Az iskolában kellene kezdeni. Méghozzá roma tanítóval, akár úgy is, h csak középiskolát végzett /mert mondjuk alkalmas felsőiskolát végzettet nem találnak/ de a tanítást szerető, elkötelezett, alkalmas ember legyen. Persze nem szabadna rögtön a szekularizáció ellen felzúdulni, mert igenis az elmaradott gyerekeket e tanító köré kellene gyüjteni. Nem húznának vissza senkit és nem csúfolódnának velük. Aztán persze, amikor és akik behozzák a lemaradást "vegyes" osztályba kerülnének. Bizonyos erőszakot ma is megejtenek velük szemben /kötelező az iskola/ de azt tudomásul kell venni, h akarata ellenére nem lehet úgy beavatkozni, h családokat verünk szét.
"Csakhogy mi van akkor, ha van egy réteg, etnikum, amelyik saját erejéből erre nem képes, nem hajlandó?
Akkor vonjuk meg a vállunkat?"
Lejjebb betettem egy javaslatot. Mongyuk nekem az a velemenyem, ha ne hajlandoak, azon a tolerancia nem segit. Valamilyen modszerrel be kell kenyszeriteni az iskolakba.
Az Europa tobbi orszagaban is ugyanaz a problema ciganyokkal. Alulkepzettek, rossz a helyzetuk a munkaeropiacon stb. Tehat itt nem arrol van szo, hogy a magyarok rasszistak es kirekesztoek.
"Amerikában a négerekkel hasonló volt a helyzet. Jelentős részük ma sem dolgozik, nem csinál semmit, csak várja a sült galambot, mégis 50 évvel ezelőtt egy fekete csak hátul ülhetett le a buszon, mert elöl a fehérek ültek, vagy ha nem is ültek, akkor sem ülhettek oda.
Szekularizált volt az oktatás."
Rossz a peldad, mivel rengeteg a kulonbseg, pl. a feketeket eroszakkal hurcoltak az orszagba meg anno, a ciganyokat europaban befogadtak. Magyarorszagon soha nem volt olyan, hogy a buszon hatra kellett ulni, vagy nem szallhattak fel. stb.
"Csak ők ott, távol Amerikában rájöttek, hogy ez így nem jó, nem a négereknek, hanem nekik"
A Szereti valaki a cigányokat? (2) c. topikban jo sokszor elhangzott, hogy a legtobb esetben a szonokok a beszedek utan szepen hazamentek a fehernegyedbe es bezarkoztak. Ugyanezt a parhuzamot erzem soxor itthon is. Lasd, amit az utolso bekezdesedben irtal horvatalirol es buntarsairol
Del-Afrikat is fel szoktak hozni peldanak. Most ugye ott forditott apartheid van. Csak meg kell nezni az allashirdeteseket Nekem voltak del-afrikai evfolyamtarsaim is, feherek es fekete is illetve az orszagban is megfordultam mar 2x3 hetre. Megjegyzem a munkaeropiacon pont a feher borszin volt a hatrany, ez tobb helyrol nyiltan visszajott.
De aki nagyon lent van és nagyon fent akar lenni annak tűrnie kell. Igy van ez nem csak a cigánysággal.
Abszolút egyetértünk!
Csakhogy mi van akkor, ha van egy réteg, etnikum, amelyik saját erejéből erre nem képes, nem hajlandó?
Akkor vonjuk meg a vállunkat?
Kizárólag nekünk van erre eszközünk, erőszakkal kell őket felrángatni magunkhoz, mert ha itt beindul egy EU-s fejlődés, akkor a társadalom méginkább kettészakad.
És akkor is nekünk kell megtennünk az első lépést, a másodikat, a századikat, ha azok semmilyen viszonzásra sem találnak.
Akarunk egy olyan országban élni, ahol két gettó működik egymás mellet, csak az egyiket fegyveres őrök biztosítják, de onnan aztán senkinek sem tanácsos kitennie a lábát?
Mert efelé haladunk ezerrel.
Amerikában a négerekkel hasonló volt a helyzet. Jelentős részük ma sem dolgozik, nem csinál semmit, csak várja a sült galambot, mégis 50 évvel ezelőtt egy fekete csak hátul ülhetett le a buszon, mert elöl a fehérek ültek, vagy ha nem is ültek, akkor sem ülhettek oda.
Szekularizált volt az oktatás.
Csak ők ott, távol Amerikában rájöttek, hogy ez így nem jó, nem a négereknek, hanem nekik.
Aztán lett egy konszenzus, először értelmiségi, majd társadalmi.
Azóta minden Bruce Willisnek néger a főnöke és soha nem fekete a főbűnös a filmeken.
Ez persze hosszú folyamat, de egyszer el kell kezdeni, nálunk meg az van, hogy lila értelmiségiek védenek minden roma gazembert, közben meg semmi érdemleges sem történik.
Nem a huszonnegyedik órában vagyunk már, hanem legalábbis reggel 6 van, és mégsem történik semmi.
Basszus, engem sem érint, gyerekem sincs, de azért mégsem égetem fel az összes erdőt, mert kit érdekel.
Van felelősségünk az általunk formált jövőt illetően, nem kéne a fejünket a homokba dugni!
Mégegyszer mondom, mint Cato, hogy minden horváthaladár, kolompárorbán, farkasflórián és az összes többi azonnal menjen kapálni, mert ami kárt ezek okoztak, az felbecsülhetetlen!!!
No az itt leírtakkal egyetértek. Jól jellemezted a helyzetet és valóban az egyik kitörési pont a romatanár. De nincs! Vagy ha van, annak esze ágában sincs romagyerekeket tanítani. Nomeg persze itt a másik probléma: ha elkülönítik a romagyerekeket mindjárt sikongatnak a jogvédők. Mert el tudnám képzelni, h egy rátermett ember -akár képesítés nélkül is- tanítaná a gyerekeket.
