A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Polgári Szövetség levéllel fordult a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjéhez, amelyben arra kérik Kasza Józsefet, hogy a szervezetek állapodjanak meg egy magyar választási koalíció létrehozásában. inforadio.hu
Bocsáss meg, csak most láttam a reagálásodat. Sajnos, tagadhatatlan, hogy vannak közöttük 1-2 fős, fontoskodó mittudomén mik is. Az averziódat ezért is értem, osztom. amelyik társulat meg nem 1-2 fős, ott pláne. :-))
Mivel azért még nem rúghatnak ki, ha kétszer rakok be egy anyagot, beteszem ide is. Nem tanulság nélkül való!
A magyar-magyar csúcs tanácskozásának
Zárónyilatkozata
Mi, a magyar-magyar csúcs tanácskozásának résztvevői
Meggyőződésünket fejezzük ki, hogy nemzeti érdekeink érvényesítése és képviselete összefogással valósítható meg. A Határon Túli Magyarok Hivatalának jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet működésének szüneteltetése egyaránt akadályozza ezt az összefogást. Ezért is támogatjuk a Magyarok Világszövetségének kezdeményezését, amely a tizenegy évvel ezelőttihez hasonlóan új magyar érdekvédelmi és érdekérvényesítési szervezet létrehozását célozza.
Hiszünk a magyar élet és magyar jövő kedvező alakításában, a magyarság cselekvő erejében.
A Kárpát-medencében őshonos magyar népnek ugyanúgy joga van az önrendelkezésre, mint bármely más nemzetnek. A magyaroknak ugyanúgy szabadon és boldogan szeretnének élni, mint bármely nemzet.
Látjuk, hogy a nemzeti feladatok ellátására alkalmas intézmények felszámolásával a magyarok helyzete tovább romlik.
Látjuk, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a magyar kérdést, sőt, a csatlakozási folyamat előrehaladtával súlyosbodik a magyar nemzeti közösségek helyzete a Kárpát-medencében.
Látjuk, hogy a globalizált világgazdasági törekvések nyomása alatt a Kárpát-medence gazdasági viszonyai nem szolgálják a magyar érdekeket. Az Európai Unió 2004. május 1-i bővítése újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a gazdaságilag hátrányos régiók felzárkózása elmarad, az uniós támogatási rendszer pedig konzerválja a létező gazdasági különbségeket.
Legfontosabb nemzetstratégiai kérdésnek tartjuk annak törvényes biztosítását, hogy a magyar állampolgárság minden magyart alanyi jogon illessen meg.
Az őshonos Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek számára az önrendelkezési jog alapján követeljük az etnikai alapú területi autonómiát, a személyi elvű autonómiát, illetve a fennmaradásukat biztosító autonóm intézményeket.
Szükségesnek tartjuk, hogy az említett őshonos magyar nemzeti közösségeknek szavatolt parlamenti képviseletük legyen.
Szükségesnek tartjuk a magyarok számára a teljeskörű magyar oktatási rendszert a bölcsődétől az egyetemig.
Szükségesnek tartjuk a magyar állam jogfolytonosságának helyreállítását, a magyar nemzet egészének beleszólását az állami hatalom kialakításába. Támogatjuk egy olyan testület megalakítását, amely segíti a magyar alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását.
Mindezek alapján, a mai napon, a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére megalapítjuk a Magyar-magyar Csúcs Szervezetét, amely önálló, politikailag független, és amelynek tagja lehet minden magyar politikai párt, érdekvédelmi szervezet, nemzeti tanács, országos és regionális magyar szervezet.
A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában létrehozzuk a magyarellenes atrocitásokat monitorizáló nemzetközi irodát. Szervezetünk Brüsszelben állandó magyar képviseletet létesít az ottani Magyar Ház támogatásával.
Az 56-os Magyar Forradalom ötvenedik évfordulóján üzenetet fogalmazunk meg magyar testvéreinkhez és a világ szabadságszerető népeihez. Az üzenet Zárónyilatkozatunk része.
Ugyancsak a jelen Zárónyilatkozat szerves része Az új magyar-magyar csúcs előkészítése című dokumentum, valamint a Magyarok Világszövetsége elnökének ahhoz mellékelt, 2006. július 6-i, augusztus 3-i és szeptember 6-i levele.
A Szervezet megalakításakor és tevékenysége során számítunk történelmi magyar egyházainkra.
Budapest, 2006. szeptember 16.
Belgiumi Magyarok Szövetsége
Erdélyi Körök Országos Szövetsége
Erdélyi Magyar Ifjak
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Magyar Érdekvédelmi Szövetség
Magyar Polgári Szövetség Délvidék
Magyarok Világszövetsége
Magyarok Világszövetsége Ausztriai Országos Tanácsa
Magyarok Világszövetsége Belgiumi Országos Tanácsa
Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága
Magyarok Világszövetsége Felvidéki Országos Tanácsa
Magyarok Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsa
Magyarok Világszövetsége Németországi Országos Tanácsa
Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség
Székely Nemzeti Tanács
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
Vajdasági Magyar Demokrata Párt Ifjúsági Szervezete
A tanácskozáson résztvett az RMDSZ Nemzetépítő Platformja, amely testületi ülésen dönt a Zárónyilatkozat aláírásáról.
