Kína hamarosan megelőzi az USA-t a technológiában:
Peking megcsinálta magának
A kínai kormány a világ harmadik legnagyobb, egységes műholdflottájának a tulajdonosa. Peking minden tiltó és szankciós rendelkezés ellenére fejlesztette odáig a technológiáját, hogy immár 369 műholdat keringtet a saját céljai elérése érdekében – nem kell feltétlenül rögtön rosszra gondolni, a világ legprecízebb GPS-rendszerét például Kína üzemelteti, ennek pedig nemcsak a hadsereg veszi igen nagy hasznát, hanem a békés polgárok is.
A magzati szarvasmarha-szérum (FBS) a szarvasmarhamagzat véréből származik a vágóhídon zárt gyűjtőrendszeren keresztül.A magzati szarvasmarha-szérum a legszélesebb körben használt szérum-kiegészítő az eukarióta sejtek in vitro sejttenyésztéséhez.Ez annak köszönhető, hogy nagyon alacsony az antitestszintje, és több növekedési faktort tartalmaz, ami sokoldalúságot tesz lehetővé számos különböző sejttenyésztési alkalmazásban.A globuláris fehérje, a szarvasmarha-szérumalbumin (BSA), a magzati szarvasmarha-szérum fő összetevője.A magzati szarvasmarha-szérumban található fehérjék gazdag választéka a tenyésztett sejteket olyan tápközegben tartja, amelyben túlélhetnek, növekedhetnek és osztódhatnak.Mivel biológiai termékről van szó, az FBS nem teljesen meghatározott tápközeg-komponens, és mint ilyen, a tételek összetétele változó.Ennek eredményeként és az esetleges ágensek átvitelének lehetőségének minimalizálása érdekében szérummentes és kémiailag meghatározott tápközeget (CDM) fejlesztettek ki.A szérummentes tápközeg hatékonysága azonban korlátozott, mivel sok sejtvonalnak még mindig szérumra van szüksége a növekedéshez, és sok szérummentes táptalaj csak szűken meghatározott sejttípusok növekedését tudja támogatni.
A burgonyát az elején dísznövényként alkalmazták, merthogy a BOGYÓ termése viszont valóban mérgező.
Csakhogy nem a termését kell fogyasztani, hanem a GUMÓJÁT, ami egy módosult gyökér: valójában energiatároló a növény számára, mivel tele van keményítővel.
Úgy tudom a fbs-el van probléma, az valami hormon vagy nem tudom mi, de a nélkül nem keletkezik, nem osztódnak a sejtek, de azt valamilyen embriókból szeparálják,meglehetősen drága. talán majd ha klónott baktériumok csinálják?
Elfogadható kompromisszum lehet talán ami szójából és valami borsóból kivont proteinból készül, cékla látől vörös és hő hatására rostos, hasonlóan néz ki mint egy darab hús.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem ezért egyenesen 2023 legnagyobb technológiai kudarcai közé sorolta a laboratóriumban kitenyésztett húst: „az Upside rengeteg munkaerőt, műanyagot és energiát használt elenyésző mennyiségű hús előállításához” – hangzik a verdikt. A cég termékeiből néhány falatka 45 dollárba (16 ezer forintba) kerül egy Michelin-csillagos San Franciscó-i étteremben; ami nem csoda, hiszen egyetlen kiló műhúshoz akár 600 liter tápközegre is szükség lehet, egy liter tápközeg pedig egybehangzó állítások szerint belekerülhet 400 dollárba. Mindenesetre február elsejei szállítással pillanatnyilag fél liter, sejttenyésztésre alkalmas amerikai FBS 670 ezer forintért kapható.
Tárolni ezeket mínusz 20 fokon kell – és akkor el is jutottunk az energiaigényhez.
Egy tavalyi kutatás szerint a méregdrágán létrehozott álhús akár huszonötször rosszabb a környezetnek, mint egy szimpla marha. A jelenleg alkalmazott tisztítási folyamatok (az endotoxinok kivonása és hasonló fortélyok) ugyanis olyannyira energia- és erőforrás-intenzívek, hogy egyetlen kiló műhús 246–1508 kiló szén-dioxid kibocsátásával jár. A bűnös szarvasmarha esetében ez a mennyiség 99,48 kiló. Utóbbi ráadásul tájképgondozási funkciókat is elláthat biofűnyíróként és trágyagyárként, ellentétben szintetikus megfelelőjével.
