Szerintem lényegében azonos helyzetben vagyunk Izlanddal. Mindkettőnk védelmét jelen pillanatban az USA hadiereje látja el. Sírnak is emiatt (nekünk, magyaroknak) a NATO-n belül, mondván, hogy botrányosan kevéssel járulunk hozzá az összerőfeszítésekhez, ezért vitte Medgyessy a szállítókülönítményünket Irakba, hogy legyen milyen aprópénzzel betömni a jenkik száját. Nagyjából.
Izland olyan jelentéktelen nagyságú, de fontos helyen fekvő sziget volt, hogy az USA szívesen használta támaszpontnak. Mai politikai viszonyok közepette meg olyan kietlen helyen fekszik, hogy a francnak sincs kedve megtámadni, így a védelmének ellátásához sem kell megfeszülni, nagy pénzt kiadni.
"csak vigyázni kell, hogy hülye missziókba ne kezdjen bele az ország" Ebben maximálisan igazad van! De (legalábbis politikusaink szerint) a NATO elvárja a részvételünket az olajért folyó háborújában. :-( Az persze nem zavarja őket, hogy Izland hadsereg nélkül is tagja a NATO-nak, tehát úgymond élvezi a tagsággal járó előnyöket, anélkül, hogy a hátrányait is viselnie kellene. De hát a magyar politikusok mindig is rosszul érezték maguket, ha nem tapadt egy s***re a szájuk. IDEje változtatni!
Ha kilépnénk a NATO-ból, azonnal elkezdhetnénk nagyon sokat költeni a honvédelemre és a külföldi tőke sem részesítené előnyben az ötletet. Lehet, hogy ezután a biztonságosabbnak vélt vidékekre települnének. Nem érné meg anyagilag.
Biztonságilag meg jelenleg csak vigyázni kell, hogy hülye missziókba ne kezdjen bele az ország, aztán onnantól minden rendben a NATO tagsággal. A szerbekkel szemben például kicsit más hangot üthetünk meg, mintha mindössze a 30e fős honvédség fenyegető erejére kellene építenünk a nyomásgyakorlást.
Szerintem Csurkának ebben a kérdésben teljesen igaza volt! Akkor is igaz volt, amikor mondta, és a helyzet azóta csak tovább romlott. Egyébként nagyon sok rejtélyes tényt ismerhettünk meg azóta a támadással kapcsolatban, amik felvetik az amerikai titkosszolgálatok, sőt a kormány felelősségét is. Szerintem inkább büszkének kellene lennünk arra, hogy a magyar parlamentben volt valaki, aki ezt ország-világ füle hallatára ki merte jelenteni. IDEje lenne megfontolni azt is, hogy a NATO tagságunk mennyi előnnyel és mennyi kockázattal jár. Merjünk végre függetlenek lenni, és nem a nagyhatalmak talpnyalói!
Japán egymaga nem mehetett neki a szovjeteknek, mert ehhez nem rendelkezett katonai eszközökkel. Nem fejlesztette a harckocsigyártását, mert dzsungelharcra készült, ahol a harckocsi használhatatlan, márpedig a szovjetek ellen nem lehetett anélkül semmit elérni. Csak akkor volt reális esélye a szibériai japán terjeszkedésnek, ha közben nyugaton valaki megveri a ruszkikat és nem marad erejük Szibériát védeni.
Másrészt az USA embergópolitikája miatt a japánoknak igen komoly olajproblémájuk lépett fel 1940-ben. Ezt Szibéria elfoglalásával nem tudták volna orvosolni, mert akkoriban még nem tudták, hogy ott olaj lenne. Olaj nélkül viszont megbénul a japán flotta, flotta nélkül pedig a szigetország el van vágva az Ázsiai kontinenstől, nem tud háborúzni ott. Tehát az olajproblémát meg kellett oldaniuk (vagy modus vivendit találni az USÁ-val, csak arra az USA nemigen volt hajlandó, hogy Kína gyarmatosítását engedélyezze).
Japán tehát nem árthatott komolyan a SZU-nak. Halhin-golnál megpróbálták, kiderült, hogy ehhez nincs eszköz, felhagytak vele.
