Valaha létezett egy Commodore Világ nevezetű lap, amely mint a nevéből is kiderül a Commodore gépcsalád számítógépes játékaival foglalkozott. Ennek a néhai magazinnak volt rovata az olvasói tökös-mákos, ahova mindenki olyan játékleírást küldött be, ami éppen eszébe jutott.
Ez a topic azoknak a témáknak a gyűjtőhelye lenne, amiknek az ember úgy érzi, fölösleges topicot nyitni, mert annyit úgysem tud az ügyről nyilatkozni, hogy érdemes volna, vagy csak kérdezősködni akar, esetleg feldobni egy témát, amire más ugyan lesben áll, de mivel azt hiszi, mást nem érdekel, így beszélgetés nem bontakozik ki róla.
Természetesen az ilyen mellékes szálakból szoktak a legjobb és legélvezetesebb topicok teremni...
A Tökös-mákos nyílt és integratív topic akar lenni, téma behozható, ha máshol halódik, téma kivihető, ha többen is érdeklődnek iránta, vagy párhuzamosan tárgyalódik valamivel, téma feldobható és jegelhető, téma újraelővehető és leporolható.
Ha ezt kabaré formájában adod elő, akkor biztosan nyered a következő Ki mit tud?-ot. :o)
Véleményem szerint Demszkyt ötödször is meg fogják választani. Az MSZP egymagában kevés, mint medvesajtban a brummogás, a Fidesz meg azt hiszi, hogy ha Orbán ötletszerűen kijelöli valami lakáját (fő)polgármestjelöltnek, akkor annak van esélye. Az MDF nem gondolja jelentősnek a települést, hogy észrevehető emberre bízza az ügyeit, végül is alig több mint másfélmilliós.
Egy embert tudnék elképzelni, aki használna, mert az utóbbi időben valódi felelősséget mutatott a város irányában, Atkári Jánost. Őt természetesen nem fogja senki támogatni.
Hogy ugyanis az SZDSZ ötödször is Demszkyt indítja főpolgármester-jelöltként és az MSZP is hajlandó támogatni, ha Molnár Gyula lesz a szuper-helyettese.
Ebbe szerintem az SZDSZ bele fog menni előbb-utóbb és én ezt elkeserítőnek tartom.
Ősrégi SZDSZ-szavazó vagyok, ezt tudjuk és nem is vagyok kimondottam Demszky-ellenes sem, mégis az a véleményem, hogy 16 év legyen elég egy poszton.
Ráadásul az MSZP egy megfelelő SZDSZ-jelöltet éppígy támogatott volna.
Úgy látom, hogy Demszky utolsó ciklusa már abszolút semmitmondó, kiégett ciklus volt. Nem véletlen, hogy éppen most kezdte el úgy érezni, hogy fővárosi cég autójával kell a horvátországi nyaralójába utaznia, ez nem jeletős önmagában, de azért jele valaminek. Valaminek, amit korábban nem mert meglépni, vagy nem ilyen nyilvánvaló módon.
Az MSZP valahogy úgy érzem, nem vette komolyan ezt a nagyon fontos posztot. Gy. Németh viccnek is gyenge volt, Katona Béla csak pótmegoldás, de 16 év kevés volt, hogy felkészítsenek egy igazi jelöltet.
Az SZDSZ meg komolyan vette, de komoly ellenjelölt ott sincs, ha Demszky indulni akar, akkor támogatjuk, addig se szól bele másba.
Ami nálam végképp kiverte a biztosítékot Demszkyvel és a közlekedésért felelős városvezetéssel kapcsolatban, az az, amit idén Budapesttel műveltek.
A dilettantizmus csimborasszója!
Én aztán évek óta kerülőutakon közlekedem, de most már ott tartunk, hogy érezhető anyagi veszteséget okoz, hogy nem tudok eljutni egyik helyről a másikra.
Alapban reggel megpróbálok a Klinkáktól eljutni a Lehel térig.
Ez a régi szép időkben az Üllői-Kiskörút-Bajcsy-Váci út útvonalon ment.
De most már itt áll a sor vége az Üllőin a Klinikáknál, mert a Kálvin téren nem lehet átjutni, mert a Kecskeméti utcában ásnak valamit. Így a Baross utca se jó.
Akkor elmegyek hátul a Teleki tér felé a Köztársaság térre, aztán Dohány utca-Izabella utca-Ferdinánd híd. De akkor meg a Köztársaság térről kivezető egyik utcát ásták fel. (Ja, a Dohány utca alapból fel van ásva hónapok óta, de az ebben az esetben engem nem érint, oda a túlsó oldalról amúgy sem jutnak be az autók.)
