Mindig ő legyen a legerősebb, a leggyorsabb, a legbátrabb, nem erről van szó?
De igen, pont erről van szó. Csak én eddig mindig azt hittem, hogy a pasikat azzal az idióta módszerrel nevelik ilyenné, amikor mindig csak a teljesítményért díjazzák őket. Erről szó sem volt Áron esetében. Imádta őt mindig mindenki önmagáért. Mégis mindig rivalizál. Valszeg ez tényleg a vérükben van.:))
Végül is igazad van. A felnőtt pasik is ezt teszik, nem tudom, miért várom egy 8 éves gyerektől, hogy érettebben viselkedjen...
A gyerek ugyebár fiú (?)
Hát egy pasi már a bölcsiben is pasi, vagyis az nem úgy van, hogy nem ő az alfahím :-) Mindig ő legyen a legerősebb, a leggyorsabb, a legbátrabb, nem erről van szó?
Szerintem, a kis pasik ezt legnagyobbrészt mégse növik ki. Mostmár értem a kérdést, és módosítom ami előbb mondtam. A hencegést kinövi, a macsós alfahím kivagyiságot nem:-)
Nézd meg a nagy fiúkat az autójukban, amikor a lámpa zöldre vált, mert az ugyanaz, mint a biciklis eset :-)
Bár a kislány viselkedése még érthető, ha tényleg jóval jobban álltok, mint a szülei, valszeg a kisebbségi érzését kompenzálja hencegéssel.
Az unokatesómék teljesen átlagos körülmények között élnek, a kölyök az ésszerűség határán belül mindent megkap. A barátaik is hasonló helyzetben vannak. Ezért nem értem mi értelme ennek a fene nagy rivalizálásnak. Ez egyébként minden tekintetben benne van a gyerekben. Múltkor pl. biciklizett, majd mikor meglátott egy másik kisfiút is biciklivel, rögtön elkezdett ezerrel taposni. Zúgott is akkorát, mint egy ház. Aztán meg vigyorogva felállt, és azt mondta, hogy ez direkt egy kaszkadőrmutatvány volt. Mindig neki kell felül maradni.
A lányomnak (7 éves) a kis barátnője feltűnően ilyen.
Tudom, hogy az ő családjának az anyagi körülményei meg se közelítik a miénket, ezért nagyon meg se lepődök, mikor itt van nálunk a kiscsaj és egyebet se hallni tőle, mint hogy "az én anyukámnak aaaaannyideannyi van, az anyukám ennél sokkal szebbet tud varrni....", meg "nekem ez is megvan videón, de a harmadik, a negyedik meg az ötödik rész is!!!!", "nekünk lesz holnap egy haaaaatalmas medencénk, most vette az apukám" meg ilyenek.
Sima ügy, ez a gyerek biztos kompenzál, még azelőtt, mielőtt elkezdené magát kényelmetlenül érezni valamilyen, általa fejben végzett összehasonlítás miatt.
Ez a leányzó különben is az a lelőhetetetlen csipogógép, nincs az az isten, hogy egy másodpercre valahogy elhallgasson, ha más nem adódik, hát valótlanságokat fecseg. Őt megnevelni szerencsére nekem nem feladatom, de ha az én lányom lenne, biztos csak akkor szólnék rá, amikor nagyon durván és kártékonyan hazudik. Holmi hencegésért nem égetném be mások előtt, még akkor se, ha konkrétan nem igaz, amivel henceg. Lehet, hogy az ő lelkének erre valamiért szüksége van...
De ez ugyanaz az eset, amit mi is csináltunk gyerekként: "Az én apukám sokkaldesokkal erősebb a tiédnél!". Meg ugye "az én bátyám simán megveri a te bátyádat!", ugye emléxünk.
Itt nem is annyira a hencegés tárgya a lényeg, hanem az, hogy állandóan fel akarja hívni magára a figyelmet, mindig a központban akar lenni. Egészen pici kora óta ilyen. Már 10 hónaposan is szabályos műsort rendezett a járókában, ha vendég jött. Nem bírja, ha épp nem rá figyelnek.
Egészen biztosan van valami oka a hencegésének, az ilyen gyerekek ha jól tudom a vágyaikat hencegik. Nem lehet tudni, hogy a családban e mögött mi áll, de hogy van valami az biztos, ha én lennék a gyerek anyja, elvinném a nevelési tanácsadóba.
Az unokatestvérem kisfiával rendszeresen kijárok egy kisebb játszótérre. Ha megjelenik a közelben egy másik kisgyerek, azonnal fennhangon elkezd hencegni. Ráadásul olyasmiket is mond, amik egyáltalán nem is igazak. Augusztusban lesz 8 éves.
Természetes dolog az ilyesmi? Nekem időnként már eléggé gyomorforgatónak tűnik. Mit csináljak vele? Állítsam le ott helyben? Azzal beégetném a többiek előtt. Meg egyébként is azt vallom, hogy a gyerekek egymás közötti dolgaiba csak végső esetben kell beleszólni. Próbáltam már beszélni vele erről, de minden teljesen lepereg róla.
