Nna, most lebuktál, már nagyon régen nem fekete a por, mert szárítás előtt hypoval kezelik, hogy ne legyen olyan feltűnő, és pl. a citromra is szórhassák! Régen tanultad a kémiát, TTAMAS. :)))))))) ribizli
A kéndioxid fekete por, az arabok ezzel szórják be a fehéreknek szánt élelmiszert, hogy lassan meghaljanak tőle. Ha óvatosan szeded ki a mazsolát, akkor ottmarad a zacskó alján.
:))
Komolyan:
A kérdés csak annyira ciki, mintha megkérdeznéd, "Ki a fene az az Ady Endre?".
Tananyag az általánosban, tananyag a középiskolában...
Én azt sem tudom, hogy mi az a kandírozás. Mi az? Miben különbözik az aszalástól? Tegnap ettem kandírozott ananászt, mivel itthon azt is találtam, és fogalmam sincs, hogy mi lehetett abban az ananászban, amitől nincs szétrohadva, hanem eláll. A zacskójára nem volt ráírva...
Sőt, a Cicvarek-féle szuper savanyúság-tartósítólébe is borkén kell. A mazsolánál (és más aszalt gyümölcsnél is) azért használják, hogy világos maradjon = ne oxidálódjon. Azért én nem dicsekednék azzal, hogy nem tudom, mi az a kén-dioxid... ribizli
Elégetik a ként, és abból lesz a kén-dioxid. :-) Antioxidáns hatása van, régen az befőttnek való fehérhúsú őszibarackot is így "kénezték" nagyanyáink. De használják pl. boroshordók fertőtlenítésére is. EGy kénszalagot meggyújtanak, és belógatják a hordó nyílásán.
A Kossuth rádióból idézem a cikket: "Külföldi permetlé miatt ne tégy a süteménybe citromhéjat! A citromféléket kezelésnek vetik alá romlás ellen 2005. október 12., szerda 13:52 9951 olvasás A növényvédelmi szolgálat rendszeresen vesz mintát a határon, Röszkénél és Nagyalaknál.
Süteményekben elmaradhatatlan, és koktélokban is ízletes a citromhéj. Az íz mellett azonban veszélye is van, hiszen gombaölő szer maradhat a héjon. Azt azonban a vásárló nem tudja, hogy mennyi az élelmiszerbiztonsági várakozási idő, mert ez nincs feltüntetve, például a csomagos kiszerelésben a hálón. A harmadik országokból érkező citrusféléket a határon ellenőrzik, és csak ezután mehetnek tovább az Európai Unió piacaira. A narancs és citrom jelentős része Törökországból érkezik, és Csongrád megyében a Növény és Talajvédelmi Szolgálat szakemberi megvizsgálják a narancsot és citromot. Ám az ide érkező szállítmányokra kezelés nincs írva, hogy milyen vegyszerrel permetezték például. Bizalom elve alapján megy, hogy növény védőszer maradék mentes áruról van szó, illetve a megengedett hatóanyag szintig van.
A citromféléket kezelésnek vetik alá romlás ellen, mert hűtőtárolókban is nagyon gyorsan romlik egy gombabetegség következtében. A szolgálat rendszeresen vesz mintát a határon, Röszkénél, és Nagyalaknál. A szakember szerint, ha valaki jól lemossa a citrom héját, akkor ha van is esetleg szermaradvány, annak jó része lejön. Süteményekbe meg egyébként sem olyan nagy mennyiségben teszünk citromhéjat, de a Terméktanács szerint így sem kimondottan javasolt. Gazdagh Bernadett Kossuth Rádió Napközben"
Az éretlen narancs is tele van növényvédőszer maradvánnyal. Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el: Carson: Néma tavasz c. könyvét. Megdöbbentő és nagyon igaz. Máshogy fogod nézni a világot.
Gratulálok! Az én csicsókám azt hiszem a pockok hasában végezte. Az üvegházban, viszont a medvehyagyma már bújik. Az áfonyának kicseréltem a földjét tőzegre. A szőlők is barkásodnak... Itt a tavasz!!
Csicsókát lehet termeszteni virágládában is. Epret is, meg sóskát, spenótot, petrezselyemzöldet, miniparadicsomot, fűszernövényeket: Majorannát, rozmaringot, snidlinget, borsfüvet, zsázsát, stb.
