Végigolvastam mégegyszer a 31-est, de azt nem találtam általam leírva, hogy az állami áremelés az ami kell. A gyógyszer áfa rendezést nem áremelés, hanem adózási kérdés. A következő mondatban levő áremelés már általánosan értendő (gázáras mondathoz).
A kora-görög - alsó sp-p pálya hepehupáinak veszélyére hajaz Bokros "Csomagoló" Lajos friss beszólása is:
"A magyar államháztartásnak reformra lenne szüksége, amelynek a munkaerő versenyképességének javítását kellene szolgálnia - mondta Bokros Lajos egy szerdai konferencián. Bokros szerint a büdzsé hiányát nem a bevételek emelésével, hanem a kiadások lefaragásával kellene csökkenteni. A volt pénzügyminiszter szerint elhibázott lépés a minimálbér további növelése."
Még egyszer visszatérve a kormányzati áremelésekre: én sem tartom jó ötletnek, viszont része a reálkovergás pályát kialakító tényezőknek.
Ha összeolvasod a 41-et és a 44-et azt az ellentmondást láthatod, hogy a 41-ben tagadod a (kormányzati)áremelkedés szükségességét, a 44-ben pedig a reálfelértékelődés, mint a reálkonvergencia szükségszerű velejárója egyik hatásának előidéző okát (magasabb infla) ismered el.
Mindez nem mond ellen annak, sőt alátámasztja azt amit írtam, hogy a nemzetgazdaságok felzárkózását alapvetően a gazdaságpolitika és az országspecifikus tényezők befolyásolják. A gazdaságpolitikát pedig részben a fiskális politika.
szkd-nak: ha megnézzük négy , már korábban a konvergációs pályára lépett ország (ír, spanyol, portugál, görög) példáját, akkor abból az derül ki, hogy az írek fejlődtek a legtöbbet, mert ők a beruházásokat a gép-, berendezés, technológiafejlesztésekre koncentrálták, míg a spanyolok, portugálok kevésbé fejlődtek az építőipari és infrastruktúrális orientáltságú fejleszteésekkel. a leggyengébben a görögök muzsikáltak, akik protekcionista intézkedésekkel, a kvt támogatások és a kormányzati megrendelések odaitélésének "csatornázását" tették, főleg a 80-as években.
Mi most a korai-görög, alsó spanyol-portugál pályára ráállónak tűnünk, aminek meglesz valszeg a böjtje, de még mindig jobb akkor az infrastruktúrát (metró) fejleszteni, mint ilyen-olyan ártámogatási rendszereket fenntartani.
Nem azt mondtam (legalábbis nem azt gondoltam), hogy teljeskörű és rendszerszerű kényszer lenne az inflációkövető kiadástervezésre, hanem azt, hogy politikai kényszer van rá: ha deklarálom, hogy az infláció mondjuk nyolc százalék lesz (ami megint nem azt jelenti, hogy ekkora inflációt fogok "előidézni", hanem azt, hogy úgy vélem, hogy ennyi lesz), akkor lényegében kb. 2%-kal meg kellene emelnem mindazon költségvetési kiadások összegét, amelyekre nézve a költségvetéstervezet tárgyalásqakor azt mondtam, hogy ennyivel és ennyivel emelkedik majd reálértékben.
A kétszázalékos infláció-emelkedés az egyes ember szintjén szubjektíve nemigen érzékelhető (úgyis mindenki azt hiszi/véli érzékelni, hogy a kormány hazudik, és az infláció legalább a kétszerese a "bevallottnak"), viszont a kormánynak az év végére jelentős summa jöhet össze belőle, amelynek egy részét "visszaosztja" hangulatjavító intézkedésekkel ("ingyen fürdősapka minden nagymamának"), másik részét viszont, hogyismondjamcsak...