Az nem igaz, hogy az angolok lesöpörték a harckocsi témáját az asztalról. Ha akartak volna, a német típusokkal megegyezően jó harckocsit gyártanak, ott volt a Matilda a kiváló páncélzatával, a kor technikáján az első osztályú volt, a németek zavarban is voltak tőle, mert nem bírták kilőni. Ha sok lett volna és jól tudják használni, nem így alakul a nyugati hadjárat. De az angolok a harmincas években mindent megtettek azért, hogy ne törjön ki háború, a konzervatívok a fegyverkezést hanyagolták el, a munkáspárt meg az általános hadkötelezettséget szavazta le, ergo nem költöttek honvédelemre. Nem csak tankra, semmire se. Churchill ugyan vészmadárkodott, hogy háború lesz, fegyverkezni kéne, de erre senki sem volt hajlandó. Ha hajlandóak mennyiséget termelni a Matildából, akkor remek harckocsijuk van. Így is az volt, csak kevés, amivel nem mentek semmire.
Az nem az önrendelkezés elvének a hibája, hogy a franciák abszolút alárendelték a hatalmi szempontjaiknak, az angolok nem szóltak bele, az olaszok csak arrafelé, ahol nekik az hasznos lett volna és az egymagában mindig kevés volt, az amerikaiak meg lecsinálták az egészet és a saját elnöküknek sem hittek.
I. vh.: Nem az USA hadbalépésének, annál sokkal inkább a hadiszállításainak.
II. vh.: Én is azt mondom, hogy a SZU feltartóztatása volt az igazi jótéteménye, mert az másképpen nem ment volna.
Balkán:
"Az a "csak", amit elértek, az is sokkal több annál a semminél, amit mi (=Európa) elértünk.
Hány embernek kellett ott meghalnia, amíg mi, az entellektüell európaiak tárgyalgattunk?"
-- Az a délszlávok bűne, hogy a délszlávok emberirtottak, nem egész Európáé, vagy ilyen erővel felróhatod akárkinek a bantuktól a japánokig, elvégre miért nem állították meg. Tárgyalni muszáj volt, mert anélkül semmit sem lehet csinálni. A probléma nem az, hogy emellett még volt katonai fellépés is, hanem az, hogy megoldva nem lett semmi, csak elfojtva.
Koszovóban az egész NATO részt vett a hadműveletben, nem az USA különbejáratú akciója volt (de nem is a bombázás döntötte el a dolgot, hanem az, hogy félmillió-egymillió katona felsorakozott a szerb határon, készen a szárazföldi invázióra). A probléma itt sem az, hogy volt fellépés Milosevics ellen - az nagyon helyes -, hanem az, hogy Koszovó státusát azóta is az EU-nak kell fenntartani, az adminisztrációt gyakorolni, mert ha elhagyja a térséget, azonnal újrakezdődik az etnikai vérontás: először az albánok nekiesnek a maradék szerb kisebbségnek, aztán jön a jugoszláv néphadsereg, vagy minek nevezik mostanában és megtámadja egész Koszovót. Megoldva nem lett semmi, csak megszálltunk egy országot/tartományt.
Tehát a probléma az, hogy az amcsik általában csak a vérengzési, bombázási szakaszig hajlandóak ellátni, a rendezésig már nem. 45-ben hálaistennek kivételesen mást csináltak, köszönet érte. És bombázni rendezés nélkül, ez maga az erőpolitika.
Ilyen körülmények között nincs is túl sok értelme azon filózni, hogy most akkor ki mekkora arányban nyeri 2006-ot.
Ebből a szempontból valóban nincs.
Ámde mindenki mégiscsak a maga szemszögéből nézi a helyzetet.
Én pl. nem vallom magam a rendszerváltás nyertesének, hiszen nem lettem milliárdos, de a veszetsének sem, mert nem tudom, mire vittem volna a rendszerváltás nélkül.
Nekem tehát az ország gazdasági szétszakítottsága nem sokat mond, bár nem tartom jónak.
Ennek ellenére mégsem kétséges, kire fogok szavazni: arra, aki békén hagy.
