A hőmérséklet mérése, és az arra hivatkozó adatok értéke azért szerintem nem a legbiztosabb védelem. Azt a negyven fokot hogy és hol mérted? Ennek is van szabványa (amit persze én nem ismerek), de a korrektul mért 40 fok feletti hőmérséklet Mo-on szerencsére nagyon ritkán fordul elő. Emlékeim szerint úgy húsz éve, egy ponton mérték ilyen abszolút rekordot. A peronoszpőra meg olvas újságot...
Fél hektár keskenysoros kékfrankosnál már nem mindegy, hogy gajra vágja ez a dög az egészet, vagy megöli a hőség! Permetezni meg csak pár nap múlva terveztem....
Szia! A szakirodalom azt írja, hogy ha a hőmérséklet 6 órán keresztül 30 °C vagy annál magasabb, akkor a szaporítóképletek (sporangiumok) elpusztulnak. Van mellette egy grafikon is: a szaporítóképletek élettartama 30 °C + 70% páratartalom esetén két napnál kevesebb lesz.
Üdv ! Érdeklődnék mekkora az a hőmérséklet, ahol a már kifejlett peró elpusztul levélen ?! Ma már mértem 40 C felett is, ez szerintem elég, de nem lelem a neten seholsenem a pontos számot . köszi....
Üdv, szét kéne szedni és megnézni a magját, hogy barnult-e az is... Gondban vagyok kicsit mert nem tipikus tünet annyira; napégés nem mert miért csak ez az egy bogyó; mechanikai sérülést is kizárnám az előző okán. Szóval sztem peronosz esélyes - és a későbbi fertőzés, amikor már egyedileg betegszenek meg a bogyók. A 2. kép nem ez, ott vmi történt a fürtrész kocsányával (bénulás, vagy egyszerűen lenyomta a tömött fürt) és ezért szárad a billing. (csilling)
Ja és a korábbi képed alapján is akartam írni, sztem ez nem Rizamat, nekem van és az tán nem ennyire elhegyesedő végű...
Én persze a nagyobb mennyiségű mészhez öntöttem a rézgálic oldatot, akkor azért
túrósodott, ez jó tanulópénz.Szép kék szőlőt akartam, és egyszerre adtam neki a zuhanyt és megfolyt, messziről szépen néz ki. Előtte a fürtök elől leszedtem a levele-
ket, tul nőtt /ott felejtett/ ágakat, hogy jobban érje a nap, ezt nálatok olvastam.
Nem kell azzal annyit vesződni! Áztatni se igazán, inkább keverni (pár perc az egész)! Mindig a "fehéret" öntsd a "kékhez"! Egy könyvből az ellenkezőjét olvastam ki annak idején, ráadásul még ki is hangsúlyozta, hogy azért kell így csinálni, mert így fog jól tapadni, de aztán egyszer megkérdeztem apámat, aki elmondta, hogy az ő apja éppen fordítva szokta (fehér a kékbe). Nosza, kipróbáltam. Az eredményt láthatod. Soha másképp nem csinálom! A tapadással kapcsolatban még annyit érdemes megjegyezni, hogy figyelj a levelet egyszerre érő mennyiségre. Ha sokat juttatsz ki, megfolyik, és akkor tényleg nem fog odatapadni, akárhogy is keverted. Inkább dolgozz gyorsan, egyszerre keveset juttatva a szőlőre (külön cseppek), aztán száradás után újabb gyors tempóval újabb mennyiség (a lényeg, hogy ne folyjon meg!)! A harisnya jó ötlet, utóbb már én is így csináltam. A több holdas gazdák sem a születésük előtt tanulták azt, amit most tudnak...
Hátbizony nem mindegy mit, mihez öntök.A párom szemcsés rézgálicot hagyott rám, vizbe áztattam /1 nap/oltott vizes mészhez öntöttem és lett belőle egy túros massza. Szürő, nylon harisnya, 2 órás keverem-kavarom, de szerintem jó lett a permetező nem dugult el. Végre olyan szép, égszinkék lett a szőlő, mint amilyent az elődöktől láttam. A boltitól semmi szine nem volt /biztos nem ez a fontos/, az arányt
pontosan betartottam, több órás volt az elkészítés, de megcsináltam. Sajnos a tapadással van baj mit kellet volna másképp csinálni? A több holdas szőlősgazdák biztos mosolyognak rajtam, de minden kezdet nehéz.
