Asszem ez a téma hosszú távon fontosabb, mint a gázár, és nem magyar specialitás.
Egy jó összefoglaló: http://www.msnbc.msn.com/id/13124097/site/newsweek/
Aztán persze egy jókora részről semmi sem derül ki, mert átlagosak és speciel nincs elképzelésük sem. Bolti eladónak, kubikusnak, pizzafutárnak, taxisofőrnek nem lehet születni márpedig olyan is kell a társadalomnak. De az ilyen embereknek gyakorlatilag tökmindegy mit tanulnak, mert a munka amit végeznek, nem igényel szinte semmi elméleti nekialapozást.
Ez mind igaz, na de ha az iskolaban nincs tanulas es nincs szamonkeres, akkor honnan lehet tudni, hogy kibol lehet kutato es kibol lesz kubikus? Gondolom nem hiszed azt, hogy mindenkinek egyformak a kepessegei es a puszta veletlen donti el a kutato-kubikus mivoltot.
Es még igy sem latom, hogy ha iskolaszinten nem merulnek bele valamennyire a temakorokbe, akkor hogyan ragadhat meg az erdeklodes akarkit is. Hogyan johet ra akarki is, hogy ő kepes kutato lenni, a masik meg hogy nem, es ezert kenyszerul kubikus, taxisofor, stb. lenni. Az igaz hogy a kuibkusnak semmi szuksege elmeleti nekialapozasra, na dehat ha ez meg sincs probalva, honnan fog kiderulni hogy kibol lesz kubikus? Mert most abbol derul ki, hogy ő nem volt kepes még az alapokat sem elsajatitani.
>-- És a népesség hány százaléka foglalkozik problémamegoldással? Mert sajna az van, hogy a nép kilencvensok százalékának semmi szüksége kreativitásra a munkájában.
Lofulet. Eppenhogy eleg nagy szazaleknak *lenne* a munka szerves resze a problemamegoldas, de a itt leirt okokbol *helyette* csak konzervvel szivatjak a kuncsaftokat. Nezz korul a sajat eletedben, naponta hanyszor vagy aldozata ugyintezoknek, "mestereknek", rendoroknek es egyeb nehezen kikerulheto dolgoknak, amit hanyag es dilettans modon csinalnak, nem felismerve a problemakat, nem torodve a kovetkezmenyekkel, stb. (ha netan te nem talalkoztal ilyenekkel erezd magad egy irigyelt kisebbsegben es erdekelne a modszer. ;)
>Ellenben stressztűrésre, multitasking képességre, elnyűhetetlen állóképességre, és főleg monotonitástűrésre.
Ezek a dolgok egy parhuzamos vaganyon kozlekednek...
Tehát az a véleményem, hogy a logikus gondolkodás elsajátításához szükséges az, hogy a megfelelő számtan-mértani ismeretek birtokába kerüljünk.
Tudjuk azt, hogy van sinus-tétel, meg van másodfokú egyenlet megoldóképlet.
Az viszont nem kell, hogy ezekre évtizedek távlatából konkrétan emlékezzünk is.
Nem kell, mert számos helyen utánanézhetünk, ha kellene. Ilyen lehetőség korábban is volt egyébként, a függvénytáblázatban, vagy abban a kis piros keményfedeles könyvben, aminek a nevére sajnos nem emlékszem, minden szükséges képlet, bizbasz benne volt. Most meg van internet.
Viszont ezek az ismeretek, annak ellenére, hogy már a konkrétumokat elfelejtettük, szinte tudat alatt szívódnak be
Bronstein-Szemengyajev :)
Az ismeretek (sajna) cseppet sem szivodnak be tudat alatt. Az agy semakat tarol, es ezek felepuleseez bizony kell az a sok tanulas, magolas, hasznalat, szamokeres. Es persze rendesen felepitett anyag, mivel a semak is egymasra epulnek.