Mert nekem jelen körülmények között ez a fontos.
Az életszínvonalamat semmilyen irányban sem befolyásolta egyik kormány sem. Támogatásokra nem vagyok jogosult, állami megrendeléseket nem kaptam.
Ha gazdaságilag úgyis mindegy, akkor pláne van létjogosultsága annak, hogy ne koronacipelő kormányt akarjak, mint ahogy annak is van, ha valaki meg olyat akar, mert másképp szocializálódott.
Csak röviden, aztán részemről befejezem, mert nagyon OFF már
I. VH
Oroszország antant szövetésges volt, a kiválása jól jött a tengelynek.
A lövészárokháború kihívására a németek adták a jobban működő választ: rohamosztag. Alapos felderítés után hátul 1:1-ben felépített "tanpályán", elit katonákkal, poroszos alaposággal megtervezve, begyakorolva, a manővert lépésről lépésre végrehajtva jutottak el (ismét) Párizsig 1918-ban. Csak hamarabb kimerültek, nem az angolok tankjai miatt veszítettek.
És hogy ők merültek ki előbb, az nagyon nagy részt az USA hadbalépésének köszönhető.
II. VH
A németeknek még nem álltak rendelkezésre a későbbi történelemkönyvek, amiből megtudhattták volna, hogy mikor és hol kell partraszállástól tartani.
De ez azért is mindengy, mert ha a SZU egyedül nyer (és meghódítja az egész kontinentálsi Európát), azzal sem lettünk volna sokkal beljebb, mint ha kiegyeznek a 39-ben kialkudott határokkal (vagy bármi mással). A lényeg, hogy egész Európa totalitárius diktatúra/ák uralma alá került volna.
Balkán
Az a "csak", amit elértek, az is sokkal több annál a semminél, amit mi (=Európa) elértünk.
Hány embernek kellett ott meghalnia, amíg mi, az entellektüell európaiak tárgyalgattunk?
Hány magyar lenne még a Vajdaságban, ha Koszovó miatt nem bombáz az USA?
Lehet, hogy ezek a temak mar inkabb a Tortenelem es politika topikba kellene, hogy atvezessenek bennunket.
Kicsit maskepp latom az amerikaiak szerepet az europai hadszinteren. A japanoket is, mert ok ugyan Europaban tenyleg nem jatszottak, a szovjeteket viszont siman hatba tamadhattak volna a Tavol-Keleten - es korabbi tapasztalatok szerint az a hadszinter meg "fekszik" is nekik - ha az amerikaiak nem kotik le oket.
A tanktemat egeszen maskeppen ismerem. A Nagy Haboru vege fele tenyleg emelkedo szamban alkalmaztak oket, es kezdetben a britek sokat is vartak toluk, azonban akkor meg semmilyen atuto sikert nem tudtak elerni a kezdetleges tankjaikkal, es tobbek kozt ezert is volt, hogy a fegyvernem fejleszteset a haboru utan gyakorlatilag teljesen lesoportek az asztalrol. Nem ugy a nemetek.
Az onrendelkezes wilsoni elve eleve gazos volt, nem veletlen hogy sokan mar akkor agaltak ellene. Maganak az elvnek a megszuletese, a babak szemelye, eleve kudarcra itelte az elvet. Ugy csaptak bele a konderba, hogy gozuk se volt, mi van benne, ecceruen csak elhittek Masaryk meg a mogotte allo nagytokes csoport celzatos hazugsagait.
"Egyreszt nem fair az elesett amerikaiak tomegeihez, ha azt mondjuk, az amerikaiak szerepe lenyegtelen a 2 vh-ban"
-- Én ezt nem mondtam. Nagyon is lényeges - de ettől még tény, hogy a nácizmust a ruszkik egymaguk is elintézték volna az amcsi hadiszállítások birtokában. Az amerikaiak lényeges jótéteménye Európában nem a németek legyőzése volt, hanem a szovjetek feltartóztatása és az európai újjáépítés megszervezése. De ez utóbbiról is tudni kell, hogy a Marshall-segélyből a megsegélyezettek is mind amerikai termékeket vásároltak kezdetben, mivelhogy Európában éppen hadianyagon kívül mást nemigen tudtak termelni. Anélkül meg nehéz kereskedni, hogy volna áru.
