fn. tt. rab-ot, harm. szr. ~ja. 1) Szoros ért. erőszakkal elfogott, szabadságától megfosztott ember, kit a hatalmaskodó úgy tekint mint árut, nem mint személyt, rabszolga. Rabokkal kereskedni. Rabokat vásárolni. 2) Hadi fogoly, kit az ellenfél hatalmába kerített. A rabokat kiváltani, kicserélni. Rabul az ellenség kezébe jutni. 3) Személy, ki a törvénykezési szabályok szerént börtönben tartatik, vagy már a börtönre el is itéltetett, és ott fogva van. Nehéz vasra itélt rabok. Kibocsátani a rabokat. Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok, a jó isten tudja, mikor szabadulok. (Népd.). Nem mind bűnös aki rab. (Km.). 4) Átv. erkölcsi ért. kinek szabad akaratát holmi szenvedélyek fékezik, ki azt kénytelen tenni, mire bizonyos körülmények szoritják. Vágyak, szenvedélyek, nagyravágyás rabja. Némely úr saját szolgájának rabja. A bűnös az ördögnek rabja. Ha rab (szerelmes) lettél, tűrd békével. (Km.) E szóban, amennyiben ,rabol' is innét ered, az erőszakos fosztás alapfogalma rejlik, s végső gyökeleme az r hang, mely általában erőt jelent (l. R betü); legközelebbi rokonai a ragad és ránt; hangáttétellel ide sorozható ármány is. Egyezik vele legközelebb a persa rabon (Beregszászi) pehlvi repha, repia (ugyanaz), a szláv nyelvekben: rob (Dankovszky); továbbá gyökökben a latin rapio, rapina, áttétellel: privo, hellén arp-ax-w, arp-ag-h, franczia ravisser, dé-rober, német: raffen, rauben, persa rub-aden, arab rabaa, finn rappaan és riöven (rabolok), raadan és raatelen (ragadok).
Semmi értelme ezt is idegenből eredeztetni, kazár zsidóktól stb.
A rabbi azért jelent tiszteletre méltó férfiút a héberben, mert törvényt tudó, törvényt tanító ember.
Ez egy átvitt értelmezése a fentieknek.
Jó példa ilyen magyarból (ősnyelvből) átvett szó kapcsolt értelmezésére a román "cârpă" szó, ami románul rongyot jelent.
Ez a magyar kerpa (körfa) szó, ami a csángó asszonyok fején van. Erre szokták a fejkendőt fölrakni. (Duma-István András, Csángó mitológia)
A "magyar" nyelvészek és néprajzosok a román szóból vezetik le az eredetét.
Ugyan úgy fordítva ülnek a lovon, mint a "rabbizók".
Még egy román példa Varga Csabától:
A pitinog-chitonog szőlőültetéskor használt bot, melyből alul kiáll egy ág, hogy lábbal nyomva mélyíthessék a lyukat a venyige számára. Lükő Gábor az eszköz rajzát is közli. Nézzük, mi olvasható ki az alábbi háromszögből:
Az alsó sorból világos úgyan, hogy a pitinog = chitonog = bitonág, tehát egy szó ez, háromféle kiejtéssel, de mindhárom "elmosódottsága" miatt a jelentésről nehéz valamit is mondani; Lükő Gábornak sem sikerült. Ám ha a viszonyítás harmadik pontjául tesszük meg azt az eszközt, amelyet megneveztek e szóval, tökéletes bizonyossághoz jutunk. Mint ahogy a kétlábú szék eldől, de a háromlábú áll rendületlen: ez csakis magyar teremtette szó lehet. A rajz egyértelműsíti: a szóban két szó, a bot és az ág szerepel, mi több, a bot helyhatározóval: bot-on, és pontosan boton ág a tárgy is. Így jutunk billegő sejtéstől pontos, körkörös bizonyítékig. Felírhatjuk tehát:
a Csíki Székely Krónika által leírt események egy része egyedül(csak) a több, mint 150 évvel a krónika legelső ismert másolata után, a XIX. század második felében Törökországból hazahozott Tarih-i Üngürüszben található meg
Sándor Zsigmond székely nemes és néhány hozzáértőbb társa kompilálta latin alapszövegű hamisítvány, amelyet a Sándor család küldött el az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak. Azzal a céllal készült, hogy a Sándorok és az Aporok közötti régi birtokviszályt az Aporok javára döntse el, továbbá bizonyítékot szolgáltasson a leányági örökléshez, végső soron a Sándorok frissen összeállított családfájához.
