági visszaeséssel párosul, a háborút követő béke pedig gazdasági fellendüléssel. (Érdekesség, hogy sok esetben a GDP nő a háborús termelés beindulásával,azonban ez a fegyverkezésnek köszönhető.)
Ez természetes, hiszen a gazdaság elsősorban a bizalomra alapul. Az emberek bizalma a háború során meginog, mig háború után helyreáll, sőt megnő. Az az érdekes, hogy ebből a szempontból még az sem annyira lényeges, hogy vesztes vagy nyertes háborúról van-e szó. A háború után az emberek, cégek az addig halasztgatott beruházásaikat is végrehajtják, mozgásba lendül a tőke, érvényesül a multiplikátorhatás.
Mellesleg az első öböl-háború után során tényleg volt egy kis visszaesés, de a gazdaság már a háború előtt recesszió irányába ment. De tény, hogy az USA minden idők legjelentősebb gazdasági növekedését az öbölháború utáb Clinton idején mérték.
Wouldnotsayso
P.S. Az USÁ-ban a belső gazdasági gyengélkedésre a recept sokszor volt már egy háború kirobbantása...
Elmulasztottam irni, hogy ideiglenes jelleggel én is az USA-ban tartózkodom már néhány éve. Nekem azért 50-80 dollárom megy el benzinre havonta, pedig zömmel hétvégén használom a kocsit. De ha az árak megduplázódnának, az sem lenne tragikus, legfeljebb talán néhányszor közelebbi helyre mennék el kirándulni.
A fűtés valóban húzós itt fenn a zord északon (Massachusetts), de a gázfűtés sem olcsóbb. De a lényeg az, hogy egy átlagember az USÁ-ban éves szinten legfeljebb havi bérének 10%-át költi közvetlenül energiahordozókra, és ha ez fel is menne a bére 20%-ára, akkor is kevesebb lenne, mint amennyit Európában hasonló célra költenek.
de nem is arrol van szo, hogy beleszakadnanak a haztartasok:
- a draga uzemanyagra koltott penz mas fogyasztastol vonja el a szabad penzeszkozoket -- forgalomvisszaeses
- a draga uzemanyag erinti a verseny miatt a haztartasoknal szorosabb ktgvetessel mukodo vallalatokat, peldaul a szallitmanyozast: a nyersanyagok es kesztermekek fuvarozasat. leginkabb pedig a legikozlekedest.
ne feledjetek -- az obolhaboru sem fellendulest, hanem valsagot hozott, pedig csak nehany honapig volt $40 korul az olaj.
" Hiaba akrmilyen onzo az ember egy bizonyos keresletnel nem tud tobbet generalni... a gyomra korlatos, az erdeklodesi kore korlatos, az ideje korlatos. "
Nem szab határt a fogyasztásnak az ember gyomra sem az érdeklődési köre, mert a fogyasztást gerjesztő erők mindig megmondják, minden célcsoportnak, hogy milyen cucc az ami neked még hiányzik.Ahhoz, hogy ebbe és ebbe fogyasztó státuscsoportba tartozzál.Ha mindened megvan, léphetsz feljebb a pl. havi 10 E $-os csoportba, ahol újabb cuccok kínálják magukat, és így tovább.A lehetőségek felfelé végetlenek..A meghosszabbított fiatalságra, hiper-viagrákra, varázsdilibogyókra meg öntudatos személyiségfejlesztő tréningekre mindenki vevő lesz., és ezek nem két dollárba fognak kerülni.
Az más kérdés hogy ezek olyan iparágak lesznek, melyek termelési tényezői a tudás és a technológia szval nem valószínű, hogy 20000 burmai betanított munkás fog profitálni a 110 éves Mrs. Smith generál ízülettranszplantációjából 2060 ban , hanem egy LA-i sebészprof. - akit lehet hogy Indiából importáltak be két éve , de mindegy- akiről tudják, hogy extrán fog keresni, és szükség lesz rá az Államokban azt beszippantják.Jól lett kitalálva, jól van kivitelezve -a pénz az országban marad.
