A jelek szerint nem lesznek tobbparti szakertoi vitak. Nagyon szomoru es szvsz az alkotmannyal sem igazan konzisztensz, hogy csupan kormany-fidesz vitak legeynek a minsizterelnokjelolteket kiveve.
A vita legnagyobb nyertese szerintem Dávid Ibolya lesz, akinek érdekei ezuttal kivételesen egybeesnek/egybeestek a Fideszével. Ha Gyurcsány kettesben lenne Orbánnal, akkor egyedül neki nyílna alkalma arra, hogy besöpörjön minden olyan voksot, aki nem kívánja a populistának beállított Orbán hatalomrakerülését. (Debreczeni már készíti is a terepet interjúival, könyvével, mondván, hogy Gyurcsány egy magafajta konzervatív - liberális ex-MDF-es számára is elfogadható alternatíva.) Dávid Ibolyának viszont elemi érdekei diktálják azt, hogy ezt ne engedje, hanem mindkét nagy pártot a szégyenpadra ültesse, összemossa, élesen elhatárolódván tőlük. Ez pedig még mindig jobb a Fidesznek, mintha egyedül ülne a szégyenpadon. Az elkényelmesedett Kunczénak viszont nehéz dolga lesz abban, hogy miképp és mennyire különböztesse meg magát a rohamozó Gyurcsánytól, nem lesz itt a kezes média, nem lehet takargatni a kormányzati részvélelt, nem lehet eljátszani a harmadik erő hálás szerepét, összemosni a liberálkonzervatív szavazók körében komoly (?) rivális MDF-et az igérgető Fidesszel, stb.
Áder ugyanakkor Medgyessy féle dolgokat akart Kókán számonkérni, aki akkor még nem volt kormánytag.
Ezt viszont nem tudom elfogadni.
Kóka a kormány nevében volt jelen, mégha vagy 10-szer el is mondta, hogy ő liberális politikus.
Az, hogy félidőben volt egy miniszterelnök csere, meg a miniszterek is csereberélődtek, senkit sem érdekel.
4 éve ez a koalíció kapta meg a kormányzást, nagyon jól néznénk ki, ha a kormánytagoknak még a saját kormányuk hivatali idejére nézve se lenne felelősségük.
Ez inkább védekezés volt és nem is jött ki jól belőle.
Tegnap Lakner azon a véleményen volt, hogy Kóka egyfolytában Áder témáiról akart beszélni és SZDSZ-es kezdeményezésről nem szólt egy szót sem. Ezt hibának minősítette, elszalasztott lehetőségnek. Áder ugyanakkor Medgyessy féle dolgokat akart Kókán számonkérni, aki akkor még nem volt kormánytag.
for the record hozzatennem, hogy lemosas-ugyben ketsegtelenul erdekes a te szemelyes velemenyed, de reprezentativnak a legnagyobb joindulattal sem tekintheto ;)
A vitáról folytatott menetrendszerű vita újabb fordulójához érkezett, miután a Fidesz javaslatot tett arra, hogy ne csak Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc, hanem az MDF és az SZDSZ listavezetői is vegyenek részt a választás első fordulóját megelőző vitán. A Political Capital elemezte a lehetséges taktikákat, a pártok számára kínálkozó előnyöket és az új helyzetben rájuk leselkedő veszélyeket.