Akkor Fiumei-Damjanich-Bajza-Podmaniczky-Ferdinánd híd. De akkor meg felássák a Rottenbiller utcát.
Akkor kikavarok hátul a nagykörútra, de ott meg villamosmegállókat építenek át és bár sávelhúzás és parkolási tilalom van, de a Blahán a Nemzeti szálló előtt ott áll 3 busz, akik eddig a kanyarodó sávot foglalták el teljesen szabálytalanul, de most meg a haladó és a kanyarodó sávot is, mert az már egy, és nincs egy rendőr, aki elhajtaná őket a rákba, a sofőr ott ücsörög a vészvillogója mögött, mert ő a vendégeket hozott, akik már régen elmentek, de majd órák múlva lezuhanyozva visszajönnek, hogy elvigye őket a Mátyás pincéhez, ahol meg majd mások nem tudnak tőle sehova se menni, de én addig sose jutok el.
Akkor kimennék hátul a pesti rakpartra, de az le van zárva, az észak felé tartókat felküldik a Csarnokhoz, onnan próbálkoznak a Kálvin tér felé.
Tehát, magyarul egy teljesen szokványos útirány: Üllőiről a Nyugatihoz, semmilyen útvonalon sem átjárható.
És akkor ma végre megnyitják a Köztársaság teret, de akkor meg az Izabella utca túlsó oldalát bontják fel, plusz házat rekonstruálnak, toronydarut építenek és megint csak egy sáv járható az Izabella utcában, de azon meg nem engedik el a trolit, mert bár szemből van felbontva a sáv, az autók szépen beállnak a felbontás mellé és a troli máris nem fér el. Mert emitt meg megintcsak vészvillogózva állnak, de egy nyomorult rendőr ide sem kerül, pedig az utca túloldalán van a rendőrség.
Egy legnagyobb dugóban is max 20 perces utat már kétszer sikerül 80 perc alatt abszolválnom.
És akkor kiáll Vajda Pál és a maga elképesztően tenyérbemászó stílusával megmagyarázza, hogy ezt csak így lehet.
És ez csak egy útvonal, tudnék még ilyeneket mondani párat, pl. Fő utca-Bem rakpart.
Ez most egy hosszadalmas siránkozásra sikeredett, csak illusztrálni akartam, hogy milyen elképesztő hozzánemértés félmjelzi ma már ezt a felállást.
Nyilván a várostervezőktől a mittudoménkikig mindenkinek a zsebében vannak már és engem néznek hülyének.
És akkor még csak esély sincs semmilyen váltásra, mert a két párt megegyezett, vagy majd megegyezik.
Financial Times: törzsi megosztottság Magyarországon
Napi Online
2005. december 12., hétfő 16:18
Ugyan az államháztartást komoly egyensúlytalanság jellemzi, a reálfolyamatok stabilak - derül ki a Financial Times Magyarországgal foglalkozó mellékletének vezércikkéből. Az írás egyebek mellett hozzáteszi: a rendkívül durva politikai megosztottság károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését.
A Financial Times (FT) hétfői száma hat oldalas mellékletben foglalkozik Magyarországgal. A melléklet vezércikke kiemeli: az államháztartás veszélyes egyensúlyhiánya ellenére a reálfolyamatok stabilak, a magyarok átlagosan jobban élnek, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a lakosság kiábrándult a politikából, mind uniós, mind hazai szinten, jelenleg a választási kampány logikája uralja a közvéleményt. Ráadásul a rendkívül durva politikai megosztottság károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését.
Egyetértés vagy megosztottság?
A világ vezető üzleti napilapja szerint annak ellenére, hogy Magyarország az EU és a NATO teljes jogú tagja, a magyarok többsége úgy gondolja: a kormánynak kicsi a beleszólása a külpolitikai, nemzetközi folyamatokba. "Régebben Bécs, később Moszkva, most meg Brüsszel irányít. A nagyhatalmak mindig is Magyarország nélkül döntöttek" - idézett egy nyugdíjas orvost a lap.