"Azaz a konklúzióm az, hogy az olaj árának emelkedése leginkább Európa és Japán számára lenne kedvezőtlen, és minket magyarokat kifejezetten károsan érintene. Az USA viszont relative kevesebbet bukna vele. "
Az amerikaiak egy 50 szazalekos benzinaremelest minden tovabbi nelkul kibirnanak, nem mondom pruszkolnenek, de nem roppannanak bele.
Gyakorlatilag az auto uzemanyagkoltsege egy haztartasban nem tetel ma. Foleg ha az autot csak munkabajarasra es bevasarlasra haszanaljak. Es az amerikaiak tobbsege szinte csak erre hasznalja. pl en hetente kb 80 merfoldet megyek, ha kimegyek pecazni akkor felmegy 100-ra, vagyis durvan 160 kilometert megyek es hetente szoktam egyszer tankolni 8 dollarert,vagyis 32 dollar kb a havi benzinkoltsegem atlagosan. Ha nem megyek hosszabb utra. Ez nem tetel.Jo legyen havonta 40 dollar, az sem tetel meg egy minimalberen dolgozo bolti eladonak sem. sokkal problemasabb ott ahol olajjal futenek, mert annak gallonja tavaly vagy tavalyelott felment sok helyen 3 dollar korulire es az nagy ervagas volt ott ahol ilyen futes van. Es eszakon nem keves helyen.
Igy már pontosabb, amit irsz. Valóban Európa üzemanyagfogyasztása sokkal árérzékenyebb, ezáltal rugalmasabb az árváltozásokra, mint az Egyesült államoké. Ez persze előny.
Az USA-nak elősorban a kis népsűrűség, azaz más szemszögből megközelitve a nagy távolságok (itt sokkal többet repülnek az emberek), és az energiapazarló életmód miatt (nagy autók, hőszigetelés alig, etc...) nagyobb az egy főre jutó energiafogyasztása. Ebből az energaipazarlás az a komponens (persze ide értem a céltalan üzleti repülőutakat is!), amit egy energiaáremelés befolyásolhat.
Ennek ellenére az sebezhető az üzemanyagárakon keresztül leginkább,
a, akinek nincs ráhatása a világpiaci árakra (pl. Európa)
b, akinek nincs számottevő önálló energiatermelése (itt olaj, gáz) (pl. Európa - kivéve Nagy-Britannia, Norvégia)
c, ahol az energiára forditott, adó nélkül számolt költségek a teljes költségek %-ban magasak (pl. Mo)
Azaz a konklúzióm az, hogy az olaj árának emelkedése leginkább Európa és Japán számára lenne kedvezőtlen, és minket magyarokat kifejezetten károsan érintene. Az USA viszont relative kevesebbet bukna vele.
pontositok, az europai fogyasztasi adok egy resze is additiv ado (ahogy az altalad emlitett amerikai), es visszaterve, a tartosan magas olajar hatasat europaban a magas adotartalom merseklesevel vigan kompenzalni lehet -- ha ez szukseges.
de az USA nagy koponyai ugyanugy (sot, sokkal jobban) tisztaban vannak az olaj fontossagaval es igyekeznek mindent megtenni annak erdekeben, hogy a kecske ha sovanyan is de eletben maradjon es egy kis kaposzta is maradjon.
Az, hogy az üzemanyagon mekkora adó van, és hogy mennyi az üzemanyag világpiaci ára, az két egymástól lényegileg különböző dolog.
igen, nem.
1) a magas adok (es a nagyobb nepsuruseg) miatt az europai gazdasag egysegnyi GDP-re vetitve benzintakarekosabb, mint az amerikai. ha egy termek arat magas fogyasztasi adoval jelentosen megemelem, akkor ebbol a termekbol a piaci egyensulyi helyzet alacsonyabb fogyasztasi szint mellett fog beallni, mint ezen ado nelkul.
2) az europai fogyasztasi adok nagy resze additiv ado. a nyersolaj aranak X forintos emelkedese abszolut ertekben kb ugyanakkora aremelkedest valt ki itt es ott, de szazalekosan az emelkedes itt lenyegesen kisebb, a gazdasagra gyakorolt hatas kisebb (a kinalati oldali inflacios nyomas peldaul).
Szerintem azért vagyunk off-topikok, mert mostmár nem az USA leggyengébb pontjáról, és nem is az USA bukásáról beszélgetünk, hanem az emberi civilizáció mostani értékrendjének, működési elvének a kiúttalanságáról.