Ehhez képest az az álláspont, hogy "másfél százalékos reálbér-növekedéssel számoltunk, de a két százalékkal magasabb infláció miatt most úgy látjuk, hogy inkább fél százalék reálbércsökkenés lesz, valahogy nehezebben "kommunikálható".
nem. van egy hosszutavu felzarkozas, 'realkonvergencia', ami vegulis a piacgazdasagnak koszonheto. mivel ez utobbi hatekonyabb mint a szocializmus. (a felzarkozas egy feltetele a nem nagyon elcseszett gazdasagpolitika.)
az ilyen realkonvergencia realfelertekelodessel jar - ezt hivjak balassa-samuelson hatasnak. ez vagy magasabb inflacio vagy erosebb arfolyam vagy a ketto valamely kombinacioja mellett valosul meg.
de ez nem jelenti azt hogy ezért a kormanynak, vagy barki masnak, es most, arakat kell emelnie.
ez inkabb egy hosszabb folyamat. es mar most is lahtato. pl a szolgaltatasok altalaban nagyobb inflaciojaban, stb.
Szerintem nem feltétlenül kellene a kiadásoknak követnie a tervezett inflációt.
Az egyik legrosszabb tervezési mód az államigazgatásban, hogy az aktuális vagy előirányzott idei költségekhez hozzáadják a tervezett inflációt és az lesz a jövő évi elkölthető keret.
Míg a versenyszférában már ismert, az államigazgatásban is be kéne vezetni, hogy az infláció egy részét ki kell gazdálkodniuk a minisztériumoknak. Pld. leépítésel, kiadáscsökkentéssel, üdülőbezárással, mobiltelefon-visszavéttel, stb.
Az infláció alultervezés ellen sokat kampányolt anno az Mszp, még akkor is amikor a most regnáló min. elnök volt ennek elsődleges alkalmazója pénzügyminiszterként. A szocialisták akkori érve az volt, hoyg rejtett tartalékok maradnak az államháztartásban amiről a kormány szabadon dönthet. Érdekes, ez az érv most nemigen hangzik el. Vagy azért mert ők sem tudják, hogy mennyi lesz az infláció vagy azért mert ők is a jól bevált módszerekhez nyúlnak.
Ez abban az esetben igaz, ha külön tudod választani a piaci indíttatású árkonvergencia hatásait a reáltól. Én úgy tudom, hogy a nemzetgazdaságok felzárkózását alapvetően a gazdaságpolitika és az országspecifikus tényezők befolyásolják.
Az áremelés is elkerülhetetlen a magyar és az EU árszinvonal konvergenciája miatt.
nem a csik huzza a repulot. az eu es a hazai arszinvonal konvergenciaja piaci indittatasu es hosszutavu folyamat. a realkonvergencia miatt van es nem jelent kormanyzati kenyszert kozponti aremelesekre.
Hát ha tényleg ezt mondta, akkor már meg is van a 2004-es közgazdasági Nobel-díj várományos. Szerencsére az infláció még nem lépett be egyetlen polgári körbe sem, nem is fityisz tag, vagyis rá nem vonatkozik még a polgári demokratikus centralista parancsértettem. Tehát "csak úgy" nem emelhetik meg.
Maga az emelés szöges ellentéte a fityisz által a kormányon képviselt inflaleszorító gazdpollal, ellentétes az MNB célkitűzéseivel és ellentétes az EU és főleg az EMU csatlakozás kritériumrendszerével. Ellentétes továbbá a gazdasági növekedés ösztönzésére alkalmas környezettel is. Amivel nem ellentétes, az a felelőtlen polgári demagógia.
Ma reggel mondta Varga a napkeltében, hogy a 400 mrd jelentős részeabból származna, hogy a tervezett inflációt a megszavazandó költségvetésben 6,8%-ról megemelik az általuk gondolt kb. 8%-ra.
És csak nézett a sok jogász/közgazdász kérdező (Kocsi Ilona is), de nem vetették fel, hogy ha a tervezett inflációt a költségvetés megszavazásakor megemelik, akkor azzal együtt meg kell emelni az infláció arányában növekedő kifizetéseket meg a különféle indexeket is.
Úgyhogy plusz pénz csak alultervezett inflációból származhat, méghozzá úgy, hogy év közben a gazdaság meg főleg a lakosság kinyögi ennek a terheit (miközben az állami finanszírozás persze nem növekszik), és ezt a különbözetet lehet elkölteni.
A végéről kezdeném: ha a metróépítés nem hoz bővülést, gazdasági növekedést, akkor javaslom a lakástámogatások visszafogását és az abból megtakarítható kiadások átcsoportosítását pl. jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra.