A belpolitikai helyzetről szólva a lap megállapítja: az egyre nagyobb mértékű politikai megosztottság nemcsak a külföldi befektetőket riasztja, de akadályozza a konszenzus elérését a fontos ügyekben. Az FT név szerint megemlíti a kormányzó szocialista pártot (MSZP), illetve a legnagyobb ellenzéki pártot (Fidesz), akiknek vitája leginkább abban merül ki, hogy egymást "borderline fasisztáknak", illetve "kommunista árulóknak" nevezik. Így például az önkormányzati rendszer reformjának kérdésében elvben mindkét párt egyetért, ám mivel a szerkezeti reformok végrehajtásához kétharmados parlamenti többség szükségeltetik, a megegyezésre semmi remény. Az újság azt írja: "Semmilyen egyetértés nem látszik körvonalazódni". Holott a lap szerint megszólaltatott szakértő állítja: Magyarországra jóval nagyobb figyelem irányul, amióta az EU tagja, ezért fontos, hogy az itteni politikai szcéna - amely egyelőre képtelennek látszik megújulni - próbáljon meg kitörni saját korlátaiból.
A lap úgy véli: a magyarok soha nem éltek jobban, mint most. Erre példa az Eurostat legfrissebb jelentése, amely szerint az egy főre jutó hazai össztermék az idén elérte az EU-átlag 62 százalékát - a 2000-ben mért 52 százalékról. A lap szerint a Budapest környéki térség két-három éven belül esetleg már nem lesz jogosult uniós fejlesztési segítségre, mert "nem lesz elég szegény" ehhez. A jó gazdasági helyzet ellenére a politikai megosztottság uralja a közvéleményt, amelyből a lakosságnak ugyanakkor elege van. A lap idézi Antall Györgyöt, a néhai Antall József miniszterelnök fiát: mivel a magyar politika nem a valós helyzettel foglalkozik, és nem a megfelelő kérdéseket teszi fel, rendre több problémát teremt, mint amennyit megold. Ráadásul az éles politikai megosztottság aláássa a közintézmények jó hírnevét és függetlenségét, mint amilyen a legfőbb ügyészségé és a jegybanké. Róluk az emberek többsége azt gondolja - akár igazuk, akár nincs -, hogy politikailag motiváltak.
(a piac immunis Járaira c. befejezést levágtam).
A Financial Times halálpontosan odamutatott, ahol szerintem is fáj. Antall Györgynek nagyon igaza van: az elit, a politikusok álproblémák izélgetésének prezentálásával szórakoztatnak minket. Jobb esetben, teszem hozzá, mert ha igazán ártani akarnak, akkor továbbviszik a kádárista punnyadást. Orbán verbálisan idomult a kádárizmushoz (tenni egyelőre még nem volt módja, mióta rájött, hogy kádárizmus rulez), Gyurcsány pedig az osztogatásban, hitelfelvételben és felelőtlen eltékozlásban, valamint a reformok halogatásában. Tizenhat év után, nagy kacskaringók bejárásával sikerült visszatérnünk oda, ahonnét az orosz megszállás vége előtt startoltunk, csak most már saját szántunkból. Hát gratula ehhez.
Elitcserét kell csinálni és ha a választáson ez nem megy, akkor még nagyobb lesz a tehetetlenségérzet és 2010-ig talán már nem tudja kitölteni terminusát a következő kormány, mert jön a robbanás. Szaporodnak a hozzám hasonlóan csalódott és kiábrándult emberek, akik nem egyik, vagy másik pártból ábrándultak ki, hanem a teljes választékból en bloc. És nálunk a gazdasági krízis még csak most jön. Eddig nem voltak megszorítások, mostantól ellenben lesznek. A társadalmi robbanás szempontjából a legrosszabb időben. A kilencvenes évek eleji recesszió idején még hittünk benne, hogy ha egyszer túléljük, akkor eljön a fejlődés aranykora. És valóban úgy is nézett ki. De mint kiderült, addig hosszantartó fejlődés nem lesz, ameddig csak mímeljük a reformokat és a struktúraváltásra nem szánjuk rá magunkat.
A mostani megszorításos korszak - ki tudja, még talán recesszió is lesz a belső fogyasztás megnyírbálásából - tizenöt év türelmetlenségével fog párosulni, ami alatt nem történt meg, amire vágytunk. Nem kerültünk stabil fejlődő pályára. Ugyanolyan dermesztő lét- és főleg jövőbizonytalanságban élünk, mint a kilencvenes évek elején, csak most már a kapitalista-demokratikus rendszer iránt jóval több keserűséggel a szívünkben, mint akkor.