Én nem gondolom, hogy ez USA-specifikus lenne, hacsak annyiban nem, hogy a felismert rossz fenntartása mindig a hatalmon levőknek az érdeke, éppen most az USA-é.
SZVSZ a mostani civilizáció túl fogja még élni az USA bukását, és majd csak valamikor később a földi erőforrások kimerülésekor omlik össze. Hogy ekkor ki lesz a világhatalom, vagy egyáltalán lesz-e ilyen, hogy világhatalom, azt nem tudom.
Az, hogy az üzemanyagon mekkora adó van, és hogy mennyi az üzemanyag világpiaci ára, az két egymástól lényegileg különböző dolog.
Azaz ha egységnyi üzemanyag világpiaci ára x-ről y-ra nő, és a beszedendő adó maradna konstans, akkor egységnyi üzemanyagfogyasztás után, mind az USA-ban, mind Európában y-x többletköltség keletkezne minden egységnyi üzemanyag fogyasztása után.
Árnyalja ezt a képet, hogy mig az USA-ban fix adó van az üzemanyagra (Massachussetsben pl. 39.9c/gallon), addig Európában (leegyszerűsitve) a világpiaci ár valamiyen %-át fizeted be adóként. Azaz az üzemanyagok árának emelkedése abszolút mértékben az európai fogyasztó pénztárcáját terheli meg jobban (amerikában y-x, Európánan (1+adó)(y-x), bár az igaz, hogy az üzemanyagok ára relative az USA-ban emelkedik jobban!
Ez a mentalitásbeli különbség abból adódik, hogy az USA az üzemanyagok árának emelkedésére diplomáciával, szankciókkal és háborúkkal válaszol, addig a világ más részein a keresletet próbálják meg visszafogni, és az árakat ezeken keresztül próbálják meg csökkenteni.
"De kezdünk off-topikok lenni"
Pedig bizony lehet, hogy epp ez Amerika leggyengebb pontja hosszutavon, amirol most beszelunk :-)
"Az ember alaptermészete az önzés, és önző ember pedig keresletet generál"
Hiaba akrmilyen onzo az ember egy bizonyos keresletnel nem tud tobbet generalni... a gyomra korlatos, az erdeklodesi kore korlatos, az ideje korlatos.
"Persze szerencsés esetben a termelő az egyúttal a fogyasztó is, de ez a mai modern globalizálódott gazdaságban egyáltalán nem triviális."
Na es ez a rakfeneje ennek a gazdasagnak... mert a kereslet-tartalekok a kizsakmanyolt termelonel vannak, aki viszont nem fizetokepes.
Es annal kevesbe lesz fizetokepes minel inkabb jollakatta a fizetokepes reteget akinel a tulajdon halmozodik, mert annak a retegnek a szamara egyre feleslegesebb lesz.
Marcsak azert is, mert az a reteg egyre szukul is.
Es a felesleges ember elkeseredik... mindegy, hogy hogyan kozlik a feleslegesseget, hogy nem kap munkat, hogy taborokba zarjak es nyomorgatjak: o erzi hogy baj van.
Es megtalalja az ideologiat magabol kovacsolni fegyvert nem leven veszitenivaloja... es csalhatatlan osztone van ellenseget talalni is...
Egy olajválság fő haszonélvezője az USA volna, mert az volna képes leghamarabb átváltani az olajat kiváltó technologiákra, aztán extraprofittal adhatná el az egész világon, ne féltsd őket, és ne nagyon szurkolj egy olajválságért, mi jobban megszívnánk (csak úgy, mint eddig).
Nem gondolom, hogy ez igy van.
Az USA-ban az uzemanyagokat terhelo adok az europaihoz kepest minimalisak, (reszben) ezert az uzemanyagok felhasznalasa a GDP megtermeleseben jelentosebb. Az uzemanyagok aranak jelentosen magas szintje a szallitasi koltsegek jelentos novekedese miatt visszaveti az USA gazdasagat.
Nem a sajat kutfejembol okoskodom, a mai Napi gazdasag cimlapjan olvashatod te is.