Kétfelé bomlott az eredetileg kétszereplősre tervezett miniszterelnök-jelölti vita. Miután Deutsch-Für Tamás egy kérdésre válaszolva helyesnek tartotta, hogy az április 5-re tervezett miniszterelnök-jelölti vitán az MDF, illetve az SZDSZ is részt vegyen, újra középpontba kerül a szavazás előtti utolsó hét. Az MSZP igyekezve fenntartani az eredeti Gyurcsányra és Orbánra kialakított koreográfiát ezek után arra tett javaslatot, hogy a négyes vita alakuljon át listavezetőivé, de ezután – az eredeti időpontban – április 5-én mégis csak a két legnagyobb párt kormányfő-jelöltje találkozzon egymással. Dávid Ibolya MDF-elnök azonban elfogadva a listavezetői vitát, a miniszterelnök-jelölti vitával kapcsolatban is jelezte részvételi szándékát. Jelen állás szerint csak az MSZP-nek és az MDF-nek van megnevezett miniszterelnök-jelöltje, az SZDSZ ilyen pozícióról eddig nem foglalt állást, a Fidesznek azonban Orbán Viktor személyében várhatóan lesz kormányfő-jelöltje. Ezért nem csupán az a kérdés, hogy pontosan melyik nap, melyik vitára kerül sor (listavezetői vagy miniszterelnök-jelölti), hanem az is, hogy kik is vesznek részt ezeken a vitákon.
<!--
var uniq=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// billboard banner
var oldBillboardHeight = 60;
var oldBillboardWidth = 0;
setTimeout("setBillboardHeight()", 1000);
var i = 0;
function setBillboardHeight() {
h = getobj("billboardbanner_innerside").offsetHeight;
if (h == 0) h = getobj("billboardbanner_innerside").clientHeight;
o = getobj("billboardbanner");
if (h > oldBillboardHeight) {
o.style.height = h + "px";
oldBillboardHeight = h;
}
w = getobj("billboardbanner_innerside").offsetWidth;
if (w != oldBillboardWidth) {
ww = parseInt(getobj("billboardbanner").offsetWidth);
getobj("billboardbanner_innerside").style.left = parseInt((ww - w) / 2) + "px";
oldBillboardWidth = w;
}
setTimeout("setBillboardHeight()", 1000);
}
//-->
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Fidesz: vita helyett csendes beszélgetés
Miután a négypárti vitát a Fidesz dobta be a nyilvánosságba olyan módon, hogy arról széleskörű, érdemi politikai vita alakult ki, érdemes először azt megnézni, hogy az ellenzéki pártnak milyen érdeke fűződik egy kibővített létszámú vitához. A Fidesz részéről azért is lehet ennek jelentőséget tulajdonítani, mert azt Deutsch-Für Tamás viszont már elutasította, hogy a szakpolitikai vitákon is négy párt képviselői jelenjenek meg. A Fidesz tehát jól láthatóan a Gyurcsány-Orbán vitát igyekszik már előre a maga hasznára fordítani. Egy négypárti vitán Orbán Viktor kedvezőbb helyzetbe kerülhet abból a szempontból, hogy nem élezi ki a politikai küzdelmet, és ezzel nem tüzeli fel például az MSZP szavazóit a két főszereplő szembenállására alapozva. Ha ugyanis az országban sem kormányváltó, sem pedig kormánymegtartó hangulat nem alakult ki, akkor a Fidesz bízhat abban, hogy elkötelezett szavazói, aktivistái által mozgósított törzstábora elég lehet az MSZP legyőzéséhez. Ennek alapján pedig célja a vita „elsimítása”, az, hogy a választás előtti utolsó hét kevésbé tűnjön heves küzdelemnek. Ennek fényében pedig az, hogy a Fidesz legalább ekkora hangsúlyt helyez a továbbra is kétpárti „szakpolitikai” viták megrendezésére, azt bizonyítja, hogy nem annyira érdeke Orbán Viktor olyan mértékű középpontba állítása, ahogyan ez Gyurcsány Ferenc és az MSZP esetében látható.
