Ebben a topicban szól valami zene (most olyan helyen vagyok, hogy nincs hangszóró, nem tudom ellenőrizni se). Nem mindig halloni, úgy tűnik egyelőre, leginkább böngészőfüggő, de szerintem van. Nem viccelődök. Beszámítható vagyok, nem drogozom, nem ittam stb. Zene szok lenni ebben a topicban.
Nyolcvanezerrel kell csökkenteni a közszférában dolgozók számát - ez lehet a következménye, ha Draskovics Tibor bejelentésének megfelelően öt százalékkal csökkentik az előirányzatot. Tehát kevesebb pénzből kell kigazdálkodni a hatszázalékos béremelést és a 13. havi fizetést. A kormány tavaly is csökkentette volna a létszámot, de az akkori bejelentéséből nem lett semmi. Debrecen polgármestere szerint így csak a dilettánsok takarékoskodnak, és félő, hogy összeomlik a közigazgatás.
Tíz százalék körüli köztisztviselői leépítésre lesz szükség, ha megvalósulnak a vasárnap bejelentett költségvetési tervek. Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt mondta, negyvenmilliárd forintot fordítanak a közigazgatás korszerűsítésére. Az összeg a jelentősnek mondható létszámcsökkentés fedezete lesz.
Kevesebb pénz
A jövő évi béremelés és a 13. havi fizetés fedezetét is a meglévő előirányzatokból kell kigazdálkodni. "Ez lehet szervezeti átrendezés, a munkafolyamatok átgondolása, vagy éppen létszámcsökkentés" - mondta, hozzátéve, hogy jövőre az előirányzatok pénzei öt százalékkal csökkennek.
Ez azt jelenti, hogy az inflációkövető, hatszázalékos béremelést is a már csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. Számítások szerint ez azt jelenti, hogy legrosszabb esetben tíz százalékos létszámcsökkentésre lesz szükség a közigazgatási szférában.
Tavaly nem sikerült
A Központi Statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a költségvetési szférában 819 ezren dolgoznak. Ennek a tíz százaléka nyolcvanezer. Draskovics szerint az intézkedés nem érinti a közalkalmazottakat - a pedagógusokat, orvosokat, nővéreket.
A költésgvetési szférában dolgozók száma csaknem megegyezik az egy évvel ezelőtti létszámmal, egészen pontosan 99 százaléka annak. Mindez azért érdekes, mert tavaly szeptemberben egy kormányrendelet a minisztériumokban tíz, a háttérintézményeikben hat százalékos létszámcsökkentést rendelt el. Ettől a lépéstől akkor húszmilliárd forintos megtakarítást vártak el. A KSH adataiból úgy tűnik, nem sikerült véghezvinni a tervet.
Azon túl, hogy korszerűsíteni, illetve karcsúsítani kell a közigazgatást, nem árulnak el részleteket az érintettek. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere azt is nehezményezte, hogy ezúttal sem konzultáltak az önkormányzati szövetségekkel a kérdésről.
Kósa szerint össze fog omlani az államigazgatás. "Így csak a dilettánsak takarékoskodnak" - fogalmazott a polgármester. A helyi igazgatás így is teljesen leterhelt, teljesítőképességének határán van. A ciklus elején bevezetett reformok, melyek könnyítettek az állampolgárok ügyintézésén, megsokszorozták a hivatali munkát. Lassan a gazdasági versenyképességet veszélyezteti az emberhiány.
A közalkalmazottak esetében sem könnyebb a helyzet, mondja Kósa. Itt a 13. havi bért és a fizetésemelést kellene létszámcsökkentéssel kigazdálkodni. Az ágazati törvények azonban létszámminimumot írnak elő egyes intézményekben, ez alá nem lehet menni. Nagyon sok intézményben már most a létszámminimum alatt működnek. De nem ez a megoldás. Kósa Lajos szerint előbb a szervezeti működési szabályokat kellene megváltoztatni, utána takarékoskodni.
