A hazai ÁFA-rendszer már nagymértékben egyezik az EU-ban alkalmazottal. A tagállamok egy normál adókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet 15%-nál alacsonyabb. Alkalmazható továbbá egy vagy két kedvezményes kulcs is, amelynek legalább 5%-ot kell elérnie. A kedvezményes kulccsal adóztatható termék- és szolgáltatáscsoportokat közösségi jogszabály sorolja fel.
Az Európai Unióban a közvetett adókra (forgalmi és fogyasztási adók) írnak elő összefüggő szabályrendszert. A közvetlen adók (pl.társasági adó, jövedelemadó) esetén Magyarországnak csak egyes, vállalatok közötti tőkeműveletekre vonatkozó jogharmonizációs kötelezettsége van, így értelemszerűen itt árhatásokkal sem kell számolni. Az EU-ban az általános forgalmi adóra (ÁFA) kétféle adókulcsot rögzít a szabályozás: a normál adókulcsnak legalább 15%-nak kell lennie, a kedvezményes kulcsok pedig nem lehetnek alacsonyabbak 5%-nál. Miután az EU-ban nincs 0%-os adókulcs, mint most Magyarországon például a humán gyógyszerek, a csecsemőpelenkák egy része, a vakok segédeszközei és a tankönyvek esetén, ezekre 5%-nál nem alacsonyabb kedvezményes kulcsot kell itthon bevezetni. A tagállamnak természetesen módjában áll, hogy más módon támogassa azokat, akiket ez a lépés szociális szempomntból a legrosszabbul érint. A most kedvezményes kulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások közül egyeseket normál adókulcs alá kell átsorolni, ami árnövelő hatású. Ez az átsorolás azonban már évek óta folyik, így a csatlakozáskor már csak a termékek és szolgáltatások szűk körét érinti majd. Ugyanakkor Magyarország jogosult lesz továbbra is kedvezményes kulcs alatt adóztatni a villamosenergia-szolgáltatást, a földgázt, továbbá egyes területeken (vendéglátás, háztartási tüzelőanyagok) átmeneti mentességet kapott, azaz az átsorolás lassabban történhet. A közösségi szabályozás alóli kivételként 2007.december 31-ig egyes hagyományos fűtőanyagokra (szén, brikett, tűzifa, tőzeg) illetve a távfűtési szolgáltatásra 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható. Ezen termékeknél a normál kulcsra történő áttérés egy lépcsőben fog megtörténni 2008. január 1-én. Ugyanígy 2007. december 31-ig 12%-nál nem alacsonyabb kedvezményes adókulcs alkalmazható az éttermi szolgáltatások esetében.
További infókat találhatsz még ezen az angol nyelvű oldalon:
http://europa.eu.int/comm/taxation_customs
A kormány azért nem olyan hülye - a legutóbb, amikor csökkentettték a szintet, jelentősen emelkedett a befizetett összeg. Egyszerűen azért mert jóval többen fizettek egy kicsivel kevesebbet.
Nem hiszem, hogy vissza akarnál csinálni.
Állítólag az EU-ban sírtak is emiatt egyesek, hogy ez az alacsony adószint milyen kicseszés a jelenlegi tagállamokkal. Meg is szerettek volna határozni egy magasabb minimumot, de néhány tagállam (akik jelenleg is viszonylag alacsonyan tartják)nem ment bele.
Emberek, a nyereségadót nem kell megemelni.
Az írek is azzal szedték meg magukat, hogy jó ideig 10 és 20% között tartották - ha jól emlékszem a meghatározott minimumszint 12%, illetve bizonyos esetekben 10% is lehet.
(ezt csak a tv-ben hallottam, nem biztos, hogy 100%-ig így van.)
Ha nem az EU kényszeríti ki a nyereségadó növelését, a Kormány attól még meglépheti azt. Hivatkozhat az EU konform intézkedés szükségességére, és arra, hogy az importvámok eltörlésével jobb helyzetbe kerülnek a vállalkozások.
Mi eddig is az EU-ban adtuk el a dolgaink jó nagy részét. Itt valamit javulni fognak a pozícióink. Ha az áfa itthon marad, akkor pénz az ablakban.
ha nőni fog a nyereségadó, az nagyon kellemetlen lesz. Nem tudom, mit lép az EU a cégek Írországba költözése ellen - pl. egy olyan kereskedelmi iroda ellen, aminek az a sajátossága, hogy a sors kifürkészhetetlen akaratából minden nyereség ott képződik...