De leginkább a "költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai" fantázianevű tételben néznék körül. Ez idén a tavalyi évhez képest 18%-kal, 02-ben 25%-kal, 01-ben 18%-kal, 00-ben 31%-kal nőtt. Nagyságrendileg pedig idén az összkiadás 35%-át(!!!) teszi ki, míg 2000-ben csak a 25%-át.
A gyógyszergyártás nagyban hajaz mondjuk a kenyér vagy az autógyártásra. A tulajdonos profitot akar belőle kitermelni, nem pedig veszteséget. feltételezem, hogy az ócsított gyógyszerek gyártása éppenhogy nyereséges a gyártóknak az ártámogatás figyelembevételével. Ha az előállítási fix költségek (energia)emelkednek, akkor sanszos, hogy vagy átmennek veszteségbe a terméken, vagy sírnak áremelésért. Általában az utóbbit választják. Ugyanakkor valószínűleg más, nyereségesebb terméken nyert haszonból tudnák még magukat kompenzálni.
Ez azért nem úgy megyen. Mostanság nyilatkozta valamelyik főokos, hogy 170 millirádot hagyunk ott évente a ptikákban. Tételezzük fel, hogy a fogyasztás nem nő jövőre (ami persze nem igaz), így kb. 8,5 mrd Ft többletbevétele lesz az államnak az 5% áfából. Ez bakfity a teljes költségvetéshez képest, ennél több megy el pld. a Miniszterelnöki hivatal fenntartására, új autókra, mobiltelefonokra, tehát a non-produktív államigazgatásba.
Az áremelés egy része azonban elmegy gyógyszerár-támogatásra, még akkor is, ha az nem kimondottan az áfa miatt megemelt összeget támogatja. De már tudjuk, hogy jövőre a 600 Ft alatti gyógyszerek ára ismételten emelkedni fog mert szegény magyar (?) gyártóknak nem éri meg (?) gyártani. Ez röhej. Tehát arról van szó nagyon demagóg módon, csak hogy mindenki értse, hogy a gyártók részvényeseinek nyereségéhez járulunk hozzá "önzetlenül"...
No mindegy, ne ragadjunk le a gyógyszereknél.
Én a nyögdíjaknál maradnék: szerintem a nyugdíjemelés elvileg jó dolog, jó dolog a pedagógusok, orvosok bérét is emelni, de sajnos ezekből nem lesz -ha csak nem a csúnya keresletnövelte húzóerő miatt- gazdasági növekedés. A 13 havi nyugdíj pedig arra kevés amire hivatott volna szolgálni. Ezt meg lehetne tenni -ahogy egyetértettünk- rászorultsági alapon.
Hogy a 4-es metró szükségességéről nem fogunk megegyezni, nem baj. Szerinted kell, szerintem pedig gazdaságélénkítésbe kellene fektetni. A 4-es metró nem hoz bővülést.
Egyik lehetőség az, hogy ráteszik az áfát és az adótartalom a kvt-be kerül a végén, amit újra szét tudnak osztani. A másik lehetőség, hogy nincs áfa, amit szankcionál az Eu és ha fizetnünk kell az nettó kifizetés a kvt-ből, vagyis kevesebb marad a szétosztásra. Melyik jobb?
A 4-es metrónak sokkal inkább a nem elkezdése volt politikai szavazatvásárló lépés 98-ban, mint a mostani megépítése. míg nem épül meg a 4-es, addig nincs 5-ös és 6-os sem. Nem a számozás miatt, hanem azért mert egyszerre csak egy metrófinanszírozást bír el a kvt, ha egyáltalán.
Egyik lehetőség az, hogy ráteszik az áfát és az adótartalom a kvt-be kerül a végén, amit újra szét tudnak osztani. A másik lehetőség, hogy nincs áfa, amit szankcionál az Eu és ha fizetnünk kell az nettó kifizetés a kvt-ből, vagy kevesebb marad a szétosztásra. Melyik jobb?
A 4-es metrónak sokkal inkább a nem elkezdése volt politikai szavazatvásárló lépés 98-ban, mint a mostani megépítése. míg nem épül meg a 4-es, addig nincs 5-ös és 6-os sem. Nem a számozás miatt, hanem azért mert egyszerre csak egy metrófinanszírozást bír el a kvt, ha egyáltalán.