Japán az más tészta, Európát sosem fenyegette, így a legyőzése európai szemszögből nem lényeges. Az Egyesült Királyság ígyis-úgyis elvesztette ott a gyarmatait, Fro. és Hollandia detto.
"A tankot, mint fontos haderonem alapitasara alkalmas harceszkozt a brit hadvezetes, tudtommal meg nagyon hosszu evekig nem vette igazan komolyan (a nemetek hamarabb kapcsoltak, es nem veletlen, hogy gyakorlatilag a 2. vh. vegeig folyamatosan nekik voltak a legjobb tankjaik)."
-- A II. vh. előtt a britek elhanyagolták a fegyverkezést, így pl. tankot sem gyártottak. De semmi egyebet sem, legalábbis Németországhoz képest. Az első világháború végén azonban már tömegesen vetették be a tankokat, ami ellen akkoriban nemigen volt ellenszer és ezzel végre rendelkezésre állt a megfelelő fegyver a lövészárkok eléréséhez.
"Ne hagyjuk ki a szamitasbol azt a letfontossagu gazdasagi bazist sem, amit ay amerikaiak mindket vh-ban biztositottak az antantnak, ill. a szovetsegeseknek."
-- Igen, ez volt az amcsik fő hozzájárulása, a gazdasági erejük.
A Wilsoni elvnek nem az elkezdése volt hiba, hanem a következetlen alkalmazása és végigvitelének abbahagyása. És az, hogy az első világháború után nem rendezést akartak megvalósítani a győztesek, hanem először következetlen tönkretételt, majd következetlen megbékítést. És mindebbe az amcsik végül magasról beletojtak.
SZVSZ tobb minden nem stimmel. Egyreszt nem fair az elesett amerikaiak tomegeihez, ha azt mondjuk, az amerikaiak szerepe lenyegtelen a 2 vh-ban (es azt se felejtsuk ki, hogy mekkora japan erot kotottek le a csendes oceani hadszinteren, amely a SZU-nak egyebkent baromi nagy gondokat okozhatott volna.)
Masodreszt az elso vh-ban "kiesett" Oroszorszag antantszovetseges volt.
A tankot, mint fontos haderonem alapitasara alkalmas harceszkozt a brit hadvezetes, tudtommal meg nagyon hosszu evekig nem vette igazan komolyan (a nemetek hamarabb kapcsoltak, es nem veletlen, hogy gyakorlatilag a 2. vh. vegeig folyamatosan nekik voltak a legjobb tankjaik).
Ne hagyjuk ki a szamitasbol azt a letfontossagu gazdasagi bazist sem, amit ay amerikaiak mindket vh-ban biztositottak az antantnak, ill. a szovetsegeseknek.
Ugyanakkor egy szamunkra is igen lenyeges szempontbol az amerikaik borzasztoan elbaltaztak Europa dolgat. Ez pedig a wilsoni elv a nepek onrendelkezeserol, amit Masaryk es lobbija nyomasara adoptaltak, es amit mar a megszuletes idejen is hott szerencsetlennek gondolatk Wilson koreiben is sokan.
Az apro problema ezzel az elvvel az volt, hogy nem nagyon tudott mast jelenteni, mint bizonyos nepek onrendelkezesenek preferalasat masokeval szemben, azon egyszeru oknal fogva, hogy a haboruban allo feleknek nem az onrendelkezes volt a celja. Azaz az elv gyakorlatilag nem jelentett semmit, ezzel szemben hiu remenyeket ebresztett es a legkivalobb taptalajt a rakovetkezo vilagegeshez. Sot, az utoelete meg a mi eletunkben is folytatodik, sulyos kovetkezmenyekkel es skizofren allapotokkal eppen a mi regionkban.
"Az 1918-as nyár offenzívában a németek megint Párizs alatt voltak. Ha nem lett volna a francia fronton az amerikai hadsereg, akkor el is foglalják. Ez persze még nem feltétlenül egyenlő a győzelemmel, de már majdnem."