Persze simán lehet, hogy a tudomány öles léptekkel haladni fog előre, a tisztítási folyamatokon lazítanak, a sejtek növekedését fincsi adalékanyagokkal felturbózzák és ezáltal az előállítási költségeket csökkentik (ami már a borsófehérje alapú, jóval egyszerűbben összerakható húspótléknál se jött be, de egy vérbeli momentumos a kordonbontást se adja fel egykönnyen csak azért, mert első, második és harmadik blikkre teljesen kontraproduktívnak tűnik).
Igen ám, de a műfenyő is kapható ma már olcsón, egyenesen Kínából, mégis egyre több fogy a természetesből is.
Azaz szuper a mesterséges alternatíva – arra, hogy azt IS vegye valaki a nem mesterséges variáns mellett.
Szóval a MŰHÚS már ÁLLATETIKAILAG is problémás , hiszen VEMHES teheneket ölnek le azért, hogy kinyerjék belőlük a MAGZATI anyagokat.
Ehhez képest a szarvasmarhatenyésztésben NEM ölnek vemhes tehenet, a legtöbb húst a fiatal bikák adják, mivel nem kell tucatszám HÍM tenyészállat, elég ha 30-40 üszőként, tehenenként van egy.
Egy magyar szürkemarha legalább 500 kiló húst ad. ( bika 700-900 kiló, tehén 550-600 kiló) . Ráadásul még a csontot is fel lehet használni ENYV készítéséhez. ( GLUTINEnyv).
A MARHABŐR pedig az egyik legtartósabb és legtermészetesebb ruházati kellék.
.."
Amikor a szarvasmarhák CO2 kibocsátásáról hablatyolnak, akkor bizony az ENYV és a BŐR felhasználását is bele kell venni oda, amikor mindezeket MÁS MESTERSÉGES dolgokkal akarják kiváltani.
Ehhez képest ugye a SZARVASMARHA kint legelészik a természetben, ahol max 2-3 ember vigyáz rájuk, vagy éppen fönn az ALPESI legelőkön, igazi valódi TERMÉSZETES tápanyagokon nevelve, igazi NAPFÉNYEN erősítve, SEMMI MŰANYAGG, semmiféle SERTÉSZSELATIN meg egyéb petricsésze böszmeségek...
Aztán TEJET ad, vagy éppen vágáséretten HÚST.
Egy magyar szürkemarha legalább 500 kiló húst ad. ( bika 700-900 kiló, tehén 550-600 kiló) . Ráadásul még a csontot is fel lehet használni ENYV készítéséhez. ( GLUTINEnyv).
A MARHABŐR pedig az egyik legtartósabb és legtermészetesebb ruházati kellék.
Mennyi teljesen abszurd anyag szükséges ugyanennyi tömegű MŰHÚS előállításához ??
".Persze "takarmány" az kell a műhúshoz is, az is biztos...."
MEG VEMHES SZARVASMARHA is kell hozzá. Nem csak 1 !!!!
„A műhús egyszerre biztosíthat élelmiszerbiztonságot, fenntarthatóságot és adhat lökést az etikus állattartásnak” – fejtegeti a Momentum örök reménysége.
Mármost lássuk, hogyan is fest ez a gyakorlatban. Miként vált eddig fenntarthatóbbá a világ az első generációs húshelyettesítő innovációk (jellemzően növényi alapú húsutánzatok) révén, és melyek a kilátások.
Aktuálisan az egyik online élelmiszer-áruházban 230 gramm fagyasztott vegán hamburgerpogácsa például 3599 forint, kilója közel 16 ezer.
Úgy, hogy első számú összetevője a víz; azt követi 16 százaléknyi borsófehérje, némi repce- és kókuszolaj, valamint rizsfehérje, továbbá 13 egyéb adalékanyag, a gránátalma-kivonattól a kukoricaeceten át a metilcellulózig.
Egyenesen az USA-ból érkezett a boltba ez az ínyencség az igazán fenntarthatóságpárti fogyasztók kedvéért – persze lehet erre azt mondani, hogy tessék, pont ezért kéne a Kárpát-medencében is felpörgetni a gyártást, csakhogy gyanús, hogy a kókuszolaj például nehezen sarjadna ki az Alföldön.
Ugyanezen áruházban 250 gramm tényleges magyar húspogácsa, egyetlen összetevőként 100 százalék Angus marhahúsból, legeltetéses állattartásból 2481 forint, kilónként 9800. Az előállító cég képviselője kifejti: igyekeznek a fenntarthatóság jegyében külső felektől függetlenül működni, saját maguknak termesztve például a lucernát és a régión belül oldva meg az értékesítést.