MSZP: vita, vita, vita
Bár vitakezdeményezésben eddig a Fidesz látszott elszántabbnak, miután a kibővített vita megmozgatta az SZDSZ-t és az MDF-et is, a szocialisták új frontot nyitottak a Gyurcsány-Orbán vitáért. Lényegében annak köszönhetően duplázódott meg az utolsó vita, mert az MSZP bejelentette, hogy a listavezetői vita mellett ők egy „legnagyobbak” közötti vitát is szeretnének. Ez összhangban van azzal, hogy a szocialisták nagy hangsúlyt fektetnek saját táboruk megmozdítására, hasonlóan ahhoz, ahogyan 2002-ben a két forduló között kormánypártként a Fidesznek sikerült proteszt-hangulatot teremtenie. Gyurcsány Ferenc számára mindenképpen kedvezőbb lenne az a vitaszituáció, melyben rajta kívül csak Orbán Viktor vesz részt, amit mutat az is, hogy a helyzetet az MSZP úgy értelmezi, hogy „a két vita szolgálja Magyarország érdekeit, segíti az állampolgárokat az eligazodásban”. A négyes vitában Gyurcsánynak nem csupán Orbánra figyelve kellene elérnie minél több szavazót, de ügyelnie kellene arra is, hogy támadásokra, vagy finomabban kihívásra számíthat akár az MDF, akár a magát megkülönböztetni kívánó SZDSZ felől is. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje emellett kevésbé emelkedhet ki a vitából ott, ahol minden más szereplő is látszódni akar, ráadásul az SZDSZ gyengítése nemhogy nem érdeke, de egyenesen káros az MSZP számára.
MDF: vitatkozni, jelen lenni, látszani
A vitáról kialakult újabb vita győztese az MDF, amely ebben a szakaszban azt az üzenetet küldhette a választóknak, hogy érdemes számolni a párttal, ami megerősíti a párt – Dávid Ibolya miniszterelnök-jelöltségét hirdető – reklámkampányát. Ahogyan ezt a párt hangsúlyozta is, jelen pillanatban csak nekik és az MSZP-nek van hivatalos miniszterelnök-jelöltje. Kérdés, hogy az SZDSZ állít-e miniszterelnök-jelöltet, vagy más módon, más néven rendezett vita keretében az utolsó vitán részt vesz-e, mert egy Dávid-Gyurcsány-Orbán vitán Dávid Ibolya magát az MSZP-Fidesz szembenállással szemben pozícionálhatná, ezzel pedig növelheti presztízsét a választók előtt.
SZDSZ: vitatkozik, ha muszáj
Az SZDSZ jelezte részvételi szándékát a listavezetői vitává átvedlett miniszterelnök-jelölti vitán, de miután – az MSZP közbelépésére – az utolsó vita kettébomlott, Horn Gábor közölte, hogy nem feltétlenül szeretnének jelen lenni a Gyurcsány-Orbán vitán. Az SZDSZ-nek éppúgy érdeke, hogy láthatóvá tegye magát az utolsó héten, mint az MDF-nek. A párt némileg tartózkodó nyilatkozata ugyanakkor arra utal, hogy számolnak azzal a helyzettel, hogy kormánypártként nehezebb megtartaniuk a kampányban elfoglalt pozíciójukat, mint az ellenzéki MDF-nek. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha az MDF azon mégis részt vesz és az SZDSZ ezzel nem kapja meg azt a figyelmet, amit egy választási kampány utolsó, kiemelt jelentőségű eseménye jelent. Ahogyan az a kampány során már eddig is megfigyelhető volt, az SZDSZ az MDF-hez hasonlóan a vita kapcsán is azt hangsúlyozza, hogy jól megkülönböztető pólust képez a politikai palettán.
A vitáról szóló utolsó hét
A kis pártok alapvető célja, hogy az utolsó héten ne hagyják, hogy a két nagy teljes mértékben kisajátítsa a nyilvánosságot – például egy nagy port kavaró és nagy figyelemmel kísért Gyurcsány-Orbán vita által. A Fidesz felvetése ebből a szempontból tehát jól jött az MDF-nek és az SZDSZ-nek, hiszen ezzel a „nagyok” maguk mellé emelték a „kicsiket”. A többszereplős vitában résztvevő kicsik ugyanakkor ahhoz járulnak hozzá, hogy Orbán Viktor ne Fidesz-MSZP szembenállásként értelmezze a kampányt, hanem úgy, hogy a Fidesz politikáját jól láthatóan elkülöníti, és ezzel kiemeli az összes többi párthoz képest, ami viszont a bizonytalanok felé jelenthet hatékony taktikát.
