De lehet, hogy a jezsuita Francival elolvastatták a Hungár naptárt? (AD 1 = i.sz. 191)
És megmutatták neki IV Szergiusz (ukr. Szerhij) oklevelét (bulláját?) amely keresztes hadjáratra szólítja fel a tengeri köztársaságokat.... Ha hiszed, ha nem.
A szerintem hamis oklevelet 1010 AD keltezik, a H.C szerint az i.sz 1200, magyarosabban CE Common Era
Az eredmény ismert
CE 1202 nov. 24. A "IV." keresztes hadjárat Velence számára alfoglalja Zárát...
Leveleket és követeket küldött Ottó ellenfeleinek, többek között a Bizánci Birodalomnak és a magyar fejedelemnek (Taksonynak) is - szövetséget ajánlva,"
Leveleket és követeket küldött Ottó ellenfeleinek, többek között a Bizánci Birodalomnak és a magyar fejedelemnek (Taksonynak) is - szövetséget ajánlva, de az egyik követ elárulta terveit Ottónak "
A Taksony le van írva, vagy csak ex has [ala Kristó]?
Az eseményekkel kapcsolatban a kortárs, rendkívül jól tájékozott, I. Ottóhoz közel álló (bár éppen ezért a császár irányában igen elfogult) Liudprand elmondja: XII. János pápa, miután 962. február 2-án császárrá kente fel Ottót, hamarosan elpártolt tőle. 963 májusában Ottó Ravenna közelében fogadta János pápa követeit, akik szemrehányást tettek a császárnak, amiért az a pápa iránt hűtlen egyháziakat gyámolított. A császár erre azt válaszolta: nem látta őket, de hallotta, hogy Capuában foglyul estek, amikor a pápa megbízásából Konstantinápolyba indultak, hogy ott a (német-római) császárnak ártalmára legyenek. „Velük együtt ugyanott esett fogságba — mondta a császár —, amint mi hallottuk, a bolgár nációjú, ungár nevelésű Saleccus, a pápa űr igen hűséges embere és Zacheus, egy elvetemült, az isteni és emberi tudományokban járatlan férfi, akit a pápa frissen szentelt püspökké, és az ungárokhoz küldött annak kihirdetésére (ad predicaiulum), hogy azok ránk támadjanak. Semmiféle mesélőnek nem hinnénk el, hogy a pápa úr ezt cselekedte, ha azok a levelek nem bizonyítanák, amelyeken ólompecsétje és neve van".
Szex közben halt meg az I. Ottó ellen Taksonnyal szövetkező XII. János pápa
... Pápaként felvette a XII. János nevet, s próbálta megkülönböztetni a világi és egyházi életét. A világi életben Octavianus maradt, az egyháziban pedig János.
Mondani sem kell azonban, az új egyházfő teljesen műveletlen volt, s egyáltalán nem tisztelte a keresztény hagyományokat, nem érdekelték a lelki tisztaság, szegénység és jótékonyság kérdései. Valóságos bordélyházzá változtatta a Lateránt.
A legfontosabb teendői az ivászat, a paráznaság (férfiakkal és nőkkel vegyesen), a vadászat és a szerencsejáték voltak, s a pápaságot egyáltalán nem tisztelte. Egy ízben egy gazdag fiút, aki tíz éves sem volt Todi püspökévé nevezett ki. Egy másik alkalommal egy szubdiakonus éretlennek nevezte a viselkedését, ezért a pápa előbb kasztráltatta, majd kivégeztette. A saját gyóntatóját is megvakíttatta, aki belehalt a sérüléseibe. Szexuális étvágya is nagy volt, így unokatestvérei és nővérei is odakerültek az ágyába. Azokat a nőket, akik csak imádkozni jöttek a templomba, egyszerűen megerőszakolta a "csak Isten tudja, miért" magyarázattal.
Nagyon szerette a szerencsejátékot is, amelynek űzése közben azonban Jupiterhez és Vénuszhoz könyörgött - amely kissé furcsa volt egy pápa szájából.
Ezek a szokások a zarándokok nagyobb részét elijesztették Rómából, így a város bevételei megcsappantak, miközben a pápa féktelenül költekezett. Az épületeket nem gondozták, így azok állapota folyamatosan romlott - a pápának pénzre volt szüksége.
A fentiek mellett háborúzni is szeretett, így megtámadta Ottó német császár hűbéresét, II. Berengár itáliai alkirályt, akitől azonban csúfos vereséget szenvedett, s aki ellentámadásba lendült. Berengár egyébként is szerette volna már régebben megszerezni Rómát, ahonnan elűzték Hugót, s még a koronát is ellopta tőle.