Nem régen (ha jól emlékszem novemberben) volt nálunk egy Wass Albert emlékest, vagy 3 órában. De több művét olvastam is. Meg még tartottam is előadásokat Erdélyben, szerveztem részükre segélyakciókat is. Úgy gondolom és érzem, ismerem, tudom a problémáikat, ha gondolod, be is tudok rakni akár ide is a VET. (Világszövetség Erdélyi Tanácsa) által kiadott kommünikéket. Akár olyat is, amely a Fideszre dehonesztáló.
Tudod, ha megnézed a törvény szövegét, vagy akár preambulumát, nincs különbség nevesítve. Ebben az esetben viszont a törvény végrahajtását elszabotálni illetlenség. Az általad felvetettek jogszerűsége vitán felüli, de a törvény végrehajtója nem alkalmazhatja, csak, ha a végrehajtást felfüggesztik.
Az ujvidéki razzia áldozatait a magyar hatóságok mészárolták le, a 40.000 magyart viszont a Titóék. Tul.kép. a szerb államnak lenne kötelessége kártalanitani őket. A magyar állam felelőssége csak közvetett.
Magyarázatodat illetően nem kevés kétségem maradt. Pl. az, hogy a szerbeknek ugyanakkor kifizetik ugyanezen törvény alapján a járandóságukat. Tehát nem a fizetési kötelezettség mulasztása, hanem a magyarokkal szembeni diszkrimináció esete forog fenn!! :-(((
Nem kell túl messzire menni. Egy dolog van mögötte.
Spórolnak.
Nincs különbség határon inneni és túli között. A határon inneninek az áfa visszatérítését tartják vissza és kamatoztatják.
Amúgy csak időhúzás a dolog, mert bíróság elött bukott ügy ez az álláspont, viszont mire az lefut eltelik 6-8 év, olyan messzire pedig politikus nem gondolkozik.
Bizony Isten, nem szokásom az "összeesküvéselméletek" gyártása sem, azoknak hitelt adni sem, de az ilyesmik azt az érzést erősítik bennem, hogy a hívatalos anyaország akarja büntetni a hatáon kívülre kényszerülteket!
A határon túliakkal való kicseszés vajon látens örömet okoz egyes ballib értelmiségi körökben, hogy akkor is csinálják, ha amúgy negatív hozadéka van? Vagy miért? Miért?
Bemásolok egy levelet, az MVSZ. sajtószolgálatától. Akinek van kedve hozzá, kommentálja. Magyar kormányhivatalnok súlyos félretájékoztatása Délvidéken
A budapesti Központi Igazságügyi Hivatal főigazgató-helyettese szerint
nem jár kárpótlás a délvidéki magyaroknak, mert ők ma már nem magyar állampolgárok!?
A bácskai szerbek 400.000 forintos kárpótlást kapnak Budapesttől! A bácskai magyarok semmit?
Az Újságírók Magyarkanizsai Egyesülete sürgős sajtótájékoztatóra hívta meg Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét, tekintettel arra, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásáért felelős budapesti kormányhivatal, a Központi Igazságügyi Hivatal illetékesei vitatták az MVSZ elnökének két héttel korábban Újvidéken elhangzott felvetését, mely szerint a magyar államnak kárpótolnia kell a Délvidéken, 1944 őszén lemészárolt 40.000 délvidéki magyar ma még élő hozzátartozóit.
Az MVSZ elnöke tegnap este Magyarkanizsán megtartott sajtótájékoztatójára meghívta Dr. Padányi Máriust, a HONSZ elnökét, akit a legilletékesebbnek tart a most zajló kárpótlás elvi kérdéseinek tisztázására, hiszen az idén elfogadott XLVII. törvénynek ő a szellemi atyja.
Mire az MVSZ és a HONSZ vezetői Délvidékre értek, az Újvidéken megjelenő Magyar Szó címoldalán közölte a budapesti kormányhivatal főigazgató-helyettesének lesújtó vélekedését a délvidéki magyarok kárpótlásáról.
Szabó Lajos, Dr. szerint:
További jogosultsági előfeltétel a törvény értelmében, hogy a kérelmező magyar állampolgár legyen. ... Mindebből következik, hogy a vajdasági magyarokra ez a törvény nem vonatkozik. Lehetséges ugyan, hogy a sérelem elkövetésekor magyar állampolgárok voltak, de a kárpótlási igény benyújtására nincs joguk, mert ma nem azok. (!?!?!? kiemelések a szerk.)
Ezzel szemben a törvény így rendelkezik:
Kpt. 4. § Kárpótlásra az a sérelmet szenvedett jogosult:
a.) aki magyar állampolgár;
b.) aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, ...