A nyersolaj aranak ketszeres novekedese az europai uzemanyagarakban csak kb 20-30% novekedest jelentene, amit (valsaghelyzetben) az erintett orszagok akar a fogyasztasi adok merseklesevel reszben kompenzalhatnanak is. De ha nem, a magasabb uzemanyagarak miatt a GDP megtermeleseben az EU-ban eleve kisebb szerepe van a koolajnak (meg azert is mert az EU surubben lakott).
"Az "egyre jobb eletnek" megvannak a korlatai... az "aranyaiban kevesbe novekvo", - sot megkockaztatom csokkeno - magas eletszinvonalu emberek fizetokepesek ugyan de nem kepesek elegendo keresletet generalni jol vannak lakva..."
Szerintem te félreértesz valamit. A gazdaság működőképessége szempontjából a lényeg az, hogy legyen termelés (lehessen munkára fogni egy szebb jövő képével embereket) és legyen fogyasztás is (lehessen ösztönözni embereket számukra nem igazából szükséges dolgok megvásárlására). Persze szerencsés esetben a termelő az egyúttal a fogyasztó is, de ez a mai modern globalizálódott gazdaságban egyáltalán nem triviális.
Sőt a különböző társadalmi rendszerek mindig is ezt a meglévő "igazságtalanságot" próbálták elviselhetőbbé, elfogadhatóvá tenni.
Az ember alaptermészete az önzés, és önző ember pedig keresletet generál. Nem az számit, mid van, hanem mid nincs! Ez van...
Azaz a világgazdaságra nem leselkednek olyan mértékű veszélyek rövid távon, mint amelyeket sejtetni engedsz. De amint irtad, a piramisjáték nem tarthat örökké, mert az erőforrások korlátozottak.
"Olcsó munkaerő mindig lesz. A fejlődő országok termelik hozzá az emberanyagot."
"A magas életszinvonalon eltartandó emberek száma viszont arányában kevésbé növekszik, azaz az egyre jobb élethez adottak a feltételek."
Az "egyre jobb eletnek" megvannak a korlatai... az "aranyaiban kevesbe novekvo", - sot megkockaztatom csokkeno - magas eletszinvonalu emberek fizetokepesek ugyan de nem kepesek elegendo keresletet generalni jol vannak lakva...
Az olcso munkaero meg nem fizetokepes...
A gazdasag ezzel a termelesi moddal lefullad.
Mar most fulladozik.
Az mar csak a raadas, hogy bunosen pocsekolo - idovel es eroforrasokkal egyarant.
Ez a gazdasag ugy polarizalja a az emberiseget, hogy egy szuk retegenek tulajdonfoloslege van, a nagyobb reszenek pedig munkaerofoloslege...
A nagyobb resz a kisebb resz szamara folosleges, de inkabb fog az emberekrol lemondani mint a tulajdonarol... Ez egy sulyos konfliktushelyzet.
"A gazdasagi alapok pedig attol omlottak ossze, hogy kimerultek a hoditasi lehetosegek... mert ez volt a gazdasag alapja... ahogy a mostani gazdasagnak is a szuntelen novekedes az alapja... Az uj piacok meghoditasa, az orszag hatarain kivul olcso munkaerovel valo termeltetes... piramisjatek ez, ami addig tart amig van hova terjeszkedni, amig van meg olcsobb munkaero... "
Olcsó munkaerő mindig lesz. A fejlődő országok termelik hozzá az emberanyagot. A magas életszinvonalon eltartandó emberek száma viszont arányában kevésbé növekszik, azaz az egyre jobb élethez adottak a feltételek.
SZVSZ az igazi korlát nem annyira a rendelkezésre álló munkaerő, hanem a Föld globális hosszútávú eltartóképességéről, a túlnépesedésről, a környezetszennyezésről és az erőforrások pazarlásáról (kimerüléséről). De ez már a fenntartható fejlődés problematika.
Nem véletlen, hogy az USA sorozatban szabotálja a világ közvéleményének fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ajánlásait. (Kioto, Rio de Janeiro, stb...)
"Rómát sem a barbárok győzték le. A barbárok mindig is ott éltek a birodalom határain. A birodalom gazdasági alapjai omlottak össze, a barbárok ezt tudták kihasználni."