A pápa a német császárhoz fordult segítségért, bevádolta az alkirályt. Ottó kapott az alkalmon befolyása kiterjesztéséhez, és Berengár megregulázáshoz. Hatalmas sereggel vonult be Itáliába, így Berengár visszahúzódott váraiba. Ottó ekkor már megszerezte Csehországot, legyőzte a franciákat és jelentősen kiterjesztette birodalmát. Berengár a vazallusa volt, de nem örült a helyzetnek, szabadulni akart Ottó fennhatósága alól.
Ottó 962. január 31-én megérkezett Rómába, ahol elismerte Jánost, mint pápát, aki cserébe február 2-án római császárrá (is) koronázta Ottót, s így létrejöhetett a Német-római Birodalom. A pápának nem volt más választása, hatalma korlátozás alá került.
A császár az a fajta ember volt, akit a pápa nem tudott elviselni, jámbor, tiszteletreméltó, de ugyanakkor hatalmas és félelmetes. Ottó átlátott a pápán, s követelte, hogy változzon meg - János kényszerből ígéretet tett erre.
Február 12-én a pápa Ottó sürgetésére egy zsinaton megalapította a Magdeburgi Érsekséget és a Merseburgi Püspökséget, sőt kiközösített egy érseket, aki megpróbálta visszaszerezni a reimsi érseki címet.
A császár dolga végeztével két nap múlva hazaindult, de a pápa nem tudott nyugodni, s újabb terveket alkotott a pápai terület növelésére és Ottó megbuktatására, s persze cselekedett is.
Leveleket és követeket küldött Ottó ellenfeleinek, többek között a Bizánci Birodalomnak és a magyar fejedelemnek (Taksonynak) is - szövetséget ajánlva, de az egyik követ elárulta terveit Ottónak - aki nem örült a hírnek. Közben a pápa tárgyalásokat kezdett Adalberttel, Berengár fiával, s a császári címet ígérte neki, ha segíti Ottó ellen.
Ottó ahelyett, hogy sereget gyűjtött volna, elment vadászni Tivoliba, és követeket küldött a pápához, de a pápa ellene fordult seregével.
Ez már sok volt a rómaiaknak, fellázadtak a pápa ellen, aki 963 november 2-án elmenekült. November 6-án egy ötven itáliai és német püspök által tartott zsinaton szentségtöréssel, gyilkossággal, fajtalankodással és sok mással vádolták meg, ő pedig cserébe kiközösítette a zsinat tagjait. Ottó ekkor maga vádolta meg hitszegéssel és árulással, így a zsinat újra összeült december 4-én, s megfosztották hivatalától, helyére pedig egy világi személyt választottak, a kincstári kamarást, Leót (aki szintén nem volt igazán jó választás, de erről majd máskor). János a császár fejére vérdíjat tűzött ki.
A leváltott pápa nem nyugodott bele a hivatalvesztésbe és felkelést szervezett, de 964. január 3-án a felkelést vérbe fojtották. A rómaiak nem szerették Ottót, mert német volt és próbálták megszerezni a vérdíjat is. János újra lázadást szervezett, amelynek során Ottó távollétében Leó elmenekült és János újra felült a pápai trónra. Bosszúként több bíborost megcsonkíttatott (pl. kasztrálás, jobb kéz levágása, orr és fül levágása) vagy halálra kínzatott, s február 26-án egy újabb zsinatot hívott össze. Ez, amelyen alig harmincan vettek részt, a novemberi zsinat minden határozatát megsemmisítette és kiátkozta Leót és híveit is. Ekkorra Ottó már elfoglalta Berengár várait és elfogta őt magát is, ezért újra Róma felé fordult, rendet tenni. A pápa (a korábban megkorbácsoltatott) Otgar püspököt küldte hozzá követként, akit Ottó szeretett és tisztelt, hogy közben járjon érte, de erre azonban már nem volt szükség, mert a helyzet váratlanul megoldódott.
János, aki éppen megint pápa volt, nem tudott uralkodni férfiasságán. Egy korabeli krónikaíró szerint, május 14-én éppen házasságtörést követett el, amikor a hölgy férje meglepte őket és meggyilkolta (egyszerűen kidobta az ablakon). Egy másik krónika szerint, halálát agyvérzés okozta, amelyet a szexuális együttlét alatt kapott .
Végül is mindegy, de az bizonyos, hogy pápaként szex közben meghalni eléggé rendkívüli esemény.
1550-ben a pápa teljes búcsúban részesített minden tengerészt és keresztény katonát.