-- A nyugati front még amerikaiak nélkül is bőven húzta volna addig, míg Németország szövetségesei egymás után összeomlanak a háború terhe alatt. Oroszország már kész volt, a következő pedig Töröko., Bulgária és a Monarchia lett volna (amint lett is), a sorban következő leggyengébb államokként. Onnantól pedig Németország nem tehet mást, mint hogy békét kér, mert három nagyhatalommal szemben nem tud mit tenni egymaga. Ráadásul már készültek Angliában sorozatban a háborút eldönteni képes fegyverek, a tankok.
"Ez sincs így. Ha németeknek nem kell egy amerikai partraszállásra felkészülniük néhány ezer kilométernyi partszakaszon (Norvégiától Görögországig), akkor a keleti front is másként alakul. De a vége az, hogy a nácizmus és a bolsevizmus (valamilyen arányban) teljesen leigázza a kontinentális Európát."
-- Sem 41-ben, sem 42-ben nem kellett Németországnak amcsi partraszállás ellen védekeznie a legcsekélyebb mértékben sem, de a SZU-t ettől függetlenül képtelenek voltak legyőzni. Talán ha 41-ben már átállnak a totális háborúra, akkor. Mert a SZU már a háborút megelőzően is hadigazdaságként termelt, 41-től meg végképp. De ez itt végül is off, részletesen: http://forum.index.hu/Topic/showTopicList?t=9025906&la=48582604
Balkán: a népírtást ideiglenesen megállították, a helyzetet konzerválták a szembenállással együtt. A rendezést itt hagyták nekünk, mert az újjáépítés, béketeremtés az pénzbe kerül. Így aztán az EU finanszírozza Macedóniát, Koszovót, meg Boszniát jelen pillanatban és ha ebből a status quo-ból valaha megoldás fog születni, akkor az neki köszönhetően fog megszületni, mert az amcsik a rendezést nem vállalták. Csak lőttek.
"De ettől függetelnül még tény, hogy ebben a percben is USA védelmezi és tartja életben az európai civilizációt és kultúrát."
-- Én ezt nem így látom, mióta a hidegháborúnak vége.
Nincs elottem GYF beszamoloja a parlamentben, de ha jol emlekszem, akkor miniszterelnokunk csak igazat mondott formalis ertelemben, csupan ("csupan")) azt a latszatot keltette, mintha Bush hozta volna fel a temat.
ad1: megismétlődik 2002. A második helyezett MSZP a harmadik helyezett Szadesszel"
Egy közkeletű - eredetileg Pokornitól származó - hazugságot kénytelen vagyok helyreigazítani:
a 2002-es országgyűlési választásokat minden szempontból az MSZP nyerte. A szerintem leginkább mérvadó adat az országos listára leadott szavazatok száma. Nos ez a következő:
A hazugság különösen visszataszító, mivel egy olyan párt képviselőjének szájából hangzott el, amelyik még egy másik párttal közös listán sem volt képes több szavazatot szerezni, mint az MSZP önállóan.
"Az I. vh.-t az antant az USA nélkül is megnyerte volna"
Az 1918-as nyár offenzívában a németek megint Párizs alatt voltak. Ha nem lett volna a francia fronton az amerikai hadsereg, akkor el is foglalják. Ez persze még nem feltétlenül egyenlő a győzelemmel, de már majdnem.
"a másodikat meg a SZU egymaga elintézte."
Ez sincs így. Ha németeknek nem kell egy amerikai partraszállásra felkészülniük néhány ezer kilométernyi partszakaszon (Norvégiától Görögországig), akkor a keleti front is másként alakul. De a vége az, hogy a nácizmus és a bolsevizmus (valamilyen arányban) teljesen leigázza a kontinentális Európát.
Balkán:
Nem is állítottam, hogy "megoldották". Mindössze annyit állítottam, hogy Európa tétlenül nézte a népirtásokat, az USA meg legalább azt meg tudta állítani. Azzal, hogy előkapta a hatlövetűt és használta.