Nagyon ideje volna már észhez térni és reformokba kezdeni. Mielőtt még túl késő lenne.
moon jelenleg mycoplasma pulmonalis es clamidia pulmonalis fertozes van. gyerekeknel tudogyulaval, felnotteknel felsoleguti kuckucokkal. csak az nem olyan izgalmas.
Én speciel örültem az olcsó teszkós csirkének... :o)
Októberben minden ismerősöm torokfájással és takonykórral küzdött (én detto), szóval tényleg lehet, hogy a vírus már átsöpört itten, csak nem vettük észre.
Na, akkor megpróbálok nekirugaszkodni a madár-influenza dolognak:
Először is Mihályi Péter alapvetően közgazdász és nem epidemiológus, de azért némi fogalma van a dolgokról.
Én sem vagyok epidemiológus, de talán valami fogalmam nekem is van. Vigyázat, ez nem azt jelenti, hogy értek hozzá, csak annyit, hogy halvány lövésem van a dologhoz, nem több:)
Kurzívval a magam hozzáfűznivalója.
1. Először is kifejti, hogy az összes A-típusú influenza vírus, kivétel nélkül dél-ázsiai vízimadaraktól ered, ezért aztán minden ilyen influenza voltaképpen madárinfluenza.
Mivel az összes A-típusú vírus végigment azon az úton, amitől most annyira félünk, tehát először állatról emberre, aztán pedig emberről emberre terjedt, nem értem, mi az oka a mostani páni félelemnek.
2. A híres spanyolnátha Amerikában a lakosság 50-70%-át fertőzte meg, a halálozási arány azonban mindössze 0,7% volt.
Itt teljesen helyénvaló Amerikával példálózni, mert a háborúban legyöngült, éhező Európa idevágó arányai a mi jelen helyzetünkre nem relevánsak.
3. A H5N1 először 1997-ben (8 éve!) jelent meg Hong-Kongban, mindjárt meg is halt 6 ember, aztán évekig semmi.
Az elmúlt 20 hónapban 120-130 megbetegedés, 60-70 ember halála.
Nem tudom bizonyítani, de meggyőződésem, hogy ennél lényegesen többen haltak meg ezen idő alatt világszerte az egyéb influenza-járványokban.
4. Példaként említi az AIDS-t és a SARS-t, és nagyon helyesen állapítja meg, hogy az AIDS ma már a fejlett világra nem jelent veszélyt, a SARS pedig gyakorlatilag eltűnt.
Szól viszont a SARS által okozott gazdasági károkról, amik főként a turizmus terén jelentkeztek.
Ez az egyetlen, bár nem jelentéktelen veszély szerintem, ami ránk is hatással lehet a madárinfluenzát tekintve.
5. Itt pedig rossz és legrosszabb forgatókönyveket ismertet.
A rossz szerint az USA-ban lenne 38 ezer halott, a legrosszabb szzerint 16 millió. Az amerikai egészségügyi minisztérium legrosszabb becslése 1,9 millió áldozat, ez arányaiban annyi, mint a spanyolnátha esetében.
És akkor itt most álljunk meg egy kicsit hosszasabban.
A 38 ezres számot alacsonynak, a másik kettőt magasnak tartom. Egy 90(!) évvel ezelőtti járvány halálozási rátáját akár még legrosszabb esetnek is feltételezni szerintem durva. Napjainkra az orvosi ellátáshoz jutás esélye nagyságrendekkel nagyobb, mint volt az akkor. Szintén nagyságrendi az eltérés a lakosság általános egészségi állapota, valamint az orvoslás színvonala esetében.
6. Arról beszél, hogy az esetleges vakcina előállításának, illetve az alkalmazásának ideje hónapokban (6-8) mérhető.
Ez nyilván igaz. Csakhogy ha kialakulna az a bizony ember-ember vírus, szinte biztos, hogy a távol-keleten alakulna ki. Azonnal el lehetne kezdeni a vakcina fejlesztését, közben a beutazási feltételeket nyilván minden fejlett ország a végsőkig szigorítaná. Ráadásul a vírusok folyamatosan mutálódnak és érdekes módon általában gyengülni szoktak.
Összegezve:
Van egy új járvány, aminek az epidemiológusok, virológusok örülnek, mert végre előtérbe, pénzközelbe kerülhetnek. Van aztán a média, ami világszerte ugrik a dologra, szenzáció, itt van korunk legújabb pestise, hurrá!