Úgy gondolom, hogy mindent meg kell tenni érte, hogy roma pedagógusokat neveljünk. Ehhez kell megtalálni a hathatós lehetőséget.
A gyerekek többsége nem úgy születik, hogy tanulni szeretne, jó esetekben már a családban, vagy csak az iskolában megszerettetik vele, nagy általánosságban csak kötelesség érzetből teszik a gyermekek, már amennyire teszik.:)
A roma gyermek olyan környezetben nő fel, ahol egyikre sem nevelik.
Aztán jön az iskola, ahol szintén úgy kezelik, hogy ő a roma, aki nem akar tanulni.
A roma gyermekek -ha ez nem is tudatosul bennük- részben pont azoknak az képzeteknek, elvárásoknak akarnak aztán megfelelni, amit a nem roma környezetük kialakított róluk. Egy rosszul tanuló, de erőszakos roma gyereknek legalább erőszakossága miatt van valami respektjük. (Alpári Gnác pont lentebb adta ennek ékes példáját, bár a rosszakhoz kellett volna írnia, még is a jókhoz írta őket. A dologhoz hozzátartozik, hogy nyilván a tanítónéni is jól tudta, hogy miért kerültek a jók közé.)
Egy rendes roma gyermeket senki nem fog respektálni, sem a sajátjai, sem a többiek. Ha még ráadásul a könyvtárat is bújja, akkor aztán végképpen nem. Szerinted egyébként vannak még gyerekek, akik a könyvtárat bújják?
Ráadásul a roma gyerek sem hülye. Megtanulja, hogy szülei talán az átlagosnál is jobban megvédik őt. Különösen ha romasága miatt éri hátrány. Ezért aztán minden tanári szigor romaellenesség is otthon.
Elsősorban ezért kellenének nekik saját tanárok.
Lehet még sorolni ezeket. De kár indulatoskodni, mert akkor nem jutunk semmire.
"Az Arany János tehetséggondozó, egy középiskolás ösztöndíj és kollégiumi rendszer. "
Ha engem kérdeznek jeleztem volna, h eleve bukásra ítéltetik az egész. Mert már oda sem jut el a romagyerek. Nem azért, mert nem juthatna, hanem mert még az 5.általánost járja! Nagyon kevesen vannak, akik jó eredménnyel végzik a 8 osztályt.
És csak azért, mert roma ne rakják a gimibe! Miért tartják a rendszert fent? Mert rájöttek, h hátrányos helyzetű nem csak roma lehet! És aki él a lehetőséggel /nosza itt van a várva-várt!/ az tovább léphetett.
"...csak ők 50 év múlva nem jogi értelemeben lesznek többen, mint mi, hanem számszakilag, és ha ez így megy tovább, akkor csak abban bízhatunk, hogy ők akarnak majd asszimilálni minket..."
Valós probléma lehet. A 70-es évek végén egy ismerősöm mesélte: egy romaközösségbe ment munkásnőket toborozni /Zorki figyelj! Könyörögtek nekik, h menjenek dolgozni!/ és ott a vajdával beszélgetett és Ő mondta: Céljuk, h Mo.-ból Cigányországot csináljanak és ennek érdekében a jelszó, szaporodni, szaporodni. Az ismerősöm kérdésére, miszerint akkor ki fog itt dolgozni? A válasz: majd a magyarok.
Persze Engem ez duplán nem érdekel. Egyrészt nem hiszem, h ez megvalósulna, másrészt hol leszek már akkor Én?
"Egy jó képességű cigány gyereknek 10-szeresen kell többet teljesítenie, mint másnak és akkor sem biztos, hogy valami bunkó nem küldi el a cigány k. anyjába."
Igaz! De aki nagyon lent van és nagyon fent akar lenni annak tűrnie kell. Igy van ez nem csak a cigánysággal. Persze nincs jól, dehát bunkó mindig akad.
A Nyíregyházi Főiskolán általában 60 százalék felett a megyei beiskolázási arány.
Igazad van csak 1000 lenne az arányos létszám.
A baj az, hogy a szabolcsi romák közül még annyi sem jár más főiskolára vagy egyetemre, mint ide.
Míg általában amúgy nagyon sok szabolcsi nem itt folytatja a tanulmányait, többek közt az összes egyetemista.
De nézzük akkor az országos arányt, szerinted a 6-8 százalék közötti arányban feltételezhető roma népességhez, hogy aránylik a 2 ezrelék?
Kár ebben kötözködni szerintem.
Az Arany János tehetséggondozó, egy középiskolás ösztöndíj és kollégiumi rendszer. A középiskolában indítanak egy külön osztályt, ahol öt évig tanulnak a gyerekek. Az első év a felzárkóztatás, ahol elvileg nem csak szaktárgyakat, de a viselkedés kúltúrához tartozó ismereteket is taníthatnak. A foglalkoztatás nem iskolai órához kötött délután is vannak közös foglalkozásaik.
A tanulók kedvezményes kollégiumi ellátást (a bentlakás kötelező) kaphatnak, és ösztöndíjat is. Aztán valahogy úgy alakult, hogy pont a romák nem jutottak ebbe be.
A legkönnyebb persze azt mondani, hogy nem is akartak. De akkor minek tartják fent a rendszert, ha pont romáknak találták ki, oszt ők nem kerülhetnek be?
Szerintem a nyilasmisiket sem feltétlen a szüleik erőszakolták a kollégiumba, mert elvolt azért otthon is a gyerek. Kellet hozzá egy helyi pap vagy tanító, aki ezt kijárja.