Anno volt is ilyen mat. tanterv, egeszseges sorrenddel, rendes mennyisegu anyaggal es ugy hogy lehetove tette az absztrakciok megismereset. A mostani viszont ugy viszonylik ehhez mint a baszas es a kibaszas. :-(((
Pl. 7. osztalyban meg nem vezettek be a "valos szam" fogalmat sem, viszont kezdenek fuggvenyekkel ugykodni. Persze azt is csak szormenten; tisztara olyan, mintha elovettek volna egy nagy peldatarat, random kivalasztottak belole partucat peldat, aztan ezek konkret megoldasat probalnak "megtanitani"; es vegeztek ha ezt a tanulo mar kepes viszabofogni (vagy nem).
JHa, es mindezt tanitjak olyan matektanarok, akik szerint pl. a 0 olyan szam ami "se nem paratlan se nem paros".
Nem a kémia kéne, hogy érdekelje, bár az sem éppen hátrány, ha az alapfokú (és tényleg alapfokú) tárgyoktatás során érdekelni kezdi. Annak kéne kiderülnie, hogy vegyészmérnök szeretne lenni, mert a szomszédbácsi olyan érdekeseket mesélt a TVK-ról, ahol dolgozik. Vagy annak, hogy tanárnéni szeretne lenni, mert az a világon a legjobb. Vagy annak, hogy ösztönös barkácstehetség és szerszámgéplakatosnak teremtették. Vagy annak, hogy már a homokozóban is állandóan kutatóárkot ásott, úgyhogy régész lesz, az fix.
Aztán persze egy jókora részről semmi sem derül ki, mert átlagosak és speciel nincs elképzelésük sem. Bolti eladónak, kubikusnak, pizzafutárnak, taxisofőrnek nem lehet születni márpedig olyan is kell a társadalomnak. De az ilyen embereknek gyakorlatilag tökmindegy mit tanulnak, mert a munka amit végeznek, nem igényel szinte semmi elméleti nekialapozást.
Fordítva ülünk a lovon, nem az élethez képezzük a népet, hanem mindenkit főiskolára akarunk képezni. Az iskolában elsősorban azzal kéne foglalkozni, hogy gyerkőcök, ilyen világban élünk, ezek a problémáink, kb. így kell élnetek, most pedig mindenki szépen döntse el, hogy leginkább mi érdekli. Addig felesleges oktatni, míg ez ki nem derült (eltúlozva). Olvasni-írni és összeadni szorozni tudjon, de felesleges elkezdeni az őskort oktatni töriből, mondván, hogy onnan indulunk a ma felé. A mát sem ismeri csóri gyerek, nemhogy a hatezer évvel ezelőtti világot. Majd ráér ez később is, ha már kiderült, hogy érdekli a kölköt.
Na de azt mond meg, hogy mi erdekelheti a kölköt, ha semmit nem tanul, kizarolag a "mai tarsadalmat"? Honnan es hogy fog eljutni arra a pontra, hogy "engem a kemia erdekel"? Mitol erdekelne a kemia, ha soha nem tanulta? Vagy akarmi mas.
"A másodfokú egyenlet megoldóképletére szerintem egész egyszerűen senkinek sincs szüksége. Illetve ez nyilván leegyszerűsítés, mert annak a néhány embernek, aki annak az ezrelékekben mérhető embertömegnek, akiknek mégiscsak szüksége lenne rá, a vonatkozó számítógépes programokat megírja, mégiscsak illik ismerni.
De így van ez szinte az összes képlettel, tétellel, és azok bizonyításával.
Én az egyetemen Betti-tételtől Lagrange-transzformációig mindent megtanultam, és soha nem használtam egyiket sem."
-- Továbbmegyek. Soha nem volt és soha nem lesz szükségem az algebrából elsajátítottak 99%-ára. Egyetlen kétismeretlenes egyenletet nem kellett még megoldanom, se harmadfokút, egyáltalán semmilyet. A legbonyolultabb matematikai művelet a hatványozás volt, amit a nem iskolásként elvégeztem. Ami azt illeti, annyira felesleges dolgokat tanultunk, hogy már azt is elfelejtettem, mik voltak azok, hányjatok szemközt. Valószínűségszámítás, függvények és analízis. Határérték, deriválás, integrálás. Minek is kellett ez?
