Én is próbáltam, próbálok erdélyi ismerősöktől magokat szerezni, de eddig nem sok sikerrel. Azt mondják ők is boltból veszik a s hibrideket :(
A Harzfeuer F1 még nem találkoztam, pedig majd 30 éve gazdálkodom, ha nálunk is lenne a praktikerben már vettem volna :), de akkor majd jobban széttnézek, mert az F1-eken álltalában átsiklok.
Az aszkorbinsav az egy vegyület, a szelén egy elem. Egy vegyület kereskedelmi formája különbözhet az előállítás módjától, egy elemé nem. A dehidro l_aszkorbin sav vízfelvétellel L- aszkorbinsavvá alakul. Lehet, hogy a szintetikus vegyület, és a természetes felszívódása közt különbség van, de ez nem mindig a természetes előnyét jelenti. Végülis nincs választás, vagy szedjük a kiegészítőt, vagy hiányunk lesz.
A kereskedelmi megjelenés alatt pl. olyan különbségre gondolok, mint a Bayer , és nem Bayer aszpirin közt van.
Ha a Biokiskertről vetted, akkor ez lehet, de az nem ugyanaz, mint az enyém. Az enyémet egyetlen vetőmaggyártó cég sem állítja elő, az MgSzH tulajdonában van a fajta és a forgalomba hozatal joga, ami meg csak géntartalékként kezeli, azt sem tudom, stabilizálták-e már egyáltalán. Talán lesz egyszer vásárolható formában is, de egyelőre sajnos nincs. Nekem Erdélyből való magom van másodkézből, ez ottani tájfajta ugyebár, ott sok helyen megtalálható, bár a tájfajtákra jellemző a genetikai sokféleség, úgyhogy akár minden kertben kicsit más lehet.
A Harzfeuer F1 rendkívül finom, nagyon édes, közepes vagy kisebb, kerek és egyenméretű bogyójú fajta, folytonnövő de igen korai, viszonylag ellenálló, de hibrid és megvásárolható boltban. Édesanyám kedvence, úgyhogy ezt mindig kell tennem egy sort. :) A Praktikerben is lehet kapni, annyi szent, szerencsére elég olcsó mag, mert régi fajta.
Kaptam egy cikket az Alginitről amit Tóth Hajnalka gimnáziumi tanár írt a 90-es évek közepén, a saját kutatásai alapján.
Idézek belőle:
"A kertészeti kultúrákkal Kapros Judit végzett kísérletet. Megállapította, a tenyészidőszakban az alginitszuszpenzióval öntözött paradicsomnak a paradicsomvésszel szembeni ellenállóképessége nő, a fertőzött termések száma a harmada a kontroll terméseinek. Ha alginitszuszpenzióval permetezte a növényeket, a burgonyabogár és a levéltetű mennyisége ötödére csökkent a kontrollnövényekhez képest. Hasonló erdményeket könyvelt el bab, bordó és paprika esetén is. Megfigyelhető volt az is, hogy a virágzás és érés az alginittel kezelt parcellákon előbb következett be. 5 éven át vizsgálták erdei fafajok nyár, tölgy, bükk, lucfenyő és gyümölcsfáknál alma, körte ültetésésnél. Sok tízezer fánál az eredés jobb volt és gyorsabban fejlődtek a kezelt növények. Az alginitből készített szuszpenzióval permetezett almásokban növekedett a gyümölcs kálciumtartalma, emelkedett a levelekben és a gyümölcsben a Fe, a Cu mennyisége ugyanakkor keményebb húsú és jobban eltartható lett a gyümölcs".
Igen, de néhány helyen tudja helyettesíteni a cink. Viszont például a prosztata helyes működésében nem. Hallottam szakembertől olyan véleményt, hogy táplálék kiegészítőként magyarországon minden férfinek szednie kellene.
A symbyvit gombái úgy működnek, mintha a pari gyökerei a többszörösére nőttek volna, mélyebbre is hatolnak, és hozzáférnek a paradicsom számára nemelérhető anyagokhoz is. Az előbbi a vödör esetén nem tud érvényesülni. Az utóbbi igen.