Az a "speciális tartalékállomány" nevű valami, az a megalázó. A felmndási idő 6 hónap lenne. Aki még fiatal annyira, hogy a versenyszférába valóban át tudjon menni, az nyilván nem a spec.tartalékállományt fogja választani.
Viszont akinek reális esélye nincs rá, hogy bárhova el tudjon helyezkedni, annak ezt úgy előadni, hogy felkészítik arra, amire a koránál fogva már eleve nem nagyon van esélye, másfelől pedig a speciális gyakorlata miatt amúgy sem kapkodnának utána, nos az szerintem megalázó. Nem a problémát oldják meg általa.
Gáláns elbocsátásokra készül a kormány a közszférában
2004. szeptember 6. 10:51
MNO
A közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetésének vásárlóértéke a vállalkozásoknál dolgozókéhoz hasonló mértékben emelkedhet jövőre - derül ki egy, a kormány szándékát tükröző tervezetből. A közintézményeknek a béremelés fedezetét elbocsátásokkal kell előteremteniük – írja a Népszabadság.
Kemény tárgyalásokra kell számítani a hónap közepétől, a miniszterelnök-jelölt által összehívott Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén.
A napirenden a jövő évi költségvetési- és adótervek, béremelési elképzelések szerepelnek.
A tanácskozás hangulatát vélhetően befolyásolja az érintett szakszervezetekhez eljuttatott levél,
amelyben a pénzügyi tárca politikai államtitkára arról tájékoztat, hogy a kormány szándéka szerint 2005-ben a közszféra bérszínvonalának vásárlóértéke a versenyszféráéhoz hasonló mértékben emelkedik.
Veres János úgy fogalmaz: annak érdekében, hogy a kiadások emelkedése nélkül mégis érzékelhető mértékben növekedjenek a közszférában a reálbérek, helyi szervezési intézkedésekre van szükség.
Ez várhatóan elbocsátásokat jelent.
Ugyanakkor a kormány a szakszervezetekkel alternatív megoldási javaslatokat dolgoz ki ez ügyben.
Egy javaslat szerint a közszférából kikerülők nem vennék igénybe a rendes felmondással járó juttatásokat, hanem úgynevezett speciális tartalékállományba kerülnének.
Azok a köztisztviselők, illetve közalkalmazottak, akik ezt az utat választják, két-három évet kapnak arra,
hogy felkészüljenek a versenyszférában történő munkavállalásra, ezalatt korábbi illetményük kétharmadát kapnák.
Új konstrukciókat is kidolgoztak a szakemberek: például járadékot kapnának nyugdíjba vonulásukig a nyugdíjkorhatárhoz közel állók és a hosszabb - legalább tíz év - közszolgálati jogviszonyt felmutatók.
A legfeljebb három évig igénybe vehető járadék összege a bruttó illetmény kétharmada.
Másfelől viszont, mivel a járadékot választó közös megegyezéssel távozik a közszolgálatból, nem illeti meg végkielégítés, de munkanélküli-ellátás sem.
az igazi pazarlás: táblázatból minősítgetni az embereket!
Az ellenünk hangolt jónép még azt sem tudja, hhogy a közalkalmazott bérének alsó határa van a köztisztviselő bérének meg felső...
A ka-esetében a vezetőnek van joga személyes döntés alapján kiegészíteni az illetményt, ktv esetén erre azt hiszenm nincs mód.
Ahhoz a munkához amit én végzek nem kell felsőfokú végzettség, pusztán gyakorlat. Egyszerű munka, csak lelkiismeretesnek kell lenni.(kuli vagyok, nem vezető) a bértábla szerint kb 62ezer ft az illetményem, ehhez tehet hozzá a góré. Fiatal vagyok (30). Ergo az én helyemre nem találnak embert, mert mindenki túlképzett, ennek következményeképpen nem jön el ennyi pénzért az államnak dolgozni.
Felmerült, hogy ktv-t csinálnak belőlünk, mert a professzor uraknak ez lenne a jobb anyagilag, nekem ki kellett volna lépjek, mert a mekdonác jobban fizetne.