Oltott meszet? Tüzépek, falusi építőanyagkereskedések. Egyébként mészhidrátból is lehet készíteni, de úgy még nem próbáltam, lehet, hogy nem tapad annyira. Ez a kockacukor-dolog nyilván csak babona... Ugyan már! ;-) Íme (nem kell megrémülni, természetesen nem így néz ki az egész állomány, kiragadott példáról van szó)! Minden esőnek ellenáll!!! :-)
Hát, rézgálicot még talán tudnék szerezni, de hol kapok manapság oltott meszet? A tapadásra meg van egy régi trükk: egy kockacukor/permetezőkanna, és minden felragad.... (Lehet, hogy csak babona, de olyan jól esik ilyen ceremoniális tradíciókat betartani, a szomszédok pl. nem ismerik ezt a módszert, azt mondtam nekik, hogy én már korán cukrozom a mustot... néztek is rám szánakozva...)
Épp ez a bajom... Nagyapám még, mint "földműves" foglalkozott a szőlővel, Apám szabadúszóként dolgozott, és sok ideje maradt rá, én pedig... "rabszolgaként" dolgozom egy multinak, és alig van szabadidőm... Szívesebben lennék "földműves" Bár manapság lehet hogy az sem :(
Nincs azon, mit kísérletezni! Összekevered, aztán annyi! Mehet a szőlőre! ;-) Egyetlen dolgot nem érdemes eltéveszteni, hogy melyik oldatot melyikbe öntöd (lásd: imént írt tapadási "hajlam").
Rendszeresen vesződöm a "kékkűvel", szívesen dolgozom vele. Van rézoxiklorid és bordói por is, mégse nagyon használom. Előbb nyúlok a gálic felé. Valahogy látványosabb az eredmény... ;-) A 44 mm-es zivatar (és az előtte és utána következő esők hada) meg se kottyant neki, még mindig úgy van, ahogy volt közvetlenül a permetezés után! Nem tudom, hogy a gyári bordói lé vagy a rézoxiklorid hogy bírta volna ugyanezt...
>>> saját készítésű rézgálic+mész permettel, Én is a jó öreg bordói levet használom, de nem kísérleteznék saját keveréssel. Kénnel kiegészített készrekevert termék kapható, csak higítani kell, és viszonylag olcsó is. Gombák ellen univerzális. (Sajnos két tőkém is valószínűleg orbánctól haldoklik, pedig állítólag a réz az ellen is hatásos.)
Áltam ott, és azon gondolkoztam Érték van a birtokodban! Én nem gondolkoznék! Főleg, hogy ilyen erős szállal kötnek az emlékek! (Persze lehetnek egyéb befolyásoló tényezők is... :-( )
Zalancelot: Gyönyörű a szőlő, gratulálok! Legalább ugyanilyen jó termést és bort kívánok!
ha nem akarsz a "kékküvel" vesződni akkor vegyél kész bordoi levet permetezéshez. esetleg használj rézoxikloridot a bordoi lé helyett. kevésbé macerás, az eredmény nem marad el.
a permetezésbe meg belejössz, mint kiskutya az ugatásba. :)))
Biziony-bizony, a saját verejtékeddel öntözött szőlőből sokkal finomabb bor erjed, mint amit venni tudsz!
Remélhetően kitör a kánikula, megindulhat a szőlők érése, legalábbis a koraiaké. Talán enyhül a fertőzések nyomása is, amivel eddig biírkóztunk. Eddig még nyerésre állok, talán az időjárás sem szól bele durvábban mint eddig, hiszen 2 kisebb jéggel megúsztuk, ami az idén szerncsének mondható!
OFF (vagy talán mégsem): Tegnap lementem az Apám pincéjébe. Megcsapták az orromat AZOK az illatok, és száz, meg száz emlékkép suhant át az agyamban... Boldog gyerekkor, szüret, must :D, murci, kén, lopótök... Áltam ott, és azon gondolkoztam, van-e jogom ezt az örökséget eltékozolni! Sosem érdekelt a borászat, de most úgy érzem, válaszút előtt állok. Mindenem megvan hozzá. 50-60 tőke szőlő, hordók, prés, daráló... Emlékszem, gyerekkoromban a szüleimnek szürettől-szüretig kitartott a finom hazai... amit más szájízzel fogyaszt az ember. Bocsi az OFF-ért!
Jogos, egyetértek. No meg szerencsére (bár inkább sajnos) a körülöttem levő kertekben egyre kevesebb a szőlő/gyümölcs; helyüket a gombamód szaporodó házak, jobb esetben a díszkertek veszik át, így elvétve akad fertőzésre alkalmas növényzet. Ráadásul nálam sincs az a tipikus állományklíma, 2-3 soronként megszakítva egy egy gyümölcstaggal.