-- Nem tudom, az Orbánnak jó-e, hogy helyzetbe került a két kispárt, de nekik annál jobb. Nem tudom, van-e értelme az utolsó héten még a már felkorbácsolt indulatok csillapításának.
ja, nekem is ugy tunik, hogy gyurcsany nagyon kettesben akar orbannal "vitazni", a fidex meg taktikazik ezerrel, es eleg ugyes lepes volt a negyparti otlet felkarolasa.
innen ez a plusz egy vita mar kicsit eroltetettnek tunik - viszont akar meg ezt is el lehet fogadni, mielott a tuloldal tulzottan beleeli magat, hogy viktor menekul ferenc elol ;)
Az MDF nem akar belemenni, hogy a kormányfőjelöltek vitájából kizárják, ragaszkodik a mindkét vitán való részvételhez.
Kuncze nem ragaszkodik, szerintem neki szóltak a Köztársaság térről, hogy Gyurcsány szeretne kettesben lenni Orbánnal, így aztán nem gördít akadályt a dolog elé.
Az MDF nélkül nincs vita2006. március 7. 13:45
Az SZDSZ tudomásul veszi, ha lesz külön vita Gyurcsány és Orbán között. Az MDF szerint viszont nem lenne szerencsés, ha a nagyok próbálnák meg kijelölni, hogy kik vehetnek részt a politikai közéletben.
A két kisebb parlamenti párt Gyurcsány Ferenc legújabb javaslatára reagált, amely szerint a négyek április 3-án vitázzanak, míg a két nagy párt kormányfőjelöltje április 5-én is mérkőzzön meg.
Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke a Klubrádióban úgy fogalmazott: ha lesz, akkor részt vesznek a pártelnökök szócsatájában, de presztízs okokból egyetlen vitába sem kéredzkednek be. A liberális politikus ugyanakkor hangsúlyozta: szerencsésnek tartanák, ha a pártok különböző álláspontjai ütközni tudnának a választások előtt. Magyarország jövőjével kapcsolatban eltérő álláspontot képvisel a baloldal, a konzervatívok és a liberálisok – jegyezte meg.
Hock Zoltán, az MDF alelnöke azt mondta: egyetértenek a javaslatnak azzal a részével, hogy április 3-án a pártok listavezetői vitatkozzanak, míg két nappal később a kormányfőjelöltek. Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy Dávid Ibolya ez utóbbi vitán is részt vegyen – tette hozzá. A kisebbik ellenzéki párt politikusa reményét fejezte ki, hogy csak nyelvbotlás volt Gál J. Zoltán bejelentése, amely szerint a második vitát csak Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc számára szerveznék.
"Ráadásul az USA sokkal inkább abban a helyzetben van, hogy ott valóban lényeges, hogy a leendő elnök mit akar csinálni.
Mert van cselekvési szabadsága."
Igen, és az első világtörténelmi jelentőségűnek is nevezhető televiziós elnökjelölti vitán mi is döntött? Hogy Nixon izzadásra hajlamos. Mondjuk később kiderült, hogy lehallgatásra is hajlamos.
Ami felvet egy kérdést. Izzadósságában már ezt érzékelték a lehallgatós hajlamát is a televízió nézők?:DDD
Nagyon meglepődtem a Fi**sz szívélyességén, hogy önként belemennek a négypártivá szélesítendő vitába. Egészen reggelig nem tudtam hova tenni a dolgot. Most azonban Gyurcsány már két vitát akar, egyet négyesben és egyet kettesben Orbánnal. Ami azt jelenti, hogy neki nem felel meg a négyesezés, csak ciki lenne elutasítania.
No, hát lassan kibontakozik a 4-párti TV-vita, úgyhogy a demokrácia mégsincs teljesen veszve.
Aztán persze lehetne agayalni, hogy miért csak a parlamenti pártok.