Ezen ^ en nagyon csodalkozom, mert a Papa itt Gyula III. volt, Gyula meg kimondottan es hatarozottan a csaszar ( Karl. V./V. Karoly) oldalan allt (akkor), hogy az ellenfel katonait is ebbe bevonta volna? Hm.
PS.: a tengereszek vonatkozasaban: Gyulanak -miutan Farnese (Ottavio) a csaszart (es magat a Papat) tamadta- ismereteim szerint az volt az allaspontja, hogy az Ö (mi) akarata az, hogy a csaszarral egyhajora szallni, stb, igy en magam lehetsegesnek tartom, hogy a tengeresz az ebben az esetben a hajo miatt talan csak egy allegoria volt, de ha nem, akkor ide megint bejönne hogy az ellenseg tengereszeit miert vonta volna ebbe be?
Tudnad a szövegkörnyezetet ide legyszives pontosan betenni, amit Te itt a fenntiekre konkret forrasnak hasznaltal? (En Ranket hasznaltam.)
Valahol azt olvastam, hogy 1550-ben nemigen mentek a Szent Evre Romaba zarandokok, a Szent Ev megkesve is indult, es athuzodott a következö naptari evre is (remelem jol emlekszem).
SCHREIBEN VON PAPST BENEDIKT XVI. AN MONSIGNOR JULIÁN BARRIO BARRIO, ERZBISCHOF VON SANTIAGO DE COMPOSTELA, ZUM ABSCHLUSS DES HEILIGEN COMPOSTELANISCHEN JAHRES
An Seine Exzellenz Julián Barrio Barrio Erzbischof von Santiago de Compostela
1. Anläßlich des feierlichen Abschlusses des Heiligen Compostelanischen Jahres 2010 denke ich tiefbewegt an das Haus des hl. Jakobus zurück, das ich vor kurzem mit tiefer innerer Freude besucht habe. Ich möchte mich der Danksagung an Gott anschließen für die Gaben, die seine Güte in diesen Monaten über die Scharen von Menschen ausgegossen hat, die von lebendigem Glauben erfüllt zu diesem heiligen Ort gepilgert sind. Dabei erneuerten sie die feste Anhänglichkeit an die von den Aposteln überlieferte Botschaft und erlebten mit dem Geist der Umkehr die Begegnung mit der Barmherzigkeit und der Liebe Jesu Christi.
PREDIGT VON SUBSTITUT ERZBISCHOF GIOVANNI BATTISTA RE BEI DER FEIER DES 450. GEBURTSTAGES DES HL. CAMILLO DE LELLIS
Freitag, 14. Juli 2000
1. Der Festtag des hl. Camillo de Lellis nimmt dieses Jahr aus zwei Gründen eine ganz besondere Feierlichkeit an: Erstens weil der 450. Geburtstag dieses bedeutenden Heiligen aus den Abruzzen, der so viel für die Kranken getan hat und dessen Geburtsort nur wenige Kilometer von hier entfernt ist, in dieses Jahr fällt; und zweitens weil die entsprechenden Feierlichkeiten im Rahmen des Heiligen Jahres stattfinden. Dieses Zusammentreffen – so hob der Papst in seinem Schreiben an den Generaloberen der Kamillianer hervor – ist von großer Bedeutung, weil der menschliche und spirituelle Lebensweg des hl. Camillo eng mit den Jubiläumsjahren seiner Zeit verbunden ist.
Er wurde nämlich im Jahr 1550 geboren; er bekehrte sich 1575, ebenfalls ein Heiliges Jahr; im Jubiläumsjahr 1600 schließlich vollendete er die Richtlinien für die Ordensgemeinschaft, die er zur Pflege der Kranken gegründet hatte. Drei Heilige Jahre seiner Zeit zeigen also drei wichtige Stationen in seinem Leben an.
Seine Jugend war – wie man weiß – vom Verlust der Mutter und von gedankenlosen und verschwenderischen Jahren überschattet.
Er hatte ein rebellisches und sanguinisches Temperament und verbrachte seine späte Jugend entweder mit Karten- und Würfelspielen oder unter Waffen zusammen mit seinem Vater. Diesem Vagabundenleben bereitete er aber nach seiner Begegnung mit den Kapuzinerpatres ein Ende. Sie gaben ihm ein großes Beispiel des Gebets, der Gottes- und Nächstenliebe. Zu seiner Entscheidung, sich vom Soldatenleben abzuwenden, trug auch eine Fußverletzung bei, die nicht heilen wollte. Gott, der einen so wichtigen Plan für ihn hatte, erwartete ihn im Heiligen Jahr 1575. Das Treffen mit den franziskanischen Kapuzinern und die schreckliche Verletzung am Fuß veränderten sein Leben: Aus einem Soldat wurde ein Mann des Friedens, großherzig und fähig, den Schmerz anderer zu verstehen und auf die Bedürfnisse seiner Brüder einzugehen.
