Reformok egész hadát indítjuk el, hogy aztán egyenként visszavonjuk őket. Mondjak példát? Tessék: kirúgjuk a közalkalmazottak jó részét, aztán visszavesszük őket. A pokolba a sok ingyenélő államtitkárral! Kifizetjük nekik a tisztes végkielégítést, de aztán majd fokozatosan rájövünk, hogy mégis szükség lenne rájuk, ezért szép lassan visszaszivárogtatjuk őket az állami Audikba. Keresztülverjük, hogy új kormányzati negyedet építünk, hogy miután már elköltöttem rá egy csomó pénzt, ne legyen belőle semmi. Keresztülnyomjuk az egészségügyi reformot, aztán visszatáncolunk, mintha mi sem történt volna. Ja, és hogy ne feledjem: reform reform hátán lesz az oktatásügyben is. Ezekben az a lényeg, hogy minden változás ellentmondjon az előzőnek, különben elvész az egészből az élvezet. Amit a közlekedésben tervezek, az még teljességgel kiforratlan, ezért egyszerűen nagyszerű. Bejelentem a vasúti szárnyvonalak megszüntetését, s amikor ezzel már mindenkit jól felhergeltem, viszszavonom az egészet. Csökkentem a fővárosi tömegközlekedési járatszámot, hogy kisvártatva elfeledkezzek róla.
Itt az idő, most vagy soha! Vagy talán máskor! Induljunk előre, vezessen bennünket egyetlen biztos vezérfonalunk, az ökörhugyozás!
Nem akarok gorombáskodni, de erre csak azt mondhatom, eredj kedves a fenébe a hülyeségeiddel!
Mert mindjárt az elején hogyan is kezdődött? Nem is Gyurcsánnyal, hanem Medgyessyvel.
Hogy tulajdonképpen a Fidesz nyert a választáson, csakhát az élelmes második összefogot ....
Ez volt rögtön az első hazudság, és az sem igaz, hogy Orbán lelkesen gratulált a győzőknek, merthogy focit nézni ment, míg még meg sem volt a végeredmény.
Továbbá, hetekig nyomatták az újraszámolást, szemenköpve saját belügyminiszterüket, az általuk jelölt OVB-t, és úgy általában mindenkit, saját embereiket is, akik a választást becsülettel lebonyolították.
Kérdem, akkor miről beszélsz? Mert eddig a pontig az új garnitura még csak nem is köszönt, arra sem volt ideje, már ment a hörgés.
És azóta is, legyen bárki, és csináljon bármit is, nekiestek, mint tót az anyjának.
Ez a gond ezzel a Gyurcsánnyal. Mindig is olcsóbb volt neki a propaganda, mint a tényleges munka.
Az egész Fidesz problémát megoldhatta volna azzal, ha kihasználja a hat évét és akkor nem kellene pánikba esnie és milliárdokat kiszórnia pár tízezer szavazat megszerzésére.
2010-ben nyerni azzal együtt nem tudnak már, de kiszórnak egy csomó pénzt és újabb két évig még folytatódik a lejtmenet. Mert attól, hogy Orbán mit akar ellenzékiként, még nem javul a magyar gazdaság, vagy a nyugdíjasok helyzete.
Képtelen felfogni az MSZP-s társaság, hogy a Gyurcsány kormány elvesztette a bizalmat és arra alapozva sem fogja visszaszerezni, hogy elkölt több milliárdot arra, hogy Orbán még roszabb lenne.
Gyomorforgató undormány az egész, honlapostól fizetett hirdetésestől, szőröstől-bőröstől. Mélységes szánalommal tudok azokra tekinteni, akik beveszik,elhiszik, sőt még tetszik is nekik az egész förmedvény. Remélem ez a "harc"-uk lesz a végső! Megszabadulunk egyszer, s mindenkorra ettől a lelkeket megmételyező bandától.
Gyurcsány újra rálelt a nyugdíjasokra, a baloldal alapbázisára, meg is ígérte nekik, hogy megvédi őket a Fidesztől.
Ha a Fidesz elképzelése valósulna meg (inflációval való szinten tartás) akkor a nyugdíjak 40 százaléka elveszett volna. Számszerűsítve: a mai átlagos 82 ezer forintos nyugdíj csak 50 ezer forint lenne.
Manipulatív adatsorokat tartalmaz a Miniszterelnöki Hivatal közpénzen megjelentetett tájékoztatója, amely az állampolgárokat az „Új Magyarországgal” kapcsolatban látja el közérdekű információkkal. A kampánykiadvány szerint több pénzhez jutnak a kis- és középvállalkozók, a nyugdíjak az egekbe szöknek, mindössze havi 16 ezer forintot fizetünk személyi jövedelemadóként, uniós szinten rekordalacsony hazánkban a gáz ára, és a vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak örülnek az orvosok.