"Most látszólag ellentmondok magamnak, de a problémamegoldáshoz igenis szükség van arra, hogy ezeket a Betti/Lagrange izéket a fejünkbe verjék, hogy ha esetleg valamihez kapcsolódna, akkor tudjuk, hogy van olyan, tudjuk, mit keressünk."
-- És a népesség hány százaléka foglalkozik problémamegoldással? Mert sajna az van, hogy a nép kilencvensok százalékának semmi szüksége kreativitásra a munkájában. Ellenben stressztűrésre, multitasking képességre, elnyűhetetlen állóképességre, és főleg monotonitástűrésre. Robotok lettünk. Magyarországon különösképpen, mert nálunk nem virágzik éppen a K+F.
Szóval a szolgáltatásban dolgozóknak (márpedig az mennyi is?) mi szüksége van problémamegoldásra - az iskolai értelemben (ami itt természettudományos értelem).
Szóval szerintem AG-nak nagyon is igaza volt itt.
Fordítva ülünk a lovon, nem az élethez képezzük a népet, hanem mindenkit főiskolára akarunk képezni. Az iskolában elsősorban azzal kéne foglalkozni, hogy gyerkőcök, ilyen világban élünk, ezek a problémáink, kb. így kell élnetek, most pedig mindenki szépen döntse el, hogy leginkább mi érdekli. Addig felesleges oktatni, míg ez ki nem derült (eltúlozva). Olvasni-írni és összeadni szorozni tudjon, de felesleges elkezdeni az őskort oktatni töriből, mondván, hogy onnan indulunk a ma felé. A mát sem ismeri csóri gyerek, nemhogy a hatezer évvel ezelőtti világot. Majd ráér ez később is, ha már kiderült, hogy érdekli a kölköt. Addig pedig intenzív társadalomismeret, lehetőleg aktuálisan.
Fura módon szvsz pont a természettudományokat adagolták pont kellő mértékben az általános oskolában. Fizika, kémia, biológia se több, se kevesebb nem kéne. De csak annak számonkéréssel, aki érdeklődik valamelyik iránt.
Közben utánanéztem, a szöveg az ateizmus.hu-ról való, ennek megfelelően nyilvánvalóan arra akarja kihegyezni a kérdést, hogy a vallás a hibás. Vagyis elfogult és torzít, de ennek ellenére nagyon érdekes adalék.
Tehát az a véleményem, hogy a logikus gondolkodás elsajátításához szükséges az, hogy a megfelelő számtan-mértani ismeretek birtokába kerüljünk.
Tudjuk azt, hogy van sinus-tétel, meg van másodfokú egyenlet megoldóképlet. Az viszont nem kell, hogy ezekre évtizedek távlatából konkrétan emlékezzünk is. Nem kell, mert számos helyen utánanézhetünk, ha kellene. Ilyen lehetőség korábban is volt egyébként, a függvénytáblázatban, vagy abban a kis piros keményfedeles könyvben, aminek a nevére sajnos nem emlékszem, minden szükséges képlet, bizbasz benne volt. Most meg van internet. Viszont ezek az ismeretek, annak ellenére, hogy már a konkrétumokat elfelejtettük, szinte tudat alatt szívódnak be.
Errol egy orvosegyetemi vicc jut eszembe: Mit kell tudni az orvostanhallgatonak? Mindent. Mit kell tudni a tanarsegednek? Hogy hol kell mindazt megtalalni amit az orvostanhallgatonak tudni kell. Mit kell tudni a professzornak? Hogy hol a tanarseged.
Igen, poen, es annyiban reflektalja az igazi eletet, hogy az ember felejt es a mai vilagban tenyleg meg lehet talalni minden informaciot. Csakhogy az informaciok tobbsege nem legures terben letezik, azokat meg is kell erteni. Es az osszefuggeseket akkor ertik meg az emberek amikor TANULJÁK. Tehat nem lehet kikerulni a tanulas folyamatat. Még akkor sem ha az akkor eppen feleslegesnek tunik.
Éreztem én, hogy zavaros kicsit, amit írtam, megpróbálom más szavakkal.