Az olvasónak bizonyára feltűnik, hogy egyetlen mondatban három alapvető tárgyi tévedés van:
1. A kárpótlásra jogosultak sérelmet szenvedtek. A Gyurcsány-kormány szakértője sérelem elkövetéséről ír.
2. A Gyurcsány-kormány szakértője elvitatja az állampolgárok alapvető jogát, mondván, hogy még a kárpótlási igény benyújtására se lenne joguk. Ez a hamis állítás felér az igény-benyújtók megfenyegetésével.
3. A Gyurcsány-kormány szakértőjének harmadik, legsúlyosabb tévedése: a törvény betűjével és szellemével szöges ellentétben kijelenti, hogy lehettek ugyan a délvidékiek magyar állampolgárok, amikor lemészárolták őket, mivel ma nem azok, kárpótlás nem jár nekik.
A délvidéki sajtónak nyilatkozva Patrubány Miklós így értékelte a budapesti hivatalvezetőnek címlapon megjelent nyilatkozatát: Az ilyen mértékű félretájékoztatás súlyosan érinti az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó hivatal presztízsét, rontja a magyar kormány jó hírnevét, és felveti a nyilatkozó köztisztviselő alkalmasságát.
A sajtótájékoztatón jelen volt Rácz Szabó László az MVSZ szerbiai országos tanácsának elnöke is, aki beszámolt Teleki Júlia vajdasági képviselő asszonnyal aznap folyatatott beszélgetéséről: Teleki Júlia találkozott olyan szerbiai szerbekkel, akiknek hozzátartozói a második világháború idején vesztették életüket, és akiknek a magyar állam fizeti a 400.000 forint kárpótlást. A magyaroknak nem.
Megállapítható tehát, hogy az idén februárban, a Gyurcsány-kormány ellenkezése mellett, az Országgyűlés által 98%-os többséggel elfogadott törvény, a három hónapja tartó elhallgatás után, és két héttel a jogvesztő határidő letelte előtt 2006. július 31. végre a híradások középpontjába került. Ha nem is Magyarországon, legalább Délvidéken. Az érdeklődés megnövekedéséhez döntő módon hozzájárult az MVSZ és a HONSZ /Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége/ összefogása, amelynek eredményeként a Kárpát-medence minden magyar polgármestere és papja, lelkésze kellő tájékoztatást nyert erről a többszázezer magyart érintő törvényről. Elvitathatatlan érdemei vannak a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorának is, amely visszatérően teret nyitott az MVSZ és a HONSZ vezetőinek a tájékoztatásra.
Wgy újabb adalék a témában az MVSz. sajtószolgálattól:
Az örmények támogatták, amit mi elvetettünk
Az alkotmány módosítása lehetové tette, hogy a diaszpórában élo örmények felvegyék az állampolgárságot. Most a kettos állampolgárok politikai jogairól vitatkoznak. Az érvek és az ellenérvek részben ismerosek.
Tavaly novemberben népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról Örményországban. A referendum lebonyolítása nem volt kifogástalan, de az Európa Tanács és az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is üdvözölte a nagy többséggel elfogadott reformokat.
Az új alaptörvény megszilárdítja a bíróságok függetlenségét, bevezeti az ombudsmani intézményt, és az ORTT-hez hasonló médiatestület létrehozását írja elo. A legnagyobb visszhangot kiváltó újdonság a kettos állampolgárság lehetové tétele. Az ET-nek és a Velencei Bizottságnak ez ellen sem volt kifogása.
A kettos állampolgárság megadásának hívei azzal érveltek - írta Tigran Avetiszjan, a jereváni Aravot foszerkesztoje az Institute for War and Peace Reporting hírlevelében -, hogy "a külhoni örmények lelkileg jobban kötodnek majd az anyaországhoz", és eredményesebben fogják támogatni Örményország fejlodését, különösen a befektetések terén.
Az ellenzok viszont azt állították, hogy "a kettos állampolgárságnak politikai jogok nélkül nincs értelme". "Az állampolgárság megadása pedig, tekintetbe véve az örmény diaszpóra nagyságát, veszélybe sodorja az ország függetlenségét", miközben a szomszédos államokban, különösen Grúziában veszedelmes "ötödik hadoszlopot" látnak az ott élo örmény kisebbségben.
Örményország lakossága hárommillió. A legóvatosabb számítások szerint is nagyjából ugyanennyi örmény él diaszpórában - fele-fele arányban a Szovjetunió más utódállamaiban és a világ többi részén -, de a merészebb demográfusok két-, háromszor ennyi örményrol vélnek tudni.
A kormány a népszavazás elott arra az álláspontra helyezkedett, hogy eloször általában kell dönteni a kettos állampolgárság felvételének alkotmányos lehetoségérol, s aztán az állampolgársági törvényben dolgozzák majd ki, hogy közelebbrol milyen jogokat adnak az új polgároknak. Aggodalomra semmi ok, mert a politikai jogok gyakorlását szigorú helybenlakási feltételekhez kötik.