A különbség az volt, hogy a tanító, a pap is, a saját etnikumból való volt, és tudta hogyan miképpen lehet meggyőzni a szülőket.
"Magam részéről leírtam a lényeget, a romák nagy többsége, különösen a vidéki falvak romatelepein, és nagyvárosok romatelepein élők ki vannak zárva abból a lehetőségből, hogy a gazdasági vérkeringésbe munkavállalókként hatékonyan bekapcsolódjanak, ezt neveztem gazdasági elnyomásnak"
Igen, ezt valóban leírtad, de ez már egy következmény! Nem tudnak bekapcsolódni, mert képzetlenek, tanulatlanok.Ezt leírtam, nem értem miért írod, h erre nem reagáltam. Ujból leírjam? Az alapoknál kellene kezdeni /tanulás/ és bár kétségtelen, h sokkal nehezebb a roma gyerekeknek, de helyettük nem tanulhat más. Továbbra sem adok igazat Neked, mert támogatták lakással és anyagilag is /"C" hitel/ Őket, de nagyon kevesen tudtak ennek segítségével kitörni, de a maguk hibájából.
Írod, h először roma pedagógusokat kellene képezni. Igaz lehet, nosza rajta, az egyetemek nyitva állnak. Vagy úgy gondolod, h csak úgy adjunk diplomát és csináljunk tanárt egyesekből. Hát ez nem megy.
Már az alapállásoddal is baj van, amit igyekeztem rezignáltan, különösebb indulatok nélkül tudomásul venni, megígérhetem továbbra is tartani fogom magam ehhez az állásponthoz.
Magam részéről leírtam a lényeget, a romák nagy többsége, különösen a vidéki falvak romatelepein, és nagyvárosok romatelepein élők ki vannak zárva abból a lehetőségből, hogy a gazdasági vérkeringésbe munkavállalókként hatékonyan bekapcsolódjanak, ezt neveztem gazdasági elnyomásnak, ami társadalmi következményekkel jár. Úgy gondolom erről nem szóltál semmit.
Sőt erre reagálsz aztán indulatosan, azt állítva, hogy ennek a kirekesztésnek ők maguk az okai. Ezzel vitáztam.
Azt is megmondtam milyen lehetőségek vannak ennek megváltoztatására. Nem állítottam, hogy ez a lehetőség azonnali változást hoz, csak is hosszútávon lehet gondolkozni. De kell veke foglalkozni, mert különben a társadalom találja magát szembe a mostaninál sokkal súlyosabb problémákkal.
Mondtam neked, hogy elsősorban az oktatás, ami segíthet. Az elég szűklátókörű gondolkodás, hogy ez felesleges, mert a romák nem is akarnak tanulni. (Ráadásul példát is írtam, hogy az elsősorban a rászoruló roma gyermekek felzárkóztatására kitalált kollégiumi programból csak a romák szorultak ki.) Azt is írtam, hogy először is roma pedagógusokat kell képezni. Nagy valószínűséggel ők kicsit többet tudnak magukról és arról, hogyan lehet egy roma gyermekkel szót érteni.
Sehol nem írtam, hogy munka nélkül kapjanak minél több pénzt, így nem is értem miért írod ezt nekem. Persze, ha karod el is beszélhetünk egymás mellett az is egyfajta vita.
Arról, hogy én roma vagyok vagy sem, vagy ismerek-e romákat, Te azt gondolsz amit csak akarsz. Vitánk szempontjából nincs lényege, de ha ez megnyugtat, gondold azt, hogy roma vagyok és elfogult. Ez még nem akadályozza meg azt, hogy tényekről vitázzunk!
Szerintem nem éri meg zorkival cinikusnak lenni, abszolút nem szolgált rá, csak mondom.
Egyebkent kicsit huje a peldat a ciganyok aranyarol es a nyiregyhazi fosulorol, mert mongyuk Bekes Megyebol sokadmagammal Pecsre jartam suliba, majd Goteborgba.
Semmilyen példa nem hülye, ami a valóságból táplálkozik, hogy is lehetne az?
Ha te Békés megyéből Göteborgba jártál iskolába, az is csak egy példa, semmi nem következik belőle sem hasonló, sem jobb, sem rosszabb sorsú embertársaidra nézvést.
Na en meg nem vagyok benne bisztos, hogy a zomuk el akar oda jutni. Kulonben tanulnanak, nem szulnenek gyereket fiatalkorukent stb.
Na, ez viszont szerintem is így van sőt ezt erősítjük bennük nap mint nap. És akkor most jó nekünk? Azt sem engedjük előre, aki előre szeretne jutni, mert a gyermekeink már 7 éves korukban tudatosítják velük, hogy ők valamiféleképpen mások, mert ezt tanulták tőlünk. Egy jó képességű cigány gyereknek 10-szeresen kell többet teljesítenie, mint másnak és akkor sem biztos, hogy valami bunkó nem küldi el a cigány k. anyjába. És a dolgozat persze nem lesz nehezebb, de attól még nem úgy fog ránézni a többségi társadalom, mint egy okos emberre, az ugyanis nincs a homlokára tetoválva, a származása viszont jó eséllyel látszik rajta.
És ha egy ember úgy nő fel, hogy ő mindíg más lesz, bármit tegyen is ez ellen, ráadásul a környezete is ezt erősíti, akkor nagyon erősnek kell lenni benne a kitörési kényszernek, hogy az működjön is. Márpedig középiskolás korára beskatulyázódik, ő is beskatulyázza magát, onnan már remény sincs a változásra.
Na akkor benevezel a 3 honap tanulmanyutra?