...azért ezen "lehetne fimonítani :))))) - jól írtam !
Dacia Alpestris-ben(Havasalföldön) éltek 450-től 1100-as évekig- írja a Csiki-székely-krónika. A székelyek fogadják az érkező magyarokat és vérszerződést kötnek velük. Székelyföld területét hadizsákmányként kapják meg a magyaroktól. Kb. 100-150 év múlva veszik birtokba. Havasalföldön található az un. Csigla mezeje.
Kujak és zelegor ,Magyar Nemzet 2014.szept.13. 36.oldal
A László Gyula Egyesületben tartott egyik előadásában - mely a székelyek eredetével foglalozott - Bakay Kornél beszélt a Krónikáról, azt részben hiteles eredetűnek tartva.
Azt hiszem, ez a legfrissebb - bár rövidke - anyag a krónikáról:
Csíki Székely Krónika (1796)
Sándor Zsigmond székely nemes és néhány hozzáértőbb társa kompilálta latin alapszövegű hamisítvány, amelyet a Sándor család küldött el az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak. Azzal a céllal készült, hogy a Sándorok és az Aporok közötti régi birtokviszályt az Aporok javára döntse el, továbbá bizonyítékot szolgáltasson a leányági örökléshez, végső soron a Sándorok frissen összeállított családfájához. A 19. sz. húszas-harmincas éveiben tekintélyes és hiteles forrásnak tartották. Hatott Thaly Kálmán és Jókai írásaira, kivált az utóbbinak Bálványosvár (1883) c. regényére, Orbán Balázs és Ipolyi Arnold munkásságára, sőt Arany Jánosra is, aki az epikai hitel elméletét Dózsa Dánielnk a ~n alapuló eposzfeldolgozására építette. Hamisítvány voltát Szádeczky-Kardoss Lajos a 20. sz elején tisztázta. Az egykoron a történészek, néprajzosok, irodalmárok körében kavart vihar nem tudós körökben máig sem ült el. A ~ iránt való érdeklődést mi sem mutatja jobban, mint hogy a közelmúltban két kiadása is megjelent. Kiad.: Csíki Székely Krónika, Zágoni Aranka György jegyzeteivel, Székelyföld, 1999. szept.; Csíki Székely Krónika, kiad. György Attila Csíkszereda, 2000; Csíki Székely Krónika, Bp., 2002. Irod.: Szádeczky-Kardoss Lajos, A Csíki székely krónika, Bp., 1905; Uő, Még egyszer a Csíki székely krónikáról. Bp., 1911; Tompa József, Művészi archaizálás és nyelvemlék-hamisítás 1772 és 1783 közt, MTA I. OK, 1967; Pataki József, Legenda és valóság. A Csíki székely krónikáról, Korunk, 1970; Tompa József, A művészi archaizálás és a régi magyar nyelv, Bp., 1972.
Kiss Anna
Forrás: Lexikonszócikk, in Kőszeghy P. (főszerk.): Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. II. köt. Budapest, Balassi kiadó, 2004.
A primor csíkszentmihályi Sándor család szerint a Csíki Székely Krónika többé-kevésbé hiteles.
A család álláspontját a rendelkezésére álló családi dokumentumok, ereklyék (pl.áldozó pohár), hagyományok valamint a történészeti tanulmányok alapján alakította ki.
Hozzá legközelebbállónak Cs. Jósa János és Cs. Sándor László véleményét tartja, továbbá osztja György Attila azon nézetét, miszerint „a Csíki Székely Krónika a kollektív emlékezet, a sajátos nemzeti öntudat egyre halványuló lenyomatát őrzi.”