A gazdasagi alapok pedig attol omlottak ossze, hogy kimerultek a hoditasi lehetosegek... mert ez volt a gazdasag alapja... ahogy a mostani gazdasagnak is a szuntelen novekedes az alapja... Az uj piacok meghoditasa, az orszag hatarain kivul olcso munkaerovel valo termeltetes... piramisjatek ez, ami addig tart amig van hova terjeszkedni, amig van meg olcsobb munkaero...
Am ezzel parhuzamosan a sajat hatarokon belul ez ugyanakkor elpuhulast zullest szetesest es gyengeseget okoz...
Az egesz vilagra pedig Amerika eletszinvonalat kiterjeszteni nem lehet... Ahhoz az emberiseg 90%-anak ki kellene halni, amit onkent nem fog, vag meg 10 Fold eroforrasa kellene...
Ezert futunk mi hiaba a szeker utan tobbek kozott...
igy nem lehet a problemakat megoldani, pedig az van boven... foleg, ha majd eljon az ido, hogy minden Amerika lesz :-) ahogy nemelyek naivul remelik...
"Elöbb-utóbb a másik fél is belejön a helyes válaszintézkedésekbe."
Hat majd meglatjuk :-)
Az biztos, hogy a terrorista hadviseles eddig eleg primitiv modon zajlik... ehhez kepest a WTC elleni tamadas volt az elso igazan komolyan megszervezett akcio. Meg talan a gumicsonakos torpedotamadas egy amerikai hadihajo ellen Jemennel...
De a modszerben ketsegtelenul rejlenek meg szeleskoru kiaknazatlan lehetosegek...
Es egy ilyen katonai hatalom ellen nincs mas lehetoseg...
Sajat orszagaban talan ugy-ahogy meg meg tudja vedeni magat... vedi ot a tenger... de ahogy idegen foldre teszi a labat torni-zuzni tud, de a labat megvetni nem.
Espedig itt a harc - szerintem - a Fold eroforrasainak megkaparintasa korul zajlik...
Mert az utobbi evtizedekben a vilag lakossaganak nehany szazaleka hasznalja a vilag eroforrasainak a 100 - nehany szazalekat... ilyen az eletmodjuk...
Es a toke mindenutt ugrasra kesz a masikat megelozve megszerezni amit lehet ez kenyszere is, hogy megszerezze amit lehet es amint lehet...
De a vilag lakossaganak 100 - nehany szazaleka ul a maradek eroforrasokon...
Ez onmagaban is egy konfliktushelyzet.
Egyetértek azzal, hogy jelenleg az USA jelenleg messze a legerősebb katonailag, megkockáztatom, hogy erősebb, mint az egész maradék világ együttvéve. Ráadásul területe csak két szomszédja irányából támadható. De esély sem lenne elegendő számú haderő felvonultatására ezeken a területeken sem.
Az USA a gazdasága irányából támadható. Azt a gazdaságot kellene tönkretenni, amely ezt a haderőt, illetve a haderőt maximális technikai kutatás-fejlesztést lehetővé teszi.
Az USA gyenge pontjai jelenleg:
- az átlagember naivitása (Derek)és befolyásolhatósága (itt már nagyrészt Pongók korát élik)- azaz jól megtervezett PR hadjárat itt tényleg hasznosabb lenne, mint egy-két terrorakció. DE! A vezető elit viszont elképzelhetetlenül felkészült (most nem GW Bushra gondolok, hanem akik őt mozgatják), és a PR-háborút velük szemben kellene megvivni.
- az átlagember vak hite a technológiai vivmányokban - egy mai amerikai gyakorlatilag teljes mértékben az őt kiszolgáló technikáktóé függ, és ez a függés sokkal erősebb, mint akár Európában! DE pl az elitalakulatokat pontosan arra tanitják meg, hogy a jég hátán is megéljenek.
- az ipari termelés hanyatlása. Ma már gyakorlatilag semmit sem termelnek az USÁban, csak ötleteket. Az ötletekből és a meglévő tőkéjükből élnek magas szinvonalon. DE arra azért vigyáznak, hogy a fegyverkezéshez szükséges iparágakat egy bizonyos szinten megőrizzék.
- az amerikai álom, mint lehetőség elhalványulása - ma már egyre nehezebb itt is a semmiből felemelkedni, DE még mindig itt a legkönnyebb.
