Természetesen egyetértek abban, ha fordítunk, akkor értelemszerűen és csúsztatásmentesen. Azért is fordítottam le a cikket, hogy végre tisztázódjon - függetlenül az igazságtartalmától -, mit is írt a szerzője. Ennyi volt a célom, semmi több.
Kérded, hogy Lovas mért nem csapta le a labdát?
Erre csak azt tudnám válaszolni, azért, mert - szerintem - nem volt labda. Az ugyanis, amit te annak gondolsz, nem az, és valószínűleg ezért nem játszotta meg Lovas sem. Ugyanis, ha ezt az orosz labdát meg lehetett volna játszani, Lovas biztosan nem hagyta volna ki... :))
Ezek részemről persze csak feltételezések és a legilletékesebb Lovas lenne e kérdés megválaszolására...
Nem, nem, csak korrekt akartam lenni.
74-ben leírtam, hogy nem szoktam nézni, ezúttal viszont kivételt tettem. Talán két topikban is írtam arról, hogy félig láttam Kovács reggeli hazudozásait.
Itt csak jelezni akartam feléd, hogy kivételt tettem, mielőtt nekem szaladsz valamelyik topikban, hogy ellentmondásokat írok le.
:-)))
Ezen már ne vesszünk össze, mert szerintem lényegtelen dolgokon lovagolsz. Én értelemszerűen és ami a fő, torzításmentesen fordítottam a szöveget, arra törekedtem, hogy a lényeg ne sikkadjon el.
"wovon er noch heute seine russische, ehemals sowjetische Staatsbürgerschaft hat".
"Azért ez picit más, mint:
innen az orosz, egykori szovjet, állampolgársága"
Természetesen igazad van abban, hogy a fenti idézet "picit más", de a lényegen nem változtat.
A kérdéses mondat majdnem szó szószerint ugyanis így hangzik: "ahonnan ő még ma (is) az ő orosz, egykori szovjet állampolgárságát bírja".
Ezt a mondatot értelemszerűen a már ismerten kívül, még az alábbiak szerint is lehet fordítani:
1. "Ezért van meg neki ma is az orosz, egykor szovjet, állampolgársága".
2. "Amiért ő máig orosz, egykori szovjet, állampolgár".
3. "Ennek következtében ő máig orosz, egykori szovjet, állampolgár".
4. "Következésképpen mindmáig megvan neki az orosz, egykor szovjet, állampolgársága"... és még lehetne sorolni a különböző változatokat...
A különböző lehetőségeket figyelembe véve és a példák alapján azt hiszem nem vétettem a fordítás etikájának, hogy az egyik legtömörebb és legrövidebb, de a lényeget mégis megőrző fordítási lehetőséget választottam.
"...A füle körül egy telefonzsinór-szerű vezeték húzódik, az adó-vevő valahol a kabát alatt végződhet. Úgy vizslatja a tömeget, hogy közben..."
Nos nem teknikaji lehetetlenség!
Az én bunkofonom is head-settel műxik, mert így csak símán hülyének néznek a buszon, utcán, hogy magamban beszélek, vitatkozom, a készülék meg a belsőzsebben brummogóra kussoltatva, mert elsüllyednék szégyenemben, ha tuján-téren fölvinnyogna hangosan az átok.
Az adóvevő...
:o)
Szegény tényleg csököttagyú, a múlt évezred "teknikaji szintyén megragatt".
Hát izsákban satelit összeköttetés...
:o)
Ya, benne van a lavór elrejtve!
Nem tudom ki volt ez a lánoló agy, de valóban rémisztő primitív ökör lehet. A féltenyérnyi műholdas mms-minibunkók világában.
Ráadásul a V. Orbán mellé kirendelt BG-okat ellenségnek nézte!
(A cikket nem olvtam, csak azokra a kiemelésekre reagáltam, melyeket beírtál.
Én nem teszem a kurzorom arra a ...ra)
A módszert egyes szabaddemokraták fejlesztették ki. Csúsztatásokkal teli, egyoldalú információkat adnak külföldi újságíró ismerőseiknek, majd az ezek alapján születő, a magyar kormányt elmarasztaló cikkre itthon a "nemzetközi közvélemény" megnyilvánulásaként hivatkoznak.
Nem kellene ezeket az etikátlan módszereket átvenni tőlük, ha mégoly eredményesnek tűnnek is.
A dedikálásról szóló cikkhez meg:
"Tehetséges, gerinces konzervatív újságírókat korlátlan számban felveszünk!" Mert jó újságot csinálni viszont meg kellene tanulni. Akár az ellenféltől is. (Jut eszembe: olvassatok Utolsó Figyelmeztetést!)
Itt a Bayerkurier teljes, értelemszerű fordítása. Mindenesetre nem hízelgő a kormányra nézve...