Nem tudnak hova tenni, mert nem akaroksenkit kitúrni, nem lázítok és nem mondom, hogy majd, meg most nem... elévgzem a munkám és kész. Nem akarok vezető lenni, nem akarok tudományos előmenetelt amíg egy állami elfekvő biztosítja a megélhetésem. Nagyjából meg vagyok fizetve, a munkám ellenértékét kapom.
Viszont a sokdiplomás csudagyerekek aki a 3-4 papírjukkal meg 2-3 nyelvizsgájukkal ficcegnek, 5-600 bruttó alatt szóba sem állnak a munkahelyekkel, évekik lézengenek, majd idesodródnak az állam meleg szárnyacskái alá és 30 évesen még 1 percet nem dolgoztak, csak sírnak, hogy kevés a pénz, amikor neki van 4 diplomája.
Na meg vannak azok akik még a régi érából maradtak, 30 éve itt vannak, nem fejlődtek és meg vannak győződve, hogy ez az állás nekik jár. Ülnek a brűgölőben és a soksok év ktv státusz miatt magas az illetmény meg a végkielégítés...maradnak nyugdíjig, sokan tovább is.
Nem azokról beszélek akik szakmailag teljesítenek, elismertek!
Eu-s intézményben nem követelmény a nyelv.
És még sorolhatnánk. Kétségelen, hogy a közemberek pénzét sajnálja mindenki, de hát van némi alapja is, és ami a legfontosabb: szálka-gerenda!
1992. évi XXIII. Tv., a köztisztviselők joggállásáról. Ebben foglaltatik, hogy a felmondási idő (tehát amikor a munkáltató mond fel) 6 hónap. Ennek legalább a felére fel kell menteni a munkavégzés alól a köztisztviselőt.
Másik érdekesség az illetménytábla. A kategóriákba sorolás azon felül, hogy közép- vagy felsőfokú végzettsége van a köztisztviselőnek (ez két külön tábla) kizárólag a "közszolgálati jogviszony" éveitől függ (ebbe más munkahelyeket is bele szoktak számítani, nem cska a közszférában eltöltött éveket), azaz minél idősebb, annál nagyobb az illetményalaphoz rendelt szorzója. Ez első ránézésre nagyon rossz, másodikra nézve viszont olyan rossz, aminél nem nagyon van jobb. Ha lenne egy olyan bónusz-rendszer, amelyikkel a tényleges teljesítmény alapján lehetne differenciálni, akkor oké lenne. Van ugyan minősítés, de annak hatása erősen korlátozott. Mindenesetre a jelenlegi illetményrendszer azt hozza magával, hogy a fiatal munkaerő messze elkerüli a közszférát. Szinte csak muszájból kerülnek be, és ahogy elnézem, a motiváció szinte sohasem az, hogy most aztána közért szeretnének tenni. A versenyszférával való megcsömörlés, cégösszeomlás utáni egzisztenciális kényszer, ilyenek hozzák ide az embereket. Nem azt mondom, hogy pályakezdők kellenének, node 40 év alatt kész koldusbot a történet. Főleg így, hogy idén még semmi prémium/jutalom (nevezzük, ahogy akarjuk, pl. bónusz) nem volt.
Ellenben olyan f*szságokkal szúrják ki a szemünket, valamint hangolják ellenünk a közvéleményt, mint a 6 hónapos rekreációs szabadság, ami aztán tényleg senkinek nem jó, se munkáltatónak, se köztisztviselőnek, sem az államnak.
Az egy gond, hogy nem történik semmi. De hogy a nagy semmire van egy kormánybiztos, az azért SZVSZ pazarlás.
leépítés... hülye egy kifejezés benne vagyon, hogy építés...
