Maóék nagyjából azonos szintre hozták a nőket (vagy süllyesztették a férfiakat?). De kérdés, hogy egy elporló pártdiktatúra után megmarad-e ez a kulturális vonás és visszanyúlnak-e a nemzeti hagyományhoz, vagy sem.
Meg talán a tradicionális, falusi környezetben még változatlanul érvényesül a férfiak szupremitása valszeg (nem voltam még Kínában).
A különbség szerintem az, hogy a nyugat elég jól él ilyesfajta empatikus megnyilvánulásokhoz, a the Rest meg nem. Legalábbis a mainstrem média szintjére ez a látásmód férkőzik be, ezt adják tovább.
Viszont valamiért nagyon megragadt bennem, hogy megmenekült a kapitány. Úgy látszik, valami másik hajó másik kapitánya... Most már csak azt tudnám, honnan emlékeztem erre, mert nagyon határozott voltam...
Csodálkoztam volna...és nem a film miatt... Hogy éppen egy brit hajó kapitánya menekülne elsőként a hajójáról? Éppen ők találták ki a tengerészeti hagyományok 99%-át..
Gyorskérdés: a Titanic kapitánya hogyhogy megmenekült, ha még utasok (nők és gyerekek is!) voltak a fedélzeten? Hátha a felelőtlenség és nemtörődömség nem arab specialitás... Én ebben az ügyben nem keresnék kulturális/civilizációs magyarázatot.
Azért hogy némi kiegyensúlyozottság legyen a nyugat vs egyéb témában, kicsit meg kellene beszélni például a new orleansi árviz utáni helyreállítások körüli visszásságokat is, vagy a magyarországi és székelyudvarhelyi árvizekre adott segélyek útját is.
Szakértők súlyos emberi mulasztások sorozatára utalnak.
1. A komp kapitánya órákig titkolta az utasok, az egyiptomi, szaúd-arábiai tengerészeti hatóságok előtt, hogy vészhelyzet van, lángol a hajó.
2. Mintegy 220 járművet, autókat, teherautókat szállítottak. Egyes feltételezések szerint az erősen hullámzó tengeren a hajó gyomrában "elszabadultak" a szakszerűtlenül rögzített járművek, és rést ütöttek az oldalfalon, amelyen át víz áramlott a hajótestbe.
3. Az egyébként is túl idős (36 éves), rossz műszaki állapotú hajó órákig oldalra dőlt állapotban haladt tovább, miközben a gépházban tűz ütött ki.
4. A kapitány sorsára hagyta az égő járművet, és egy elkötött mentőcsónakkal elmenekült.
5. Nem volt elég mentőfelszerelés, csónak, a személyzet a vészhelyzetben szakszerűtlenül cselekedett.
6. Az egyiptomi hatóságok kezdetben visszautasították, majd mégis elfogadták a nemzetközi segítséget, amelyet britek, amerikaiak ajánlottak.
7. Csak több mint 12 órával a komp elsüllyedése után értek a helyszínre az első mentőcsoportok a két-három órányi hajóútra lévő Hurghadából, Szafagából. Sokan 15-20 órát töltöttek a 15-17 fokos tengervízben.
8. Korrupció sejthető a háttérben, mert a Duba és Szafaga közti kompjáratok közlekedtetésére a rendkívül rossz hírű Al-Szalam társaság monopoljogot kapott. Az egyiptomi elnöki szóvivő szigorú vizsgálatot ígért.
A szaúd-arábiai Dubából a tenger túloldalára, a mintegy 300 kilométerre lévő egyiptomi Szafagába tartó Al-Szalam-98-on utazó több mint 1400 ember többsége vélhetően odaveszett. Az egyiptomi rendőrség több mint négyszáz kimentettről beszél, ám a hozzátartozók többsége nem kapott információt, élnek-e a kompon utazó szerettei, s ha meghaltak, hol van holttestük.
Kinában, sokáig nem mentették ki a vízben fuldoklót azon megfontolsából hogy aki kimenti az onnantól élete végéig vállalja a felelősséget a kimentettért. Nos ezt kevessen vállalták, igy sokan fulladtak vízbe. Ez egészen a 90-es évekig ment amikor egy (magyar újságban olvastam, talán éppen Krajczártól) egész középiskolai osztály nézte végig osztályfőnöke fuldoklását.... Ekkor indítottak KInában kampányokat állítólag az életmentésre, ehhez (megintcsak állítólag) a BayWatch sorozattal igyekeztke népszerüsítteni.