Symbivitem van, baktofilt nem lehet pillanatnyilag kapni, mert korlátozott tárolhatósága miatt csak tavasszal fogják gyártani. A kettőnek azonos a gyártója, beszéltem velük, és az együtes használatnak, ahogy a video is mutatja, nincs akadálya.
Nem tudom, hogy a trifenderrel nem ütik-e egymást?
A symbivitet drágának találom, ezért megkisérlem igen kis mennyiségben a palánta nevelésnél alkalmazni. Persze kontrol palántákkal egyidőben.
Az is kérdés, hogy az esetleges gombás betegségek elleni védekezést hogy tűrik.
Mi lenne, ha inkább a Harzfeuer-t kérnék cserébe. Olyan tipusom még nincs, keresek üvegházba olyan fajtát amelyik 3,5 m-ig mehet és normál kerek piros termést ad, mert némelyik kollégám (nekik szoktam eladni a felesleget) ragaszkodik a hagyomásnyos kerek piroshoz :(
Tudnál róla írni pár szót (igénye, érési idő, szállíthatóság stb.) Köszi!
Nálam az összes folytonnövő paradicsom két, egymástól két méterre lévő sorban van, a soron belül elég sűrűn összenőve.
Nagyon ritkán keverednek más fajtákkal. A koktél eredetileg kisebb fürtű volt, ez a nagy fürtű később jelent meg, bár elég stabilnak tűnik. Az osztatlan levelű, nagy bogyojú fajtánálnál már tapasztaltam keveredést, de csak egyszer. A kis piros és sárga körteparadicsomok magjából se mindig a várt szín lett, a körteség és a méret maradt.
Szerintem bogyónként nem érdemes külön csomagolni. Minden magnak más a genetikai állománya, egy termésből is lehet többféle növény, ha idegen beporzás történt.
Megszemléltem a képed a bikszívről. Úgy vélem nekem is van ilyen, mégpedig a tavaszon vásároltam a biokiskert webáruházból, eredeti bio, hiper-szuper, jó drága magokat. Vettem bikaszivet is, no a 98% nem olyan mint a tied, hanem tényleg szív alakú és lila. DE érdekes módon a sor szélén lévő 2 tő teljesen más lett, mégpedig a tiedhez hasonló, szintén nagyon nagy, de inkább piros és sokkal keményebb, valamint kerekebb. Pesze ugyanolyan jó ízű és még jobban is szállítható, de az is valami keverék lehet vagy csak simán visszaütött valamira???? Amíg nem termett addig mindenben megegyezett a szív alakúval, de a terrmése teljesen más. Egyenlőre abból nem szedtem magot, de lehet érdemes lenne.
Ah, és megint elfelejtettem valamit, mindig utólag jut eszembe válaszolni valamire... :D
Szóval a paradicsom eredendően önbeporzó, de kevés virágot akár méhek is beporozhatnak, akár más fajtáról átszállva is, és azoknál megeshet az átporzódás veszélye. (Így növelheti a poszméhek jelenléte a termékenyülést egy kicsit.) Ezért írják elő a 4 métert, hogy ennek az esélyét minimálisra csökkentsék; az ilyen ágyásokban is érdemes valahonnan középről magot fogni, meg én mindig több bogyóból is csinálom, bogyónként külön csomagolva. Jó, a koktélt nem fogom bogyónként. :D
Ja, és itt van néhány korábbi kép az erdélyiről: LINK
Hehe, néha marhaszívnek, néha ökörszívnek írom. No mindegy, ahogy jön. :)
Egy - a már képen bemutatott, visszakereshető - ismeretlen bugyros ökörsziv fajta nálam, mint Crysnél szintén vékony héjú, húsos, mégis puha, egyáltalán nem savas lett. Ez utóbbi miatt nekem annyira nem is ízlik nyersen, olyan semmilyen, nem karakteres , de most ivólét készítve, ami nagy részt ebből a fajtából állt, megmutatta mire is való.
Nagyon el lett találva. Jó sűrű, szép piros, és ízre igen kellemes.
Pedig már majdnem kilistáztam ezt a fajtát, pedig rendesen bőtermő.
