"...Közutálatnak szerintem leginkább a Hitgyüli és a hasonló térítgetős egyházak örvendenek... Ezzel nem értek egyet. Szerintem a HIT Gyülekezete és a hasonló egyházak példaértékűek lehetnének a "történelmi egyházak" (főleg a Katolikus) számára. Ha ugyanis máról holnapra eltörölnék az egyházak állami támogatását, és azoknak az 1%-okból, valamint abból a pénzből kéne gazdálkodniuk, amit a híveiktől kapnak, akkor ezek a szerinted közutálatnak örvendő egyházak ugyanúgy működnének mint most, a "nagy történelmi" egyházak pedig néhány hét (esetleg hónap) múlva lehúzhatnák a redőnyt. IDEje lenne kipróbálni! :-)
Igen!! Emlékszem a fideszes fiúkra, mily lelkesen tapsoltak (ütemesen és állva) a Nép Nagy Vezérének!!! Még a skandálás is előttem van, ahogy Áderék ütemesen kántálták: éljen Rá....izé, Vik-tor!!!
Meg arra is, hogy gurultak a nevetéstől, amikor a Generálszekreter rájuk kacsintott. Meg a krumplilevesen is.
...sok jó - szvsz több, mint hibás - gondolata volt... ilyen mondat viszont hamisságot kelt - még ha véletlenül igaz is lenne, amit személy szerint nem tudok elképzelni -, miszerint: merthogy katolikus hitre kereszteltek, nem azért, mert sokáig nemcsak megéltem hitemet, hanem aktívan gyakoroltam is
...persze ezt ilyenek teljesen űberelik:
az üdvözülés hirdetése helyett a nagyon is e földi politikai hatalom dolgában próbál meg hívei között eligazító erővel bírni
"Amúgy én a kérdést kiegészíteném még azzal is, hogy az 5% feletti választási eredményt elérő pártok se kaphassanak állami támogatást. Végülis a pártélet is nagyrészt hitéleti tevékenység."
S ezzel végképp korrupcióra is szorítanánk a pártokat. Én ezt éppen fordítva látom: őket artsuk csak el az adókból, mégpedig kizárólagosan. Ugyanis a pártok a mai demokráciának szükségszerű velejárói és az állammal szoros összefüggsében vannak, ellentétben az egyházakkal. No de ez nem is az a topik, ahol a pártok finanszírozásáról van szó...
Az ünnep múltával lassan neki lehetne fogni a tényleges miunkának: csak meg kéne már fogalmazni a felteendő kérdést és a felvezetést. Akkor januártól gyűjthetnénk az aláírásokat. Májusra összejön a szükséges fölötti aláírásszám, koraősszel -- még jóval a költségvetés benyújtása előtt! -- megtartható a véleményező népszavazás, ha egyáltalán szükséges lesz, és nem veszi az Országgyűlés napirendre a kérdést az aláírásgyűjtés hatására. (Én az utóbbira számítok.)
"...Amúgy én a kérdést kiegészíteném még azzal is, hogy az 5% feletti választási eredményt elérő pártok se kaphassanak állami támogatást. Végülis a pártélet is nagyrészt hitéleti tevékenység. ...."
Nálam nyitott kapukat döngetsz...
Főleg azért mert míg az egyházak pártoskodnak, addig a pártok meg hiteskednek...
Ha már mindenáron - merthogy az államnak azon polgárai sámára is kell juttani lehetőséget, akik vallásos keretek között akarják gyermekeiket nevelni - fizetni kell, hogy a papok fenntarthassák iskoláikat, akkor legalább annak arányában kevesebbet kellene kapjanak, amilyen arányban az iskolai oktatáson belül az Istennel való foglalatosság szerepel.
Mert az fizesse csak az egyház. Azért legyen már valami rezsije arra, hogy a demokrácia ellen nevel.
Amúgy én a kérdést kiegészíteném még azzal is, hogy az 5% feletti választási eredményt elérő pártok se kaphassanak állami támogatást. Végülis a pártélet is nagyrészt hitéleti tevékenység.
Mindig szivesen válaszolok, ha a kérdés tényleg kérdés és nem felkiáltás, vagy rosszabb :-) Gondoltam, ha a kérdés kérdés, esetleg megismétled tisztességes formában, ha kiváncsi vagy a válaszra. De ezexerint tényleg nem kérdés volt.
Azt lehet mondani, hogy egy átlagos kisvárosi, nagyközségi 1-8 osztályig két párhuzamos osztályt működtető iskolát az állami normatívákból nagyjából lehet működtetni. Ebből nem jut elég fenntartásra és dologi kiadásokra. De jut arra, hogy a megfelelő szaktanárok oktathassák a gyerekeket, például alsótagozattól nyelvet is tanuljanak. (A magyar nyelvoktatás kérdése egy másik dolog.)
Az ilyen iskoláknál is nagyon eltérő lehet a helyzet egy csomó ok miatt említettem már párat.
A nagyobb városoknál azért más a helyzet, mert ott egy egész intézményhálózatot kell fenntartani, ami jó magyar szokás szerint túlburjánzó intézményhálózatot jelent.
