"A kutyaugatás szükségszerűség, ám a naphosszat tartó kutyaugatás nem. Ennek mindig oka van, s a gazdi feladata ezt az okot megszüntetni. Gondolom, azt is sejted, hogy egy kutya többnyire nem örömében ugat napokig. Feltételezem, az ilyen gazdik egy része komolyan mérges lenne, ha mondjuk full hangerővel hallgatnék zenét hajnali fél háromkor és ő nem tudna aludni."
ezzel a megállapítással is messzemenően egyetértek!!!!
Pl. egy kedves szomszéd kutyájának ugatását többnyire este kb 20 óra körül kénytelen a többi szomszéd hallhatni...
eszük ágában sincs elhallgattatni az ebet....hiába őket nevezik kultúrembereknek....
egy dolog, amit igazán utálok a kutyásokban:
A saját kutyáikhoz nem értenek megfelelően (a kutyák 90%-a sajnos idegileg nem kiegyensúlyozott), viszont az én kutyámhoz mindannyian tökéletesen értenek!
"Ugylátszik te nem kedvelsz engem.. ha igy van akkor kérlek ne tegyél igy, mert alapvetően én egy jóindulatú kedves ember vagyok, és kedvellek."
Nézd haneee!
Én elhiszem, hogy te jóindulatú, kedves ember vagy sőt okos is...("ötösre tudnék vizsgázni egy egyetemi biologia vizsgán,"), de attól én még nem tudok veled bizonyos dolgokban 1et érteni.
De ettől függetlenül te még lehetsz egy nagyon rendes ember, én ezt sosem vontam kétségbe és sosem minősítettelek.
És engem nem kell kedvelned, mert azt hiszem nincs rá okod. Ha ismernénk egymást, akkor azt mondom kedvelhetsz, ha a hozzászólásokban egyformán nyilatkozunk, megegyezik sok dologban a véleményünk, akkor is azt mondom kedvelhetjük egymást, akár ismeretlenül is... De így? Kicsit őszintétlennek tűnik a dolog...De hát te tudod!
Nem bántana az sem, ha nem kedvelnél...:-DDD
"Ne haragudj, nem megsérteni akartalak,"
Nem is sértődtem meg, az csak a poén volt, tudod a proli része. Egyébként Újpesten lakom és szeretek itt lakni és ide rendezkedtünk be már a lányom miatt is, mivel most elsős egy 12 évf. gimiben és szeretném, ha ott is fejezné be.
Nem is azért lakom ebben a lakásban, mert nem bírunk 1-ről a 2-re jutni, hanem mert a költözés előtt nem láttam értelmét annak, hogy nagyobb lakást vegyünk, mert mint már leírtam ez egy átmeneti állapot és ez a lakás a lányomnak lesz megtartva, ha mi innen elköltözünk. Addig pedig kiadjuk, hogy ha az új kéróban a kutya szétrágja a bőrkanapét, akkor a kiadott lakás bevételéből fedezzük az ott keletkezett károkat! :-DDDDD
Nos, mivel nincs miért, nem bántódtam meg! :o)
"én ilyen mérvű áldozatokra nem vagyok képes egy kutyáért - az emberekkel szemben"
Én viszont előtérbe helyezem a kutyát az emberekkel szemben. Nem azt mondtam, hogy jobban szeretem a dögöket, mint a családom bármelyik tagját (ezt már egyszer máshol elmondtam, de itt megteszem még egyszer), mivel mindenki másfajta szeretetet igényel, ezért nem hasonlítható össze. Egyébként pedig minden családtagomat egyformán kitűntetek a szeretetemmel és mivel a kutya családtag, gondolom nem kell több magyarázat. :o)
Ja és csókoltatom az anyukádat, a generációs különbségek ellenére vele biztosan jól kijönnék!
Ezt őszintén mondtam!!! :o)
Most egy hétig nem leszek, de írjál nyugodtan, mert minden szót el fogok olvasni, amikor hazajövök!