Tehát az a véleményem, hogy a logikus gondolkodás elsajátításához szükséges az, hogy a megfelelő számtan-mértani ismeretek birtokába kerüljünk.
Tudjuk azt, hogy van sinus-tétel, meg van másodfokú egyenlet megoldóképlet.
Az viszont nem kell, hogy ezekre évtizedek távlatából konkrétan emlékezzünk is.
Nem kell, mert számos helyen utánanézhetünk, ha kellene. Ilyen lehetőség korábban is volt egyébként, a függvénytáblázatban, vagy abban a kis piros keményfedeles könyvben, aminek a nevére sajnos nem emlékszem, minden szükséges képlet, bizbasz benne volt. Most meg van internet.
Viszont ezek az ismeretek, annak ellenére, hogy már a konkrétumokat elfelejtettük, szinte tudat alatt szívódnak be.
Nézd, nekem családilag az a tapasztalatom, hogy gyereke válogatja. Ami a szükségtelen ismereteket illeti, én csak döbbenten néztem, hogy a hatodikos fiammal mekkora, azonnal felejthető történelmi ismeretanyagot magoltatnának be (és utáltatlank meg), miközben amikor a matekházit csináljuk, azon többenek meg, hogy mennyire nincsenek az agyában azok az elemi gondolkodási műveletek (megfordítás, párhuzamok, lehetséges határok felismerése), ami a problémamegoldáshoz akkor is kell, ha az embernek egy fia ötlete nincs.
A másodfokú egyenlet megoldóképletére szerintem egész egyszerűen senkinek sincs szüksége.
A computerek, szuperkalkulatorok, internet, Wikipedia, millio mas adattar megjelenese ota, latszolag semmi szukseg nincs, akar iskolara sem. Csakhogy ez latszolag van csak igy. Mert ha soha nem tanultad meg a szamokat, azoknak a viszonyat, magat a szamoknak a magasabb foku koncepciojat, sem feladni nem leszel kepes egy problemat egy computernek, sem a valaszt nem fogod megerteni. Hasonlo a problema human teruleteken is (tortenelem, irodalom, stb.).
Amugy meg vagyok gyozodve, hogy az ürkutatas is azert hanyatlott, az abszurd sikertelensegeknek is pont ez az oka. Felmilliard dollarnyi ertek veszett karba a 4-5 evvel ezelotti dupla Mars raketak teljes bukasa miatt. Miert volt? Mert valamilyen fazon osszetevesztette az angol mertekegysegeket a 10-es szamrendszerbeli mertekegysegekkel. Kepzeld el mi lett volna az Apollo programmal, ha hasonlo figurak ultek volna felelossegteljes poziciokban. Vagy peldaul, a jelenlegi nagy problemaja a Space Shuttle-nak, hogy a habszivacs levalik az uzemanyagtankrol. Es emiatt mar 7 urhajos meghalt, most meg mindegyik kilovesnel ezzel kuszkodnek. Hogy lehet az, hogy 1981-tol 2003-ig ez nem volt egy problema? Megmondom hogy lehet. A NASA atment "zöldbe". 1998-ban hoztak egy torvenyt, hogy nem lehet freont hasznalni (ozonlyuk). A NASA-nak meg volt engedve a kivetel, ok hasznalhattak. De a NASA nagy melldongetessel utasitotta a gyartokat, hogy ne hasznaljanak freont a habszivacshoz. Azok figyelmeztettek a NASA-t, hogy igy torekenyebb lesz a habszivacs. Nem baj, volt a valasz. Kerdezem en, ha a jelenlegi garda ugyanazon a szinten lenne mint a 60-as evek gardaja, elkepzelheto lenne, hogy egy "ilyen aprosagot" egyszeruen melloztek volna? Nem hiszem. Es sajnos itt jon ki az, hogy egy egesz generacio alacsonyabb szinten van oktatva. A krémje is alacsonyabb szintre kerult. A computer ahhoz hogy megvalaszoljon egy kerdest, magat a kerdest kell megerteni (a valaszrol mar nem is beszelve). Ha valaki nem tanulta meg az alap-osszefuggeseket, nem lehet kepes az agyaban szintetizalni ezeket a dolgokat, es nem is jut el odaig hogy megkerdezzen egy kerdest. De ha igen, akkor valoszinuleg rossz kerdest fog kerdezni, es arra a valaszt rosszul fogja ertelmezni.