A kínaiakban 1általán nem vagyok biztos. A kapitánynál maradva: úgy ránézésre a klasszikus levantei kalózhagyomány. európait ilyen esetben meglincselnének.
Egyetértek, hogy az arab szakértelem high-tech involved szituációban sokszor nem áll a helyzet magaslatán. Szőnyegcsomózás cool, kávépörkölés fine, a közlekedésbiztonság ellenben általában arra alapozódik, hogy a jármű elején ki van írva: Allah velem van.
Ami a kulturális különbséget illeti (minekutána eddig sikeresen melléhadováltam a lényegnek): sem az iszlám, sem a kínai, sem a japán kultúra nem lovagias abban a tekintetben, hogy a hölgyek jólétét az uraknak elibe helyezné (finom megfogalmazás).
OK, lehet. Akkor ez egy olyan civilizáció, ahol ennyire elhanyagolják a szakképzést meg a tűzrendészeti oktatást, és kontárokra bízzák 1500 ember életét. (Mongyuk kínos lenne, ha a légijáratokat bíznák kontárokra.) De a fene tudja, nekem akkor is egzotikus, hogy a kapitány menekül elsőnek a süllyedő hajóról.
Két nappal a Vörös-tengeren elsüllyedt komphajó tragédiája után megkezdődött a felelősök keresése.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
A legtöbb szemrehányás az olasz gyártmányú Szalaam 98 komp legénységét éri. Utasok és biztonsági szolgálatok egybehangzó állításai szerint a hajósok csak hosszú késlekedés után kezdték meg a mentést, és általában sem törődtek eléggé a bajba jutott utasokkal. Az egyiptomi hatóságok sem vizsgáztak fényesen: az első csónakokat és hajókat nyolc és fél órával az után irányították a helyszínre, hogy a komphajó eltűnt a radarernyőkről.
Vasárnap délig 468 életben maradt utast sikerült kimenteni a tengerből, és 195 halálos áldozatot emeltek ki. Annak az esélye, hogy az eltűnt 751 személyből további túlélőkre találnak a 19-20 fokos vízben, szakemberek szerint roppant csekély.
A szaúd-arábiai kikötőből történt indulás után másfél órával keletkezett tűz az alsó fedélközben. A lángok elfojtásához a legénység nagy mennyiségű tengervizet szivattyúzott a hajóra. Feltételezhető, hogy a jelentős víztömeg okozta a hajó felbillenését és elsüllyedését.
Életben maradt utasok szerint a tragikus események láncolata akkor kezdődött, amikor a tűz dacára a hajó folytatta az útját. Holott a szaúdi part alig 20 mérföldre, az átellenes part viszont 110 mérföldre volt akkor. Az utasok kérésére sem fordult vissza a komp. Az utasok között pánik tört ki, mire a legénység sokukat - főként nőket - bezárta a kabinjukba. Amidőn a lángok teljesen elharapództak, a nem bezárt utasok a komp egyik oldalára menekültek. Ekkor robbanás hallatszott, majd a vihar által felkorbácsolt hullámok felborították az egyensúlyát vesztett hajót.
Az egyiptomi államfő még szombaton a Szafagától 40 mérföldre északra fekvő Hurgadába utazott, amelynek kórházaiban a katasztrófa számos túlélőjét ápolják. Hoszni Mubarak az egyik kórházban nyilatkozva elrendelte, hogy minden egyes áldozat családja 5200 dollár kártérítést kapjon, míg az életben maradt utasoknak fejenként 2600 dollár fájdalomdíjat fizet a kormány.
Még szombaton a vörös-tengeri kompszerencsétlenség túlélői arról számoltak be, hogy a hajó egyiptomi kapitánya egy mentőcsónakkal elmenekült az égő hajóról, sorsára hagyva utasait.(MTI)
Hozzá kell tenni, hogy általában megértőbb vagyok az iszlám civilizációjával szemben, mint a környezetem átlaga. De itt már el kell gondolkozni azon, hogy hol ér véget az előítélet, és hol kezdődik a saját civilizáció jogos (ön)védelme.