Na mindegy. A lényeg, hogy a tökéletesen életképtelen köz- és államigazgatési szféra a saját lendületétől megy. Mammut. Van benne mondjuk 40-50% elkötelezett dolgozó és 20% aki elvan, kicsit dolgozgat, de nem töri meg magát. A többi az zacc. Zacc mindenhol van, csak nem mindegy mennyi. Hogy kikből áll a zacc? Általánosságban fogalmazhatunk úgy, hogy azokból akik megússzák a fűnyírást :(
valkik valakijei, 30 éve müttyögő nagy öregek, akik már 72-ben is, meg pár tök véletlenül idesodródott felesleges emberke. Ahogy én látom, ezen zaccoknak két lehetőségük van, egyrészt meghúzzák magukat, mert már csak két év van nyugdíjig, vagy igazolni akarják magukat és pörögnek. Na ennek a pörgésnek azok isszák meg a levit akik tényleg dolgoznának.
Másik baj, hogy a feladatok csak papíron léteznek, felelősük a legritkább esetben sincs. Nem ritka, hogy intézményen belül két osztály betart egymásnak, ráadásul ezt legalább szívvel lélekkel teszik, el is megy vele a munkaidő. Nyilván van olyan intézmény is ami felesleges, egy jó káder játszótere, de ez a ritkább. A régi, hivatali szociálizmus hömpölyög a "hivatalok" folyosóin és tarol.
Persze olyan is van, hogy kéne egy év vagy fél év pénzt kifizetni annak akit kidobnak, ami egyben sok pénz... de mennyibe kerül megtartani azt az embert?
Kemény dió ez a leépítésdi, nem véletlen, hogy igazán komolyan egyetlen párt sem látott neki. Bele is bukna! Nekünk megérné...
Továbbiak: egy köztisztviselő nem juthat legálisan mellékálláshoz, még jutalmazni se könnyű. Ugyanakkor ő befizeti az adót (levonják) míg a magánszféra rengeteg minimálbéres vállalkozója nem vagy alig. Ezt is lehetne ragozni sokáig.
a lényeg: a fűnyiró nagyobb kárt okoz, mint hasznot
Szvsz koalíciós alkudozás. Az SZDSZ az adócsökkentésért beáldozná Csillagot, de csak úgy, hogy leépítik vele Gyurcsányt is, amely határozottan tetszene Medgyessynek is, mert most mosolyszünet van köztük. Csakhogy az MSZP-n most nem lehet adócsökkentést keresztülverni, tehát akkor mindenki marad a helyén => Medgyessy nagy reformja megint hamvába halt, az erőskezű miniszterelnökben reménykedők maradéka is méregpohár után nyúl.
Namármost, jól gondolod, a közigazgatásban zömmel köztisztviselők dolgoznak. Tehát az államigazgatási szerveknél (pl. minisztériumok, hatósági szervek), az önkormányzati szerveknél. A közalkalmazottak olyan állami feladatokat ellátó intézményeknél dolgoznak, amelyek nem a közigazgatás részei. Pl. iskolák, eü intézmények.
Azt azért látni kell, hogy az állami vízfej növelése a közszféra növekedését jelenti, míg a tavaly őszi és a most beharangozott leépítések a "fűnyíró"-elv alapján mindenhol elbocsátásokat hoznak, ott is, ahol nagyon nem kellene.
Dobálóznak számokkal, hogy mennyien dolgoznak a "közszférában". Ez egy dolog. Egy másik dolog pedig az, hogy ki mennyit vesz fel. A politikusok körül "serénykedő" tanácsadók és egyéb, politikai kinevezettek többszörösét keresik meg egy akár egy országos hatáskörű államigazgatási szervnél dolgozó "régi motoros" köztisztviselőnél is. Tessék megnézni, ott van az 1992. évi XXIII. törvényben (a köztisztviselők jogállásáról) az illetménytábla, hogy mennyi év jogviszony után mennyi jár. No, ezek az eltérések még jobban torzítják a képet és még inkább megmutatják, hogy miért lehetetlen és megalázó lépés ez a "béremelés", amit bejelentettek.