Az állampolgársági törvény megalkotására még nem került sor. Könnyen lehet, hogy a külhoni örmények politikai jogokat is követelnek maguknak. Az örmény parlamentben, sot a kormánykoalícióban is van olyan párt, nevezetesen az Örmény Forradalmi Federáció (ARF), ismertebb nevén a dasnyák párt, amelyik hajlamos felkarolni ezt a követelést.
A nagy múltú szocialista párt egyben az örmény diaszpóra legnagyobb szervezete. Vezetoi jól tudják, hogy az olasz diaszpóra kettos állampolgárságot felvevo tagjai politikai jogokat is kaptak Itáliában. A római parlament észak-amerikai, dél-amerikai, ausztráliai stb. választókerületei nemsokára 12 képviselot és 6 szenátort választanak a 630 tagot számláló képviseloházba és a 315 fos szenátusba.
Az itáliai reformra egyebek között azért került sor, mert Berlusconi azt reméli - a szakértok szerint nem is alaptalanul -, hogy a határon túli szavazók a Forza Italiát fogják támogatni a közelgo választásokon. Külso támogatásra a dasnyákoknak is szükségük van, mert csak 11 mandátumuk van a 131 tagú jereváni parlamentben.
Még jó, hogy Markó és Kovács Miklós kimaradt. Van még hát normális ht politikus. De, akkor ők mi a francért mondják káp ügyben detto azt, mint az őrültek?
Magyarország ezeréves történelme nem a nemzetiségekkel való bánásmód mintapéldája.
A mai XXI. századi szerb, szlovák, vagy román gyakorlathoz képest, a Magyar Királyság a kiegyezés után maga volt a liberális paradicsom a nemzetiségek számára. Örülnék, ha az elszakított magyarságnak annyi joga lenne, mint anno nekik. Sőt, ha nagyon kötekedni akarok, talán jobb lett volna őket szépen kizsuppolni, mint renitens elemeket. Anno még nem volt semmiféle charta, meg ilyesmi, ami ezt tiltotta volna.
Elcsatolták ugye a 2/3-adunkat, de ott csak 3-4 millió magyar élt. Ha megmarad, kaptunk volna vele kétszer ennyi, tömbben élő, militáns anyaországgal rendelkező kisebbségit.
A XX. század első felének mortalitás vs. natalitás + asszimilációs adatait figyelembe véve 1950-re lett volna kb 35 millió magyar és 3,5-4 millió nemzetiségi. Ergo Teleki Pál Carte Rouge-a 30 évvel később teljesen máshogyan festett volna.
Ezt a helyzetet a sztálinizmus-brezsnyevizmus konzerválta volna
Ez meg már a mi lett volna, ha... terminus, amit a történelem nem nagyon ismer. De, játszunk el vele. Pl: ha nincs Versailles és Trianon, elméletileg Hitler sem lett volna, s akkor nincs népi demokrácia erőszakos exportja sem 1945-ben...
Én az életemet nem nemzeti alapon élem, hanem csak úgy szimplán.
Mert nem vagy ráutalva. Ellentétben az elszakított magyar igen. Még akkor is ha nem akarja, mivel az államhatalom nacionalizmusa és faji alapokon nyugvó, de szépen becsomagolt apparátusa mindent megtesz azért, hogy te szépen nemzeti alapon éld le az életed.
A kisebbségi sorsot nem lehet sosem összehasonlítani a többségi, államalkotói sorssal.
Nade megintcsak konkrét tapasztalatok alapján mondom, hogy bizony erősen megterhelné ezeket a rendszereket az áp.
Erre már inkább csak megfáradtan legyintek.
Ha én munkanélküli vagyok és a kinti segélyem lényegesen kevesebb, mint az itteni és csak egy lakcímet kell hozzá generálnom, hogy az ittenit kapjam, akkor azonnal megteszem.
BTW: kinek is jár amúgy munkanélküli segély? Mert mintha nemrégiben szigorították volna tovább a rendszert...
Nem elbagatellizálható a kintről jogosulttá váló 3-4 millió ember hatása. Ez közel másfélszeresése emelhetné a költségeket.
És a bevételeket?
Mert őket nem érdekli. Mint ahogy nem érdekelte a jugoszláviaikat sem, amíg mi jártunk hozzájuk nyugati útlevéllel és 20 dollár költőpénzzel.
Úristen! Hát, valóban teljesen feleslegesen magyarázom én ezt?
Kasza, Duray, aki csendben megőrült és Patrubány, aki mindíg is futóbolond volt.
Még jó, hogy Markó és Kovács Miklós kimaradt. Van még hát normális ht politikus. De, akkor ők mi a francért mondják káp ügyben detto azt, mint az őrültek?