További jó topikolást és kellemes pihenést minden kedves topiktársnak! :o)
Ugylátszik te nem kedvelsz engem.. ha igy van akkor kérlek ne tegyél igy, mert alapvetően én egy jóindulatú kedves ember vagyok, és kedvellek.
Ne haragudj, nem megsérteni akartalak, vagy ilyesmi, egyetértésemet probáltam kifejezni, hogy sajnos a kutyát 35nm-en nem lehet kizárni akkor sem ha az ember esetleg akarná (más kérdés, hogy te nem is akarod).
Nekem valószinüleg könnyebb a helyzetem, mert van hely.
De ha valamiért úgy alakulna hogy lakásba kell mennem Capoval, akkor én sem zárnám ki!
A lakás egész más közeg. A kertesházban meg lehet szoktatni a kutyát hogy az ő helye kint van, a lakásban össze vagytok zárva és több játékszabályt kell megtanulnia, de általában nem okoz nekik gondot. Miután 6 éves koromtól két hónappal ezelőttig élt életem első kutyája, aki lakásban lakott, tudom milyen lakásban kutyát tartani, és mivel jár, mivel nem.
Mivel ez itt nem az én házam, hanem a páromé, nekem is be kell tartanom / és a kutyával tartatnom / bizonyos játékszabályokat, és a játékszabályok közé tartozik az ülőgarnitúra és a konyhabútor..
Valamelyik fórumon olvastam, hogy valaki a kutyát az unokájánál is fontosabbnak tartja, és inkább a kutyával foglalkozik, mint az emberekkel.. édesanyám is ilyen, azzal a kutyával is, aki most van neki: velem üvölt, a kutyával nem, pedig én nem is lakom már vele, a kutya meg igen.. lehet, hogy emiatt vannak bizonyos fokú fenntartásaim a kutya lakásbantartásával, mert (bár én is behoznám a lakásba a kutyát ha ott kellene laknom, mint ahogy irtam) ott jobban össze vagytok zárva, jobban kell a kutyához is alkalmazkodni, és sok a játékszabály a kis tér és sok kacat miatt.
Pl. én ki nem állhatom, hogy anyunál nem lehet kezetmosni, mert a fürdőszoba a leghűvösebb hely és a kutya befekszik oda, és "hagyjam szegény állatot mert ott jó neki".. csak közben kezetmosni nem lehet, és menjek a konyhába kezetmosni, hogy a kutyának jó legyen. És nem ülhetek le, mert a kutya elfoglalta a bőrülőgarnitúrát.. én ilyen mérvű áldozatokra nem vagyok képes egy kutyáért - az emberekkel szemben, amit ő csinál például. Gondolom közületek sokan nem ezt csinálják azért, tehát nem is azért mondom mert most meg akarom mondani a frankót, csak mesélek :))
Speciel azt sem szeretem, hogyha kutyaszőr van a kajámban. Van egy ismerősöm, aki lakásban tart dogot és ő is mondja, hogy takarit, takarit, de azért minden tiszta szőr és utálja. Persze a kutyával ez együtt jár, de én már csak azért is probálok tartózkodni a dologtól, mert pont emiatt lettem allergiás a macskaszőrre is.. mert vele kellett aludnom.. és nem szeretnék allergiás lenni a kutyára is, mert megpusztulnék ha nem lehetne kutyám. Igy aztán (az orvos javaslatára is) nem alszom együtt vele.. ettől függetlenül csókolgatom, hagyom hogy összenyálazzon, hogy összeugráljon (azt nemtom még mi lesz amikor 90 kg lesz:).. átölelgetem, stb.. sőt, éjszaka be szoktam ülni a kutyaólba mellé és addig simogatom amig nem horkol hangosan, és akkor hangtalanul osonok be, hogy nehogy felébredjen, mintha kisgyerek lenne.. (pedig az sem kis tortúra szőrügyileg ami abban az ólban van).. de tény, hogy a kajában pl. nem egészséges a kutyaszőr...
nem tudom, nálatok van? vagy nincs?