A pályázatokat nagy szeretettel várom... Eddig is elég jók voltuink pályázatokban, és bízom abban, hogy nagyobb gyakorlatunk előnyt biztosít az első években. Azt tippelem, hogy a többség gyakorlatlansága miatt eleinte több pénz lesz mint komoly pályázat, ami persze valóságos Kánaán...
A kormánytól sose számítottam semmi jóra. Ettől a kormánytól főleg nem. Eddig bevált. Szerintem, ha lövése nincs a dolgokhoz, és hagyja hogy a szél sodorja, még az is jobb, mint ha kitalál valami minket megváltani óhajtó hülyeséget, aztán erőlteti.
Kizárt dolognak tartok bármiféle tehercsökkenést, hiszen az EU-ra, mint jóléti közösségre eleve magas elvonások a jellemzők. Amiben reménykedni lehet az az, hogy felzárkóztatási lóvét adnak Portugáliához, Spanyolországhoz hasonlóan, azonban ennek most kisebb az esélye, hiszen nem két hangem tíz ország csatlakozik.
Most néztem egy táblázatot, tényleg baromi magas. Egyedül Írországban 20%, máshol több mint 30, Belgiumban egyenesen 40. Nem tudom, van-e különbség a kivett meg a fejlesztésre fordított nyereség között - bízom benne, hogy igen.
De ez mindenképpen nagyon kellemetlen lesz.
Lehet, hogy majd Írországban kell irodát nyitnunk...
Alapjaiban minden orszag sajat maga dont az adozas kerdeseiben.
Bizonyos korlatok adminisztrative is lezetnek, de pl. az AFA merteket nem irjak elo.
A cigi minimalis adotartalmat pl. igen.
A kerdest valoban erdemes tobb oldalrol kivesezni, mert mindenkit erint es kozvetlenul.
Az AFA alacsonyabb az EU-ben, de Laszlo Csaba szerint nem feg csokkenni.
Nem fog az uzemanyagok adotartalma sem csokkenni, ezt is megmondta.
A cigi adotartalmanak emelesere van haladek, de emelni fogjak lepcsozetesen.
A munkabert terhelo kirivoan magas jarulekok miatt mar pampogott az EU, erre meg nem reagaltak.
Megjegyzem, valasztasi igeret is volt, hogy eltorlik a fix eu. jarulekot, es a jarulekokat is csokkentik.
A regi (fix) jarulek eves szinten kb. 210 milliardot hozott az allamnak.
Valamibol potolni kell.
Valamibol potolni kell az EU tagdijat is, aszem az is kb. 200 Mrd.
Az hazugsag, miszerint ez nem gond, mert az EU-tol ennel tobbet kapunk, mert a tamogatasok legtobbje +sajaterot igenyel, valamint palyazatosak.
Ehhez vegyuk hozza, hogy maga a palyazati rendszer sincs ingyen, valamint azt, hogy pl. Dania rutinos palyazokent 70-75%-os eredmenyesseget tud felmutatni.
A szakemberek a mi eredmenyessegunket (foleg az elejen) ugy 30-35%-ra becsulik.
A tamogatasokat egyebkent is az adott feladatra kell kolteni, az allamhaztartas hianya nem csokkentheto veluk.
(Ezt buliztak ki a lengyelek, hogy arra is fordithassanak 1 Mrd eurot, mert elore lattak, hogy az EU-csatlakozas tobbletkiadassal fog jarni. Nekunk ez nem kellett, nem szorulunk ra, mi minden feltetelnek meg fogunk felelni rohogve.)
Az SZDSZ ismet elovette, hogy jovore folytatodik az adocsokkentes.
Nagy hirtelen ennyi van a kepben, ha osszerazzuk, en arra tippelek, hogy a valasztasi igeretek miatt (esetleg) itt-ott minimalis, latszatszintu adocsokkentes elkepzelheto, de alapjaiban biztosan nem fognak az adok csokkenni, ugyanis a kincstar ures, a gazdasag-fejlesztesi programokhoz, munkahelyek letrehozasahoz vagy sok penz, vagy nagy munkaber-jarulek csokkentes kellene.
A jarulek-csokkentesnek az a baja, hogy az allamhaztartas beveteli oldalan azonnal csokkeneskent jelentkezik, a pozitiv gazdasagi hatasa viszont csak tobb ev mulva.
Szerintem megszoritasok varhatok, es az utolso kerdeseidre pedig maga a kormany sem tud nemhogy pontos valaszt adni, de azt hiszem, elkepzelese sincsen arrol, hogyan kellene csinalni.
Majd lesz valahogy.