És a média azért érdekes egy dolog. Mihályi is úgy kezdi a cikkét, hogy a bécsi repülőtéren meglátta a Foreign Affairs címlapját, ami ezzel foglalkozott, ekkor ébredt rá, hogy nagy a baj! Mert ez egy tekintélyes külpolitikai lap és négy tanulmány foglalkozik az esetleges járvány ilyen-olyan hatásaival.
Nem tudom, érthető-e?
Mihályi egészségügyi közgazdász, az SZDSZ eü-szakértője de ha nem késik a gépe Bécsben, vagy nem kell várni a csatlakozásra, akkor ez a (egyébként az átlagos színvonalat messze meghaladó) cikk meg sem született volna.
És hát mi kerül egy mégoly tekintélyes lap címlapjára? Hogy semmi vész, nyugodjatok meg?
Meggyőződésem, hogy a média birkamódra megy a divatcsinálók után, a birka nép meg birkamódra a média után.
Hát hogy mehet ez a gyakorlatban? Megjelent a Time-magazinban egy cikk? Nosza kérdezzünk meg valakit, aki orvos és ugyanazt mondja, csak másképp, mert szenzáció az kell, ha nincs, csinálunk. Jellemző módon a másodvonal nyilatkozik ilyenkor mindenhol, Berencsit, aki az első számú virológusnak számít, valahogy senkinek sem jutott eszébe megkérdezni. Vagy csak nem azt mondaná, amit elvárunk?
Egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy minden egyes új betegről fő hírben számolnak be a híradók, éppen csak az illető TB-számát nem közlik. Figyelem: 20 hónap/120 beteg/60 halott.
Illetve ezt mondja Mihályi, vagyis, gyanítom a Foreign Affairs.
Merthogy honnan tudjuk, hogy nem volt mondjuk 1 millió beteg, akin a tünetek 2 napos lázzal jártak, orvoshoz eszébe se jutott elmenni?
Úgy egyáltalán, honnan tudjuk, hogy ha kialakul az a bizonyos ember-ember mutáció, akkor annyira fertőző lesz? Vagy annyira súlyos lefolyású?
Mi van, ha már régen kialakult, csak nem fertőz, vagy csak sima orrfolyást okoz?
Állandóan találkozunk ilyen-olyan vírusokkal, egy csomószor van, hogy az ember rosszul van, de semmi különösebb okát nem látja, esetleg az orvos sem talál ilyet, akkor a magyarázat: benyalt valami vírust.
A HIV-vel kapcsolatban is hasonló hisztéria volt, csak azzal az a probléma, hogy a levegőt nem szereti, tehát, mint ahogy Mihályi is írja, a szexuális szokások minimális szigorításával gyakorlatilag elkerülhetővé vált, a betegek pedig az orvoslásnak köszönhetően kezelhetővé. Ma már elmondható, hogy egy HIV-pozitív beteg megfelelő kezelés esetén nem a HIV-be, vagy annak szövődményeibe fog belehalni.
Ez viszont tök jó!
Lehet naponta név szerint beolvasni az újabb áldozatokat. Egy 6 milliárdos bolygón!!!
És akkor itt jön az igazi veszély, a gazdasági hatások.
Mihályi írja, hogy a SARS-halottak közül 43-an kanadaiak voltak. Az ezzel kapcsolatos károkat Kanadában 1 milliárd dollárra becsülik.
Az USA-ból Hong-Kongba irányuló repülőjáratok száma 70%-kal (!!!) esett vissza.
Összesen 813-an haltak meg ebben a betegségben!!! Az egész világon!
Mégis egy éven keresztül mindenhonnan a SARS folyt.
Egy nem létrejött járvány gazdasági hatásai is beláthatatlanok, ha az hisztériával párosul. A média pedig mindent megtesz ennek érdekében.
Az elmúlt pár évben tágult ki annyira a világ, főleg az internetnek köszönhetően, hogy már a félnapos hír is régi. Mindenki lohol a hírek után, közben a szakértelem és a felelősség tökéletesen a háttérbe szorul.
Már Laci bácsi reklámozza a magyar csirkét a TV-ben, miközben fagyasztott, vagy feldolgozott csirkétől semmilyen módon nem lehet elkapni a fertőzést.
Csakhogy a rengeteg hír az embereket is hányavetivé teszi.
Hallotta, hogy infkuenzásak a csirkék valahol, ma is megbetegedett 2 ember Kínában, akkor dehogyis vesz csirkét.
Őrület!!!
Az epidemiológusok fixa ideája, hogy 30 évenként kell jönnie egy világjárványnak, mert csak.