Édesanyámnál egy ebéd / 10 szőrszál tuti... ha nem találok annyit, akkor aggodni kezdek általában, hogy lenyeltem. Pedig ő is takarit a kutya után.. Vagy ez fajta függő is? van olyan kutya amelyik kevésbé szőröz? Igaz Capo sem szőröz össze vissza, de pici apró szőrszálai vannak, amit pl. a fekete nadrágomból lehetetlenség kikefélni, úgyhogy ha végigmegyek az udvaron (csak az autóig), akkor az egy nadrágmosás..
Nem bánom, imádom ezt a kajla nyálgépet. És hogy szent legyen a béke, igazat adok azoknak is, akiknek bent van a szobában a kutya. Végül is aki győzi a napi takaritást, háromszori felmosást, stb, annak miért ne? Ahonnan Capo jött, ott is bemehetnek a kutylik napközben a nappaliba.. mondjuk az ülőgarnitúra kicsit amortizált, de mondjuk ők tenyésztenek is, a kiskutyák miatt óhatatlan hogy ne legyenek bent (legalább amíg picik, vagy ha ősszel ellik a kutya).. ahogy láttam, ők a felmosóvödröt ott tartják az egyik szekrényben, és napjában sokszor mosnak fel gondolom..
Ugyanakkor meg vagyok róla győződve, hogy az is túlzás, hogy ha a kutya nyüszög azért, mert be akar menni, akkor gazdi egyből hopp, kutya bent.. ki a főnök?
Valahol kicsit ezt ahhoz tudom hasonlitani, hogy amikor kisgyerek nyaffant egyet, apuci/anyuci megveszi neki a játékot/turorudit, csokit ad/nyakábaveszi, stb... elkényesztetésnek hivják asszem.. :) Ami általában balul sül el, és általában jóóóval később!..
Unokahugomat pl. elkényesztették... és ez balul sült el, amikor külföldre magukkal kellett vinni üzleti tárgyalásra és a kislány fesztivált rendezett azért, mert nem akart menni valahova, lecsapdosta magát a földre, hisztizett, stb..
ugyanigy a kutya is néha hisztizik.. egyszer emlékszem amikor olyan 9 éves voltam és az igen erős kezet igénylő kutyámra rászoltam, hogy "ne nyafogj" egy rosszindulatú nő beszólt nekem, hogy "a kutya nem is nyafog, mert nem macska".. ezt nemtudom miért irom le, csak eszembe jutott...
léyneg a lényeg, pl. Capo is csinálta már, hogy etetéskor megszokta, hogy kap utána nyers csirkét, ezért azt a szokást vette fel, hogy belenyalt a tápba, megette a negyedét-felét és utána leült az ajtó elé és nyüszögött.
Ha én az a gazdi lettem volna a ki elkényezteti a kutyát, akkor azt mondtam volna ,hogy "jajj szegény a csirkét jobban szereti adok neki azt.." ehelyett felvettem a tányérját, és koppant, mert estig éhezhetett, ugyanis igy még a tápot sem hagytam neki megenni, nemhogy még külön csirkét.. Nem hiszem, hogy gonosz voltam, mert utána este mindent megevett a kutya, és öt perc alatt ette meg, nem nyammogott felette. Okosak és könnyen tanulnak (tisztelet a kivételnek), de szerintem következetesnek kell lenni velük is, akárcsak a gyerekekkel. Ha én nem veszem fel a tányérját és most is igy adogatnám neki a kaját és lenthagynám egész napra a tányért ha nem eszik rendesen meg valamit, akkor soha, de soha nem enne rendesen a kutya, és később neki lenne rossz, mert nem fejlődne úgy, ahogy kell. Igaz ebben nekem is tanácsot kellett kérni a tenyésztőtől, amikor tapasztaltam a problémát, de totálisan igaza van, hogy nem szabad hagyni hogy az legyen, amit a kutya akar, mert akkor az ember fejére nő.. az meg ugye nem kellemes ha egy 90 cm magas eb az ember fejére nő és parancsolgatni kezd :))
"egy lakásban nehéz kizárni a kutyát a 35nm-ből akárhonnan is,"
Úgy látom nem értetted a lényeget! Nekem lehet akárhány nm-es a lakásom, sosem lesz kizárva sehonnét! Laktam kertes házban is, mint már említettem és fogok is!!! Tehát nem a levegőbe beszéltem. Ez a másfél szobás beton, ez csak átmeneti dolog, igaz hosszabbra sikeredett az átmenet... :-(
És lehet akármilyen a bútorzat, akkor is bejöhet a lakásba.
