Sajnos továbbra is csak egyetlenegy napfogyatkozásod van, a többi mind egytől-egyig kihull a rostán ilyen vagy olyan okból, de ezt már valaha megbeszéltük. Szóval minden hajszálra szüksége lenne az elméletednek
Már csak azért is érdekes lenne valami nyomra bukkanni, mert az első történelmileg is alátámasztható kopt pápa az Demetrios, az előtte levők Szent Márktól kezdődően legfeljebb mitológiai alakok. Ha igaz a mitológia, akkor Demetrios már a 12. pápa volt, ami nem túl biztos kronológiai alap az előző 11 pápára nézve.
Demetriosról is Julianus Africanus tesz említést, ettől ő már történelmi személy.
FORISEK PÉTER CENSORINUS ÉS MŰVE A DE DIE NATALI (PhD értekezés)
"Augustus Kr. e. 30. augusztus 1-én foglalja Alexandriát, Egyiptom fővárosát, augusztus 10-én szervezi meg Aegyptus provinciát, így Augustus egyiptomi
időszámításának, az úgynevezett alexandriai érának a kezdete Kr. e. 30. augusztusa.*
Augustus az alexandriai-érával együtt bevezette a iulianus évet is, elrendelte ugyanis hogy minden negyedik évben öt epagomena nap helyett hatot csatoljanak az évhez, így megszüntette a Szóthisz-periódust**"
ha jól tudom, te tagadod, hogy Augustus bármit is megreformált volna
"......E napóra kapcsán ideje egy régi közhiedelemtõl is megszabadulnunk, amely Ambrosius Theodosius Macrobius Saturnalia [I.14.13–14] könyve nyomán terjedt el; A sok száz évvel Augustus után élõ szerzõ szerint a „papok” annak ellenére elrontották a négyéves szöktetési szabályt, hogy az nyilvánosan ki lett hirdetve a Birodalom teljes területén, érctáblákon örökítve meg.
Szerinte „a hiba 36 éven át megmaradt:ezekhez az évekhez 12 napot toldottak a 9 helyett. De ezt a tévedést kiigazította késõbb Augustus császár, aki elrendelte, hogy a következõ 12 évben egyetlen napot sem iktassanak be, hogy a három nap, amelyek a papok elhamarkodott döntésébõl kifolyólag felszaporodtak a következõ 12 évben beiktatás híján, elnyelõdjenek.”
A magát roppant mûvelt pogánynak tettetõ Macrobius egy banánhéjon elcsúszott. Megfeledkezett arról, hogy az egyiptomi papok által nagyon jól ismert ünnepi naptárt, más néven a julián naptárt i. e. 30-ban az actiumi csata után Egyiptomban is bevezették. Ott pedig nem lett volna semmi esélye a háromévenkénti szöktetésnek. (Szerintem Rómában sem volt, hiszen Caesar „szakértõjét” M. Flaviust nem gyilkolták
meg március idusán.)..........."
FORRADALOM A KRONOLÓGIÁBAN, A 200 ÉVES IDŐCSÚSZÁS 18. oldal
Engem az érdekelne, mire alapozató, hogy Augustus bármit is megreformált vagy bevezetett vagy akármit csinált a naptárral Egyiptomban. Ha már ugye benne van a szövegben, csak van rá forrás
.....a III. Ptolemaiosz idején, i. e. 238-ban kiadott kanópuszi dekrétumban elrendelték, hogy négyévente iktassanak be egy hatodik napot az év végén lévő öt epagomenális nap közé. A reform az egyiptomi papok részéről ellenállásba ütközött, emiatt csak i. e. 25-ben vált véglegessé, amikor Augustus császár megreformálta az egyiptomi naptárat, hogy végérvényesen szinkronban legyen a julián naptárral.
Ezzel a wiki szócikkel kapcsolatban lenne egy kérdésem, mint a téma szakértőjétől: lehet valamit tudni arról, milyen forrás említ egyiptomi naptárreformot Augustus császár idején, avagy bármiféle szinkronizálást a julián naptárral?
Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24 ére esik. Ennek oka azonban a csillagászati időszámítás és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok, vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni” – mondta el Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
a niceai zsinatot meg kár belekeverned, de ha akarod, így is elmagyarázom:
Gergely pápa nem egész 4 óra eltéréssel ugyanazt az állapotot állította viszza, ami volt 325-ben.
Nyilván azért, mert ő úgy számította, ekkor volt a niceai zsinat.
325-ben pedig visszaszámolva nem március 21 volt a tavaszpont, hanem március 20., a domináns tavaszpont úgyszintén.
Ne terelj hát, hogy nem sikerült nekik amit akartak, hiszen csupán alig 4 óra eltéréssel lőtték be azt a helyzetet, ahova a niceai zsinatot számították. A 4 óra sem rajtuk múlt, hanem mert egyszerűen olyan korban éltek, és olyan évben korrigáltak, amely időszakban bármilyen egész számú napokkal való korrekciónak ennyi lett volna a maradéka.