Az oktatásnak sokkal inkább egy szemléletet kellene kialakítania. Érdeklődést és problémamegoldó képességet.
Igen, de erre hogy lehetsz kepes specifikus tudas nelkul? Talan elmeselik hogy hogy kell? Nem hiszem hogy hatekony lehet.
Most látszólag ellentmondok magamnak
Nem latszolag.
De ez még hagyján, csakhogy a világ legerősebb államának vezetője az én csökött gondolkodásom alapján fog dönteni abortuszról és őssejt-kutatásról
Ha nem tanultal biologiat, physiologiat, akar kozepiskolas szinten, honnan lehetsz kepes velemenyt mondani? Nemcsak te, akarki.
Aztán ha szétittam a májamat és nincs donor, és őssejtből tenyészetett műmáj se lesz, mert én azt mondtam egyszer egy közvéleménykutatónak, hogy az isten ellen való vétek, akkor jól megszívtam.
A másodfokú egyenlet megoldóképletére szerintem egész egyszerűen senkinek sincs szüksége. Illetve ez nyilván leegyszerűsítés, mert annak a néhány embernek, aki annak az ezrelékekben mérhető embertömegnek, akiknek mégiscsak szüksége lenne rá, a vonatkozó számítógépes programokat megírja, mégiscsak illik ismerni.
De így van ez szinte az összes képlettel, tétellel, és azok bizonyításával.
Én az egyetemen Betti-tételtől Lagrange-transzformációig mindent megtanultam, és soha nem használtam egyiket sem.
Az oktatásnak sokkal inkább egy szemléletet kellene kialakítania.
Érdeklődést és problémamegoldó képességet.
Most látszólag ellentmondok magamnak, de a problémamegoldáshoz igenis szükség van arra, hogy ezeket a Betti/Lagrange izéket a fejünkbe verjék, hogy ha esetleg valamihez kapcsolódna, akkor tudjuk, hogy van olyan, tudjuk, mit keressünk. De emlékezni a konkrét képletre teljesen felesleges, amikor a gugli tonnaszámra dobálja a találatokat.
Ami viszont a 10 ezer éves teremtést illeti, na az aztán elkeserítő.
Hogy Moldovát idézzem: ezt azért nem gondoltam volna...
Először is azért, mert ezzel a bigott egyházi lobbi az élet egy igen jelentős szeletét egyszerűen kívül helyezi az érdeklődés és a problémamegoldás keretein.
Ha azt gondolom, hogy valaki 10 ezer évvel ezelőtt teremtette a világot, akkor nem fog érdekelni Hawking munkássága, és ha azt hallom, hogy szuperhúr, valami jókora pengetős hangszerre fogok gondolni.
De ez még hagyján, csakhogy a világ legerősebb államának vezetője az én csökött gondolkodásom alapján fog dönteni abortuszról és őssejt-kutatásról. Aztán ha szétittam a májamat és nincs donor, és őssejtből tenyészetett műmáj se lesz, mert én azt mondtam egyszer egy közvéleménykutatónak, hogy az isten ellen való vétek, akkor jól megszívtam.
Csakhogy megszívják miattam a többiek is, akiknek esetleg jutott normális oktatás.
Szerintem (nincsenek felméréseim, de utánanézhetek) Magyarországon és Európában is bőven van tudatlanság, csak másféle. Ha kimész az utcára, és megkérdezed az első bácsitól-nénitől, vagy akár magyar szakos egyetemistát, hogy a jelenleg elfogadott tudományos álláspont szerint mikor és hogyan keletkezett a világegyetem, és mi az az evolúció, nagy valószínűséggel nem fogja tudni. (Ahogy a másodfokú egyenlet megoldóképletét se, ami az ő szempontjából esetleg sokkal fontosabb.) Amerikában, ahol az aktív hívők aránya messze meghaladja az európait, ezt a vákuumot betölti a szó szerint vett bibliai mese.