Kérdés, mennyire kivitelezhető az ilyesmi a műhús esetében. Megtermeli a gazda a répát és a gránátalmát, amelyekből port, illetve kivonatot készít, betakarítja a rizst és a borsót, majd kinyeri belőlük a fehérjét,
szüretel a maltodextrinfáról egy kis maltodextrint,
aztán jól összevegyíti őket az összes többi hozzávalóval együtt kisüzemileg egy tetszetős műhamburgerré? Mert hiszen az élelmezésbiztonság és a fenntarthatóság mégiscsak valahol itt, a rövidke élelmiszerláncoknál és az önellátásnál kezdődne.
Meg a megfizethetőségnél. Vegán kolbászból akad lengyel, kilója „mindössze” kilencezer-négyszázért, de abban van minden,
a sűrítőanyagként hozzáadott „feldolgozott eucheuma hínár”-tól kezdve az allergén szójababon át a konjakgumiig
(amelyet a Kelet-Ázsiában honos leopárdkontyvirág (Amorphophallus konjac) gumójából előállított lisztből készítenek). Létezik persze kevesebb összetevőből legyártott, allergénmentes amerikai műkolbász is, méghozzá a bő tíz éve a teljes húspiac meghódításának tervével indult „Beyond Meat” terméke: kilója 18 ezer forint, nem vicc – egyébként ez esetben is nagyrészt vizet vásárolunk. Illetve vásárol az, aki hajlandó pénzt kiadni ezért. Nem sokan vannak: a cég 2022-2023-ban nagyarányú leépítésekre kényszerült bevételeinek folyamatos csökkenése miatt. (2019-ben még az volt a terv, hogy ’24-re kétszámjegyű részesedést szereznek a marhahúspiacon, és ezzel halálos spirálba taszítják az ágazatot.)
Legkésőbb mára már nyilvánvaló, hogy ezek a vegetáriánusok és húsevők számára elvileg egyaránt alternatívát jelentő „ételek” nem vezettek a valódi húsfogyasztás visszaeséséhez. „A növényi alapú termékek gyártói fel akarták forgatni a világ ezer milliárd dolláros húsiparát, de a befektetők kedvencéből bukás, a mentes hamburgerből pedig egy átmeneti hóbort lett” – állapította meg pont egy éve a Bloomberg.
Erre érkezik Donáth Anna,
és ellentmondást nem tűrő hangon a fenntarthatóság, valamint az etikus állattartás zálogának nevezi azt a laboratóriumi tenyésztéssel előállított, újabb generációs műhúst, amely ráadásul vegetáriánusok számára nem is fogyasztható, tekintve, hogy létrehozásához állatból kinyert sejteket növesztenek bioreaktorban, megfelelő – jórészt például magzati szarvasmarha szérumot tartalmazó – táptalajon.
Magzati szarvasmarha szérum (röviden FBS) alatt a vemhes tehenek levágása után a magzat véréből szépnevű biotechnológiai cégek által kinyert cucc értendő,
bon appétit.
A steril körülmények közötti növesztéshez aztán jó sok eldobható műanyagra van szükség: a „Beyond Meat”-re emlékeztető nagy reményekkel indult kaliforniai Upside Foods vállalatnál például kétliteres palackszerű lombikokban állítanak elő 2-3 gramm szövetet, majd ez a plasztiklombik megy a szemétbe, illetve újrafeldolgozásra.
Ráadásul ezeket a palackokat jelen állás szerint embereknek kell (természetesen tetőtől talpig beöltözve-bemosakodva, egyszerhasználatos sapkával a fejükön) egyenként előkészíteniük és gondozniuk egy gyárcsarnokban, például kikenegetve a belsejüket sertészselatinnal, hogy elősegítsék a sejtek tapadását – na, a fülöp-szigeteki vendégmunkásokon kívül mely képzett alkalmazott pepecselne ezzel rutinszerűen napi nyolc órát? Sőt, valójában még ezen előkészületek után se beszélhetünk egyben kinövő mellehúsáról:
az alkalmazottak jórészt kézzel teszegetik egymásra és préselik össze a lombik faláról összekapirgált vékony szövetrétegeket,
hogy csirkehúsnak nézzen ki az egész. Magától ugyanis egyelőre nem igazán áll össze.
Akkor ezért volt eddig az a többszörös dúsított vétel, hogy aztán az USA blokkolja majd másoknak is a vételét, miközben a háttérben majd az USA lesz az egyedüli vásárló, és gyakorlatilag EGYEDURALMAT akar kiépíteni a dúsított urán kereskedésben. Hogy csak rajta keresztül lehessen vásárolni. legalábbis a NYUGATI fertályon ezt akarja, mert csak arra van már neki befolyása.