Na, ez viszont egy olyan kérdés, ami azt bizonyítja, hogy a probléma gyökerét nem érted.
Nem arról van szó, hogy szeretnünk kellene a cigányokat, össze kellene velük költöznünk.
Nem kell szeretnünk a négereket, zsidókat, homoszexuálisokat, nagymamákat, ügyvédeket, politikusokat sem. Miért is kellene? Mindegyik csoportban vannak jó és rossz emberek, szeretnivalók és büdös bunkók.
Ahhoz nem kell szeretnünk valakit, hogy egyenlő jogokat biztosítsunk nekik.
És te persze azt mondod, hogy a cigányoknak egyenlő jogokat biztosítunk, csak ők nem élnek vele.
Ami jogi értelemben igaz is, csak ők 50 év múlva nem jogi értelemeben lesznek többen, mint mi, hanem számszakilag, és ha ez így megy tovább, akkor csak abban bízhatunk, hogy ők akarnak majd asszimilálni minket, pedig agyon is lőhetnének.
Ez persze erős túlzás, de azért hajmeresztő, hogy állampolgár-társainkról beszélünk így, miközben sokak szerint a határon túli magyarjainkhoz több közünk van, mint a határon belüliekhez.
"Beszélgessél egy alsós roma és magyar gyermekkel"
Es mi a helyzet, ha a szulokkel valtasz par szot? Hany cigany gyerek szulei kepzelik el egyetemistanak a gyerekeit? Es hany nem cigany szulo? Lehet, hogy itt is a fejekbe kone valtoztatni.
Az Arany Janos alapitvanyt nem ismerem. Nem lehet, hogy aze nincs cigany tamogatott, mert hiaba a joszandek, de azokon nem lehet segiteni, akik nem akarjak?
Tisztelt Zorki! Nem gondolom, h a lényegről nem szóltam. Sőt, Te nem mondsz semmit csak szajkózod, h a lehetőségből /tanulásból/ ki vannak zárva. Te vagy roma vagy és elfogult, vagy azon szerencsétlenek közé tartozol, aki csak filmen látott cigány embert. Mondj példát!! Én mondok: az általad jóképességű gyerek vagy nem tanul otthon /nem engedi a család/ és így nyilván képességei alatt teljesít, vagy egyáltalán nem produkál, legfeljebb zavarja az órát. Nem egy tanítóval beszéltem, aki a lelkét kitette /családlátogatáson próbálkozott, majdnem elverték/ hogy valamilyen módszerrel rávegye a gyermeket a tanulásra. Nem sikerült. Lehet /sőt biztos/ hogy van közöttük jó képességű, de Te is tudod ez önmagában kevés, tanulni is kellene. Ma pedig ez duplán szükséges lenne, mert azért a sok munkanélküli roma, mert képzetlenek, iskolázatlanok. Hogy gondolnád a kitörést? Írd le, ne csak a lehetőség hiányáról papolj. Én már leírtam /és más is/ a problémát a cigányság akarata ellenére nem lehet megoldani. Persze az nem megoldás /legfeljebb a romáknak/, h minden képzetlenség, tanulatlanság ellenére munkát, pénz kapjanak, mert annak az lenne az eredménye, h kiröhögnék a "parasztokat".
"aztán valamiért a romák közül az okosabbak sem juthatnak el a főiskolákra (középiskolákba se), míg ma általában már szinte mindenki eljuthat oda."
Nemreg utaltal a nyiregyhazi sulira, hogy csak vannak ott romak. Akkor most megsem jutnak el? :D
Egyebkent kicsit huje a peldat a ciganyok aranyarol es a nyiregyhazi fosulorol, mert mongyuk Bekes Megyebol sokadmagammal Pecsre jartam suliba, majd Goteborgba.
"Biztos lehetsz benne, hogy a roma gyermek is szeretne odajutni. Csak neki semmi esélye."
Na en meg nem vagyok benne bisztos, hogy a zomuk el akar oda jutni. Kulonben tanulnanak, nem szulnenek gyereket fiatalkorukent stb.
"Amiből ki vannak zárva, az például a tanulás."
Persze, meg a konyvtarbol is meg a konyvesboltbol is. En meg a donald kacsa vagyok.
Tovabbra is aszondom, hogy a lehetosegek megvannak mindegyki elott. hogy tanuljon. Nem hiszem, hogy a tanarok nehezebb dolgozatokat iratnak veluk (ugye esztet te is cafoltad), tobb kovetelmenyt alitanak elejuk. Sot!
"A vágyaik, elképzeléseik sem nagyon különböznek"
Valszeg igazad van, mert a tobbseguk autot akar meg hazat stb. Csak lehet, hogy aszt latja, hogy vannak akik tanulnak es ugy sem erik el eszt a celt, amig a familiben meg tobben inkabb elveszik masoktol a cuccot. Gyorsabb, 1xrubb.
Különösebben nem leptél meg a felháborodásoddal, magam is tudtam, hogy ilyen válaszokat várhatok. Persze a lényegről egy árva szót sem szóltál, nyahh mind1.
Hogy ne lettek volna kizárva. Ma is ki vannak zárva.
Nem a havi szocpolra gondoltam, az nem is jó semmire, azontúl, hogy pár nap alatt el lehet költeni.
Amiből ki vannak zárva, az például a tanulás.
A tehetséges magyar gyermekeknek, ha tanulni akartak mindig volt kitörési lehetőségük. Erre próbáltam utalni, hogy először az egyház, majd az állam is intézményesített ilyen lehetőségeket.
A roma gyermekeknek nem volt ilyen lehetőségük és ma sincs.