PPS.: ezt a tengereszek-es katonak reszere adotatt is ott olvastad?
III. Gyula nagy buzgósággal és ünnepélyességgel tartotta meg az 1550-es Szent-évet, amit még III. Pál hirdetett meg 1549. május 20-i bullájával...Battista Mondi 430. oldal (PÁPÁK ENCIKLOPÉDIÁJA)
Mi -vagy ki- erre ^ az allitasodra a forrasod, hogy Szent Ev lett volna 1550-ben?
(Ismereteim szerint Szent Ev 1560-ban volt, es en nem emlekszem arra hogy peldaul Guitman par eve emlitett volna egy 1550-es Szent Evet, az 1560-as az a Trienti Zsinat ujbolmegnyitasa mitt, 1560-elötti Szent Ev 1525-ben volt ismereteime szerint, termeszetesen en sem tudhatok mindent, ezert erdekel hogy az allitasodra mi-ki a forrasod, elöre is halas köszönet az infodert: Bromhold)
a bünbocsanat elnyerese erdekeben (zarandokoknak 15 nap alatt 15-ször kellett a templomokt felkeresni, romaiaknak 30 nap alatt 30-szor kellett a templomokat felkeresni).
1550-ben a pápa teljes búcsúban részesített minden tengerészt és keresztény katonát...mégpedig az Örök Városban tett zarándoklat nélkül...
(Tegnap est nem jutottam hozza hogy magam beolvassam ebbe a pestistöl nem feltek-e kerdesedbe, most par dolgot elolvastam pestis-kerdesedben, no majd meglatjuk hogy a valasz Neked a kerdesedre altalam mennyire lesz kielegitö. Megkerdezhetem, hogy az 1350-es szammal kezdögö info-reszed honnan szarmazik? Mi annak a forrasa?)
De én továbbra sem értem, hogyan maradhat püspök nélkül Róma vagy 80 évre...
Na ja, lathatolag nagyon jol megvoltak, hiszen azert Romaban voltak papok akik a hivöknek rendelkezesre alltak, olasz kardinalisok is voltak, söt meg egy ellenpapa is (1328-30 között > Pietro Rainallucci), es peldaul Benedikt XII is megprobalt Romaba visszaterni, sikertelenül az olasz nemesseg altal okozott viszaly miatt, igy aztan pl 1335-ben elkezdte masszivan kiepiteni Avignonban a papai rezidenciat.
(Egyebkent mind a het un avignoni Papa megmardt Avognonbol is Roma püspökenek is. Egyebkent peldaul a mar altalad is emlitett Orban VI is -ha jol emlekszem most- olasz Papa volt > Bartolomeo Prignano, Papa 1378-89.-ig i Romaba ment, aztan mint mar irtam vissza Avignonba a Romaban levö viszaly miatt, tehat Roma un püspökenek nem volt az elöirva hogy mindig! Romaban kell fizikailag tartozkodnia, legalabb is en ilyen elöirasrol/szabalyozasrol nem tudok, hiszen a papak peldaul szemelyesen is zsinatokon reszt vettek, ezen zsinatokbol több meg Roman kivül mas helyen volt, sokszor meg nem is olasz területen, igy honapokra -esetleg evekre is ha Roma püspöke ezen zsinatokon reszt vett, akkor tavol volt fizikailag Romatol.)
Vagy az 1350-es szentévet miért Rómában rendezik, ha a pápa Avignonban van...
A röviditett valtozat a megvalaszolasra:
mar a Keresztes Hadjaratok idejen is volt az, hogy a Papa/k kiadtak egy kollektivat, bizonyos tömegeket, bizonyos köröket erintö un kollektiv-megbocsajtast, melynek feltetelei voltak, a feltetelek teljesitese Romahoz mint helyszinhez volt kötve, ha jol emlekszem akkor az elsö Szent Evnel -1300- kettö romai templom (Bazilika St. Peter es Bazilika St. Pal) volt, 1350-töl egy harmadik romai templom (az un Latherani Bazilika, majd Gregor XI. a negyedik templomot -Santa Maria Maggiore- mint helyszint jelölte ki, ezzel 1390-re mind a negy meglett) is a helyhez tartozott melyeket a zarandokoknak (es a helyi romai lakosoknak is) fel kellett keresniük a bünbocsanat elnyerese erdekeben (zarandokoknak 15 nap alatt 15-ször kellett a templomokt felkeresni, romaiaknak 30 nap alatt 30-szor kellett a templomokat felkeresni).
nem féltek a pestistől?