Az én kutyáim sem aludtak/alszanak ágyban, ami nem azt jelenti, hogy a Lufi nem ugrik fel reggel ébresztőt fújni a férjemnek, amikor szólok a neki, hogy "ébresztő". Ilyenkor örömmel ugrik az ágyba és ébreszti a papát! :o)
Illetve hazudok, az első kutyám ágybanalvó volt...:o)
Babyboo,
a kovetkezetlensegben igazad van... Mentsegemre legyen mondva, hogy akkor jott a szigor, amikor ujabb alberletbe koltoztem, igy nem egy erthetetlen valtozas volt, hanem uj hely, uj agy, uj megoldas... Amugy igen, ezt sajnos tudom es igazat adok benne...
Szvsz teljesen egészségesen tartod a kutyád, az ágy egy olyan terület amit nyilván mindenki maga dönt el, akarja vagy sem. Nem hinném, hogy állatkínzásnak minősül ha valaki nem engedi a kutyáját az ágyába, ahogy az sem, hogy én nem engedem a kutyámat az asztalra, és nincsenek odadobott falatok amikor eszünk. Én speciel imádok együtt aludni a kutyáimmal, de ez nyilván az én magánügyem. Természetesen senki más ágyába (pl. vendégségben) nem engedném a kutyát.
Én se tűrném el (azaz inkább meglepődnék rajta), hogy egy 2-3 éves kutyától féltenem kelljen valamit. Nem is hiszem, hogy ilyesmi valakivel előfordult itt.
Viszont a következetlenség nem tetszik, ha valamit megengedtünk neki huzamosabb ideig akkor később se büntessük érte, mert nem fogja érteni esetleg elveszti a belénk vetett bizalmat. (Csányi szerint.. szerintem is..)
Ajajaj,
olvasok, olvasok es nem ertek semmit. Koszontom a ket vegletet, meggyes koma, az arany kozeput bemutatkozik :))) Nalam bejohet a kutya a lakasba. Ugy ertem, a lakas _minden_ pontjara, sot, anyukamek skotja echte szobakutya. Viszont en ugy gondolom, hogy a kutyanak nincsen semmi keresnivaloja az agyamban... Mikor Zooeyt elhoztam a menhelyrol, akkor a segget nyaltam hetekig, es sajnos megengedtem neki, hogy agyban aludjon :))) Leszoktatni a nyomokbol itelve nem sikerult rola teljesen, mert miutan elalszom, felkuszik, majd ha kezdek ebredezni, akkor lekuszik, de almomban nem nagyon tudok fegyelmezni, ha ebren vagyok, akkor nem csinal ilyet. Viszont: van sajat, kimustralt fotelja es a kis ricsinek is lesz. Asztal, egyebek, tabu... Nagy kutyaimado vagyok, de az asztalomon nincs helye a kutyanak, bocs. Mint ahogy nincs helye a konyhaszekrenyben es a hutoben sem.
Ha nem vagyok otthon, a kutyanyilason az eloszobaba es a verendara akkor jonnek be, amikor akarnak, ha otthon vagyok, akkor johetnek a szobaba, konyhaba is.
