Rémlik, hogy Budapesten is volt hasonló kijelzés már, de képet sajnos nem találtam.
Az ok, ami miatt most egyszerűen M és H betűket használunk mindenféle logó nélkül a megállónevekben, az az egységesség. Mindig lesznek olyan kijelzők, felületek ahol műszaki vagy bármilyen okból nem lehet logókat megjeleníteni, vagy legalábbis csak torzítva lehetne. Az utas összezavarását elkerülendő ezért maradtak a betűk. (Többek között hasonló okból gyomlálták ki régebben a "piros" járatokat, azelőtt a pirost nem tudó kijelzők ilyenkor "GY" jelzést használtak, ami, hát, nem érthető automatikusan minden utas számára.)
A toresrol jut eszembe: azt is jo lenne egysegesiteni. Ertem, hogy kulonbozo - es neha ellentetes - szempontok vannak, de az nonszensz, hogy a terkep tud egy dolgot, a BKK honlap egy masikat, a laptabla egy harmadikat, az egyik applikacio egy negyediket, a masik egy otodiket, a kijelzo ki tudja, melyiket...
Nem mintha elkeverednek, de neha nehez osszevalogatni egy menetrendtablazaton, hogy most melyik iranyt nezzuk.
Az a gond, hogy a forrásadatbázisban már eleve M+H utótaggal szerepel a megálló neve, tehát macerásabb a helyzet, mint a Vultron idejében a manuális programozásnál. Bár ha ki tudja írni kívülre, hogy Gloriett-lakótelep, akkor bármit ki tud írni kívülre, amit megtanítanak neki adatbázistól függetlenül. Ennek ellenére sok helyen még mindig az időkiegyenlítő pont neve jelenik meg, nem a tényleges végállomás. Meg eleve nem kell feltétlenül ott törni a járatot, ahol az időkiegyenlítés történik.
Az "A" és a "B" is jól olvasható, nincs ez a gyász M, H, M+H kiírás sem, ha nem rendesen logót használnak... mondjuk Berlinben meg ugyan van a metró és az S-bahn jelöléssel, mint itthon. Kiírással U, vagy S, vagy S+U
Nem csak a kijelzőkön kellene ebben az esetben a kisebb jelölés (ha maradna a B jelzés), hanem a menetrendi lapokon, az írásos tájékoztatókon is pl.
A másik, hogy ha kisebb lenne a kijelzőn a B jelzés, akkor tudna-e annyira kicsi lenni, hogy ne legyen nyolcas érzete az embernek, de közben ne is legyen túl kicsi, hogy észrevehető legyen azoknak, akik rosszabbul látnak.
Az Y egy vizuális jelzés volt (vidéken még mindig van) az elágazó járat jelzésére. Én nem szeretem, mert nehéz kimondani, mesterkélt, magyartalan. De meghosszabbított járat jelzésére biztos nem jó.
A B tényleg kicsit problémás olvashatósági szempontból, ezt sokan felvetették már. Segítség lehetne, ha a kiegészítő betűjelzések kicsit kisebb karakterrel lennének kiírva, ahogy az régen is volt. Kérdés, a kijelzők tudják-e kezelni.
Én a B jelzést elhagynám, mert könnyű nyolcasnak nézni, főleg annak, akinek kicsit rosszabb a látása. A B jelzéseket Y-ra cserélném és pl. akkor a mai 22A lehetne 22, a 22 meg 22Y.
Annyi kiegészítés, hogy 1977 előtt az A és a B jelzés sem volt csak és kizárólag betétjáratoknak fenntartva. Például a 31-es csoport A, B és C jelzésű járata.
Illetve a 66A és B nem érte meg az 1977-es átszámozást, 1975. nyarán már megszűntek és addigra már a 66-os a gumigyárig járt.
A B betűs jelzések nagyon régen valóban az A-nál is rövidebb vagy éppenséggel hosszabb betétjáratok voltak. De azután ez a jelzéstípus kihalt (utolsó mohikánja az 50B busz volt), a 90-es évektől nem alkalmazták már. Újabb megjelenése, ahol már az alapjáratnál hosszabb viszonylatot jelöl, nem régi dolog. A 2008-as nagy átszervezéskor még nyoma sem volt ennek a jelzéstípusnak. Első megjelenése valóban a 66B volt, ha jól emlékszem. A villamosokon a fonódó átadásakor jelent meg a 47B és az 59B járatokkal, előbbi megszűnt már, utóbbi még közlekedik.