Miközben a statisztikáik olyan korokra támaszkodnak, amikor az orvoslás a csonkolással és a foghúzással volt egyenértékű.
Gondoljuk meg: Semmelweis cca 150 éve javasolta, hogy a tudós orvosok szíveskedjenek kezet mosni. Ki is csinálták miatta a derék kollégák. Ez 5 járvánnyi távolságra van tőlünk. Flemmingék a 40-es években jöttek elő a pennicilinnel, előtte egy sima baktériumfertőzés is bárkit elvihetett. Ez 2 járvánnyi távolság.
De minden további nélkül extrapolálnak egy 90 évvel ezelőtti valóságos járványból egy még ki sem alakult mostani járványra.
Szóval, én azt gondolom, meg kellene nyugodnia mindenkinek ezügyben és nem a habot verni, mert ha ez a folyamat betetőzik, akkor az emberek nemhogy újságot nem fognak venni, de kaját sem. Mert nem lesz miből.
Szóval ma olvastam az ÉS-ben egy cikket Mihályi Péter tollából a madárinfluenzáról és esetleges hatásairól. Lényegesen tárgyilagosabb, mint a szokásos média-hype-cikkek, ennek ellenére több gondom is van vele. És főleg azzal, hogy akkor most van-e nekünk, itt Magyarországon tartanivalónk ettől az egésztől.
Ha valakit érdekel a téma, de nem olvasta a cikket, annak pár mondatban megpróbálom majd összefoglalni. Ha nincs, akkor viszont nem strapálom magam feleslegesen:)
Te (esetleg tanácsadód) vagy szorgalmasan olvasgatod, amiket írni szoktam, vagy tematikusan rá vagy hangolódva az agyhullámaimra többször megerősítést nyert tapasztalatom szerint. Előbbi esetben simán olvasd el ezt, utóbbi esetben használd az Erőt, mert üzenetem van számodra.
A Megasztárosok, Való Világ szereplők és egyéb médialények szereplése a kampányban sux. Taktikailag lehet, hogy hasznos, de a demokráciánk civil életét gyengíti. Nem akarok nagy frekvenciájú, túlzó rezgésmintákat használni, így nem gondolom, hogy "véglegesen elpusztítja", vagy ilyesmi, de erodálja. Állítólag te egy felelősségteljes és jószándékú miniszterelnök akarsz lenni. Ennek intézkedéseidben is meg kell jelennie, nem csak az elszálló szavakban. Ne fogadkozz róla, hogy depolitizálni kell a közéletet; depolitizáld! Ne kárhoztasd a túl sok populizmust; vedd ki a repertoárodból! Ne utasítsd el az árokásást; dobd el a lapátot! A magyar közélet prominens szereplőit furkósbottal üldözd ki a politikából. A színész alakítson szerepet, az énekes daloljon, az író rója a sorokat és a politikai megnyilvánulásokat teljességgel mellőzze. Kultúrember vagy közkedvelt civil alkotó akarjon lenni, vagy politikus. Ti vagytok a hibásak, kedves Balegyenes, abban, hogy a civil élet politikai szimpátiával megáldott része tüntetőleg lép fel a rendezvényeiteken: azok ellen tüntet, akik az ellenlábasaitok rendezvényein lépnek fel, mivel az általuk képviselt eszméktől félnek, vagy azokat megvetik. Olyan célotok és programotok ugyanis nincsen, ami mellett kiállni lehetne. Csak olyan, ami ellen.
Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem irányítjátok az országot, csak egymás megfojtásával vagytok elfoglalva. De közlöm, hogy a kormányzás nem mellékelfoglaltság a hatalom megtartásának fő feladata mellett. A kormányzás az eszköz az ország sorsának jobbítására. Akinek a fő célja, kedves Balegyenes, nem a kormányzás, hanem az ellenfelének a püfölése, az menjen profi öklözőnek és a Vlagyimír Klicskó verje pépes állagúra. Ezt szívesen javasolnám Orbán "Majestic" Viktornak is, de úgy vettem észre, hogy ő nincs ráhangolódva az agyhullámaimra.
Ne szónokolj róla, hogy be kell vezetni az eurót; gyártsál olyan költségvetést, ami ezt lehetővé is teszi! Kóka Akadémikus János minisztered cikkezni már nagyon tud erről a témáról, ideje lenne meg is valósítani. Elhiszem, hogy ebben akadályoz a korteshadjárat, de a helyzet az, hogy nem az ország van a korteshadjáratért, hanem fordítva.