Kehely: az eredete nem tisztázott, viszont a hozzá fűződő történetet az általad említett cikk hűen tükrözi.
Utánanéztem a tanulmányoknak. Az elmúlt években két alkalommal adták ki a Csíki Székely Krónikát mellékelve néhány tanulmányt.
1. A Csíki Székely Krónika, Hargita Kiadóhivatal -Csíkszereda (2000)
Az ebben található tanulmányok:
-Szőcs István: Újból a Csíki Székely Krónikáról
-Szőcs János: A székely krónika, Sándor Zsigmond és más atyafiak
-Dr Szádeczky Lajos: A Csíki Székely Krónika
-Cs. Jósa János: A Csíki Székely Krónikáról
2.Csíki Székely Krónika, Magyar Ház -Budapest (2000)
-Szádeczky-féle
-Szőcs-féle tanulmány
Van egy Amerikában kiadott füzetke, melynek címe: Cs. Jósa János: Az élve eltemetett valóság, ill. Cs. Sándor László: Dr Szádeczky Lajos e.tanár az akadémia ülésén tudva mondott hazugságot (1976)
Hogy pontosan mikoriak a tanulmányok, nem tudom, de a Cs. Jósa-féle Szádeczky után íródott.
Hunvölgy, Svájcban : http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=71239 -Elképzelhető-e, hogy valóban a hunok leszármazottai lakják ezt a dél-svájci völgyet, Kiszely István professzor úr?
Kiszely István:– Két elgondolás van a völgy benépesülésére. Az egyik, amit az aniviádok maguk mondanak, hogy Attila hunjai amikor visszajöttek a catalaunumi csatából, akkor beszorultak ebbe a völgybe. Ott találtak maguknak bujdoklási lehetőséget. Összeházasodtak helyi hölgyekkel és ott ma a aniviádok az ő utódaik. Ez az egyik. A másik Vajai Szabolcs elgondolása, aki az aniviádok, valdamiék bejáratánál kalandozó magyar sírokat tárt fel. Ő felteszi a lehetőségét annak, hogy esetleg kalandozó magyarok telepedtek be, de ő is nyitva hagyja a hun származtatást. ... Összeszedtünk íráselemeket, fényképeztünk egy házat, amiben voltak rovás jellegű felírások, csodálatos ősi motívumvilág, életfa, mindaz, ami a magyar népművészetre, az ősi magyar kultúrára jellemző ... – Vajon miért maradtak ott ebben a völgyben Attila hunjai, ki ellen kellett menekülniük? – Attila a catalaunumi csata után, ugye ott nem ütközött meg Aeciussal, mondta neki Aecius, te is vesztenél húszezer embert, én is vesztenék húszezer embert, ne ütközzünk meg. --- A svájci "Hun völgy" : A Wallis tartományi Val d'Anniviers-i völgy / Kiszely István http://mek.oszk.hu/01500/01522/html/ Házaik építésmódja, szigetelése, fedőanyaga és zsindelyezése megegyezik a székelyekével. A házakra ráírják az építő nevét és az építés dátumát. "Glória Ámen" - olvashatjuk a házakon az eifischi völgyben, akár a székelyeknél: "Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre". Horváth Mihály volt az első, aki Vissoie községben a legrégibb anyakönyvet megtalálta. Ezek közül 50 olyan nevet talált, amely hasonló a magyarokéhoz. Ilyenek: Bartha, Bond (a Székely Krónikában férfinévként szerepel), Rua (Attila nagybátyjának a neve), Kálló (már a Székely Krónikában is szerepel), stb. ... Nyelvük az olasz, a régi hun, valamint a latin elemekkel vegyített nyelv, amely a francia nyelvből nem vezethető le. Az első szótagon van a hangsúly. Jellemző a székely-magyar nyelvre éppúgy, mint az eifisch-völgyire a kettős hangzó előszeretettel való használata, és a mássalhangzó helyettesítése magánhangzó által (pl. luo vagy lou ló helyett, idüo vagy ideő idő helyett, és bauta balta helyett, eüme, elme helyett). Előfordul a mássalhangzók kihagyása is: ement = elment; fement = felment. ... Nevük felsorolásánál elöl van a vezetéknév, utána a keresztnév, ahogy az a székelyeknél, a magyaroknál, a kínaiaknál és a japánoknál szokásos". ... 