Naná, hogy hazudnak tovább. A Fidesz például azzal hazudik, hogy igazat mond. Mert a jövő évi büdzsé megszorító jellegű lesz. Csomag - ha tetszik. Hívhatjuk harmadiknak vagy ötödiknek is, tény: a konvergenciaprogramból egyértelműen következik, hogy jövőre kevesebb jut az önkormányzatok állami támogatására, vissza kell fogni a közoktatási kiadásokat, le kell építeni a közszférában.
<!-- var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write(''); //-->
Vagy az uniónak nem mondott igazat a kormány, vagy megszorít. Ha elhisszük, hogy a kiigazítás csak kisebb részben épül a bevételnövelésre (adóemelés), és nagyobb mértékben a kiadásokon spórol, akkor - következésképp - azzal kell számolnunk, hogy a 2007-es büdzsében sok mindenre sokkal kevesebb jut. Azért a költségvetésben, mert ott lehet lefaragni igazán, ott látszanak a megszorítások. Azt mondani, hogy jövőre több lesz mindenre, vagy tagadni, hogy sokkal kevesebb - hazugság.
De ennél jóval nagyobb bűn azt sugallni, hogy minderre nincs szükség. Ha fenyegetésként, politikai fegyvertényként használják azt, hogy leépítések lesznek meg kisebb költségvetési keretek, akkor ezzel azt is mondják, hogy minderre nincs is szükség, hogy lehetne másképp csinálni. Ha nem mondják, hát éreztetik. Azt sugallják: a megszorítás nem jó dolog. Persze, hogy rossz. De nem tenni hozzá, hogy nincs helyette más, hogy ők is ezt tennék - gátlástalan hazugság.
Nem igaz természetesen az sem, hogy csak és kizárólag ez az út létezik. Hogy az, aki eltér a konvergenciaprogram egyetlen mondatától is, "szenvedést fog okozni a magyaroknak". A szocialista hátterű uniós pénzügyi biztos, Almunia ilyen értelmű kiállása persze egyértelmű politikai támogatás a kormánynak. Igenis, lehet más út - csak most nem tudunk jobbat. Elméletileg létezik hatékonyabb kiigazítási modell is, csak a gyakorlatban nem látszik, nem ismerjük. Az ellenzék nem mutat fel valós alternatívát, csak arról beszél, hogyan sajnálja a népet. Ezzel ámítja a választókat, ezzel hazudik reggel és este. Néhány dologban lehet, hogy mást tudna tenni - de a nagy egészen ez nem változtatna, és úgy is sokan indulnának el lefele a lejtőn, az biztos.
Két út áll előttünk. Remélhetjük, hogy a politikusok megpróbálnak erőt venni magukon, példát mutatnak felelősségvállalásból, és elkezdenek végre valós vitákat folytatni valós problémákról. Ekkor talán van némi esély normális országban élni. De lehet, hogy megy minden ugyanúgy tovább, ahogy eddig. Ekkor az ellenzék álságos igazmondása (a fenyegetőzés a megszorítással) újabb hazugságokba kényszeríti majd a kormányt - mondjuk a jólétről, a dübörgésről és a fejlesztésekről. És ebben az esetben, ha a kormány nem vállalja tovább a hazudozást, veszít - ha nem a választók, hát azok buktatják meg belülről, akik kényszeresen akarnak szépeket beszélni baloldalról is, mert "nem lehet válasz nélkül hagyni ezeket", mert "nem lehet hagyni, hogy hazugsággal nyerjenek". De a hazugság hazugságot szül. Egyszer el kell kezdeni igazat beszélni. Költőien: az igazat, ne csak a valódit. Pragmatikusan: a lényeget. Aggódva: még időben.
Nem azok a pirulós fajták. A politkusi pályához nálunk amúgy is elõfeltétel a legalább egy centi vastag arcbõr, de az MSZP-ben ennek három-négyszerese az alapkövetelmény, szimpla centis arcbõrrel még portás sem lehetsz a pártban. Nem véletlenül olyan a Fletó pofája amilyen...
OVI ha nyert volna akkor sem tudott volna Fletó mellett labdába rúgni. Év eleji ÁFA csökkentést majd az utolsó negyedévben ÁFA emelést szvsz nem sok ország produkált még eddig európában...
Csak egy pillanatra mutatták Szekerest a Schmitt győztes közgyűlésen, de rögtön eszembe jutott, hogy valszeg jó pár hazugsággal tudtak rávenni 69 bizonytalant, hogy Schmitt ellen szavazzon!!!!!!!!:((((((((( Ezeknek életelemük a hazugság, mindig is az volt!!!!!!!:((((((PPPPPPPP
Nem a sokat hangoztatott modern kampányfíling fogta meg az apolitikus tömeget, hanem a primitív, megszemélyesített veszélyérzet folyamatos sulykolása Orbán Viktorral – „a cigánynyal” – szemben. Ez tudott mozgósítani egy ember ellen, a saját érdekelvû programja ellenére is. Sokan a politikát nem értik, de az ellenséget be tudják azonosítani. (Magyar Nemzet, június 3.)