Nem tudom, szoktátok-e nézni a West Winget, de a múlt heti rész éppen erről szólt.
Demokrata vita az alelnök és a legnagyobb riválisa részvételével, amit egy marginális, ám nagy hagyományokkal rendelkező újság rendez.
És az egyik esélytelennek tartott demokrata jelölt szeretne bekerülni, csinál hát egy privát vitát, amit úgy kevernek-kavarnak, hogy végülis mindenki elfogadja a felkérést, az újság meg hoppon marad. Hozzájuk nem megy senki, mert minnek:)
Namost nálunk szemlátomást az amerikai minta másolására van törekvés.
Csakhogy ott, mint látjuk, sokkal komolyabb és többszintű hagyománya van a vitáknak. Most képzeljük el, hogy a Nógrádi Harsona vitát rendez Orbánnak és Gyurcsánynak.
Ráadásul az USA sokkal inkább abban a helyzetben van, hogy ott valóban lényeges, hogy a leendő elnök mit akar csinálni.
Mert van cselekvési szabadsága.
Ha úgy gondolja, megtámad országokat, fegyvert ad az emberek kezébe, TB-reformot csinál, mindenre van pénz.
Nálunk egy vita csak intellektuális (jobb esetben) hereverés.
Ennyiszáz km autópálya, gázár, nyugdíj, lakáshitel, családtámogatás, aszt annyi...
Van, aki esetében csak a benyomások hatnak. Melyikük meggyőzőbb, melyikük hat hitelesebbnek, melyiküktől vennénk használt autót.
És van, aki tartalmilag is értékel, csak ehhez esetleg némi segítségre van szüksége.
Csak az a baj, hogy az elemzők sem igen látnak tovább a nyilvánvaló formai elemeken.
Az maga a vicc, ahogy tanult politológusok egymásra licitálva bizonygatják, milyen profi volt Orbán "évértékelője" és egy büdös szót sem szólnak az egész hamisságáról, kimódoltságáról és a döbbenetes mennyiségű hazugságról.
Hogy miért van az, hogy csak a két esélyes párt miniszterelnök-jelöltje vitázik, azt nem tudom, gondolom praktikus okai vannak.
Ezzel együtt is igazat adok neked, ez nem demokratikus eljárás.
Én a 90-es kampányra emlékszem ebből a szempontból a legjobb szívvel, mert bár rengeteget lehetett röhögni a válogatott idiótákon, mégis, akkor legalább megtudhatta, aki rászánta az időt és végignézte a sok Zárórát, melyik párt mit is akar.
Nyilván lesznek most is többpárti viták is, bár eddig még nyomait sem láttam, dehát van még idő bőven, még egy hónap.
Valahogy úgy érzem, hogy a 4 éve permanensen folyó kampány mind a politikusokat, mind a választókat erodálja. Ahhoz képest semmi minőségi különbség nincs a mostani úgynevezett kampányt illetően.
Baromira remélem, hogy bárki is nyer, a vesztes lesz olyan szíves és normálisan kezd el viselkedni, mert már rettentően unom, hogy állandóan a nyavalyáikkal traktálnak.
Az rendben van, hogy nem nekünk játszanak, de kinek? Mert a nép nem érti meg őket, csak azt, amit majd interpretálnak a sajtómunkások.
Akkor viszont miről szól a hepöning? Jön két fazon, érthetetlen számadatokkal operálva alázzák egymást, ráadásul úgy, mintha két párhuzamos valóságból érkeztek volna és az egész értelme csak a másnapi szerviens sajtóból fog kiderülni annak, aki végignézte. Ebből az élő tévéadást minden további nélkül ki lehet küszöbölni, egyszerűen nem szükséges a megléte.