Hát, haladtok, de nagyon! Két napig nem voltam itthon, és egy órai olvasni valót "termelt" a társaság. Szóval: tegnap este jöttem haza Erdélyből. Egy segélyakció összegyűjtött eredményét vittük ki, Sepsiszentgyörgy mellé, Árkosra. Járkálok én is minden irányba, délnek és északnak, keletnek, nyugatnak. Van ahol komoly mértékű lenne az igény, van ahol nem. Épp ezért volt a feltett kérdésben egy kitétel, az, hogy "......KÉRELMÉRE!" Akinek nem kell, az nem kéri. "Gyurcsány tragédiáról beszélt az évfordulón." Az a Gyurcsány Ferenc, aki a népszavazás eredményét úgy jelentette be és aposztrofálta, hogy "GYŐZTÜNK!!!" ??? "Pártpolitika lett az ügyből...." No, azért ezen túlmenően nagyon sok, pártokhoz nem köthető közéleti ember és civil szervezet is megszólalt az ügyben! Az, hogy az ő hangjuk "kevésbé hallatszott", nem az ő bűnük! " A POLITIKAILAG MARGINALIZÁLÓDOTT MVSz......." Híny be csúf!!! Hogy a bánatba tud egy Kiemelten közhasznú szervezet!!!!!!!! - amely, mint törvénybe vagyon foglalva!!!! - nem vehet részt politikai választásokon!!! , nem állíthat jelöltet sem parlamenti, sem önkormányzati választáson, nem vehet részt PÁRTPOLITIKAI küzdelmekben!!!!, amely jelenleg FENNTARTJA ÖNMAGÁT!!!!, na mesélj már nekem erről közelebbit! (Már aki ezt a kitételt alkalmazta!) " Duray, Tőkés, Patrubány mint őrültek" Hát ez lehet. Egy szakemberrel mégse vitázhatok laikus létemre. Az azért elgondolkodtató, hogy az a Patrubány Miklós, akinek igen nagy mértékben köszönhető, hogy Románia információtechnikai jelenét megalapozta, vagy az a Tőkés László, akinek védelmére élő lánc alakult annó, és elindította ezáltal a romániai forradalmat, pusztán azért, mert számukra sokat jelent magyarságuk őröltnek tekinthetőek vagy sem? Teljesen természetesen, ha igen, akkor ez rám is érvényes kell, hogy legyen.
Nem az idegen állampolgárság felvétele a törvénysértés - hanem az, ha elmulasztják bejelenteni az osztrák állampolgárság megszünését, és ha továbbra is úgy tesznek, mintha osztrák lenne. Például közhivatalnok, katona, kéményseprö csak osztrák lehet, és jelenleg egyes szociális juttatásokhoz is csak osztrák juthat.
Nem határozattal szüntetik meg az állampolgárságot, hanem a hatóságnak csak az a feladata, hogy megállapítsa azt, hogy az illetö már nem állampolgár és begyüjtse az osztrák állampolgárságot igazoló iratokat.
Nem ezt mondtam, hanem hogy az elutasítás szimbólikus károkozása nagyobb volt, mint az elfogadás reáliákban kifejezhető hozama (lett volna), szvsz. És azt, hogy aki valamely elemét annak tartalma és nem a népszerűségére gyakorolt hatása miatt nem tudja elfogadni, az megkímélte volna a magyarságot tőle, a december ötödikei egyperces néma felállásoktól és önostorozásoktól, ha az egész népszavazás ellenzése helyett az eljárás megalkotásakor fejtette volna ki ellenkezését abban a tárgyban, ami nem tetszik. Mert attól már nem keletkezik ilyen szimbólikus sérelem, mint ami végül is bekövetkezett.
Azt Platon kartácstól kérdezd, ne tőlem. Szemlátomást sokkal jobban ért hozzá, mint én.
Bocs, de nem külön-külön válaszolok, szerintem ki tudjátok válogatni, mi kinek szól:)
Elnézést a terjedelemért, aki nem akar magyargyalázást olvasni, ugorja át:)
Ne komolytalankodjunk már.Én pedig konkrétan megkérdeztem erdélyi barátaimat, valóban elemi igény volt-e részükről az állampolgárság. A válasz az volt, hogy igen.
Rendben, akkor mindketten a tapasztalataink alapján döntöttünk. Én nem hibáztatlak téged, még csak azt sem állítom, hogy akármelyik párt kampánya befolyásolt volna. És ennél többet tőled sem várok.
Egyébként kicsivel komolyabban, nem gondolnám, hogy komolytalankodtam volna.
Mint írtam korábban, legalább 10 éve rendszeresen járok Erdélybe, az utóbbi 5 évben Szlovákiába is, és soha senki nem mondta nekem, hogy magyar állampolgár szeretne lenni. De most megkérdeztem az oda valósi ismerőseimet, hogy ők tudnak-e ilyen igényről. Mert hátha csak nekem nem mondták, vagy mittudomén, ők mégiscsak jobban ismerik az ottani közvélekedést.
Ezek értelmes emberek, politika iránt érdeklődők, történelmet, hagyományokat ismerők. Természetesen nem jogosította őket fel senki a képviseletére, de nem is ez volt a kérdés.
Mármost a saját tapasztalataimmal és az ő tapasztalataikkal szemben mi is áll?