Es erdekes, amit a butorok tonkretetlerol irtatok... Zooey kutya _soha_ nem tett tonkre semmit, bar o mar felnott kutyakent kerult hozzam. A skot, ami kolyokkortol nalunk van, egyszer kicsomagolta az ebedlot(a tapetet lehuzigalta a falrol), de azokat a cipoket ragta csak szet, amit direkt erre kapott, konyhabutornak, szonyegnek, semmi baja nem volt, a vezetek meg ne tekeregjen a foldon hozzaferheto helyen akkor, ha kiskutya van a lakasban. A kis ridgeback-kel ugyanez lesz: el lesz halmozva mindenfajta rago-, jatszo-, puha-, kemeny jatekkal, selejt cipovel, hogy romboljon ha akar, amig ezt a korszakat eli, ami par honap, addig konyveket nem hagyok szanaszet, de pl ha meglatom, hogy epp a vezeteket ragja, akkor a sajat erdekeben nagyon nagyot kap a seggere az ujsagpapirral.
En imadom a kutyakat, de mindenkinek megvan a maga helye: es azt nem azert mondom, hogy kirekesszem a kutyaimat az eletembol (ha igy lenne, nem akarnek kutyat)... De en mondjuk nem turnem el egy 2-3 eves kutyatol, hogy feltsem tole a dolgaimat... En a segget kinyalom, orakat setalok vele, mindent megadok neki - de jatekszabalyok ettol fuggetlenul vannak, es azokat be kell tartani.
Na, kovezzetek meg. :)
nem tom, olyan 1-1,5 m magas tujákról, méghozzá parkvárosiakról :) Az kicsi? De a sok éves hatalmas ezüstfenyőről is lehullottak a levelek dogvizelési magasságban.
a párom ugyan börsön dogozik de a kutyákat nem viszi magával :) de nem lakunk messze.. nem is ártana ha a kis agreeszív malacomat helyretenné egy nagyobbacska kutya. Bár a dogok túl nyugodtak erre a feladatra. Ha meg igazán bepörögnek az több, mint amit a kis malacomnak kívánok. Egyszer egy tacsi elkezdett rohanni ugatva a dog körül, meg a lábai közt cikázva, nagyon sokáig csak nézte a buflák, esetleg odaböffentett, hogy most már elég, aztán egyszercsak bekattant, utánakapott a kicsinek, egyidőben az ex-szel, sikerült elkapni a tacsit mielőtt ő felkapta volna, szerintem tuti átvágta volna a kerítésen ha megfogja.
azt (is) szeretem az ilyen nagy vadállatokban, hogy többnyire nincs semmi kisebbrendűségi érzésük. törpespicc meg pincsi-féle már akart megharapni, a térdemnél följebb érő kuty még sose. vagyis egyszer, de az az én hüjeségem következménye volt. múltkor egy vadidegen roti bebújt a lábam közé, és engedte, hogy egy kicsit ráüljek a hátára:-) egy stafi jól összenyalt a kocsmában, az asszonyt meg egy max nevű dog vizsgálta meg a ligetben (szegény gazdája meg mondta, hogy max, nem szabad.. ne tessék félni, nem bánt...) egyszer meg egy snaci ráült a lábomra, mikor az eltés macsekokkal haverkodtunk...
Ja, hogy Te kis tujákról beszélsz!? Jahhh kérem, nekünk őstujáink vannak, egyikre-másikra már jelentkeztek a Yellowstone parkból ;))) Így vettük a házat, az akkor még szép, kertvel (Iffynek :))) együtt ;)))
keritést lebontani, fükezdeményt eltaposni. Mit képzelsz te, büntetlenül kínozhatod a kutyáidat? Figyeld meg, véres kínhalált fogsz halni. én mondom, és én bölcs vagyok
remélem ezért nem fogok kiesni a kosárból, de én csak próbálkozom, próbálkozom, próbálkozom a kertépitéssel és elkeritettem a füvet.
(mentségemül szolgáljon hogy csak 5-6 nm2 és csak azért hogy legyen neki megerősödni ereje. ez a harmadik ültetés.:O)))))
arra gondoltam kiég nagyon hamar ha lepisili a kan. Ahol a dogunk volt ott volt még egy dalmata és egy keverék a dogon kívül. Egy tuja sem úszta meg. Amelyiket nem vizelték le az csak azért volt mert még frissiben kihúzgálta a dalmata :))