Ez voltaképpen nem más, mint egy közös tömegmanipulációs eszköz. A kormányfő-jelöltek közül valaki kiválasztja a két legnagyobb odds-szal indulót és óriási reklámot biztosít nekik, holott semmi értelmeset nem fognak mondani. De mivel a többiek meg sem jelennek a képernyőn, pedig valszeg sokkal több igazat mondanának, ezért őket eleve aláhelyezi ennek a kettőnek. Erről különben a Hírszerző irogatott egy nagyon jó cikket, kérdve, hogy mire föl ez a megkülönböztetés? Hátha az SZDSZ-nek pl. az az egy, vagy fél százalék fog ezen a választáson hiányozni a parlamentbe kerüléshez. Vagy az MDF-nek. Vagy hátha 2002-ben a Centrumnak annyi is elég lett volna, hogy bejusson, ha szerepelhet. Vagy a MIÉPnek. Mire föl támogatják a kétpártosodást?
A vastag hazugság és a féligazság közül az utóbbi a százszor veszélyesebb. Szerintem nyíltan és nagyot egyik sem fog hazudni.
Elemezni meg nem nagyon van mit, mert szvsz nagyrészt hülyeséget fognak mindketten mondani. Végülis amikor arról szól a vita, hogy az egyik szerint mindenki éhezik, a másik szerint meg nagy a jólét, akkor teljesen elsikkad, hogy nem ez a kérdés. Hiszen persze az életszínvonal magasabb, mint négy éve volt, de hát ez csak a gazdasági növekedésből következik, és tkp. azután, hogy tíz éve folyamatos a gazdasági növekedés, ezen nem is lehet csodálkozni.
Az igazi kérdés az, hogy hogy alakult az oktatás, a K+F, a honvédelem, a népesedéspolitika, hogy vajon volt-e értelme autópályára annyit költeni, hogy okosabban nem lehetett-e volna máshol elkölteni azt a pénzt, vagy hogy ha már autópálya, akkor hogy áll az M0, stb. stb. stb. Ezek csak kiragadott példák, még van jópár érdemi kérdés, amiről lehetne vitatkozni.
Csak hát Orbán nem azt fogja mondani, hogy e helyett inkább arra kellene költeni, meg Gyurcsány se azt, hogy itt csökkentünk, ott növelünk (azaz egyikük sem programot fog ütköztetni), hanem mindenre kb. mindketten azt mondják, hogy ide is egy csomó pénzt nyomatunk, meg oda is.
Legjobb esetben egy pártprogramtól ma már annyit lehet elvárni, hogy legalább a prioritásokat megnevezi (persze konkrétumok nélkül), de a prioritásokra fordított erőforrások forrását már nem fogja megnevezni (például hogy cserébe csökkentjük az egészségügyre fordított kiadásokat stb.).
Annyi kivétel talán van, hogy a központi államigazgatás, főleg a Miniszterelnöki Hivatal, valamint néhány más intézmény (Parlament, esetleg a Honvédség) szerepel majd, mint a takarékoskodás helyszíne. Az már senkit nem fog érdekelni, hogy a Parlamenten és a Miniszterelnöki Hivatalon nem lehet egy nyugdíjemelés egyhavi költségét se behozni, meg hogy az nem program, hogy "csökkentsük a Parlament létszámát", amikor mindenki tudja, hogy kétharmad nélkül úgyse megy, meg ráadásul semmi jelentősége...
Talán a pártok (és a választók, anélkül ez nem megy) egy része már eljutott oda, hogy amikor az albán légvédelmes viccet a NATO-ban magyar légvédelemmel mesélik, akkor talán a Honvédségre fordított kiadásokat növelni lenne célszerű, és hogy amikor hovatovább Szlovénia kivételével mindenkinek erősebb a hadserege, mint nekünk, akkor talán nem kéne már további leépítéseket eszközölni ott...
Úgy van ez, hogy van a szavazópolgároknak egy uszkve 2-5 százaléka, aki éredeklődik a politika iránt. Ezek vagyunk mi.
A mindenkori választási kampány viszont nem nekünk szól, divatos módon kifejezve nem mi vagyunk a célcsoport, mi már réges régen eldöntöttük, hogy szavazunk és hogy kire.