"ha az USA jót tett velünk, az valszeg azért volt, mert a saját érdekei ezt diktálták"
Igen, így van, nem is állítottam mást.
De ettől függetelnül még tény, hogy ebben a percben is USA védelmezi és tartja életben az európai civilizációt és kultúrát.
Az I. vh.-t az antant az USA nélkül is megnyerte volna, a másodikat meg a SZU egymaga elintézte.
Az biztos, hogy a II. vh. után az USA takarította el a romokat, kár, hogy az első felvonás után nem vállalta el ezt a feladatot. A SZU feltartóztatását is megköszönhetjük nekik.
A Balkán háborúit szerintem nagyon rosszul oldották meg, valódi rendezés nem történt, az eredmény semelyik felet nem elégíti ki, a határok ma is csak az EU protektorátusának köszönhetően tarthatók fent, pedig Dayton tíz évvel ezelőtt volt, Koszovót meg öt-hat éve "szálltuk meg".
Szvsz a beavatkozásaik mindenkor az amcsik számára optimális megoldás megtalálását célozták. Kedves szövetségesüket, az Egyesült Királyságot két háborúban is rendesen megfejték a hadiszállításokért cserébe. Előszörre London csak jól eladósodott nekik, másodszorra egészen addig fejték, míg a tommyk elérték a fizetésképtelenséget. Azután persze azért ingyen szállítottak fegyvert, mivel az Egyesült Királyság veresége azért nem állt érdekükben - de ez nem akadályozta meg az amcsikat abban, hogy először jól levegyék őket pénzügyileg.
Nomármost ebből kifolyólag ha az USA jót tett velünk, az valszeg azért volt, mert a saját érdekei ezt diktálták, mert az önzetlenség nem az ő profiljuk. Úgyhogy nekünk is kábé ezzel a szemlélettel kell hozzájuk viszonyulnunk, ha nem akarunk se balekot, se szélmalmot rohamozó Don Quixotét csinálni magunkból.
Én bírom a Tótát, tiszteletben is tartom az álláspontját, de azért hozzátehette volna, csak úgy, a korrektség kedvéért, hogy az egész XX. századi európai történelem alig szólt másról, mint hogy ezek a büdőslábú tahók ("kellemetlen útitárs", "faragatlan bunkó" -- Tóta W. szíves közlése) idejöttek és megvédték Európát (mint kultúrát és civilizációt) önnön vadhajtásaitól.
Fegyveres beavatkozásuk (jelenlétük) nélkül e "hagyományos" Európa elveszítette volna az első és a második világháborút, a hidegháborút, és a 90-es években kétszer is csak ők tudtak (úgy ahogy) véget vetni a balkáni háborúknak, de legalábbis útját állni a további népirtásoknak.
Nem vitatva kritkai észrevételeinek jó részét, azért a szerző figyelmébe ajánlanám az alábbi mondatot, mely Jack Nicholson (Nathan R. Jessep ezredes) szájából hangzik el az A Few Good Men című filmben:
"I have neither the time nor the inclination to explain myself to a man who rises and sleeps under the blanket of the very freedom that I provide, then questions the manner in which I provide it."
"Az amerikai nagykovetsegen mit szolnak ehhez a "jatekhoz", az megint masik."
Ádernek mit válaszoltak, amikor tőlük kért igazolást Orbánnak?
Ebben az ügyben nekem az az érdekes, hogy Orbán (és a Fidesz) egyik visszatérő mondása, hogy a moszkovitákból brüsszekiták lettek, most meg azt bizonygatják, hogy mennyire maximálisan is elégedett volt velük Washington, de legalábbis nem maradtak kielégítetlen óhajaik, nem volt semmiféle neheztelés.
Altalaban nem tul klubkepes, asszem nem is torekszik ra igazan, hogy az legyen. Meg igazsaga is van, amikor ezt irja: "De (Gyurcsany) óriásit téved, amikor azt hiszi, Magyarország és Bush ugyanazt gondolja Amerikáról."