A fordulat után nagy elszántsággal fogtak hozzá Magyarországon az állami és a társadalmi átalakítások végrehajtásához. Mostanában azonban úgy látszik, hogy ellentétes folyamatok indulnak be.
A magyar választók, akik 1989 óta váltakozva, hol a polgári, hol a szociáldemokrata tábor javára szavaztak, 2002 tavaszán is úgy gondolták, hogy az a kedvezőbb számukra, ha ezúton a posztkommunista MSZP-s Medgyessy Pétert segítik a hatalomba. Most azonban kezd kiderülni, hogy a balralendülés lényegesen nagyobb mérvű, mint szerették volna.
A kabinetre vetett pillantás semmi jóval nem kecsegtet. Medgyessy miniszterelnök – aki Nyugaton, mint polgári értékrendű szociáldemokrata elfogadott, a kommunista diktátor Kádár János nevelt fia volt -, titkosszolgálati tiszt (innen az orosz, egykori szovjet, állampolgársága), továbbá a ’80-as években miniszter majd miniszterhelyettes. Kovács László külügyminiszter vezető pozíciót töltött be a kommunista pártban, Csehák Judit szintén.
Kommunista volt a munkaügyi miniszter Kiss Péter és a KISZ-ben egykor magas pozíciót betöltő Szili Katalin is, aki ma az országgyűlés elnöke. A belügyminiszter Lendvai Ildikó (?) (ez valószínűleg elírás, mivel a belügyminiszter Lampert Mónika), annakidején központi bizottsági tag, a kulturális ügyekért volt felelős és Salgó Isván személyében – egykor magasbeosztású állambiztonsági tiszt - kipróbált szakember került a rendőrfőnöki székbe. Ehhez jön még, hogy a miniszterelnöki hivatalban és a külügynél tucatnyi államtitkári helyet teremtettek, természetesen jól kipróbált elvtársak számára.
A politikai hatalmat a „szélkakas“-kommunisták, hasonlóan, mint korábban, többek között arra használják, hogy az országot kifosszák. Az államvagyon, még 1989 előtt, az utolsó kommunista kormány által hozott törvény segítségével, a privatizácós folyamatban 1990 után majdnem teljes egészében a KP tulajdonába került, amely a jelenleg kormányzó MSZP-re váltott, hasonlóan a SED PDS átlényegüléshez.
Medgyessy miniszterelnök, aki a fordulat előtt bankárként is dolgozott, ma euró-milliomos. Fekete János az MNB korábbi elnökhelyettese, Kádár jobbkeze, állítólag elképesztő euró-összegeket sikkasztott. Milliókkal rendelkezik az egykori párt pénztáros Máté László. A hírek szerint többszörös milliárdos a volt PB-tag Berecz János is, az egykori KISZ-főtitkár Nagy Imre pedig, egy gazdasági birodalom tulajdonosa.
Egy ellenzéki szerint „e viszonylag kis csoport ellenőrzi a hatalmat, rendelkezik a tömegmanipulációs eszközökkel és irányítja a gazdaságot. A politikai-, gazdasági- és a médiahatalom egyetlen kézben összpontosul.“ Tizenkét évvel a fordulat után – így a rezsimbíráló – meg kell állapítanunk, hogy a magyar társadalom még mindig két rétegből áll, a lakosság kb. 5%-át kitevő újgazdagokból, akik az élet minden területén élvezik a hatalmukat, és a bérből és fizetésből élő elszegényedett tömegből.
Az önkiszolgálásnak e rendszerét természetesen biztosítani kell, az állami intézményeket a miniszterelnöki hivataltól a nemzeti színházig saját pártkatonákkal kell betölteni. A tájékoztatást megszűrik, a tüntetés jogát korlátozzák, sőt, már konkrét megfélemlítési esetek is ismertek. Embereket, akik nyilvánosan nemtetszésüket fejezik ki pl. egy kormánytag fellépésekor, lakásukon vagy munkahelyükön felkeresnek és figyelmeztetik őket.
Egy kritizáló véleménye az EU-val kapcsolatban: „A bővítésnél érthető módon a gazdasági szempontokat veszik figyelembe, az ország demokratikus minőségét nem vizsgálják, nem is kérdőjelezik meg. Míg Németországban szövetségi szinten a PDS-szel való koalíciót a demokratikus gondolkodású német lakosság elutasítja, az EU a magyar posztkommunistákat az Európa Parlamentben tárt karokkal várja.“
Nem nézik. Jó. Betesznek egy cikket róla. Jó. A cikkben semmi más nincs, mint hazugság, lejáratás. Jó. Kiderül. Jó. A Magyar Nemzet ennyire tartja az olvasóit. Jó?
Filmkritikánál mindenki megnézi az adott filmet vagy elég, ha az írás szerzője látta?