Patrubány és a külhoni magyar szervezetek véleménye. Akik mind egytől egyig politikusok. A magyar szervezetek minden esetben politikai pártok is. Akik szavazókat akarnak, több-kevesebb sikerrel. Az RMDSZ-nek nagy erőkkel szervezi a Fidesz az ellenszervezetet, hátha akkor egyáltalán nem lesz magyar párt a Parlamentben. Most akkor el tudsz te képzelni olyan politikust, aki egy népszerű humbug ellenében észérvek mentén nemet mondana?
És a támogatottságukról meg ne nagyon beszéljünk, emlékezzünk inkább arra, amikor Kasza egyenesen rácsapta a telefont Bolgárra, amiért az meg merte kérdezni, hogy a választáson miért nem kaptak még csak megközelítőleg annyi szavazatot sem, mint ahány magyar nemzetiségű választó ott van.
Ez a nemzetiségi párt dolog egyébként is sikamlós pálya. Ha belegondolunk, agyrém, hogy egy nemzetiséginek törik-szakad, a saját pártjára kell voksolni, a párt legalábbis erről van meggyőződve. Mert éppen a leglényegesebb kérdésekről egy nemzetiségi párt nem tud nyilatkozni. Mármint úgy, hogy az a baloldali-jobboldali-liberális-szélsőséges választóinak egyaránt megfeleljen. Külpolitika, gazdaság, egészségügy, oktatás, stb.
Úgyhogy összefoglalva politikusok véleménye áll szemben a többszörös személyes tapasztalatommal. Én engedelmeddel inkább az utóbbinak hiszek. Miért kellene fordítva tennem? Azért mert ezen politikusok pillanatnyi érdekei éppen egybevágnak a te meggyőződéseddel?
Kimondhatatlanul fáj, hogy azt kellett megélni, éppen ezt a senkinek nem ártó hagyományt akarják elvenni talmi kifogásokkal, alantas egzisztenciaféltésre apellálással, alantas hatalmi céloktól vezetve.
Nem értem, ki és mit akarna elvenni. A népszavazás sikertelenségével semmi nem változott. Minden éppen úgy van, mint előtte, ha nem jobban.
Lehet csűrni-csavarni, de én idén nyáron is voltam kinn, és bátran állíthatom, hogy senkit nem érdekel már ez ott. Mert a barátaira úgysem haragszik az ember, akit meg nem ismer, az amúgy is közömbös.
Ennek a témának a turbózása kizárólag magyar belpolitika.
Azért ez a nemzeti érzelmeknek fokmérője, hogy én az ilyesmit iszonyat kínosnak és arcpirítónak élem meg. Szégyennek.
Rendben, én megértem, hogy te annak éled meg. De most mi a fenét tegyünk, rendőrséggel nem lehet szavazni hurcolni a népeket.
Én meg azt élem meg szégyennek, hogy a cigány-kérdéssel évtizedek óta az égvilágon semmit sem tudtunk kezdeni, de mostmár mindegy is, nekünk annyi, csak az vígasztal, hogy az eszkalációt én már nem érem meg. És akkor most kit nevezzek nemzetietlennek?
És egy trianoni tragédia után egyszerűen képtelenek vagyunk demonstratíve elfordulni tőlük, jelezni, hogy vége a szolidaritásnak, ennyi volt, asszimilálódjanak, vagy csináljanak, amit akarnak, mi nem segítünk. Mert ha az ország kétharmadának elcsatolását még annyiban sem tudjuk delegitimálni saját magunk előtt, hogy elmegyünk szimbolikusan lenépszavazni, szimbolikusan elítélni, akkor kész, vége, megroppantunk és nincs ami többé talpra állítson bennünket. Nincsen többé összetartó ereje a magyar nemzeti összetartozás érzésének.
Most zavarban vagyok egy kicsit, mert annyira eltérően gondolkodunk, hogy nem is tudom, érdemes-e itt még egyáltalán érvelni.
Először is nem kellett volna aljas háborúkba beleugrálni, mindíg az agresszor és ráadásul mindíg a vesztes oldalán. És persze kitartani mellette a legvégsőkig, mert a magyar az nekiugrik.
De még az is lehet, hogy így jártunk jobban.
Magyarország ezeréves történelme nem a nemzetiségekkel való bánásmód mintapéldája. Elcsatolták ugye a 2/3-adunkat, de ott csak 3-4 millió magyar élt. Ha megmarad, kaptunk volna vele kétszer ennyi, tömbben élő, militáns anyaországgal rendelkező kisebbségit. Ezt a helyzetet a sztálinizmus-brezsnyevizmus konzerválta volna, hogy aztán mi történhetett volna, abba jobb bele se gondolni, könnyen lehet, hogy valóban a csatamezőre szólítottak volna minket, nem tudom.