Igen, ezzel az "EU miatt kell" jelszóval próbálják lenyomni az emberek torkán az ÁFA-emelést, de persze ez nem (sem) igaz. Több országban nincs vagy nagyon kedvezményes az ÁFA, még akkor is ha az EU szankcionálja az illető országokat.
Én hajlandó vagyok többet fizetni a gyógyszerért, gázért, villanyért, de akkor ismerjék el az adórendszerben, hogy magamon kívül még 4 embert tartok el jövedelmemből. Akkor talán nem kellene azon gondolkoznom, hogy tényleg érdemesebb lenne-e minimálbérből élni és vállalkozóként mindenről számlát kérni...
Szerintem is szükség van a 4-es metróra, sőt kellene egy 5-ös és 6-os is, de nem most és nem ennyiért. A 4-es metró egy politikai presztízsberuházás, 2006-os szavazatvásárlás.
Gyógyszer áfa az EU miatt kell, ha jól tudom. Az áremelés is elkerülhetetlen a magyar és az EU árszinvonal konvergenciája miatt.
A rászorultsági alapon való megközelítéssel egyetértek, illetve bizonyos nyugdíjhatár felett maximalizálnám az egyszeri plusz összegét.
A 4-es metróra szerintem szükség van, kérdés a finanszírozás időzítése, illetve esetleges EU források minél jelentősebb bevonási lehetősége.
Sajna a 13. havi nyögdíj nem elég arra amit írsz.
Imho a gyógyszerárakat egyáltalán nem kellene emelni, áfát sem kellene rá tenni, de ezek a marhák ragaszkodnak hozzá.
A gázárat és a megnövekedett árakat rászorultásgi alapon kellene kezelni nem pedig "adjunk minden választónknak plussznyugdíjat" alapon.
Következő ötletem:
4-es metró. Szerintem ilyen gazdaság mellett felesleges Budapestre ennyit áldozni.
Tényleg dilettáns vagyok.(((
A GDP hülyeség volt. Bocs,de közben dolgozom is, így nem tudok mindig figyelni.((
"Valahol. Vagy nézed az egész rendszert."
Ebben viszont nem tudok egyetérteni. Varga a kiadási oldalon akar átcsoportosítani, és a bevételi oldalon csökkenteni. Ez azért matematikai nonszensz.
"Az átcsoportosítás nem ezt jelenti. Vagy a bevételi oldalon csoortosítok át, vagy a kiadásin. "
Valahol. Vagy nézed az egész rendszert.
"Ha csökkentem a bevételeket, de változatlan a hiány, akkor nominálisan teljesítettem, de a GDP-hez viszonyítva növeltem. Ezt egy dilettáns mondta."
Ezt tényleg egy dilettáns mondta.
Ha csökkentettem a bevételeket és változatlan a hiány nominálisan, akkor ugye csökkentettem a kiadásokat is, a hiány összegszerűen változatlan.
A változatlan hiány az magasabb lesz a költségvetés főösszegéhez viszonyítva, de nem a GDP-hez viszonyítva!!!! A GDP-hez viszonyítva teljesen változatlan, mivel az alacsonyabb jövedelem elvonás nem csökkenti a GDP-t ceteris paribus. Ugyan akkora tervezett GDP-hez viszonyítok ugyan akkora összegű deficitet.
A 13. havi nyugdíjat nem tartom feleslegesnek. Gyógyszerár rendezés, fűtésszámla, kenyérár emelkedés. Van mire költeniük a nyugdíjasoknak.
A többivel egyetértek.
Az átcsoportosítás nem ezt jelenti. Vagy a bevételi oldalon csoortosítok át, vagy a kiadásin.
Ha csökkentem a bevételeket, de változatlan a hiány, akkor nominálisan teljesítettem, de a GDP-hez viszonyítva növeltem. Ezt egy dilettáns mondta.
Pld. a feleslegesen beígért 13. havi nyugdíjból.
A másik forrás lehet a közszféra nagyobb karcsúsítása. A felét ki kellene rúgni annak a társaságnak akit a 2002-es választás után felvettek a szocik.
Harmadik javaslatom: a miniszterek fizetését visszavinni a 2002-es szintre