Mi ennek megfelelően értetlenkedünk, dühöngünk, vagy szomorkodunk a kampányon, pedig az annak a cca. 3 millió embernek a befolyásolására készül, akik nem mi vagyunk, ellenberger eldöntik a választásokat.
Mármost ebből a szempontból igenis szükséges a vita, mert nagyon sokan lehetnek, akik ebben a kitüntetett pillanatban néznek egyáltalán politikusokat a képernyőn, és ebből vonják le azt a végső következtetést, ami alapján aztán szavaznak.
Arra is szükség van, hogy később elemzők tegyék a dolgukat.
Mert olyan számok is elhangozhatnak, amit még mi sem tudunk kapásból minősíteni, hogyan tudhatná tehát a nem politizáló, ámde választást eldöntő tömeg?
Orbán nem csúsztatni fog, hanem vastagon hazudni és ha senki sem veri bele az orrát, akkor még a végén igazság lesz belőle.
Pedig szerintem ez a félelem a kispártoktól abszolúte indokolatlan. Komolyan vett, hiteles, a problémákkal őszintén szembenéző kiállás, jelen esetben annak a deklarálása, hogy az úgyis elkerülhetetlen hiánylefaragást konkrétan miként valósítanák meg: ez olyan lenne, mint oázis a sivatagban. Az értelmiség zabálná. Még az sem volna baj, hogy valamelyik szeletét a társadalomnak szembeállítaná az adott párttal, mivel rajta csattanna az ostor, mert a hozadékból erre is futná.
Nem kellene egyből csodatevéssel kezdeni, szerintem a realitás szaga átütő sikert hozna, legalábbis ahhoz képest, hogy a cél jelenleg az 5%.
Ilyesminek a megkísérlésébe még belebukni sem szégyen. Nem beszélve arról, mennyivel értelmesebb, mint azzal megpróbálkozni, hogy miként lehetne demagógkodásban felvenni a versenyt a fő bajkeverőkkel.
Ehhez képest pl. az MDF "programjának" releváns része abból áll, hogy:
Eurót 2010-ben<!--Eurót 2010-ben-->
Az MDF következetesen kiállt és kiáll a 2010-es bevezetési dátum mellett
Az euró mielőbbi bevezetése elengedhetetlen Magyarország számára. Az EU által előírt kritériumok teljesítése határozott, céltudatos gazdaságpolitikai programmal valósítható meg. A siker a politikai szándékban rejlik.
Az euró bevezetéséhez nem az osztogató politikán keresztül vezet az út
Azok a politikai erők, amelyek a 2010-es dátum tarthatatlanságát sugallják, a rövid távú, önös politikai céljaikat takargatják, és nem az ország jövőjét tartják szem előtt. Felelős politikus tudja, hogy az előirányzott feltételek, az államháztartási hiány csökkentése mindenképpen szükséges lépés hazánk felzárkóztatásához. Költekező politika helyett a gazdaságpolitikának szembe kell néznie azokkal a kihívásokkal, amelyek döntő jelentőségűek Magyarország számára. Az euró bevezetésének elodázásával Magyarország több százmilliárd forinttól esik el.
Lemaradunk, ha késlekedünk
A felkészülés felelős, jól megtervezett intézkedéssorozatot igényel. Felül kell vizsgálni a konvergencia-programot, széleskörű hatástanulmányokat kell készíteni, amelyek kiterjednek az euró bevezetésének várható kísérőjelenségeire, a vállalkozói szférára gyakorolt hatására, a belépéskori árfolyam megállapítására a különböző, előre látható tőkemozgások figyelembe vételével. Ha ezek a lépések nem történnek meg időben és kellő hatékonysággal, az mindannyiunk életére nézvést komoly következményekkel jár.