És hát én ebben a nemzeti összetartozásban sem nagyon hiszek, mert ebben is ellenkezőek a tapasztalataim. Kevés nemzetet ismerek, amelynek tagjai konkrét helyzetekben olyan elánnal vágnának egymás alá, mint a miénk. Úgy egyáltalán, én nem vagyok különösebben büszke a magyarságomra (most majd nyilván az jön, hogy nem is lehetek, ami talán igaz is:), legalábbis nem gondolom, hogy bármilyen értelemben is különbek lennénk, mint bármely más nemzet. Nyilvánvaló, hogy ennek ellenére nem vagyok világpolgár, az életemet más országban nem tudnám elképzelni, hiszen több mint 40 évet húztam le itt, ismerem a történelmet, a szokásokat, a kajákat, de ennyi.
Én az életemet nem nemzeti alapon élem, hanem csak úgy szimplán. Ettől én nem érzem magam rosszul, de nem is vitatom el bárki jogát, hogy fontosnak tartsa a magyarságát. Ez minden esetben fordítva történik.
Mert ahogy a családot nem szokta az ember eladni zsebpénzért, úgy a nemzetet meg nem szokta kicsit olcsóbb kórházi ellátásért.
Már megint a család-nemzet párhuzam.
Én a barátaimat sem adom el semmiért, pedig néhányuk sem nem családtagom, sem nem nemzettestvérem. Viszont van néhány családtagom, akikkel még csak fel sem ismernénk egymást az utcán, hát értük bizony nem sokat tennék. Ez van.
De itt azért nem kicsit olcsóbb kórházi ellátásról van szó.
Az a baj, hogy nem igazán tudja egyikünk sem, miről is beszélünk, mert igazi felmérések, hatástanulmányok nem készültek, vagy csak én nem ismerem őket.
Ha készültek (volna), akkor meg megintcsak hozzáállás alapján hinnénk el azokat, vagy tartanánk hazugságnak.
Hogy kinek lett volna ez a dolga, a kormánynak, vagy a MVSZ-nek, azt nem tudom, leginkább talán mindkettőnek, mindenesetre egyik sem csinálta(tta) meg.
Én egyébként havi 168 ezer forintról most hallok először, pártok weblapjait nem látogatom, mint ahogy a kampánygyűléseket, meg egyáltalán, a bármilyen gyűléseket sem. A politikai hirdetéseket egyszerűen átlapozom, mert nem érdekelnek.
Tehát egyszerűen kikérem magamnak, hogy mostmár többedszer megtévesztett idiótának tituláltattam.
És én érdeklődöm a politika iránt, de vajon hogy a fenébe lehet megtéveszteni azt a választót, aki meg nem? Aki nem politikai műsort néz, hanem Bruce Lee-t, nem Népszabit vesz, hanem Blikket, vagy semmit, aki nem Bolgárurat hallgat, hanem Danubiust, stb?
Mármost én nem mondom, hogy összedőlne a TB, vagy az oktatás, mert mindegyik állami cég, legfeljebb a hiány növekedne.
Nade megintcsak konkrét tapasztalatok alapján mondom, hogy bizony erősen megterhelné ezeket a rendszereket az áp.
Persze voltam én már itt xenofób, és kollektív törvénysértést véleményező is (lassan már csak maoista és fasiszta nem), de itt nem ilyesmire gondoltam, csak egyszerű gazdasági racionalitásokra.
És ezzel nincs is mit kezdeni. Sem haragudni miatta, sem úgy tenni, mintha nem lennének, semmi értelme. Ilyen az ember.
Ha én munkanélküli vagyok és a kinti segélyem lényegesen kevesebb, mint az itteni és csak egy lakcímet kell hozzá generálnom, hogy az ittenit kapjam, akkor azonnal megteszem.
Ha dolgozom, de itt jobb fizetést kapok, lásd fent.
Ha nyugdíjas vagyok, lásd fent.
Ha beteg vagyok, és itt jobb kezelésre számíthatok, lásd fent.
Nem folytatom...
A magyar egészségügy szakember-hiánnyal küzd, ami ezer szerencséje, mert ha lenne elég ember, akkor nem tudnák megfizetni őket.
Az oktatással hasonló a helyzet.
Nem elbagatellizálható a kintről jogosulttá váló 3-4 millió ember hatása. Ez közel másfélszeresése emelhetné a költségeket. És azért illik felkészülni a legrosszabb forgatókönyvre is.
Mibul?
Ezek nem észrevehetetlen költségek, így aztán annak eldöntése, hogy aránytalanok-e, amíg nem áll fel az Aránytalanságügyi Minisztérium, hagy legyen már minden felelősen gondolkodó polgár szuverén joga.
Ki így dönt, ki úgy, a végén a demokrácia adja meg a választ, csakhogy a résztvevőknek csak az egyik fele fogja a másikat nemzetárulózni, megtévesztettezni, ez történelmi tapasztalat.
És hát elhiszem én, hogy neked ez fájdalom, meg is értem, nem is firtatom a szavazatodat.
De az egyértelmű, hogy a kintieknek meg egyszerű gazdasági kérdés.
A fentiekből is látható, miért, de vajon miért nem követelik az áp-ot az ausztriai magyarok, a kanadai, amerikai, ausztrál menekültek már ottani állampolgárságú, de magyar nemzetiségű tagjai?