Ez egy olyan fontos téma, hogy koncentráltan üzenem a nyúltany környékéről: ne szónokolj róla, hogy nem lesz választási költségvetés, hanem fogd vissza a kiadásokat! Most még nem késő, változtathatsz rajta. Nem az erről való dumálást szeretnénk látni, köszönjük, hanem a megvalósítását!
Visszatérve a civil élet kérdéséhez. Ma a választás frazeológiája a haditudományok szókincséből merít. A Tóbiás Szarunkazetikára József és Ron Agybontó Werber féle alakok - tévedések elkerülése végett - nem használnak a kulturált politikai alapok megteremtésének. A tevékenységük egyenesen káros. Nem akarunk valójában olyan világban élni, amilyet ők teremtenének, tévedés, ha azt hiszitek, akarunk. Az a világ nemtelen, megvetendő és erőszakos, amitől az emberek elfordulnak. Azt akarjuk, hogy legyőzzétek az ellenfeleteket, de csakis tiszta eszközzel, etikusan. Ha ma elkezdenél láthatóan sokkal etikusabban viselkedni, mint Majestic a narancs sarokban, akkor hirtelen tömegek állnának mögéd. Nem kamuzni róla; azzal nem megy. Annak lenni valójában!
Ameddig ehelyett a Megasztárokat és Valóvilágtalanokat mozgósítjátok és viszitek a színpadra egymás ellen, addig tudjátok mik vagytok ti valójában?
Trágyaszagú kis bélszelek, kedves Gyurcsány Balegyenes Ferenc, Hiller Incitatus István, és Szekeres Közszolgálat Ferenc. Elzavarni való, kisstílű, rövidlátó kis felkapaszkodott senkik, látókör nélküli aljadékok, jövőnket elrontó, etikánkat elvevő, prominenseinket megrontó, civilszféránkat elcsesző, alkotóképességünket elherdáló, szükségleteinket ki nem elégítő, vágyainkat lesajnáló, cselekvésképtelen kis okoskodó kupecek. Akiket el kell zavarni a jóbüdös nihilbe.
p.s. rúgjátok ki azt az idiótát, aki a kampánycsapatból kitalálta ezeket a hülye mellékneveket, mert ennél nagyobb ziccert el sem tudok képzelni Majestic bandájának. Szerintem Tóta Megmondóember Árpád már holnap vitriolba mártja majd a tollát ezügyben.
A kitört hatalmas botrány hatására a brit miniszterelnök személyesen kért elnézést a kormányzó Munkáspárt egyik legrégebbi aktív tagjától, akit előző nap brutális módon, a tévé nyilvánossága előtt dobtak ki a párt éves kongresszuságról, közbekiabálás miatt. Walter Wolfgang, a Kampány a Nukleáris Leszerelésért (CND) nevű országos háborúellenes szervezet alelnöke, aki vendégként ült a brightoni konferenciateremben, Jack Straw külügyminiszter felszólalását hallgatta, és amikor Straw azt mondta, hogy a brit csapatok iraki állomásoztatásának egyetlen célja az iraki kormány támogatása, közbekiáltott: „ez egy nagy hazugság, és ezt te is tudod”.
A 82 éves Wolfgangot, aki 1937-ben menekült szüleivel Nagy-Britanniába a náci zsidóüldözések elől, két hatalmas termetű őrző-védő durván megragadta, és székéből kiemelve, kocsmákban szokásos módon szó szerint kidobta az utcára. Ott a rendőrök a terrorellenes törvényre hivatkozva, belépőjét elkobozva közölték vele, hogy nem mehet vissza az ülésre, és ha ezt megkísérli, őrizetbe veszik.
Az őrök hasonló brutalitással dobták ki a hallgatóság egy másik, fiatalabb tagját, aki szót emelt az idős emberrel szemben alkalmazott bánásmód miatt.
A tegnapi brit sajtó első oldalas, hatalmas főcímek alatt hozta az incidenst, amely teljesen háttérbe szorította Tony Blair kormányfőnek a kongresszus csúcspontjának szánt, a további reformok útját kijelölő felszólalását.