A jogállamiság, az egyenlőség védelme megkövetel olyan intézményeket, amelyek az állam és az állampolgárok kapcsolatában ezeket biztosítják. Ha nem lennének, anarchia lenne és a farkastörvények uralkodnának az élet minden területén, a jogot nem lehetne érvényesíteni. Ezen felül beléptünk az EU-ba, ami a korábbihoz képest további feladatokat ró a közigazgatásra (is). A jogharmonizáció által a jogalkotók ilyen jellegű feladatát kipipálhatták, de a jogalkalmazók (a különféle hivatalok jellemzően) nehézségei csak most jönnek. Ráadásul úgy, hogy a tavaly őszi leépítések hatása épp a csatlakozáskor kezdett megjelenni, mivel akár fél év felmondási idő is járhat egy köztisztviselőnek.
Ez az egész kérdés nincs a helyén kezelve. Kineveztek egy kormánybiztost, de nem látszik munkájának az eredménye. Még egy tévhitet szeretnék eloszlatni: a köztisztviselők egyáltalán nincsenek olyan jól megfizetve, mint azt -számomra értehetetlen módon- a legendák alapján hiszik az emberek. Ráadásul a kontraszelekció erősödik: a szolgálati idő függvényében emelkedő illetmény, valamint az inflációt sem követő emelés (ha van egyáltalán) következtében épp a fiatal, korszerűbb tudással rendelkező egyedek nem kerülnek be kellő számban a közigazgatásba. Ez kétségkívül rontja a hatékonyságot. De láthatóan nem mutat semmi sem arrafelé, hogy ezen változtassanak.
Segítene értelmezni valaki a híreket? Miért van olyan érzésem, hogy a kormány szekerét ahányan vannak, annyi irányba cincálják???
Kovács László pártelnök beszélt arról is, hogy fejlesztési minisztériummá alakulhat át az európai integrációs tárca nélküli poszt. "Ez a tárca nélküli miniszteri poszt megmaradna, de nem az európai integrációval foglalkozna, mert azzal a Külügyminisztérium foglalkozik, hanem inkább a hosszabb távú fejlesztési koncepcióval" - közölte a szocialista politikus. A sportminisztérium és az informatikai tárca feladatainak átszervezésére vonatkozó kérdésre azt mondta: "egy ilyen szervezeti átalakítás nem szükségképpen, de együtt járhat minisztériumok megszűnésével és esetleg új tárcák létrehozásával". Hozzátette: a lényeg az, hogy a kormány működése ne többe, hanem kevesebbe kerüljön."
"Medgyessy Péter miniszterelnök letett arról a tervéről, hogy megszüntesse a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot az augusztus végére tervezett kormányátalakításkor. A kedden megkezdődött hivatalos koalíciós tárgyalásokról kiszivárgó hírek szerint az SZDSZ ellenzi az informatikai tárca megszüntetését, valamint Kuncze nem kíván a gazdasági tárca élére kerülni. "
részletkérdés, de drazsé zsak azt mondta, túl sok a növény a kertben. Hogy a kiskertészek fűnyíróval ritkítják, az már nem az ő gondja.
Persze lehet úgy is, ahogy Bárándy csinálta, ha nem adtok benzint nyírja nektek a füvet akinek két annya vót, node ilyen gesztust nem várhatsz el azoktól, akik épp az eljövendő exisztenciájukat alapozzák, mondván lehet ez az utolsó lehetőség. Két év múlva tán már a parlamentben sem leszünk, nemhogy kormányon.
A tárcák, mint fejezetek pénzét bizony Drazsé szabja meg. A költségvetési törvényen keresztül. A tárcavezető miniszterek meg prikázt kapnak: fűnyírás indul!
"Lesír róla Drazsé kezemunkája: kiszámolta, hogy x forintot kell spórolni, ez y ember fizetése, az 10-12%, a többi nem érdekli, oldják meg."
Drazsét szidni nem kell félni jó lesz nem ellenzem. :))
Node, Drazsénak az apehen és a fináncokon kívül mi köze van hozzá? Nehogy má a bel-, oktatásügyi és egészségügyi miniszter a PM-re mutogasson a fűnyírásért, já nyet, já nyet, já muzikant.