A legutóbb például az Arany János tehetséggondozást találták ki nem titkoltan azért is, hogy roma származású gyermekekek is kaphassanak lehetőséget.
Az lett belőle, hogy pont a romák nem kerültek bele.
Beszélgessél egy alsós roma és magyar gyermekkel. Alig fogsz köztük különbséget találni, vannak okosabbak és kevésbé okosak, de romák és magyarok közt is. A vágyaik, elképzeléseik sem nagyon különböznek, aztán valamiért a romák közül az okosabbak sem juthatnak el a főiskolákra (középiskolákba se), míg ma általában már szinte mindenki eljuthat oda.
Én meg ezen szoktam felháborodni. Biztos lehetsz benne, hogy a roma gyermek is szeretne odajutni. Csak neki semmi esélye.
Igen, nekem is vannak előítéleteim. Mégpedig tapasztalatokból táplálkozóak.
Általános iskolában osztálytársam volt Horváth Kati és Horváth Pista. Volt köztük vagy 3 év, a fiatalabb Pista is idősebb volt nálunk 1 évvel, mégis egy osztályba jártunk, igaz, csak 1 évig, utána ők maradtak másodikban.
Mármost a tanítónéni gyakran kiment az osztályból, micsinálhatott tanítás helyett?, és engem, mint legjobb tanulót bízott meg, hogy írjam fel a táblára, kik a jók és a rosszak.
Fel is írtam a Horváthokat, mert tényleg rosszak voltak, amíg Pista diszkréten nem közölte velem, hogy azonnal írjam át őket a másik oldalra, mert különben megvárnak.
Én meg emlékeztem arra, hogy egy kb. 20 fős komplett cigány-család vár egy 8 éves gyereket a sarkon és agyba-főbe verik (a 20 felnőtt a 8 éves gyereket), mert az előző nap iskolai konfliktusba keveredett az ő gyermekükkel.
Át is írtam őket a jókhoz, gyáva ember vagyok.
Azóta is átmegyek a másik oldalra, ha látom, hogy az éjjel-nappali előtt ott állomásozik a ház roma populációja.
Szintén tapasztaltam, hogy a Haller utcai Munkaügyi Központ udvarában élő cigányok tavasz eljöttével komplett kiköltöznek az utcára, a Munkaügyi Központ falon húzódó telefonkábelét elvágják, és Ö3-at hallgatnak rajta, meg az akkoriban divatba jövő szex-vonalakat hívogatják, 3 napig, mert akkor értelemszerűen lebuknak vele.
Szinpetriben én is jártam, úgy éreztem magam, mint Harlemben, nagyon fohászkodtam, le ne robbanjon az autóm, mert akkor ki tudja mi történhetne.
A romák erőszakos letelepítése nekem Mária Terézia környékéről rémlik, bár lehet, hogy rosszul emlékszem, de nem nagyon hiszem.
Annak is megvolt persze az oka.
A romák vándorló életmódja nagyjából úgy nézett ki, hogy jöttek-mentek, lerabolták a természetet, aztán tovább álltak.
Namost akkoriban már minden földnek volt tulajdonosa, akik nemigen nézték jó szemmel, hogy megjelenik egy nagyobb csoport, kivágja a fákat, lelövöldözi az állatokat, aztán köd előttem, köd utánam.
Meg persze az adó, amit akkor ugye tizednek és kilencednek hívtak és nem kellett feltétlenül pénzben leróni, lehetett természetben is.
Egy szó, mint száz, megpróbálták az akkori roma társadalmat a többségi társadalomba integrálni.
Ez persze értelemszerűen fájdalommal járt, mégis szükséges volt még akkor is, ha a mai napig sem sikerült.
Mert hát mi sem szeretnénk mást.
És ennek ellenére a romák semmiféle együttműködésre sem képesek. Nem is akarnak.
És akkor jönnek a roma jogvédő bizniszisták, akiket a halál retkes faxára kellene elküldeni egytől egyig, mert egyik sem a problémát akarja megoldani, hanem a saját boldogulását bizergeti.
Talán van, aki emlékszik a tatabányai esetre, felvette a Fekete Doboz. Ott az történt, hogy egy cigányember közölte a többivel, hogy ne fizessenek semmiféle számlát, inkább neki egy kisebb összeget, ő majd eléri a Parlamentben, hogy töröljék a tartozásokat.
Vett is egy Audit haladéktalanul, mert az viszi a 200-at, a rendőrség mentette meg végül a lincseléstől. Merthogy az összes kuncsaftjánál kikapcsolták a villanyt, az járt jobban, aki kandelláber mellett lakott.
És hát azért volt itt negyven éve mindenkinek amikor mindenki dolgozhatott, aki akart, sőt, aki nem akart, annak is kötelező volt.
Ha másra nem, erre jó lett volna a Kádár-rendszer.
A romák is dolgoztak.
De meglátásom szerint ezt ők szükséges rossznak tekintették és egyáltalán nem volt averziója sokuknak, hogy ennek vége. Vissza lehet menni a törzsi, természeti létbe. Csak míg a szocializmusban nagy különbségek nem alakulhattak ki, most meg igen, és mindenki szeretne DVD-játszót, stb. és ha neki nem telik rá, másnak meg igen, akkor elveszi és kész.
Azt nagyon szomorúnak tartom, hogy semmilyen jogrendszerbe nem hajlandók beilleszkedni.
Azért az nem csak a magyar, hanem bármilyen civilizált jogrendszerrel ellenkezik, hogy egy lány 12 évesen anya legyen, és bár tudom, hogy Indiában ez nem így van, ők mégiscsak magyar állapolgárok, a törvények rájuk éppen úgy vonatkoznak.