A reakciót látva Blair a BBC rádiónak nyilatkozva személyesen kért elnézést Wolfgangtól, és kijelentette, hogy „ennek nem lett volna szabad megtörténnie”. A kormányfő igyekezett ugyanakkor a teremőrökre hárítani a felelősséget, mondván: a kongresszus őrzését önkéntesek látják el, „akiknek képzését nyilván javítani kell a jövőben”. (MTI)
Mostmár az is világos, kinek illik fizetnie a fantomtagok után a tb-t. A Fittelina Kft-nek és az Altus Rt-nek, feltéve, ha Dobrev Klára átengedi nekik ezt a jogot. De ez kézenfekvő, mivel nyilvánvalóan eddig is a fantomtagok bérelték a Gyurcsány-lakot és ők fürödtek az uszodában, még ha a lépcsőn jártak is, nem a lifttel.
Lopják Fucking helységnévtábláit 2005. szeptember 16. 7:39
Jack Corn Nehéz helyzetben van egy felső-ausztriai kis falu polgármestere. A nyári turistaszezonban szinte hetente kell új helységnévtáblákat rendelnie, mert a régit egy-két nappal a felszerelése után ellopják a csavarhúzóval felfegyverzett angol turisták.
A Salzburg közelében található Fucking falu több mint 800 évvel ezelőtt került a Fuck család birtokába. A jómódú családtagok az évszázadok folyamán a környéken sok, máig fennmaradt épület építését segítették, ezért a hálás utókor erről a famíliáról nevezte el a ma is csak 32 takaros kis házból álló települést.
Mivel a káromkodáson túl a falu neve angolul a gyerekcsinálás nehéz és fáradságos műveletét is jelenti, ezért az angol turistabuszok sok száz méteres sorban állnak a falu előtt és után, hogy az utasok a helységnévtáblával lefényképeztessék magukat. A komolyzene iránt kevésbé fogékony angol és amerikai világutazók egy része nem a közeli Salzburg világhírű szülöttjére, hangversenyeire vagy a gyönyörű kastélyára kíváncsi, hanem csak a Fucking falu elejét vagy végét jelentő táblát szeretné megörökíteni.
„Szüleim mesélték, hogy mikor 1945-ben az amerikai katonák megérkeztek, a tábla láttán hanyatt vágták magukat a röhögéstől (....) azóta tudjuk, hogy mit jelent angolul a falu neve, de mi itt lakunk már 800 éve, és senki kedvéért sem fogjuk átkeresztelni, pedig néha kellemetlen, mikor a városban (Salzburgban) a gyanútlan, vagy másik országúton érkezett turisták angolul kérdezik tőlem, hogy honnan jöttem, vagy hogy hol élek (.....) de nincsenek sokkal jobb helyzetben a német Wank (angolul: önkielégítés) vagy a francia Pussy (angolul: női nemiszerv) nevű falu lakosai sem" - kárörvendezett a vigyorgó riportereknek Siegfried Hauppl, Fucking polgármestere.
„Sokba kerül nekünk, hogy az ellopott táblák helyett mindig újakat kell felszerelnünk, ezért úgy határoztunk, hogy a falu előtt és után csinálunk egy-egy nagy betontömböt, és arra véssük fel a falu nevét. (...) Különben a helyzeten sokat rontott, hogy Schmidtberger rendőrfőnök a falu nevét jelző tábla alá kitett egy másik táblát is, ami a nagy gépkocsi forgalomtól védi az utcán játszó gyerekeket (.....) az eredmény az lett, hogy a turisták most még jobban röhögnek mikor meglátják a táblákon, hogy "Fucking - kérlek, ne olyan gyorsan!"
Az MSZP képes a semmiből valamit csinálni; ha túl sokat nem is, de fantomtagokat. Soha senki nem felelős a keletkezésükért, szemlátomást senki sem termeli őket és mégis keletkeznek. Lassan érdemes lenne elgondolkodni, hogy erre valami energianyerő szerkezetet konstruáljanak. Mivel a fantomtagok papíralakban szoktak jelentkezni, ezért a hőerőmű lenne talán a célszerű, alapszervezetenként egy. Ha mást nem is, a pártház fűtését biztosan meg tudnák oldani, amennyi alapanyag létrejön. Vas megye, Debrecen és Kőbánya tűnik a leggazdagabb lelőhelynek, de lehet, hogy az országos kutató-feltáró munkálatok még el sem kezdődtek.
Be kell vallanom : Naiv idealizmusommal egy-két pillanatig elhittem, hogy Sólyom László személyében végre egy pártsemleges, joghoz igencsak értő, nem elkoptatott személyiség lehet a MagyarKöztársaság következő elnöke.
De persze ki kellett ábrándulnom, mer semelyik párt még csak meg sem fontolta komolyan akárcsak a jelölti státuszba vételét.