Mert őket nem érdekli. Mint ahogy nem érdekelte a jugoszláviaikat sem, amíg mi jártunk hozzájuk nyugati útlevéllel és 20 dollár költőpénzzel.
Kegyetlenül hangzik? Lehet. De igaz.
És egyébként a MVSZ legitimációja szempontjából érdekes kérdés, hogy vajon miért nem vett részt egyetlen tengerentúli sem a kampányban, de anyaországbelivel sem találkoztam.
Volt viszont Tőkés, aki renitens közpapból eminens politikussá lényegült, Kasza, Duray, aki csendben megőrült és Patrubány, aki mindíg is futóbolond volt. Mindegyik politikus és a 4-ből legalább 3 gyakorló elmebeteg. Az egyik zsoltárt énekel, a másik verset szaval.
Ha ezek képviselik hitelesen a magyarságot, akkor már értem a vérzivataros századainkat.
Téged is megkérnélek, kímélj meg az MSZP honlapján és egyéb helyeken való bányászástól, másold ide az idézetet, ha van ilyen. Köszönöm. Nekem úgy tűnt, az MSZP ezt a választójogi kérdést nem nagyon feszegeti nyíltan, bár rettentő fontos neki.
Ezt beszéld meg azzal aki ilyet állitott.
Sajnos (?) nem vagyok beszélő viszonyban Orbán Viktorral, Kövér Lászlóval, Duray Miklóssal, Kondor Katalinnal, Kósa Lajossal (utóbbit tényleg sajnálom, mert amúgy, minden simlijével együtt, ügyes és józan politikusnak tartom), sem az összes másodvonalbeli átkozódóval. Úgyhogy nem fog menni.
Ha annak a másik csoportnak tényleg valós szádéka hogy segitsen az egyiken - aminek az ellenkezőjét eddig senki nem állitotta itt. Akkor a fentiek alapján tőlük kell megkérdezni miben tud segiteni. Nem így van? Nem. Az elég világos, hogy miben kell segíteni. (Bár itt is vannak viták.) Itt az volt a kérdés, hogy hogyan: mért pont most, mért pont így kell segíteni, és ennek eldöntésében az érintett csoport éppúgy nem száz százalékig kompetens, mint a pomáziak az M0 kérdésében. Persze, hogy mindenki azt akarja, ami pontosan neki, rövid távon, közvetlenül jó. De másnak talán nem annyira.
Nem egészen értelek. Ha a "magyar nem szeret népszavazni", és még így is viszonylag magas volt a részvételi arány, akkor végül is kit riasztott el a szavazástól az az ördögi Gyurcsány?
Ha Gyurcsány igazat mond - ahogy kötelessége lett volna a kampányban - akkor jó esélyel több igen szavazat lett volna. Ez nehezen vitatható.
Mivel sikerült pártpolitikai ügyet csinálni belőle (és akárhogy dolgozol rajta, nem tudod összehozni, hogy az MSZP emelte - vagy süllyesztette - pártpolitikává), elég nehéz bebizonyítani, hogy nem a megrögződött párt- és ideológiai szimpátiák meg ellenszenvek dolgoztak, akármit hazudott vagy nem hazudott Gyurcsány vagy Orbán.
Látod, ezért hasznos eltenni a levélszemetet jobb napokra. Nekem elég annyi, hogy valahányszor elmegyek apámhoz (hetente 3-4-szer), már nem tudom mióta ott látom a kapu mellett a nagy-magyarországos falragaszt, "Egy vagyok az 1 5.. ... fős magyarországi magyar kisebbségből" felirattal (nem keresem ki a pontos számot). Kösz szépen.
De, hallgattam embereket. Főleg azt mondták, hogy mért nem hagyják őket békén ezzel, ha eddig nem volt fontos, most hirtelen mért lett fontos?
ezt most nem egeszen ertem. ha szerinted ez az egesz egy szinjatek (marmint senki nem gondolja komolyan ezt az egesz allampolgarsag dolgot, max. az MVSZ es Patrubany), akkor miert kellett az egeszet vegigjatszani? a masik, hogyha nem a szavazati jog a lenyeges elem, akkor pontosan mi az elony, amely a magyar allampolgarsag felvetelevel, mint lehetoseggel jar? es anyagi terhet nem jelent.
Én az ilyen üzeneteket nem tudom kezelni. Ha a nemzethez tartozásról akarták megszavaztatni a NÉPet, akkor azt kellett volna tenni. Akkor úgy kellett volna szólni a kérdésenk, hogy: Ön szerint a magyar nemzet részei-e a határon túli magyarok?
Azt hiszem erre a döntő többség, beleértve magamat is, igennel szavazott volna. De akkor miért is kellett így hátulról mellbe? Csak volt valami oka. Vagy "üzenete".
Meg kell mondjam, számomra nagyon szomorú "üzenete" volt ennek az egésznek. Az, hogy akik a nacionalizmus húrjain játszanak, semmilyen aljasságtól nem riadnak vissza, még azon az áron sem, hogy a határon túliak tiszta, őszinte érzéseivel játsznak.