Az egykori Y jelzésnek, én úgy tudom, nemigen volt köze a B jelűekhez, az Y-okból a 100-as számmezőben lévő járatok lettek, és utóbbiakból nőtt ki jóval később a 200-as számmező (elsőként talán a kétféle irányba forgó 57-es és 97-es körjárat szétválasztásakor használták). De javíts ki, ha tévednék.
"Régen nem volt B, a rövid járat lett mindig A a szerepétől függetlenül."
Jaj, dehogyisnem!
Például az 1970-es menetrendben 11 db "B" végű viszonylat van, és 1 db "C" végű, az ikonikus 7C. Utóbbi kivételével, ahol van "B", ott mindenhol van "A" is.
És bizony (talán) mindenhol igaz, hogy a leghosszabb a betű nélküli "alapjárat", az "A" és a "B" rövidebb, és általában - de nem mindig - az egyik végállomásuk az alapjárat ugyanazon végállomásával közös, tehát "rövidülő sorrendben" vannak.
És igen, több esetben is az egész nap közlekedő nem az alapjárat, hanem valamelyik betűs. A legszebb példa erre a 66B; ez az 1976-os átszámozáskor* hivatalosan is alapjárattá lépett elő, "elvették" tőle a betűjelzést.
Az már a legújabb kori számozástörténelem, hogy a régen (eredetileg) elágazóként tekintett "Y" jelölés (amik az 1976-os átszámozáskor megszűntek, általában az alapjárat+100 számot kapták) helyett elkezdték használni a "B" betűt az elágazó, vagy éppen az alapjáratnál hosszabb, illetve más útvonalon közlekedő járatokra, ráadásul sok esetben valóban logikátlanul.
* Az átszámozás listája is elérhető ezen a címen. FIGYELEM! Pont az előbb említett 66B -> 66 esetében hibás a táblázat, én kérek elnézést érte, elb...tam! A "Soroksár, Vasöntöde" vonalról van szó...
Régen nem volt B, a rövid járat lett mindig A a szerepétől függetlenül. Nagyon sok esetben máig így maradt. Van még a 250B, ami viszont végképp logikátlan.
Ezt megérteném, de amikor az alapjárat szerepet az A jelzésű viszonylat tölti be, akkor én inkább annak adnék alap járati számot, ahogy pl. a 66-os vagy a 212-es esetében is.
"több viszonylaton is gyakorlatilag az alapjárat viseli az A jelzést"
Az eredeti logika szerint az A a rövidebb változat, függetlenül attól, hogy gyakrabban jár-e vagy nem, mint a sima. Útvonala tehát a sima útvonal egy része. Ennek persze már az 56A Kelenföldre hosszabbítása rögtön ellentmond.
Számomra teljesen logikátlan amit a BKK az utóbbi időben csinál a járatszámozásokkal. Most hétvégén nem jár majd a 47, 48, 49-es villamos. Helyette az 56A a körtértől elmegy Kelenföldre. Itt változatlan marad a viszonylatjelzés. A 61-es a Városház térig hosszabbodik, de ennek meg adunk egy külön viszonylatszámot, 61B-ként?! És lesz néhány Savoya parkhoz betérő, az pedig 61A. Nem az lenne logikus, ha a 61 szám marad és az jár a Városház térre, a Savoyahoz betérő pedig a 61B?
Bár nekem alapból fura amit csinálnak, hogy több viszonylaton is gyakorlatilag az alapjárat viseli az A jelzést és a csak csúcsidőben vagy nagyon ritkán közlekedő járat az alap viszonylatszámot. Pl. 22A, 37A, 56A, 62A.
Annak egyebkent mi az oka, hogy a Volanbusz helykozi buszain levo utastajekoztato eszkoz ennyire pontatlan? Arra gondolok, hogy a busz valos helyzete es a megallo mutatasa/bemondasa* kozott sokkal nagyobb a szakadek, mint a BKK-s jarmuveken.
*: a bemondas - az en tapasztalataim szerint - kb. tizbol egyszer-ketszer mukodik, es akkor is nagyon bena a gephang.