Az uniós források gyors és hatékony kihasználása
A Magyar Demokrata Fórum azon az állásponton van, hogy a Második Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT2) a reálszféra, a gazdasági érdekképviseletek, illetve a gazdasági kamarák bevonásával kell előkészíteni, kidolgozni és végrehajtani. Szakmai egyeztető fórumok felállítását kezdeményezzük, mely a szükséges intézményi és szakmai hátteret biztosítaná a NFT2 kidolgozásához. Az Európai Unió tavaly decemberben elfogadta 2007–2013-ra szóló költségvetését, mely a tagállamok, így hazánk életét, a magyar gazdaság fejlődését is közép- és hosszú távon nagymértékben befolyásolja. Nem mindegy, hogy az EU-s pénzek felhasználása milyen módon és mikor történik.
-- Hát ilyet akár én is tudok írni, ez nem program. Számszerűsíthető konkrétum egy darab se.
Szerintem a pártok szó szerint leszoktak a programírásról.
Szerintem az a baj, hogy programmal nem nagyon mernek előállni a pártok. Ibolya Konzervatív Kiáltványa volt valami ilyesmi, meg talán még egy-két megmozdulás volt az SZDSZ részéről, az MSZP-t hagyjuk, a Fideszt meg ismerjük...
A demagógia összecsapása meg tényleg fölösleges, ha vita, ha nem vita, akkor is.
Topicleírást nem írtam, mert mostanában nem tudok összefoglalóan nyilatkozni a két nagyobbik pártról vaskos, becsületsértésbe menő káromkodások nélkül.
Szóval a két fél vitát fog tartani, az időpont eldőlt nagy nehezen, hurrá.
-- Világos a felállás: orbánpártiak tartanak tőle, hogy a nem kezükben lévő médiumok akkor is Gyurcsány fölényét mutatják ki, ha a műsorban kizárólag szuahéliül szólal meg; gyurcsánypártiak szeretnék ugyanezt felhasználni.
Ennek illusztrációjára álljon itt a Magyar Hírlap:
Szerkesztőségi vélemény: A vita értelme (Magyar Hírlap, 2006. február 27.)
A választók érdeke, hogy a médiának maradjon ideje a vita értelmezésére, ezért az április 5-ei dátum jó megoldásnak tekinthető.
(…) Négy évvel ezelőtt a pártok megfosztották a szavazókat a mélyebb elemzés lehetőségétől, kérdések maradtak a levegőben, a párbaj után néhány órával megkezdődött a kampánycsend, az újságok az elhangzottakat nem kommentálhatták, a televíziók is csupán röviden, ennyi. Az emberekben az maradt meg, hogy Orbán jó volt, Medgyessy nem nagyon, viszont önmagához és az előzetes várakozásokhoz képest mégis ügyesebben szerepelt. Amiről beszéltek, másodlagos maradt. Most – ha igaz – lesz még két nap az értékelésre. (...)
Hogy a jelölteknek és pártjaiknak valóban jó-e ez, az nyilván attól függ, akart-e valamelyikük nagyot csúsztatni. (Gyurcsány például azt sugallta, hogy Orbánból kinézi ezt, ezért ragaszkodott az április ötödikéhez, de nem lennénk meglepődve, ha a Fidesz is hasonló okokból engedett volna viszonylag könnyen.) Az azonban mindenesetre egyértelmű, hogy a szavazók így jártak jobban. És ez így rendjén is van.
-- Namost akkor kérdem én: ha a vita megértésére a közönség nem is képes, akkor minek van egyáltalán? Miért nem rendeznek párhuzamos sajtótájékoztatót, a média beszámol, akit érdekel, elolvashatja, milyen frankó volt a gyurcsánya/orbánja és milyen kutyaütő amazok gyurcsánya/orbánja, aztán le van tudva.
Aztán érdekelne még, hogy ebben az abszurditáshalomban ami 2006-ban kampánycímszó alatt folyik, tulajdonképpen miért izgasson bárkit ez a tévévita? Pont ott és akkor kezdenék abbahagyni a hazudozást és felelőtlenkedést?
Nem kéne inkább elfeledkezni erről az egész ötletről, úgy, ahogy van?