Amennyire tudom, a tagországok többségében valóban a 15 %-on vagy annak közelében van a kulcs. vagyis az iparcikkek döntő többsége esetében az ÁFA kb. 10%-kal alacsonyabb, mint itt. Ez nagyon nagy különbség. Vajon jelentősen lemegy nálunk is, vagy 19-re lapot húz a kormány, és így hagyja? Amolyan nézzük meg, mi lesz belőle alapon?
Én annyit tudok, hogy az itteni 18%-os nyereségadó az EU-ban 30% fölött van. Tehát valószínűleg fel kell emelni. Ezen kívül M.O. elesik mintegy 1000 - 1500 MRD forint vámbevételtől is, ami több mint kétszerese az SZJA bevételeknek. Ezt a kiesést valahol be kell hoznia a Kormánynak, fogalmam sincs, hogy hogyan tudja megoldani.
Köszönöm.
Elolvastam az "áfa" szót tartalmazó cikkeket. Itt már voltak konkrétumok, viszont úgy tűnik, mintha nem léteznének még konkrét számok. Tehát valami ilyen: a legtöbb cikk áfaja a jelenlegi 25% helyett xx % lesz. Pedig nincs már olyan messze a csatlakozás, tehát egy középtávú tervhez is szükség lenne erre.
Nem csak cégnek lenne erre szüksége, de szinte minden családnak. Pl. egy autó valószínűleg olcsóbb lesz. De mennyivel? Érdemes várni, vagy bár olcsóbb lenne, de nem annyival, hogy tovább hordjam szervizbe a leprát. És így tovább.
Néha hallok úgynevezett EU fejtágítókat rádióban, tv-ben, és tisztelet a kivételnek, semmitmondó általánosságokat beszélnek. Némelyiken olyan benyomásom alakult ki, hogy a szakértő annyit se tud, mint én. (Legalább 30 országba adunk el, és bár nem közvetlenül foglalkozom ezzel, van valami képem más országok szabályairól) A tipikus EU műsor meg bunkó panelekből áll. Ilyen: az EU nagyon jó dolog, mindenkinek jobb lesz, akinek meg nem lesz jobb, annak is jobb lesz.
A hazai ÁFA-rendszer már nagymértékben egyezik az EU-ban alkalmazottal. A tagállamok egy normál adókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet 15%-nál alacsonyabb. Alkalmazható továbbá egy vagy két kedvezményes kulcs is, amelynek legalább 5%-ot kell elérnie. A kedvezményes kulccsal adóztatható termék- és szolgáltatáscsoportokat közösségi jogszabály sorolja fel.
kaanga
Olvasom, olvasom, de nem leszek okosabb. Arról beszélnek, hogy vannak alsó határok, ami alá nem szabad menni.
Engem nem igazán ez foglalkoztat. Az igazi kérdés az, hogy az adott keretek között mit fog a mi kormányunk csinálni. Tehát, természetesen figyelembe véve a kötelező határokat, hova állítja be az adószinteket.
Az, hogy a jelenlegi szint nem ellentétes a kerettel, nem jelenti azt, hogy jó is, életképes is az adott szituációban. Tehát nem valószínű, hogy simán így hagyják. Ha mégis, nagyon nagy zavarok lépnek majd fel.
Pl. Az ÁFA nálunk sokkal magasabb az EU átlagnál. Az első szöveg azt mondja, ez megfelel az EU szabályoknak, hiszen magasabb az előírt minimumnál. Jó vicc. Viszont ha változatlanul hagyják, komoly aránytalanságok lépnek fel. Pl. autót venni sokkal olcsóbb lesz bárhol máshol, mint itt. És ez csak egy példa, sokkal fontosabb aránytalanságok is fellépnének, ami valószínűleg tömeges fiktív cégvándorláshoz vezetne.
Elég meghökkentő számomra, hogy ennyire fontos és alapvető kérdésekről nem jelennek részletes tájékoztatók, HVG különszámok meg minden ami csak információt adhat.
Tehát még egyszer a kérdések:
- lehet tudni, hogy pontosan milyen lesz nálunk az ÁFA kulcs az EU csatlakozás után?
- SZJA?
- TB?
Tud valakikonkrétumokat, milyenek lesznek az adószabályok az EU csatlakozás után?
Az ÁFA nálunk most sokkal magasabb. Ez azonnal lecsökken az EU-s szintre? Vagy átmeneti időszak lesz? Esetleg így marad?
SZJA: ugyanez a kérdés?
TB: ugyanez a kérdés?
Ha, teszem azt, hosszú átmeneti időszak várható, mitől függ, ki hol adózik? Ha egy cég emiatt nyit egy irodát mondjuk Bécsben, akkor adózhat akár ott is?
Ezek már ismerhető információk, csak én nem tudom?