Ő, az volt a Nők Lapjában, hogy a növényeknek vannak érzelmeik... :) Szerelmesek is pl, meg ilyesmi. Ez olyan romantikus, nem? Csak ülnek egymás mellett egész évben, vagy éveken át, és ez a szerelmük. Hhh, de szeretnék növény lenni... :)
Nálam 12 éve nincs vegyszerhasználat. Pocsék, köves talajon próbálkozom. 3 éve begurultam, mert semmi sem akart teremni. Elkezdtem a növénymaradékokat egy helyre rakni, és az 5 éve lekupacolt fa és levélhulladékokat felbontottam és átszitáltam. Ezt raktam az ágyásokra. Készítettem olyan ágyásokat, ahol fonott keretet alakítottam ki és ebbe dobáltam a maradékot. (csak növényt eszünk). Mivel a tönköly, amit vettem elég sok pelyvás szemet tartalmazott, és egydarabig próbálkoztam búzafűkészítéssel, de nagyon macerás volt, ezért kidobtam a pelyvás búzát. Szépen kicsírázott, sűrű búzatenger lett belőle. Erre fogtam és fejreállítottam. Az egész megfordult és összekomposztálódott. Tavasszal egyszercsak elkezdtek hatani a tök és cukkini magok, a paprika és paradicsommagok. Egy darabig hagytam őket, aztán egy kis rendet vágtam köztük, de alapvetően együtt hagytam őket. Bőven volt zsenge tök és cukkíni, meg paradicsom. A paprika nem szerette a tumultust, de kínjában mindegyik hozott egy kis termést. Kíváncsi voltam, mit fognak ezek együtt csinálni? Nagyjából felosztották egymás közt a helyet. Volt még csicsóka is és az is szépen termett. Hatalmas gumókkal ajéndékozott meg. Az egész nem volt több 2 négyzetméternél. Alatta márgás murva volt. Azóta újabb halmok kerültek rá és várom a tavaszt, hogy az egészet felforgassam és aztán a kelés... Mindenképpen folytatom a kísérletet. Van még a telken vadkörte, egy körzetben, azt beoltottam nemes vesszőkkel. Az egyik már szépen termett. Nem hiszitek, milyen finom volt. Az nyári körte. Tavaly egy kicsit visszafogta magát. A többi ezután fog teremni. Van még sokféle növényem és gyümölcsöm, amik nem láttak semmilyen vegyszert (Őszibarack, sok magról kelt régi szagosbarack) és már szépen teremtek. Más is próbálkozhat. Én ugyan a piacról étkezem, de a tervem egy önellátó családi gazdaság. Semmi üzlet, csak a mi számunkra. Nagyon jó szórakozás. A szomszédban van egy póni, aki szépen "termel". Tavasszal jön a lócitrom érett formában a kupac aljáról. Hát így megy ez kérem szépen...
Tényleg nem akarom itt a pánikot kellteni, de többséghez hasonlóan pár hete még bennem is az élt, hogy:
nagyűzemi = vegyszer+műanyag íz
kis gazdálkodó = ízeltes+ (szinte)nulla vegyszer
Aztán egy másik topicba írta a gazdálkodós aggályokat egy élemiszerügyi szakértő és akkor döbbentem rá, hogy milyen igaz is ez.
A legjobban amúgy a következő aggaszt:
Ha vegyszeres gyümölcs kerül ki a boltokba....
-Nagyüzemnél az esetek nagyrészében fel se merül a hozzá nem értés csak valamilyen előnyért bevállaltak rizikót.
Ebből kiindulva csak kisebb rizikót mernek vállalni (a többség), mert ha a lelki ismereti okokat ki is zárjuk azért ott a felelőségre vonás lehetősége.
Szóval többnyire itt kisebb kockázati tényezővel kell számolni.
-Kis gazdák esetén most zárjuk is ki a szándékoságot és nézük csak a szakszerütlenséget.
Ha valamilyen ismeret hiányában követ el túlmérgezést egy gazda, akkor az lényegesen veszélyesebb, hisz nem egy mérlegelés utáni rizikó vállalás volt hanem figyelmetlenség és szakszerütlenség.
Ez persze jobbszándékú mint a nagy üzemi szándékos hiba, de veszélyesebb is az egészségre.
Kicsit off, de mégis ide tart egy kicsit:
Nem rég zárult le egy mérgezéses tárgyalás, ahol a bírósági vizsgálatok kizárták a szándékoság lehetőségét.
A nénike a rántott húst véletlenül patkány méreggel panírozta.
Nénike kórház, bácsika temető....
De hagsúlyozom, nem pánikolni akarok csak legyünk tisztába ezekkel, mert a legtöbb ember nem ismeri ezeket a tényezőket.
Nagyüzemi uborkatermesztés: le kell vegyszerezni az állományt, már nem tudom mi ellen, de a várakozási ideje hosszú, és addig az ubik megnőnek, és ha végigvárnák a várakozási időt, addigra tönkremenne a termék.
Hogy pótolni lehet-e valamivel? Biztos, de az drága is.
és egy nagyüzemnek is nagyon meg kell gondolnia mire költ!
Egyszer hallottam egy beszélgetést, egy termelő mondta, hogy szép-szép az áruja, de ő abból nem eszik, mert tudja mi van benne, inkább megy a közeli anyókához.
Szerintem itt is meg ott is vannak furcsa dolgok, nem érdemes skatulyába húzni se a primőrt, se a nagyüzemi termelőket!
Sziasztok! Jó a téma, engem is érdekel, főleg amióta van egy 14 hónapos kisfiam. Megpróbálok idecsalni 1-2 hozzáértőt hogy többet megtudjunk. Kis türelmet kérek.