Sajtótájékoztatóra mindenki elmegy, vagy elég ha egy laptól egy ember van ott és beszámol?
Ööö, most azt akarod mondani, hogy a Magyar Nemzetnél nem nézik? És beraknak egy véleménycikket róla? Akkor ez most szakmailag nulla, vagy a hitelességnek annyi?
"Ja. Meg ez a szimbolikus "lassan araszol lefelé a mélybe" (Moszkvába, ugyebár, az Orbáni magasságokból, a Várból) ez sem rossz."
Ami azt illeti végre leszokhatna a Várról ez az OVi gyerek. Amióta meghirdette, hogy leveszi a lakatot a szájáról a Dísz téren, azóta nem képes innen elszakadni. Lehet, hogy szado-mazo és a Sándor palotát jár bámulni. Mindenesetre karácsony előtt pár nappal is dedikált OVi a Litea könyvesboltban, de akkor még rosszul volt kommunikálva a dolog. Alig lézengett néhány ember. Annál több nagy sötét autó álldogált a Hess András tér környékén.
"Ingyen leves és tea? Megyek. Bár nem az igazi. Meg kell venni a könyvet, szóval nem jó az ár/érték arány."
Valóban meggondolandó, mert a Moszkva téren a Máltaiak anélkül is adnak ingyen teát és levest, hogy meg kellene venni hozzá OVi könyvét.
"Max. azt tudja, hogy a Napkelte szerint nem az történt, ami a cikkben áll. De csak akkor tudják, ha nézték a Napkeltét. Biztos ez a célravezető módszer?"
Igen, egy műsor tartalmáról a legcélszerűbb úgy meggyőződni, hogy megnézed a műsort. Hihetetlen, de így van. Akár utólag is megtehető, egy politikai napilap simán megkapja a felvételt. Amúgy szerinted életszerű, hogy egy (szóismétlés jön) politikai napilapnál nem nézik a piacvezető reggeli politikai műsort? Utána meg betesznek a lapba egy arról szóló publicisztikát?
Konklúzió: Tudja. És nem zavarja. Ennyit a hitelességről.
Max. azt tudja, hogy a Napkelte szerint nem az történt, ami a cikkben áll. De csak akkor tudják, ha nézték a Napkeltét. Biztos ez a célravezető módszer?
Ha Bayer az MN-ben írta volna meg, hogy nem tűnt el, akkor azt a Népszabó közölte volna?
Biztosan.
Álljon meg a díszmenet. A Magyar Nemzet most is tudja, hogy a cikkben hazugságok voltak. Most is kérhetne elnézést, ha fontos lenne neki a hiteles tájékoztatás (innen indultunk). Azonban az a baj, hogy a cikknek a hazugságok terjesztése a célja volt, semmi tévedés, vagy félreértés nem történt, szándékos, hazug lejáratás annál inkább. Ezért nem fognak soha elnézést kérni, legfeljebb, ha bíróság kötelezi őket erre (ennyit viszont nem ér meg a dolog). És ezért nem is kell kérni tőlük.
De ha akarjátok, higgyétek továbbra is, hogy az volt a műsorban, amit az MN-ben írt KZS, és, hogy a Napkelte feladata lenne tiltakozni, amennyiben sértőnek találja a leírtakat. Csak könyörgöm, ne mondja egyikőtök sem, hogy a Magyar Nemzetnek vigyáz a hitelességére.
Nekem erről az jutott eszembe, noha sem az írást nem olvastam, sem a Napkeltét nem nézem általában, hogy Bayer Zsolt pl. a Népszabóhoz fordult és ott adott le egy írást, amely válasz volt egy az ő állítólagos eltűnését firtató Népszabós cikkre.
Minden újságban jelennek meg nem helytálló tények, adatok ezeket ugyanott érdemes helyretenni.
Ha fontos, hogy Aczél min viccelődött és hogyan hangzott el egy interjú, akkor az MN-nél kellett volna jelentkezni a megjelenés után.
Tényleg utoljára szólalok meg: de azt nem pitizésnek, hanem ésszerű cselekedetnek tartom, ha a megtámadott ott próbál elégtételt szerezni magának, ahol a támadás érte őt. Még az is lehet, hogy, ha igaza van, elnézést kérnek tőle.
Tévedsz, most nem a kommunkáció hiányáról van szó, bár abban igazad van, hogy az hiányzik a magyar sajtóból, és ez tényleg baj. A konkrét eset azonban az, hogy a Magyar Nemzetben egyértelmű, és igen aljas hazugság jelent meg a Napkeltéről, és valahogy megértem, miért nem mentek oda a laphoz helyreigazítást kérni. A szerző és a lap célja nem az volt a cikkel, hogy bemutasson egy jelenséget, hanem, hogy lejárassa a műsort. Én sem pitiztem volna náluk utána.