Csak eppen ez feligazsag, vagy kevesebb. Tota a sajat gondolkodasat osszeteveszti a kozvelemeny gondolkodasaval. Gy. taboraban igenis nepszeru Amerika es voros poszto Csurka, ugyhogy a sashimi vazolta taktika felejuk feltehetoen sikeres. Raadasul a bizonytalan szavazok jo resze szamara, akik velhetoen azert bizonytalanok, mert nehezen alakitanak ki hatarozott velemenyt, feltehetoen szinten nem Tota Amerika-kepe a mervado, Csurkatol meg inkabb tartanak. Ha azt halljak, hogy Orban rosszban volt Amerikaval, menten azt gondoljak, hogy most is rosszban van, lam Bush eppen Gyurcsanyt fogadta. Ugyhogy egy pont a szocialistaknak. Milyen modszerekkel szereztek, az egeszen mas kerdes.
Az amerikai nagykovetsegen mit szolnak ehhez a "jatekhoz", az megint masik.
Mindez valoszinu. De ahhoz, hogy ezt elovegyek, kellett a miniszterelnoki fullentes, ami az ellenzek washingtoni bemoszerolasat kovette. Ez az ember csupa szinjatek.
Tota szvsz nem erti az mszp taktikajat. Nem az a fo vonal a szociknal, hogy megmutassak: az usakok nem szeretik OV-t. Ehelyett azt akarjak megmutatni, hogy OV nem latta at: ha nem iteli el Csurkat haladektalanul, akkor Uncle Sam bizony nagyon meg fog neheztelni ra. Ezenkivul a fideszt egy ellentmondasos vedekezesbe akarjak kenyszeriteni: eloszor tagadtak hogy egyaltalan lett volna surlodas az ugy miatt, amire persze GYF-ek elovettek a taviratokat. (Szvsz erre a kormany elore keszult. GYF szandekosan beszelt provakativan a Bush talalkozorol beszamolva, hogy a fidesz becsalja erre a terepre) . Osszefoglalva: a felelos, donteseinek kovetkezmenyeit elorelato allamferfi kepet tamadjak.
Sikerült négy olyan lehetőséget vázolnod, amiben egyik szimpatikusabb, mint a másik. :o)
Az én problémám az, hogy a jelenlegi állapotban nem igazán érdekel, ki nyer, mert főleg az undort látom csak a nagy odds-szal indulók környékén jelen állapotukban. Agresszív kinyilatkoztatások, szemérmetlen hazudozás, szüntelen kulturkampfos retorika, fölspécizett médiafelhasználás. Az eredmény pedig az, hogy az országban teszetosza marhaságokkal foglalkoznak, de a jólét, a versenyképesség fölpörgetéséhez szükséges reformokkal nem.
Mind a két nagy szereplőben azt látom, hogy azért akar hatalomba kerülni, hogy örökre ottmaradhasson, a kormányzás meg másodlagos dolog. Avagy Szekeres "közszolgálat" Imrével szólva, itt tizenöt éve senki nem dolgozik az országért.
(Tegnap volt egy naggyon-nagyon érdekes műsor az M2-n. A zárórában Bethlen János + 4db szociológus üldögélt. Sajna nem az elejéről láttam a műsort, de végre egyszer párthadovák nélkül lehetett társadalommal foglalkozó kutatóktól hallani Mo. társadalmi problémáiról. Gazsó Ferenc például azt mondta, hogy empirikus kutatásokból az jött ki, hogy a lakosság 10%-a státusz-, jóléti-, vagyoni- emelkedésnek élte meg az utóbbi 15 évet, 40%-a nem érzékelt változást, 50%-a pedig lecsúszást érzékelt.
Laki László azt fejtegette, hogy Mo.-on a politikusok holmi piacgazdaságról beszélnek, mikor olyan egyetemesen nincs is. Merthogy a piacgazdaság szigetszerűen letáborozott a Ny.-Dunántúlon pár városban, meg Budapesten, a többi helyeken pedig a naturálgazdálkodás ugyanolyan fontos, mint a Kádár-rendszer alatt.
Az ország társadalmát nem is lehet egységes modellel leírni, csak egy ősrobbanással, ahol minden rétegecske sorsa minden más rétegecskétől folyamatosan távolodik.