- demográfia, rasszok arányainak megváltozása. 50 év múlva a fehérek aránya az összlakosságon belül 50% alá csökken. Bizonyos rasszok (főleg spanyolok, de a feketék is délen) nem tudnak elég gyorsan amerikanizálódni. Ebből óhatatlanul feszültségek lesznek. DE, a nagy vetélytársak zöménék EU, Kina, Oroszország, a demográfiai viszonyok alapvetően hasonlók.
Azaz az USA világhatalmi szerepe akkor fog elhalványulni, ha gazdasága visszaesik. Ez akkor következne be, ha a szellemi termékei veszitenének a piacképességükből. Erre viszont csak akkor lenne lehetőség, ha a kutatás-fejlesztés elsorvadna.
A jelenlegi USA képzés valószinűleg nem lenne képes a jelenlegu kutatói-fejlesztői potenciál újratermelésére. Amennyiben a külföldi kutatók, fejlesztők otthon maradnának, mert az érné meg nekik, akkor erre lenne reális esély, de egyelőre még az EU, Japán sem tudja a képzett embereit megtartani.
Al-Kaida tipusú próbálkozások, szélesebbkörű terrorcselekmények, bár okoznak kisebb gazdasági károkat, alapvetően nem érinthetik az USA világpolitikai egyeduralmát, sőt precedenst teremtenek az USA politikai ellenfeleinek kiiktatására.
Rómát sem a barbárok győzték le. A barbárok mindig is ott éltek a birodalom határain. A birodalom gazdasági alapjai omlottak össze, a barbárok ezt tudták kihasználni.
De ha terrorcselekmeny kovetkezteben meghalnak vagy 3-an tele a vilagsajto !
Ez a kulonbseg.
Persze, ez tényleg különbség. Azonban hiába van tele a világsajtó vele, attól még nem okozott tényleges gazdasági vagy katonai kárt.
Ha terrorcselekmeny kovetkezteben kisiklik egy vonat, akkor hetekbe telik, amig helyreall a szemelyforgalom...
Ez nem hiszem el. Bár attól függ mit is értünk "helyreállás" alatt. Az utasforgalom mennyiségének szempontjából tarthat hetekig.
Ha havonta van egy ilyen, azt nem heveri ki a vasuti szemelyszallitas... az mar szabalyos haboru... Szabályos háború, az igaz, de a vasúti személyszállitás az intézkedések következtében kiheveri. Mondmár, legfeljebb minden vonat elött menni fog egy távirányotott üres mozdony. Csak egy példa akar lenni. Persze hosszútávon ezt elöbb-utóbb megsinyli a gazdaság és az emberek is, az igaz. Na de a dolog közben a kormány nem fog ölbe tett kézzel ülni.
Es a terrorista hadveseles elleni ellenintezkedeseket kulonosen kilatastalan sziszifuszi erofeszitesnek latom abban az esetben, ha ez a harcmodor altalanossa valik...
Én nem. Elöbb-utóbb a másik fél is belejön a helyes válaszintézkedésekbe. Izrael nem jó példa, sokkal-de-sokkal könnyebb beszivárogniuk a terroristáknak, mint USA-ba.
Mert az embereknek elobb-utobb megfordul a fejeben, hogy kell ez nekem, hogy feljek buszra/vonatra ulni ?
Mi a francot akar az en kormanyom ott ?
Ebben igazad van. Mármint, hogy elöbb-utóbb elkezdenek ezen gondolkozni az emberek. De ahhoz sikeres terroristatámadások _sorozata_ kell, aminek nyoma sincs jelen pillanatban (szerencsére). Ezen csodálkozom is: akárki is csinálta a WTC-t, igy nem volt értelme. Meghúzkodták a bajuszát az oroszlánnak, aztán annyi. Ahhoz, hogy tényleg hatása legyen folyamatosan kell(ene) a terrorista-akcióknak történnie, mert ez igy semmi. Ha évente van egy, az se ér semmit.
Minek adunk moralis alapot a vilag muzulmansaganak minket gyulolni ?