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. augusztus 6.
...
Draskovics Tibor tegnap bizonyára nem gesztusértékkel kongatta meg egy hajó vészharangját, de tény, hogy nem utolsósorban a jövő évi költségvetés előkészítése egyre erősebb kormányzati feszültségeket gerjeszt.
A szocialista frakcióban mind többen gondolják úgy, hogy a miniszter ragaszkodása a hiány csökkentéséhez politikailag vállalhatatlan következményekhez vezet.
Draskovics viszont a lehetséges gazdasági hatások miatt ragaszkodik programjához. Az ő esetében nem érett a helyzet arra, hogy személyi változással kelljen számolni. Információink szerint viszont mind erőteljesebben formálódnak a néhány hét múlva esedékes kormányzati változások tervei. Ezek során a kormányfő mozgásterét érintő nyilatkozatot tett tegnap az SZDSZ koalíciós egyeztetésért felelős államtitkára: Horn Gábor közölte, ragaszkodnak minisztereikhez, ám az olcsóbb állam és a kisebb adók kedvéért engedményekre is hajlandóak.
...
Költségvetési buktatók
A kormányon belüli, illetve a kabinet és a koalíciós pártok közötti vitákat élezi a költségvetés előkészítése is. Nemrég derült ki , hogy az uniónak megküldött gazdaságpolitikai vállalások kemény feltételeket jelentenek a 2005-ös büdzsére nézve. Ahhoz, hogy a hiányt megfelelő szinten lehessen tartani, a kiadásokat jelentősen le kell faragni. Így a 6,5 százalékos béremelés fedezetét nem kapják meg a tárcák, azt maguknak kell kigazdálkodniuk - elbocsátásokkal. Az elvont és megpályáztatott fejlesztési, támogatási keret 20 százalékkal kisebb lesz az ez évinél. Az idén eleve leszorított működési költségeket még öt százalékkal csökkenteni kell.
Szocialista körökben egyre többen vélik úgy: nem kellene annyira ragaszkodni a hiánycsökkentéshez és az uniós gazdaságpolitikai programhoz. Csakhogy ez ügyben Draskovics Tibor pénzügyminiszter már megkongatta a vészharangot: az alapvető célok feladása bizalmi válságot okozna a befektetők körében. Információnk szerint Draskovics a kormányfőnek már jelezte: távozik posztjáról, ha a kormány vagy a frakciók felpuhítják a büdzsét."
Mondjuk az is egy megoldás, hogy a ténylegesen munkát végzőket küldik el. Akkor végre összeomlana a teljes kóceráj, és tiszta lappal előlről kezdhetnénk. Mindenesetre nem engedném, hogy az adott intézmények maguk döntsenek a leépítésekről. Itt már többször elhangzott, megfelelő teljesítménymérés után igencsak sok embert el lehetnek zavarni. Mondjuk szinte biztos, hogy nem így lesz...
A technikai megoldás érdektelen. :-( Illetve arra van szaktopic. Egyébként ezt a .dbf kiterjesztésű állományt sem az excell sem az access nem ismeri fel, hibával elszáll.
Ez inkább ahhoz hasonlít, mint az ismert mondás: "A házasság egy szövetség olyan problémák megoldására, amelyek anélkül nem is lennének. :-)))
Én csak példát akartam hozni arra, hogy a közigazgatásban nem véletlenül dolgozik annyi ember és csak úgy nem lehet csökkenteni a számukat.
Elhiszem. Ezért nem kellene elhamarkodott és sokakra nézve sértő kijelentéseket tenned. Mert utólag már nehéz visszaszívni.
Kire gondoltál, kiket fognak "leépíteni"? Talán majd nem lesz igazgatója meg (minimum) két igazgatóhelyettese az intézményeknek? Dehogynem. Rájuk szükség van; márcsak azért is, hogy eldöntsék, melyik tanárt, tanítót, óvónőt, konyhalányt, takarítónőt, orvost, ápolónőt, asszosztenst, stb. kell elküldeni.
