In the course of time the difficulty was increasingly felt, and some rulers, among whom Mo'tazed (16th Abbasid caliph, 271-279), Taee, tried calendar reforms, but none of wich was accurate enough."
Amúgy nemtom mit akarsz kihozni ebből, mert a két Jazdgerd/Yazdegird között majd 200 év telt el . (II. Jazdgerd/Yazdegird 438/9-457, mig III. Jazdgerd/YAzdegird 632-651.)"
Egész pontosan 200 AH! Napévben ez pár nap híjján 194 év.
Az uralkodás kezdete, de az uralkodás vége között is.
Perzsa és párszi időszámítás
A szaszanida Perzsia – hosszú időn keresztül Bizánc leghatalmasabb ellensége – az utolsó pillanatban új időszámítást vezetett be. III. Jezdegerd, az utolsó királyuk 632-ben történt trónra lépésének napját egy új időszámítás kezdetévé tette. Miként tudta túlélni az arab hódítást, amely egy évvel később megtörtént és 641-ben megdöntik a szaszanidákat, mialatt az arabok saját időszámításukat hozták magukkal. Mindeközben Jezdegerd időszámítása évszázadokig használatos lehetett, amíg a XI. században Dzselaleddin nagyszultán a róla elnevezett naptárt be nem vezettette.
A perzsa helyzet nehezen megvilágítható, mivel csak két fénysugarunk van az eddig érthetetlenre irányítandó. A 641-es korai arab hódítás és a zoroasztrianizmus elnyomásának azonnali bevezetése ellenére Perzsia és a Kelet a X. században semmiképpen sem vált iszlámmá. Magyarázatul szolgál a moszlimok vallási dolgokban tanúsított türelme. E türelem Perzsia leghíresebb költőjének esetében még különösebb. Firdausi 939-től 1020-ig élt és 60000 versszakban megírta az iráni birodalom történetét az arab hódításig (a Sahok névsorát vagy a Királyok könyvét). Hogy miképpen tehette ezt meg, és ezt az eposzt szultánjának ajánlhatta, miközben sem a 651 utáni arab hőstetteket, sem az iszlámot, sem Allahot nem említi meg, erre eddig nincs magyarázat. Csak amikor Irán iszlámosítását – a kitalált évszázadok kisöprésével – a X. századba toljuk, akkor tisztul ki a perzsa történelem is.
Iránban éltek a párszik.[iii] Már az utolsó cikkben említettem, hogy e vallási közösség a mai napig sem érti, hogy Indiában élő hittestvéreik az Iránban használt naptárhoz képest miért térnek el 300 évvel. Itt is segít a kitalált évszázadok feltételezése.
Meg tudná valaki fejteni a következő találós kérdést?
"8.55 A Dzsaláli-időszámítás
Az uj naptárt 1079. március 16-án vezették be, mely megfelelt a Dzsalali-időszámítás 458. 1. napjának (azaz a Jazdgerd-éra 448. Farvadin 19. és a Hidzsra 471. Ramadan 10. napjának).
Ära der Magier: Jahreszählung beginnend mit dem Jahr 652, dem Todesjahr des letzten sassanidischen Herrschers Yazdegard III. Epoche ist der 11. Juni 652. Sie ist auch bekannt als Tabari Ära. siehe auch: Iranische Zeitrechnungen "
Van ennek értelme? Egy jelentéktelen halotthoz kötni időszámítást?
Azért érdekes, hogy a Yazdagirdek, legyen az 2. vagy 3-ik 18/19 évig szeretnek uralkodni...
Ugye nem tetteted a hülyét? Én annyit mondtam, hogy Szaladin nem egyiptomi illetőségű... Mint az ukránotok nem gepida! A kincsei sem kincsek, és nem is gepidák!
Szaladin ott verette az érmeit ahol uralkodott!
Damaszkuszban, Aleppoban...
Egyiptomban akkoriban a Fatimidák uralkodnak al-Aziz és al-Hákim...