A hazai tőkefelhalmozás úgy ment végbe, hogy közben az országban óriásit zuhant a gazdaság, a gazdagodás meg nem kapcsolódott semmiféle teljesítményhez, így a gazdagság automatikusan pejoratív dologként jelenik meg.
Földes György (Poltört. Int.) úgy vélte, hogy a 89 utáni új rendszert az emberek éppen ezért nem tartják legitimnek (mivel nem oldja meg ezt a problémát), és ezért váltogatják le folyamatosan, noha a leváltogatásnak van aktuális politikai oka is, legalábbis látszólag.
Bethlen erre megjegyezte, hogy a múltkorában készült leggazdagabb magyarok 100-as listáján érdemes megnézni milyen sokan foglalkoznak állami megrendelésre való szállítással - innen a teljesítmény nélküli gazdagodás.
Laki: az össz gazdaság megzuhanása közben még plusz átcsoportosítás is zajlik a sokak kárára és a kevesek hasznára.
Elit nincsen az országban abban az értelemben, mert nincs olyan réteg, amelyik elrendezné, megoldaná a fennálló problémákat.
Bethlen: akkor miért van béke?
Laki: mert nagyon ügyesen lavíroznak a társadalmi tűrőképesség fenntartásával. Például a szellemi foglalkozásúaknak szóló a Megyó féle 50%-os béremelés. Amit a költségvetés nagyon érez, de ki tudja, hogy nélküle milyen megmozdulások lettek volna. Pláne, hogy a pedagógusoké a legnagyobb szakszervezet.
Mo.-on amúgy nem találni olyan csoportot, amelyik elfogadná a fennálló egyenlőtlenségeket, kutatták, nem találtak ilyet. Ami azt jelenti, hogy instabil a rendszer, a felborulás peremén egyensúlyoz. Ugyanakkor az elit szétveri a civil szférát, mert nem akar engedni olyan társadalomformáló megmozdulást, ami nem tőle származik. Lavírozik a társadalom tűrőképességének mentén, a pártok pedig maguk alá gyűrtek minden érdekérvényesítési lehetőséget.
Földes György: ez túldimenzionálja a pártok lehetőségeit, a rendszerváltáskor még éppen az volt a legnagyobb problémájuk, hogy nem volt reálhatásuk a társadalomra.
Kovách Imre (MTA PTI tud. ig. hely.): ma bármilyen civil kezdeményezés elindul, abba a politika úgymond beleül és kisajátítja, aztán "félrefordítja", félretranszformálja olyan megnyilvánulássá, amilyenre neki szüksége van a pártharcokban.)
Ilyen körülmények között nincs is túl sok értelme azon filózni, hogy most akkor ki mekkora arányban nyeri 2006-ot.
Egy kicsit ennek előzményeit boncolgatnám itt röviden.
Ha a részvételi arány nem haladja meg a 60 százalékot (amire van esély, s a Fidesz is erre játszik -- elbizonytalanító kampány az ingadozó, de főleg MSZP szimpatizánsok felé) elképzelhető, hogy a paralemtbe a két nagy párton kívül csak a szadesz és a MIÉP/Jobbik koalíció jut be, az MDF pedig nem. A radikális jobboldal összefogása a Fidesz számára legalább 3-4 százalék szavazat hiányt fog jelenteni + minimum ennyi az MDF-es tábor hiánya. Nagyobb részvételi aránynál ez még kifejeződőbb lesz (lásd '98-as és '02-es választások részvételi arányának összehasonlítását).
Ha így lesz, akkor:
ad1: megismétlődik 2002. A második helyezett MSZP a harmadik helyezett Szadesszel kormány alakít
ad2: nyer az MSZP, s kormány alakít az SZDSZ-el
ad3: Fidesz-SZDSZ koalíció
ad4: a kényszer hatására Fidesz-Miép koalíció.
És akkor még nem is beszéltünk a kialakulóban lévő MDF-Centrum esélyeiről...
SZVSZ: a radikális jobboldal megerősödése a jelenlegi helyzetben a hatalmi koalíciónak felel meg.
