(egyébként ez az idöszak azért is érdekes az arab történelemböl, mert Hafiz apja al-Amir meggyilkolása után Egyiptomban nem ismerték el automatikusan Hafiz kalifaságát, "
Én egy cseppet sem csodálkozom ezen, hiszen al-Hafiz apja nem al-Amir...
A dinasztia névadója és alapítója egy szeldzsuk atabég, Imád ad-Dín Zangí („a hit oszlopa”) volt, aki 1127-ben szerezte meg a moszuli emírséget a maga számára, 1128-ban pedig az Artukidáktól hódította el Aleppót. 1147-ig tartó uralma során Észak-Irak (a Dzsazíra) és Szíria nagy részét meghódította. Hódításai során, 1144-ben az Edesszai Őrgrófságot is megszerezte, ami a II. keresztes hadjárat megindítását vonta maga után.
A szíriai Zangidák
Zangí fia, Núr ad-Dín (a hit fénye) folytatta atyja dicsőséges életművét: 1149-ben legyőzte és megölte Rajmund antiochiai herceget, és 1154-ben bevette Damaszkuszt. A keresztesek egyre szorultabb helyzetbe kerültek, főleg miután a Fátimidák hanyatló egyiptomi birodalma felett is Núr ad-Dín szerezte meg a befolyást. 1163-ban egy kurd hadvezérét, Aszad ad-Dín Sírkúhot („a hit oroszlánja”) küldte Kairóba, aki 1168-ban visszaverte a keresztesek támadását, majd a Fátimida kalifák vezírjeként irányította a tartományt 1169-es haláláig, amikor is Sírkúh unokaöccse, Szaláh ad-Dín örökölte tisztségeit. Ez utóbbi felszámolta a kalifátust, de Núr ad-Dín 1174-es haláláig ha nem is segítőkész, de nagyjából lojális alattvalója maradt a szíriai uralkodónak.
Núr ad-Dín halálát követően a Zangidák hatalma gyorsan szétesett. Szaláh ad-Dín Egyiptomból kiindulva 1183-ra megszerezte szíriai birtokaikat, bár hivatalosan mindvégig elismerte Núr ad-Dín Aleppóba visszavonult kiskorú fia, asz-Szálih Iszmáíl főségét.
mutassatok egy olyan pontot, ahol az arab kronológia ellentmond az európainak"
Általában együtt él az ellentmondás, hiszen a római katolikus időszámítás (mai polgári időszámítás) i.sz. 1208-ban lett átállítva az AD 1017/18-ról (190 év)
míg az arab/perzsa átállítás úgy tűnik 1079-ben, de nem mindenhol és nem egyszerre. (200 AH vagy 194 napév.) Hispániában például soha. (Az almohádok és az almoravidák túl messze voltak, és kihagyták a bulit.)
Ez a négy év hiba folyamatosan végigvonul a spanyol kronológián.
(a hungárnaptáros elképzelés szerint, ha jól értem, a kétszáz év valahol beiktatódott az európai történelembe. "
Maradjunk annyiban, hogy nem kétszáz év idő, hanem 200 év sohasemvolt történelem iktatódik be a kronológiába. Tehát az AD 890-es Frankhon ugyanaz időben mint az i.sz. 1070. év. Közte nem történhetett semmi, mert nem telt el idő.
Az arabos probléma ekkor csak úgy oldható meg, ha náluk is beiktatódott ez a kétszáz év. Akkor érdemes lenne megjelölni, hogy hol. "
Szerencsére van egy nagy lyuk az abassid kalifák testében (a közepén) és valahol ott lesz a kutya elásva. Meg ott, hogy a szeldzsukok megelőzik a fatimidákat. Így az ajjúbid Szaladin nem zavarja el 1171-ben őket, hiszen al-Hakimnak létre kell hoznia a Dar al-Hikmáhot. Olcsó papír i.sz. 1000 körül nincs, de van 1200 körül. Azt is tudjuk, hogy Ibn as-Satir Kopernikusz előtt másfél évszázaddal írta le a nála 200 évvel korábban al-Hakim udvarában élt Ibn al-Haiszán fizikus nyomán az arisztotelészi kozmológia hamisságát.
Ha még ez sem elég, akkor már csak egy dátum érdekes, a Szent Sír AD 1009-es lerombolása al-Hakim nevéhez kötve. Ez pedig Bizánc kifosztásának időpontja;
i.sz. 1204!
Az első és második "keresztes hadjáratot" pedig minél előbb felejted el annál jobb..
Hogy az arab világ mindig is együtt használta a nap-év szerinti naptárakat, illetve a hidzsri naptárat, amely a holdévhez kötödik."
Aha, és a napévet január elsejével kezdték? Esetleg Krisztus születésétől, dec. 25-től számolták. Vagy a római március 1. volt a kiindulópontjuk?