Baromi nehéz segíteni valakin, aki nem akarja, mondhatnám azt is, hogy lehetetlen.
Előítéletben tehát nincs hiány.
Csak én azt gondolom, hogy mint többségi társadalomnak, nekünk van egyedül módunk arra, hogy a jelenlegi rendszeren változtassunk és ezt nem csak azért kell megtennünk, mert így helyes, hanem leginkább saját, jól felfogott érdekünk miatt.
"A kitörésről meg annyit, hogy a magyar társadalom már több száz éve működtet olyan intézményeket, amelyek pont ezt a kitörést segítik. "Természetesen" ebben nem részesülhetnek a romák"
Nem igaz!! Láss, ne csak nézz! Nem részesülhettek romák? Ez egyszerűen hazugság. Sőt! Ők részesültek, részesülhettek volna igazán. Az elmúlt 30 évben legalábbis. Mondj már olyan támogatást amiből a cigányságot kizárták. De fordítva tudnék mondani. Persze ez utóbbi részemről nem szemrehányás, mert ott kell a támogatás ahol rászorultak vannak. De az amit itt most igazság címén leírtál, az felháborít.
Szarok bele, en mar egy ilyen altalanosito segg vagyok. Mar cirka het eve tepem itt a szamat es nincs kedven ugyanazokra a hujesegekre ugyanazokat leirni. Van az indexnek kereso funkcioja, elolvashatod. Mivel asztat latom, hogy tobbnyire homalyos, lilakodu alliberalis idiotak veszik elo idonkent ezeket az erveket ezert irtam esztet.
Nezd en abba is szarok bele, ha rasszistanak kategorizalnak be. Ettol meg nem fogom se jobban szeretni, se jobban utalni a ciganyokat ugy unblokk.
Aszt latom, hogy a ciganyok - es szinte mindegyki - elott ott vannak ugyanazok a lehetosegek mint te elotted vagy en elottem. Elni basznak vele, se Mo-n se kulfoldon es csak tepik a szajukat.
Nezd neked is felajanlom, hogy egy altalam kivalasztott ciganytelepen kifizetek 3 honap alberletet egy kis tapasztalatszerzesre. Vallalod? A feltetel csak annyi, hogy 7 napbol minimum 5-ot ott tolts.
Elgondolkoztam rajta, hogy kezdjek-e egyenként válaszolni a felvetéseidre.
Mikor ehhez a részhez jutottam: "Na a masodik bekezdesed egy agymosi liberalis baromsag. Lasd lejjebb is a velemenyem."
Mikor ezt elolvastam, akkor rájöttem én nem tudok neked válaszolni.
Ha Te a liberálisok "agymosási baromságaival" akarsz vitázni akkor máshol kereskedj.
Azokban a hozzászólásokban amiket itt írtam, sem a Te véleményedet, sem másokét nem minősítettem, nem általánosítottam, és nem soroltalak semmiféle csoportokba.
A saját tapasztalataim alapján írtam véleményt.
Addig míg nem ellenérvekkel, de minősítéssel vitázol nincs mondanivalóm azokkal kapcsolatban, amit leírtál.
Ha simán csak velem akarsz vitázni, akkor majd válaszolok.
"A romákat mikor letelepédésre kényszerítették, akkor megfosztották őket addigi megélhetési forrásaiktól."
Mikor is vot ez? 20-30 eve? Vagy 2-300 eve? Mert ha az elobbi, meg el lehetne fogadni ezeket az erveket. Akkor milyen aranyban dolgoztak az emberek mezogazdasagban es most milyen aranyban?
"Többek közt nem lehetett földjük, ott ahol a letelepedettek közt a többség abból élt."
50-55 eve szinte mindegykitol elvettek a foldeket. Oszt mi is tortent?
Erdekes, vot nehany program mikor foldeket szerszamokat kaptak az elmult evekben. Eredmeny nulla.
"Természetesen" ebben nem részesülhetnek a romák."
Na osztan mer nem? Cirka 100 eve meg nem volt kulonbseg a falusi lakossag es a ciganyok iskolai vegzettsegi mutatoi kozott. Azota - es most sem - nem hinnem hogy barmely oktatasi intezmenybol - leszamitva nehany mas kisebbsegnek fenntartottakat - kizarnak oket.
"Eddig egyetlen intézményes próbálkozás volt, ami többet ártott, mint használt, és tovább rontott a helyzeten. Ezt a 80-as években találták ki, és kisegítő iskolának hívták."
Nem hamarabb? Na mindegy. Ilyet talaltak ki mas orszagokban is? Sajnos erre nem kerestem korabban infot es nem is kerdeztem meg a kulfoldi ismeroseimet.
A masik, hogy egyszer arrol dumalnak sokan, hogy specialis cigany igenyekre felkeszitett oktatas kellene, arra meg szerintem kivalloan alkalmas lenne ez az intezmeny, maskor meg hogy vegyitsuk oket, akkor meg az alapveto hianyossagok miatt nem lesz ido a masik oldal oktatasara az elso 1-2 evben.
Te meg nezz korul nemzetkozi szinten is egy kicsit.
Erdő mellett nem jó lakni
addToShelf("200524HVGFriss145","Erdő mellett nem jó lakni","/hvgfriss/2005.24/200524HVGFriss145.aspx");
2005. június 16. 09:54 Utolsó módosítás: 2005. június 16. 10:17
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriben akad olyan család, melynek öt tagja havi 78 ezer forintból él. A faluban a munkanélküliségi ráta az országos átlag ötszöröse, s csak minden harmadik munkaképes korúnak akad munkája.
