"ifj. Plinius levelet írt Tacitusnak a Vezúv i.sz. 79-es kitöréséről. Ez a kitörés speciális úgynevezett vezúv vagy pliniusi típusú kitörés volt. A középkorban nem hitték el hogy a kitörés úgy történt ahogy Plinius leírta mivel soha senki nem látott még ehhez fogható kitörést (tudomásom szerint a történelmi időkben az első kb. ie 1400-1600 között történt Szantorin szigetén, isz 181-ben kitört a Taupo vulkán ennek az európaiak és a kínaiak csak a következményét látták, isz. 1815-ben a Tamboro, majd 1883 ban a Krakatoa). Több, mint 3 km3 közet repült a levegőbe.
Csupán a Krakatoa 1883-as kitörése után jöttek rá a tudósok hogy Plinius tökéletesen hitelesen írta le a Vezúv kitörését (ez nem egy robbanás hanem egy két napon át húzódó folyamat, amelyben az események meghatározott sorrendben történnek). Ezt nem tehette másképpen csak ha a saját szemével látta. Vagyis Plinius élt isz 79-ben tehát a Tacitusnak írt levele bizonyítja hogy Tacitus is élt ekkor."
"I.u.23/24 és 79 között. Tehát max. 55-56 évet élt. Katona és hivatalnok. Számos tartományban és hadszíntéren megfordult. Huzamosabb ideig az északi Germániában, Szíriában, Judeában, Észak-Afrikában, az Ibér-félszigeten és Galliában. A 2-6. könyv legrégebbi kézirata a IX. századi Cod. Leidensis Vossianus; a teljes művét tartalmazó legrégebbi kéziratok a XI. századból valók.
Lássuk, munkamódszerét Várkonyi alapján... "Plinius nappalait és éjszakáit egyaránt olvasásra és buzgó jegyzetelésre szánta,... (Jáblocskin még nem találta fel az izzót!) ...a Historia naturalis megírásához több mint 500 szerző 4000 művét használta forrásul.(!!!) Pompei pusztulásakor mohó tudásvággyal a kitörés színhelyére sietve utazott, s ha elfáradt a jegyzetelésben, olvasással üdítette fel magát, mígnem a mérges gáz- és hamukitörés halálát okozták. Írva és olvasva halt meg..." De legalább a Vezúv éjszaka is világított... Ja és jól ismerte Tacitust... Az meg extra melegítette. Mindezeken túl, fennmaradó szabad idejében a fiatalabb második Pliniust nevelgette, aki meg i.u. 62-ben születik..."
De azt azért ismerd el, hogy nagy képzelőerővel rendelkeztek azok a bizonyos "humanista hamisítók", amikor olyan szépen leírták ifj. Plinius nevében a Vezúv kitörését és a környék pusztulását. "
Nekik nem megafonos kerítésmászókkal kellett elbánniuk, hanem brutális germánokkal. A „kimber rettegés” i. e. 105. október 6-án tetőzött, amikor egy nap 120 ezer rómait mészároltak le. Tovább »
Codex Sinaiticus B: A Szent-Katalin monostorban, egy üregben találta meg Constantin Tischendorf. Codex Sinaiticus, Aleph: A hibák száma miatt senki sem állíthatja, hogy a kódex különösebben precízen lett volna megírva. Az egész kézirat tele van javításokkal, egy kevés számú az eredeti írójától, több egy elegáns, régesrégi kéztől (a 6. századból) származó kiigazítás, melyeknek különösen nagy jelentősége van, nem kevés pedig egy 7. századi írástudótól származik, aki számos korábbi javítást is felülbírált. (Scrivener, 93. o.)
Nincs tény és bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 15. században feltűnt kéziratok az ókorból maradtak volna ránk. Akár folyamatos másolás eredményeképpen.)
Na most akkor milyen tények birtokában vagyunk a témában? Ki összegzés jó lenne.
Azért az elég vicces, hogy egy történetíró hitelességét ill létezését csak egy korabeli vulkán kitörésével tudjunk ill igyekszünk igazolni... Egyúttal gyalázat, az emberiség szégyene, hogy egyáltalán felmerül történelmi krónikások (egyéb személyek, dátumok stb) kreált, hamis mivolta... Nemde?