Az a baj, hogy USA bármit csinál vagy nem csinál, a világ muzulmánsága gyülölni fogja, mert az ottani diktátoroknak érdekük ezt fenntartani az ottani emberekben. Szaud-Arábiában nyomorog a köznép az olajmilliárdok ellenére, mert a pénz nagy része magánszámlákra vándorol. És persze beadják a tudatlan köznépnek, hogy a nyomoruknak az USA és Izrael az oka, azok meg elhiszik. Ezért USA bármit csinál, a köznép gyülölni fogja, nem a tényleges tevékenysége miatt, hanem azért, mert a saját uralkodóiknak érdekül ezt a gyülöletet fenntartani.
Hat, szerintem nem egeszen igy van...
Ha egy buszt baleset er es van 30 halott mindenki szornyulkodik az orszagban...
De ha terrorcselekmeny kovetkezteben meghalnak vagy 3-an tele a vilagsajto !
Ez a kulonbseg.
Ha terrorcselekmeny kovetkezteben kisiklik egy vonat, akkor hetekbe telik, amig helyreall a szemelyforgalom...
Ha havonta van egy ilyen, azt nem heveri ki a vasuti szemelyszallitas... az mar szabalyos haboru...
Az ellenintezkedesekrol pedig az jut eszembe, hogy a fegyverkezesi verseny is az ellenintezkedesek vegelathatatlan lancolata volt es az egyik oldal gazdasagi csodjevel es politikai veresegevel vegzodott.
Es a terrorista hadveseles elleni ellenintezkedeseket kulonosen kilatastalan sziszifuszi erofeszitesnek latom abban az esetben, ha ez a harcmodor altalanossa valik...
es azza fog valni mert nincs mas eszkoz a nagyhatalmak ellen... Az influenzavirus nem all ki boxolni a nehezsulyu vilagbajnokkal... megis ledontheti a labarol, a maga eszkozeivel.
A ringbiro sem tudja diszkvalifikalni. Ahol o tamad ott nem eri boxkesztyu... hatastalan az egesz csodalatos fegyverarzenal...
Csak meg nem forrott ki ez a harcmodor sem teljesen...
Nem beszeltunk meg a propagandarol...
Ha sotetben bujkalok elkezdenek roplapokat terjeszteni, rajta a politikai koveteleseikkel, hogy marpedig a kormanyotok ne pisztergalja mar a muzulmanokat, meg ne agressziozzon Irakban, ne tamogassa a palesztinsanyargato Sharonekat... kulonben ez meg az meg amaz lesz... es tenyleg lesz... nos ennek is meglehet a maga hatasa.
Mert az embereknek elobb-utobb megfordul a fejeben, hogy kell ez nekem, hogy feljek buszra/vonatra ulni ?
Mi a francot akar az en kormanyom ott ?
Ja, hogy Irak vegyi fegyvert gyart ?
Miert mi talan nem ?
Sztalin tan jobb volt mint Szaddam ?
Annak szabad volt ?
Es hol van attol barki, hogy engem elerjen ilyen fegyverekkel ?
Minek adunk moralis alapot a vilag muzulmansaganak minket gyulolni ?
Pármillió áldozat, + gazdaság megroppanása, mert nem lehetne tudni hogy lesz-e következő.
A gazdasági megroppanásban viszont nem értek egyet. Még egy New York méretü város elvesztése sem roppantaná meg gazdaságilag USA-t. Az ezt követö lépések tudod mik lennénenk, hogy ne legyen következö? Minden hajónak el kellene mennie a parti örség egy hajója mellett, a kikötötöl 20-30 km-re, ahol ellenöriznék a radioaktiv sugárzást, igy nem lehetne következö.
Szerintem bármekkora atombombát be tudnának csempészni egy rozzant teknőn valamelyik tengerparti metropolisz kikötőjébe.
Pármillió áldozat, + gazdaság megroppanása, mert nem lehetne tudni hogy lesz-e következő.
Arról nem beszélve, hogy a radioaktivitás miatt nem is lehetne újáépíteni.
Ezért tartom komolytalannak a "mostmár a repülőgép pilóták pisztolyt viselhetnek" tipusú védekezéseket.