Hogy tette tönkre a kreacionizmus a tudomány oktatását Amerikában
Szóval, hogy jöhettek létre ezek a tudatlan és kritikátlan tömegek? A választ az oktatás terén találjuk. A doktori szintű képzés ugyan világszínvonalú, de alatta - groundschool, highschool, college - már nem.
1925-ben Tennessee állam törvényhozásában a keresztény fundamentalisták keresztülvittek egy torvényt, ami megtiltotta az evolúció tanítását az iskolákban.
Es mindaz amit irtal. Teljesen fuggetlenul attol hogy igaza volt a cikknek vagy nem (szerintem egy picit azert tulzas) NEM EZ az igazi oka az amerikai alsobb iskolazas hanyatlasanak. Mert ettol egy masodik altalanosba jaro gyerek meg tud tanulni olvasni, harmadikba jaro gyerek meg tudna tanulni szamolni, es igy tovabb. A problema, az igazi problema sokkal elobb kezdodik, minthogy az altalad leirt problema aktivva valna.
Nem emékszem kitől kopiztam, de itt a sztori.
Hogy tette tönkre a kreacionizmus a tudomány oktatását Amerikában
Szóval, hogy jöhettek létre ezek a tudatlan és kritikátlan tömegek? A választ az oktatás terén találjuk. A doktori szintű képzés ugyan világszínvonalú, de alatta - groundschool, highschool, college - már nem.
1925-ben Tennessee állam törvényhozásában a keresztény fundamentalisták keresztülvittek egy torvényt, ami megtiltotta az evolúció tanítását az iskolákban. Ezt egy Scopes nevű kisegítő tanár tudatosan megszegte, ezzel próbapert provokálva ki. A híres perről film is készült ("Aki szelet vet...", Spencer Tracy-vel), és általában a felvilágosultság bigottság feletti győzelmeként tartják számon (talán mert a vádat képviselő exelnökjelölt, Bryant komplett idiótát csinált magából, amikor rákényszerítették a Biblia szó szerinti igazának védelmére).
Az igazság viszont az, hogy a pert Scopes-ék vesztették el. Scopes-t mindössze pénzbüntetésre ítélték, így nem került az ügy a legfelsőbb bíróságra. A törvény a hatvanas évekig érvényben maradt (hasonlóan más államok hasonló törvényeihez). Komoly hatása az amerikai iskolarendszernek köszönhetően volt.
Az USA-ban nagy hagyománya van a helyi közösségek nagyfokú autonómiájának, amelyhez mindenféle központi, egységesítő törekvéssel szemben foggal-körömmel ragaszkodnak. Például az iskolák esetében a nemzeti alaptanterv nagyon keveset követel meg, a többit a főleg szülőkből álló schoolboardokra bízzák. Így a per után a keresztény fundamentalisták dominálta, főleg vidéki iskolákban teljesen törvényesen kezdődhetett el az evolúcióval (és a hozzá csapott tudományágakkal) foglalkozó tananyag megnyirbálása.
A dolgot tovább erősítette a tankönyvpiac erősen kapitalista jellege: olyan könyveket írnak, amit minél több iskola hajlandó megvenni; ez (egymás utáni kiadásokban jól követhetően) öncenzúrához vezetett. Az evolúcióval, földtörténettel, asztrofizikával foglalkozó részeket fél fejezetre, esetenként csak néhány utalásra szűkítették le; e témák be sem kerültek a nemzeti alaptantervbe - sőt egy s más kikerült onnan. Ezzel párhuzamosan az alsó- és középfokú tanárképzésben részesülők tananyaga is megnyirbálódott.