Valoszinü hogy igen,... , hiszen a romaiak es mas olasz varosok lakoi kimenekültek videkre, ott szinte bezartak magukat.
(A pestis Europaban kb 1347/48-1350/51? között tombolt, abban az idöben peldaul sokan Isten büntetesenek tartottak a pestist, nem tudtak hogy a betegseget mi okozza, eppen ezert különdele kezelesi modok voltak, a Papa pl Avignonban a lakohelyseget-helysegeit nagyon melegre be/fölfütette, aztan az ervagas, borogatas, elkülönites, stb-voltak, es a kesöbb szentte avatott francia Rokus is ugye Romaban volt a pestis idejen, sok beteget kezelt, meggyogyitott, ha pesti voltal vagy vagy akkor ugye Pesten a St. Rokus korhaz pl, hogy milyen gyogyitasi formak es milyen pestis betegsegek voltak arra reszletesebb infot ebben a ket linkben talalhatsz > https://www.grin.com/document/146200 ; https://www.pharmazeutische-zeitung.de/wie-seuchen-frueher-bekaempft-wurden-116222/ :)
Auch das berühmte Pariser Pestgutachten, das der französische König 1348 in Auftrag gegeben hatte, verschleierte im Grunde nur die Hilflosigkeit der Ärzte. So berief sich das Pestgutachten auf das so genannte „Pesthauchmodell“ des Gentile da Foligno, der sich seinerseits auf die Lehre von den vier Säften und damit auf die Antike stützte. Danach soll eine ungünstige Konstellation der drei obersten Planeten Mars, Jupiter und Saturn dafür verantwortlich sein, dass Ausdünstungen von Meer und Land in die Luft gesogen wurden, um als krankmachende „verdorbene Winde“ auf die Erde zurückgeschleudert zu werden. Entsprechend diffus gaben die seit 1348 vielfach herausgegebenen Pestregimina und Pestconsilia Auskunft, welche Diät-Vorschriften und Verhaltensregeln einzuhalten seien. Südwind und neblige Luft waren ebenso zu vermeiden wie faulende Birnen und Fisch. Wein und Bier wurden empfohlen, Geschlechtsverkehr und ein heißes Bad wegen der Öffnung der Poren nicht. Speisen waren mit stark duftenden Essenzen wie Gewürznelken zu versetzen. Auch Aderlass, frische Luft und in Wein getränkte Speisen sollten die Pest vertreiben. Der Papst in Avignon hielt sich an einen anderen Ratschlag: in Wohnräumen dauerhaft große Feuer zu unterhalten und er überlebte, während die Hälfte der Bevölkerung von Avignon der Pest erlag. Ansonsten blieb nur die Flucht, die zahlreiche Menschen ergriffen, unter ihnen auch die sieben jungen Leute aus dem Dekameron, die sich auf ein Landgut außerhalb von Florenz begaben. …
De én továbbra sem értem, hogyan maradhat püspök nélkül Róma vagy 80 évre...
Vagy az 1350-es szentévet miért Rómában rendezik, ha a pápa Avignonban van...
1350: a 2. ~et VI. Kelemen p. hirdette meg. Matteo Villani firenzei történetíró azt írja, hogy lehetetlen volt megszámlálni a hívőket, akik összesereglettek, de a rómaiak becslése szerint karácsony napjától a húsvét utáni időkig 1 millió 200 ezer zarándok jött, áldozócsütörtökre és pünkösdre több mint 800 ezer, és még később is vagy 200 ezer. Ebből az alkalomból ajándékozta 3 velencei nemes azt a kristályból és ezüstből készült keretet, melyben ma is őrzik a →Volto Santót, a 4 nagy ereklye egyikét, →Veronika kendőjét. A zarándokok között volt Francesco Petrarca, Svéd Szt Brigitta és leánya, Szt Katalin. Thuróczy krónikája szerint I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) is elzarándokolt Rómába, s minden nap gyalog ment a Szt Péter-baz-ba szentmisére."
PS.: oje, akkor bajban vagyunk, mert en ezt az elmeletet nem ismerem (ra is kerdeztem azt hiszem az elsö tartalmamban), es nincs szandekomban megismerni reszleteiben.
De remelem ez nem fogja befullasztani a mi kis konversationkat különfele temakban, ami itt beindult.
Valoszinü lesznek meg olyan dolgok amik erdekesk, es ezt az egesz alternativ-dolgot ki lehet belöle hagyni.
