Abban szeretnék segítséget kérni, h honnan tudom meg pl. egy csaptelepről, ami szinterezve van, h az réz-e? VAgy szeretnék szintereztetni egy csaptelepet (úgy tudom, h a rezet azt tudják), 100% biztonsággal mivel tudom megállapítani, hogy az az.
Ha jól tudom, a tiszta vörösréz lemez felülete, ha hosszabb ideig szabad levegővel érintkezik, a levegő nedvesség- és széndioxid tartalmának hatására karbonátos felületi bevonatot kap, patinásodik. Ez megvédi a továbbiakban. Ez a patina finom dörzsölésre eltávolítható, rézcsöves szerelvény boltokban kapható dörzsanyag erre a célra. Ezt követően újra szép fényes, tiszta lesz.
Mielőtt nagyon megijednétek a réztől, a rézmérgezéstől, néhány infóval szeretném félelmeteket csökkenteni:
Mindenekelőtt a réz kedvező élettani hatásáról sokat olvashattok, ha valamelyik kereső programba beütitek pl.: a réz élettani hatása.
"A réz az egyik legrégebben és leggyakrabban használt fém, számos élettani folyamatban központi szerepet játszik. Már kisfokú hiánya is kellemetlen tüneteket okozhat. Érdemes ezért étrendünkbe megfelelő mennyiségű hüvelyest, gabonafélét és májat iktatni, melyek a réz legfőbb forrásai. "
Továbbá:
1.. Manapság már nem ritka, hogy Magyarországon is rézből szerelik az ivóvíz hálózatot. Egyes nyugat európai országokban, pl. Ausztriában a háztartások csaknem felében réz a vízhálózat anyaga, az USA-ban 90 % körüli ez az arány (mégsem hullanak a népek a réz ionoktól). Az kétségtelen, hogy a pangó víz, azaz az a víz, amelyi napokig áll a rézcsőben és nem áramlik, kioldhat annyi réz iont, hogy fémes ízűnek érezzük a vizet. Ez viszont nem okozhat eü. problémát, mert a szervezet a számára többlet rezet üríti, nem halmozódik fel (mint pl. az arzén).
2.. Évszázadok óta az igazi szilvalekvárt rézüstben főzik. Finomabb az így készült lekvár, mintha más anyagú üstben készülne.
3.. A pálinkafőzők esetében is hasonló a helyzet. Akkor finom a gyümölcsből készült pálinka, ha a főzés során a gőz, a pára csak rézzel érintkezik. Ezért kell legalább az üst fedelét, a sisakot és a páracsövet rézből készíteni. A hűtő esetében sem rossz választás a réz.
4.. Ha sörfőző üstök anyagára gondolunk, megintcsak rézzel találkozhatunk.
Hát csak ennyit kapásból a rézről és a tőle való félelemről.
A réz egy kémiai elem. Rendszáma 29, vegyjele Cu. Nevét Ciprusról (Cuprum) kapta. Vörös színű fém, ha teljesen száraz levegőn marad, nedves levegőn viszont zöld színű patina vonja be. Puha, jó áram és hővezető, jól nyújtható anyag. A természetben főként szulfidjai fordulnak elő, de előfordul oxidos, arzenides, kloridos és karbonátos ércekben, sőt elemi állapotban, termésrézként is.[1] Legfontosabb ásványa a kalkopirit (CuFeS2). Vegyületei mérgezőek, de nyomelemként, egyes enzimek működéséhez alapvető fontosságú.[2] A fémek redukálósorában a hidrogén mögött áll, ezért csak oxidáló savakban oldódik.
Tud nekem valaki segíteni, olvastam a topikot és tulajdonképpen én vörösréz edényeket keresek, de sajnos nem tudom, hogy hol lehet ilyet vásárolni ha valaki segíteni megköszönném.
Némi tehetséggel bármit, bármiben le lehet égetni.
Egyébként a réz kiváló hővezető, úgy működik, mint a jó minőségű modern edények szendvics talpa, elosztja a hőt. Ezért is alkalmas pl. a hagyományos szilvalekvár főzésére.
ha már jól kivitatkoztátok magatokat a vegyészet és az oxidácio aktuális problémáin,akkor próbáljatok meg valamit leégetni egy igazi vastagfalú vörösréz lábosban.akkor rájöttök miért használják szivesen akik használják.
Az alexes edények fényesre polírozott felületűek, meg eleve rézötvözettel vannak bevonva, ezért jobban ellenállnak, mint a tiszta vörösréz.
A gyártónak (Tomival ellentétben) valszeg. fontos volt az is, hogy ha valaki egy ilyen edényben főzi a töltöttkáposztás, és másnap reggelig bennehagyja (tárolja:), akkor ne perelje be az edény gyártóját rézmérgezés miatt.
"Amúgy meg sokkal életszerűbb a kérdés úgy, hogy egy bakkiránduláson a vörösréz üstben este megfőzött pörkölt maradékát reggelig benne lehet-e hagyni vagy nem?"
Amúgy meg sokkal életszerűbb a kérdés úgy, hogy egy bakkiránduláson a vörösréz üstben este megfőzött pörkölt maradékát reggelig benne lehet-e hagyni vagy nem?
És ha erre valaki azt válaszolja, hogy olyan pörköltet kell főzni, amiből nem lesz maradék, az egy álszent demagóg és kapja be... :-)))
Ha lyol értettem, alexbácsi edényei rozsdamentes acélból vannak, kívül réz bevonattal. Vagyis max annyi a gond velük, hogy nem szabad őket savas ételben tárolni :-)
De mint vegyész nem gondolod , hogy a felvetődött problémára ezek az edények jelenethetik a választ ?"
Szia Alexbácsi,
én úgy tudom, hogy ezek az edények már biztonságosan használhatók savas ételeknél is.
Tehát ahogy írtad, odafigyelni csak az "antikolt" felületű edényeknél kell: bátran lehet benne sütni-főzni, csak savas ételt nem szabad hosszabb ideig benne tárolni. :)
Egyébként mindkét fajta nagyon mutatós - szerintem.
"A réz vegyületekkel nem az a baj, hogy mérgezőek, hanem, hogy ennél sokkal kisebb koncentrációban is kellemetlen, fémes ízük van."
Szerintem ez épp elég baj.
"Igen, van. Honnan jött neked ez a tárolási mizéria?"
Egyrészt te írtad, hogy:
"Oxidáló savak valóban oldják, de azok nincsenek a konyhában."
No, hát nem kell oxidáló sav, a levegő oxigénje is megteszi némi ecet mellett.
Másrészt meg inkább itt írjuk le (főzhetsz nyugodtan rézedényben, de savanyú ételt ne tárolj benne), mint hogy valakinek ehetetlen legyen a töltött káposztája.
BTW Nemrég felvételi kérdés volt, hogy:
"Miért nem szabad savanyú ételt rézedényben tárolni? "
"A békebeli szilvalekvárt is rézedényben főzték, fél napig. Az is savas, inertgázt se használtak, mégse lett semmi baja se az edénynek, se a lekvárnak."
Kedves TTamás,
ha főzöl valamit, az meleg, ezért jóval kevesebb levegő (oxigén) oldódik bele, mint hidegen, ezért kevesebb réz oldódott ki, mint amennyi az adott adag lekvár elfogyasztásakor bármilyen tüneteket okozott volna.
(V.ö. azt is, hogy lekvárból ritkán eszünk fél litert, levesből, vagy töltött káposztából meg azért előfordul..)