"Egy jó hosszúlépés helyett egy jó hosszú lépés a kocsma ajtaja előtt" - érzékelteti a Józsiként bemutatkozó férfi a tragédiát, amely akkor következik be, ha beszélgetőpartnerünk nem kap közcélú munkát az önkormányzattól. Utoljára tavaly ősszel kapott, és az havi 29 ezer forinttal egészítette ki jövedelmét. A feladat lehet mondjuk árokásás, a temető füvének lekaszálása vagy szemétgyűjtés. Gyakorlatilag elég napi két-három órát rászánni, akkor is hatot számol el az önkormányzat, amely így próbál segíteni a falu nincstelenein. Legalábbis azokon, "akikkel - mint Józsi fogalmaz - nincs baj, akiknek nem nagy a pofája".
A férfi 1996-ig vájta a szenet Ormosbányán, azóta szociális segélyen tengődik. Munkáért szerinte sem a 60 kilométerre lévő Miskolcig, sem a majdnem ugyanilyen távoli Kazincbarcikáig, sem pedig a közel 300 kilométerre fekvő Budapestig nem érdemes elmenni: "Az albérlet meg az étel elvinné a keresetemet. Jobban járok, ha itthon maradok" - indokolja döntését. "Az edelényi munkaügyi központba való utazgatás a pecsételésre - emlékszik vissza - is felesleges volt. Munkát ott sem tudtak adni."
Máshol dugig volna az a kocsma, amelyikben 120 forintért mérnek egy korsó hűs sört, a szinpetri italboltban azonban alig ücsörög egy-két vendég. "Így is többen vannak, mint télen. Akkor nem jönnek a közhasznúsok, mer' akkor munka sincsen" - avat be az üzletmenet ciklusaiba a kocsmáros, Gál Mátyásné. A faluban most 13-an végeznek közcélú, négyen pedig közhasznú munkát. Míg az előbbire önkormányzatok pályázhatnak, az utóbbira bármely munkaadó, köztük persze önkormányzatok is.
Még az elmaradott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kirívóan magas, az országos átlagot pedig ötszörösen haladja meg a munkanélküliek aránya Szinpetriben, a szlovák-magyar határtól és az Aggteleki-cseppkőbarlangtól néhány kilométerre lévő, 269 fős községben, ahol a hivatalos munkanélküliségi ráta 35 százalékos. A faluban 44-en kapják a - korábbi jövedelempótló támogatást felváltó - 17 ezer forintos rendszeres szociális segélyt, hatvanan pedig munkanélküli-járadékra jogosultak. Ez utóbbi addigi fizetésük 60 százaléka, de legfeljebb 40 ezer forint lehet. "Amióta szétszéledt a perkupai téesz, bezárt az ormosbányai, a rudolfbányai és a feketehegyi bánya, leépített a korábbi Borsodi Vegyi Kombinát, magánkézbe kerültek a környező erdők, szinte semmilyen munkalehetőség nincs a faluban. A 173 munkaképes polgárból a körjegyzőségen alkalmazottakat leszámítva mindössze négyen járnak el dolgozni: ketten a BorsodChembe, ketten pedig a nemzeti parkba" - von rövid mérleget Doszpoly Károly polgármester.
Az ötfős Bastyúr família feje 13 éve munkanélküli. "Lehetne ennél rosszabb is: éhezni nem éhezünk" - villantja fel az örömöt az általános ürömben a korábban szintén a föld alatt dolgozó Bastyúr László. A család is elvállal alkalmi munkákat, gombászni jár, de arról panaszkodnak, hogy nincs már ára a valamikor keresett vargányának sem. A Bastyúr házaspár három tizenéves gyerekével havi 78 ezer forintból tengődik: ez az összeg a családi pótlékból, a gyereknevelési és a lakásfenntartási támogatásból áll össze. Ennyiből persze még az alapvető élelmiszerek megvásárlására sem futná, ezért a többi falubelihez hasonlóan kis földjükön maguk is termesztenek kukoricát, babot és grulyát - ez utóbbi néven a krumplit emlegetik.
A falu szélén fekvő hatalmas kőházakban lakóknak éppúgy nincs munkájuk, mint a lepusztult parasztházakban élőknek. "Ezt a kétszintes házat még akkor építettük, amikor volt munkánk és pénzünk, amikor én még a téeszben, a nejem pedig Aggteleken, a Hotel Cseppkőben dolgozott" - nosztalgiázik Kun Tibor, aki az önkormányzat traktorosaként 60 ezer forintot keres havonta, a felesége pedig munkanélküli-járadékot kap.
A munkanélküliség okozta nincstelenség (egyelőre?) nem vitte rá a szinpetrieket a megélhetési bűnözésre - leszámítva telente a fűtés megoldását. "Minek tagadni: tüzelőnk csak akkor van, ha lopunk" - ismeri be Horváth Béla, aki családjával a múlt évtizedben szociális támogatásból épült, faluszéli "cigánysoron" lakik. A polgármester szerint a fa árát a fatüzelésre átállt kazincbarcikai Borsodi Hőerőmű által támasztott kereslet emelte az elviselhetetlenül magas, köbméterenként 10-12 ezer forintra. "Itt élünk az erdő közepén, még sincs tüzelőnk" - kesereg Doszpoly.
A gyönyörű erdőket egyelőre másképp sem tudja kihasználni a Galyaság néven emlegetett vidék. "Ilyen szép helyen csak meghalni érdemes, élni nem lehet" - utalnak a szinpetriek a magasan a falu fölé nyúló hegybe vágott temetőre, ahonnan mesés panoráma tárul a fölkaptatók elé. A környék egyetlen vagyonos embere, a szomszédos Tornakápolna polgármestere szerint azonban a turizmustól sem várhatnak csodát a helyiek. Varga Béla, az egykor koporsógyártással is foglalkozó vállalkozó az - uniós támogatásokat is lehetővé tevő - erdősítésben véli megtalálni a kitörési pontot. Szerinte a nem művelt földeket az önkormányzatoknak kellene megkapniuk. "Az ültetésre - szól Varga víziója - lehetne alkalmazni a környékbeli munkanélküliek zömét, akik később favágóként meg szállítóként dolgozhatnának."