Nem a 16. századi oszmán naptárra kérdezek, hanem egy kicsit előbbre. Mondjuk AH 100 környékére, amikor már említik az arabok 100 évét Hispániában. (Éra 758! AH 100-101! és i.sz. 912. jun.17! hagyományosan AD 718)
A napévnek az araboknál pusztán csillagászati jelentösége volt."
Elég gyanús is már az az arab csillagász, aki napévben is megadja mérése, megfigyelése eredményét. (Van ilyen...)
(a hungárnaptáros elképzelés szerint, ha jól értem, a kétszáz év valahol beiktatódott az európai történelembe.
Az arabos probléma ekkor csak úgy oldható meg, ha náluk is beiktatódott ez a kétszáz év. Akkor érdemes lenne megjelölni, hogy hol. "
Jól érted! Ellentétben Illiggel, később kell történnie a beiktatásnak. Valahol a hagyományos keresztény kronológia 880-as événél, amely azonos az 1070-es évvel. A 198 éves kezdeti eltérés ekkorra 190 évre csökkent.
Az arab történet is jelez valamit, hiszen az Abbasszidák 842 után nagyon elhalványodnak, Szamarrába költöznek, majd vissza, és állítólag a kalifák a testőrök játákszerévé válnak. Aztán 1075-től magukhoz tértek, és egészen a mongol hódításig uralkodtak. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a siiták/irániak mindig Jazdegirdtől (622) számoltak, míg a "szunniták" Mohamedtől (810)
Logikusan lehetne arra gondolni, hogy az iszlám esetében ez az 1079-es évhez, Malik sah naptárreformjához kötödik.
YA[AH] 471=AH 276
összesen egy probléma van.
Hogy az arab világ mindig is együtt használta a nap-év szerinti naptárakat, illetve a hidzsri naptárat, amely a holdévhez kötödik. Malik shah reformja a nap-év számításhoz kötödik, a hidzsri naptárat ez egyáltalán nem befolyásolja (amely holdévre épül, és mivel vallásilag baromira kötött, nem változik)
Ráadásul Malik shah féle reformnak a helyi társadalomra, illetve az arab történetírásra nem volt semmiféle hatása, mivel a közhasználatban a hidzsri naptár volt elterjedt. A napévnek az araboknál pustán csillagászati jelentösége volt.
Két kérésem lenne:
-mutassatok egy olyan pontot, ahol az arab kronológia ellentmond az európainak
-gondolkozzatok el a következön: (a hungárnaptáros elképzelés szerint, ha jól értem, a kétszáz év valahol beiktatódott az európai történelembe.
Az arabos probléma ekkor csak úgy oldható meg, ha náluk is beiktatódott ez a kétszáz év. Akkor érdemes lenne megjelölni, hogy hol.
A másik lehetséges verzió szerint pedig egyszerüen az AH 1 nem az (akadémiai idöszámítás szerint) VII, hanem az V. században volt. Akkor érdemes lenne ezt alátámasztani valamivel.
1146-ban Al-Hafiz Ledeinallah volt az uralkodó Egyiptomban. (ráadásul nem herceg volt, hanem a kalifa címet viselte.)
Al-Hafiz uralkodásának elsö idöszakában al-Madjid, mint régens uralkodott
A kalifátus erös embere pedig mind al-Hafiz uralkodásának késöbbi idöszakában, mind utóda al-Zafir alatt Radwan Ibn Al -Walkhshi volt.
off
(egyébként ez az idöszak azért is érdekes az arab történelemböl, mert Hafiz apja al-Amir meggyilkolása után Egyiptomban nem ismerték el automatikusan Hafiz kalifaságát, és 2 évig 1130-32 között létrejött az elsö imamátus. (aminek új megnyilvánulása a modernkori Irán. Bár Egyiptomban az iszmaeliták, Iránban meg a 12-es siiták hozták létre.)
Érdeklődővé tettél... Csak nem korabeliek? Szívesen meghallgatnálak ne kímélj!
Szóval muszlim források vannak.
Mondjuk rögtön ott van Tabari, aki a Tarikh al-Rusul Wa al-Muluk-ban említi a csatát, de topicunk címadója al-Maszudi is említi ezt a Muruj-ban (mellesleg itt felsorol korábbi 16 frank uralkodót is)
Ibn 'Abd al-Hakam a Futuh al-Misrben részletesen beszámol a Toursi csatáról. (ö, maradjunk az akadémiai idöszámításnál, a VIII-IX. század fordulóján tevékenykedett) -Ami érdekes, hogy ö a csatát két naposként írja le, míg a keresztény források egy napról számolnak be, illetve foglalkozik a hadjárat céljával, és politikai hátterével.