:(
Az a baj, hogy amiket irtál többségében kis akciók. Mit érnek vele, ha kisiklik egy vonat? Utazik rajta 200 ember, mondjuk meghal, és? Persze tragédia, de egy bolhacsipésnél is kevesebb USA-nak, még akkor is, ha minden hónapban történik egy ilyen. Ha meg nem utasszállitó, akkor nagyon meg kell szervezni, hogy komolyabb hatása legyen (mondjuk pont robbanóanyagot szállitson). Szóval egyik sem komoly hatású - kivéve a betegségek, járványok terjesztése, de azt sem olyan könnyü ám kivitelezni! Azok a fránya bacik nem könnyen beszerezhetök és nem úgy terjednek, ahogy azt szeretnék. Lásd a lépfenés leveleket. Nem volt komoly hatása.
Amiket felsoroltál csak akkor lehetne hatása, ha folyamatosan, rendszeresen történnének elöre ki nem számitható akciók, de még akkor se okoznak valódi kárt (kit érdekel, ha egy benzinkút felgyullad - a tulajdonosokon és a 5 áldozaton kivül?). S ha ezek az akciók rendszeressé válnak, akkor az ellenintézkedések is sokkal komolyabbá válnak - ezt persze kárt okoz, hiszen pénzbe kerül, de pont a pénz amiben egyelöre nem lehet túlzottan megfogni USA-t.
Sok gyenge pontja van.
A magasraszervezett gazdasagok eleve nagyon sebezhetoek.
A lehetosegek szinte vegtelenek.
Inkabb az a kerdes, hogy az elvetemultsegnek hol van az a moralis hatara, amit a tamado nem lep tul. S, hogy hol ez a hatar ez attol is fugg, hogy a celpont mennyire teszi magat moralisan sebezhetove, hanyakat haragit magara.
Az enyhebb valtozatok az egyenileg is vegrehajthato sima szabotazs.
Ilyenek lehetnek a
- Vonatsiklatas (eleg nehany csavart kicsavarni orizetlen helyen),
- Magasfeszultsegu tavvezetekek ledontese (ehhez eleg egy gyorsvago),
- Benzinkutak felgyujtasa idozitett szerkezettel,
- mindenutt al es valodi bombak elhelyezese (se szeri se szama a bombariadoknak),
- Betegsegek es jarvanyok, fertozesek terjesztese.
Ezek foleg a kiszamithatatlansag, valamint a rendkivul nagy tamadasi felulet miatt veszelyesek,
- Mergesgaz tamadas...
- Elelmiszermergezesek aruhazakban... (eleg egy orvosi fecskendo hozza)
Egy elektromos halozat igen hosszu es nem lehet minden oszlopot orizni...
Ugyanigy egy vasuti sinhalozatot sem lehet folyamatosan szemmel tartani...
A biztonsag ezert igen sok penzbe kerul ami gazdasagalig valhat elviselhetetlen teherre.
Lehet, hogy a biztositas tobbe kerul mint a szorvanyosan okozott kar... de az a taktika szorvanyossaga ellenere is eredmenyes, mert alkalmas arra hogy folyamatosan fenntartsa a rettegest es kikenyszeritse a ketsegbeesett es kimerito erofeszitest a biztonsag megteremtesere...
A durvabb valtozatok azok amik nem azonnal hatnak... es mire hatnak mar keso.
- Lehet elelmiszeripari uzemet vasarolni es olyan mereggel, betegseggel mergezni a fogyasztokat, melyeknek hatasa csak nehany ev mulva derul ki... amikor mar gyogyithatatlanok.
- Megfelelo technikaval meg lehet furni vizvezetek fonyomocsoveket... es lehet megfeleloen feldolgozott radioaktiv hulladekanyaggal fertozni az ivovizet pl. egy CocaCola gyar elott... mire jarvanyszeruen kitor a rak, mar nyoma sincs a korokozonak.
- Lehet, hogy meg sem kell furni a fonyomocsovet. Eleg egy vizcsap, meg egy pumpa, ami nagyobb nyomassal tudja preselni a vegyianyagot a csapba, mint a viz torekszik onnan kifele. Ez barmilyen lakasbol eloadhato... leghatekonyabban olyankor, ha minimalis a fogyasztas, nagyobb az esely elnyomni a fonyomocsoig, ahonnan aztan majd jol terjed.
Lenyeg az, hogy nehezen kimutathato anyag legyen, ami elegendoen hosszu ido utan hat.