1985-ben jelent meg Bernard Savioz, Val d'Anniviers-i származású kutató munkája, Valasians descendents d'Attila címmel. A szerző, aki jelenleg a sioni Gravelone kórház gazdasági vezetője, gyermekkorában - a negyvenes évek elején - nomád pásztoréletet folytató nagybátyjától hallott először családja hun eredetéről. Nem kis részben ezért iratkozott be a Zürichi Egyetem Történettudományi Karára, hogy választ találjon ősi származásának kérdésére. Több évtizedes munkával, ismervén a szűk helyi ösvényeket, a temetőkertek sírkeresztjeit, az elhagyott tanyák mestergerendáinak faragásait és személyesen ismerve majdnem minden völgylakót, olyan adatokhoz jutott hozzá, amelyeket kívülálló aligha ismerhet meg. Könyve elején közli az e területről és népről szóló szinte teljes bibliográfiát, majd a franciák számára idegen szavakat gyűjti össze és próbálja elemezni. Egyedülálló értéke e kötetnek a Val d'Anniviers-i családjegyek ékjeleinek a magyar székely rovásírással való egybevetése. ...
Az érdeklődés felkeltése végett íme a krónika elejének korabeli magyar fordítása:
"A Székellyeknek eredete és a vitéz uraknak ’s Csik Gyergyo és Kászon szék főnépeinek viselt dolgaik 1533-ban jegyzette ki ’s hozta le Máttyás András, Csik széki nemes Székelyek Veress Deák, Győrffi Mátyás és István Gábor előtt. 1695-ben Martius 14-kén ujra leirták Veress Péter és Bors István Csik széki nemes személlyek Erdéllyben. Ennek mását leirta Farkas János Nepomuk világi pap 1796. melyből fordíttatott.
1-ső vers.
A Havasi Dacia Atilla birodalmának felfordulása után foglaltatott el a legvitézebb emberektől a’ Székellyektől; egy nemes nagy szívü és hadi mesterségben gyakorlott nemzettől; mely az idők viszontagsága miatt megapadott. Ezek az örökségeket és hivatalokat Tribusok szerint az Halom, Eurlik, Jenő, Megyes, Adorján és Abrám nemek, ’s ezeknek ágok szerint osztyák egymás között.
2-dik vers.
Azoktól a Pannoniában elébb béjött Magyaroktól származván és a havasos földet magok fegyverekkel nyervén ’s azt magok között Tribusok, Nemek és Ágok szerint felosztván, Árpád idejéig egy Rabanbán főigazgató vezér alatt valának, kit egyezett akaratból választottak.
3-dik vers.
A’ végre, hogy a’ külső nemzetek ellen hadi vezérek légyen, hogy a Schithák Nabou Fileimjétől az Anakhoharimtol megtalált szeretsendio kellyhe pohár által melly változtatva, de most is meg vagyon, egyházi és polgári törvényeket szolgáltassan ki, a’ közönség végezéseit kihirdesse, azoknak általhágóit megbüntesse ’s ezek az ő lakhellyében előtte ketté vágattassanak..."
A teljes szöveg pedig itt olvasható:http://clmc.topnet.ro/tortenelem/csikikronika.html
Senki sem hallott róla?
Ez az a Krónika, mely állítólag a 16. században készült korábbi források felhasználásával, és a székelység állítólagos történetét meséli el Attilától kezdve. Egytelen előfordulási helye a rabonbán tisztségnek, mely a székelyek élén álló vezér-bíró-főpap lett volna.
Csíki Székely Krónika. A tudományos közvélemény szerint hamisítvány, Rabonbánostól, áldozókupástól. Szádeczky Lajos szerint 1796-ban írta Sándor Zsigmond. De vajon így van-e? Kitaláció az egész, vagy Sándor valós történelmi forrásokat használt fel szerkesztésekor?