Míg egy kisvárosban, nagyközségben egy iskolaigazgató az igazgatáson kivül egy csomó más feladatot is -menedzselés, akár beszerzés, stb- magára vállal, addig a városokban már hajlamosak ezeket a feladatokat intézményesíteni, igazgatóhelyettesek sorát kinevezni, ilyen-olyan feladatokra állásokat gyártani.
Míg falun már előfordul, hogy egy nyelvszakos tanár több iskolában is tanít, addig ez a városokban elképzelhetetlen. (Kivéve, hogy délután magán iskolákban oktatnak.)
Arról nem beszélve, hogy a béreken kivül a legfontosabb költség az energia, és városokban a távfűtéses rendszerek nyelik az energiát és a pénzt.
A nagy városi rendszerekben szerintem rengeteg tartalék van, amivel a felesleges költekezések kiválthatók. Ugyanakkor ott is kevés jut dologi kiadásokra.
"egy csomó gyerek átjár a másik faluba egy jobb iskolába, ahol évfolyamonként van két osztály és nagyjából az állami támogatásból kijönnek."
hmm.
van nekem egy olyan filingem, hogy mindenfele kieg tamogatas nelkul ki tud jonni a jelenleg atlagosnak nevezheto ktgszint mellett az allami normativabol egy iskola, hogyha optimalis a tanuloletszam, hiszen a tanar oradija ugyanannyi hogyha tizenketfos mint ha huszonketfos osztaly elott all, es ugyanannyiba kerul a futes ugyanabban a teremben ha 12 es hogyha 22 gyerek ul benne.
ha mint a fenti peldaban, van evfolyamonkent ket osztaly, ott valoszinuleg pont attol optimalis a kihasznaltsag, hogy mas kiskozsegekbol atjarnak oda.
namost az is lehet, hogy a fenti iskolaban mar az optimalis feletti a letszam, tehat egyreszt dozsolnek a penzben, ami jot tesz az oktatas penzigenyes reszenek, masreszt ha egy tanarra 22 helyett 32 gyerek jut, es a 25 ferohelyes tanteremben 32-en ulnek potszekekben, az csokkenti az oktatas szinvonalat. igy varhato, hogy utobbi okokbol a szulok egy resze elviszi a csemetejet mashova, ami egyreszt csokkenti a zsufoltsagot masreszt csokkenti a beveteleket is, igy aztan egy ido utan kialakul egyfajta egyensuly, ami a rendelkezesre allo anyagiak melletti legmagasabb szinvonalu oktatasban jelenik meg.
namost ez igy ebben a formaban szinte olyan, mint a piaci allapotok, a kapacitassal meg a kihasznaltsaggal, eppencsak az a momentum hianyzik, hogy ottan ha valamibol folos kapacitas van, akkor azt a piac gyorsutemben leepiti, mert minek.
tekintettel a gyerekszamcsokkenesre, oktatasi intezmenybol momentan folos kapacitasok vannak, tehat logikusnak tunik, hogy hat ahol a normativabol nem tudnak kijonni, ott be kell csukni az intezmenyt.
csak ez politikailag nagyon ize:-(
a dolgot komplikalja, hogy az intezmenyek nem csak normativabol, hanem a fenntarto tamogatasabol is ellnek, valamint az egyhaz iskolak kapjak ezt a kiegeszito tamogatas nevu izet, ez a ket tetel a piaci viszonyokat eltorzitja, helyzeti elonybe hozva azokat az onkormyzatokat akiknek mindegymiert tobb penzuk van oktatasra, es az egyhazi tulajdonu iskolakat akiknek jar a kieg tamogatas, tehat a piaci versenyben (mert ez az, verseny a gyerekert) hatranyba hozva a szr anyagi helyzetu onkormanyzatok (jellemzoen kistelepulesek) altal uzemeltetett onkormanyzati iskolakat.
csak igy gondolkodom....
Felvetendő kérdés, hogy miközben új egyházi iskolák alakulnak, épülnek fogy a gyereklétszám. Szükséges-e, az új iskola?
Szerintem szükséges, mert nyilván jót tesz az oktatásügynek, ha színes a választék.
Ugyanakkor azt tudni kell, ha új iskolák nyílnak és megoszlik az amúgy is drasztikusan csökkenő tanulólétszám akkor az önkormányzatoknak is egyre többe kerül az oktatás fenntartása. Vagy a felesleges kapacitást megszűnteti, és bezár iskolát, elküld pedagóógust.
Ami annak is lehet a következménye, hogy az egyházi iskolákban oktatottak létszáma bővül. (Nem mellékesen, ha egy egyházi iskola jól működik, nő az oktatottak létszáma akkor gyakorlatilag egyre kevesebb a finanszírozási gondja.)
Ha bezárnak egy önkormányzati iskolát ugyan arra a tiltakozásra lehet számítani, mint most, és ugyan úgy azonnal mellé áll az ellenzék teljes mellbedobással.
Teljesen mindegy, hogy a bezárás szükséges volt vagy sem.