"Nagyon sok olyan szörnyen szegény cigány portán jártam, ahol rend és tisztaság volt. "
Soha nem allitottam, hogy nem talalsz ilyet. De tedd a szivedre a kezed es mond ugy hogy ez a jellemzo. Megint statisztika orat tarcsak? Eszt a peldat mar ezerszer leirtam. Nezd fent eszakon is talalkozol togyfaval es delen is fenyofaval. Ettol meg nem mondhatjuk, hogy ez a jellemzo.
Na a masodik bekezdesed egy agymosi liberalis baromsag. Lasd lejjebb is a velemenyem *
"A Nyíregyházi Főikolának 15000 hallgatója van. Ebből 20-30 roma, 2 ezrelék!!!!"
Kerdezd meg azt a 20-30-at, hogy mikor kellett nekik nehezebb matekdolgozatot irni az altalanosban vagy a kozepiskolaban? Kulon erettsegi feladatsort kaptak? Ha nem a valasz, ugyanezt a tobbiek is meg tudnak csinalni. Nezd ha szerinted nem ebben merik az iskolaban a teljesitmenyt illetve nem ezzel nyomjak el oket, akkor mer nem tudnak jobban teljesiteni?
* Mutass egy orszagot, ahol a ciganyok iskolai vegzettsegi mutatoi megkozelitik a tobbseget. Kivancsian varom.
Nem olvastam olyan oktatatsi, felzarkoztatasi programot sehol, ami sikerrel zarult volna. Pedig utanna neztem angol, belga, holland stb. peldakat. Ezek egyreszet be is irtam anno a Szereti valaki a cigányokat? (2) c. topikba. Mindig azokon buktak meg, akiknek csinaltak.
Amit en eddig talaltam a temaban, ott hasonlo szakadekok voltak, mint Mo-n. Mindegy, hogy kelet vagy nyugat-europai orszagokat nezunk. Ezert evek ota aszondom, hogy a hiba nem a magyarokban es nem a tobbsegben van. Nyugat- europaban nem vot szocializmus, nehany orszagban allitolagos eroszakos letelepites oszt megis ugyanazok a problemak. Asztan a masik, hogy 2-3 generacio alatt eleg sokat tudnak valtozni az emberek, ugyhogy nem hinnem, hogy nehany szaz evvel ezelotti letelepitesek kihatnanak a mai viselkedesukre.
Az oktatas egy jo recept lenne, mert sok orszagban kulonbozo retegek felzarkoztatasanal mukodik, de meg senki nem mondott olyan megoltast, hogy hogyan lehetne a ciganyok zomet beterelni az iskolaba, hogy az alliberalisok se obegassanak.
"Nem csak a romák szenvednek ilyen gazdasági elnyomástól. Hasonló helyzetben vannak a leszakadó térségek. Ott hasonló gondok jelentkeznek már most is."
Mingya beszurok egy cikket, hogy igy is lehet elni szegenyen es nem csak ugy ahogy ciganyok zome teszi.
A gazdasági elnyomás fogalma ellen elsőre persze mindenki triltakozik, mert úgy értelemezi, hogy az valamiféle politikai vagy netán roma ellenes akarat megnyilvánulása lenne a többségi társadalom részéről.
Az én olvasatomban nem erről van szó.
Gazdasági és társadalmi kényszerről, amit alapvetően gazdasági folyamatok váltottak ki. Ettől még az állítás valós.
Már említettem a példát, és hasonlónak tartom a leszakadó térségek helyzetét.
Az én szememben ezket a problémákat, ha normálisan fejlődő országban akarunk élni, meg kell oldanunk. Ehhez, ezt már nem tagadom, sőt állítom, poltikai akarat kell. Ez csak akkor lesz meg, ha a közvélekedés is meg tud ebben egyezni.
Még egész nyugodt lehetsz, eddig még -legalább is tömegesen, és mozgalomban- nem kentek semmit a társadalomra. Magyarországon eddig nem volt igazi roma polgárjogi akció vagy mozgalom.
Úgy látom olyan tizenöt év távlatában, ha nem változik semmi, akkor ez is meg fog történni. Persze sokan majd csodálkozni fognak.
A kitörésről meg annyit, hogy a magyar társadalom már több száz éve működtet olyan intézményeket, amelyek pont ezt a kitörést segítik. "Természetesen" ebben nem részesülhetnek a romák. A magyar egyházak, de később az állam is működtettek ilyen a kitörés megvalósítására alkalmas lehetőségeket. A szegény származású magyar értelmiség mind ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásával lett értelmiségi, ma tisztelt, elismert művész, tudós, stb, vagy emlékét ápoljuk.
Ilyen a romák számára nem volt.
Eddig egyetlen intézményes próbálkozás volt, ami többet ártott, mint használt, és tovább rontott a helyzeten. Ezt a 80-as években találták ki, és kisegítő iskolának hívták.
Ez jutott a romáknak. Míg a magyarok, a tehetségesek, ha akartak és tudtak találhattak lehetőségeket.
Ne csak nézzél, lássál is.
Természetesen nem egyszerű dolog felismerni ezt a helyzetet, mert kinek is lenne érdeke?
Meggyőződésem, hogy hosszútávon az egész országnak!