Közben elterjedt az a szemlélet, hogy a vitatott dolgokat hagyjuk ki, és a tudománnyal kapcsolatban 'csak a tényeket tanítsuk'. E mögött az a naiv tudományszemlélet van, hogy vannak az elméletek, amik be nem bizonyított spekulációk; es vannak a törvenyek/tények, amik bebizonyított elméletek. (Ezzel szemben a modern tudományfilozófia szerint a tudomány semmit sem bizonyít, hanem megfigyeléseket gyűjt és ezeket modellezi; a javasolt modellek a hipotézisek, a sikeresen használtak az elméletek. Így például a geológia akkor is jól írja le és foglalja össze a kőzeteken végzett megfigyeléseket, ha a valóságban csak egy Özönvíz volt 4500 éve - legfeljebb Isten megtévesztő :-) ) Ezzel a szemlélettel a tudományos gondolkodás oktatása, vagy legalább éreztetése is kiszorult az iskolákbol; hisz ha már bizonyított tény, kit érdekel hogy hogy lehet rájönni?
Szóval, így lehetségesek azok a statisztikák, amelyeket egy 1991-es és egy 1993-as Gallup-felmérésben olvashatunk:
Tízezer évnél nem régebbi Teremtésben hisz az Amerikaiak 47%-a.
Az alsóbb osztályos egyetmisták 39%-a még mindig a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve.
Az USA-beli katolikusok 41%-a is a 10000 évnél nem régebbi Teremtés híve (a protestánsoknál ez az arány 53%).
A népesség 40%-a szerint Isten közvetlenül irányítja az evolúciót.
Az USA lakosságának mindössze 9%-a fogadja el az evolúciót természetes folyamatnak; és ennek jelentős hányada maga a tudományos közösség.
Lehet, hogy valami utópia lebeg a szemem előtt, de szerintem éppen hogy több kutató kellene.
Nem a kutatok szama a problema, hanem az, hogy tul sok ember kap olyan egyetemi kepzest, amitol még ugyan nem lesz kutato, de lesz egy boldogtalan ember, aki azt hiszi egy eleten keresztul (es valahol igaza is van), hogy oktatasan es rangjan alul kenytelen dolgozni es leelni életét.
Csak valahol ott akad meg az egész, hogy piaci alapon közelítik meg az oktatást (is).
Eppenhogy nem (enszerintem). Nem a kereslet alapjan tortenik a felsofoku oktatas, sokkal inkabb egy olyan tendencia eredmenyekeppen, hogy "legyen minel tobb es magasabb az oktatas", csak ugy "nagy altalanossagban". Ami nagyon szep es jo, csakhogy annyi felsofokulag oktatott emberre tenyleg nincs szuksege a tarsadalomnak. Ha mindezek (egyetemi vegzettseggel) boldogan toltenenek be poziciokat, mint peldaul (nagyon okos es tanult) altalanos iskolai tanitokent, minden rendben lenne, csakhogy ez nem egyezik az ember alaptermeszetevel. Mint ahogy en is egy eletre frusztralt lennek orvosi diplomaval a zsebemben ágytálakat kiuriteni.
Valaki egyszer írt egy elrettentő hozzászólást az amerikai tankönyvek színvonala süllyedésének okáról. Ha van igény rá, akkor előkeresem.
Kivancsi lennek ra, ugyan ugy erzem hogy "tudom" az okát.
Lehet, hogy valami utópia lebeg a szemem előtt, de szerintem éppen hogy több kutató kellene. Mentül kevesebb ember kell az alapellátások megtermeléséhez, annál több marad az invencióra. Csak valahol ott akad meg az egész, hogy piaci alapon közelítik meg az oktatást (is). Én híve vagyok a kapitalizmusnak, de speciel az oktatásban nem látom a hozadékát a dolognak. Valaki egyszer írt egy elrettentő hozzászólást az amerikai tankönyvek színvonala süllyedésének okáról. Ha van igény rá, akkor előkeresem.
Az oktatas nemcsak Europaban doglodik, de USA-ban is, szoval foleg a fejlett orszagokban. Miert? Enszerintem tobb oka van.
1. Az alsofoku oktatas csokkenese mindenhol nyilvanvalo. Enszerintem itt az egesz nyugat el-szocializalodasa az alapok. A rosszul ertelmezett emberi jogok, egyenloseg, megkulonboztetes sulyos elitelese vegulis oda vezetett, hogy az iskolakban ha azok a gyerekek gyengebbek akik gyengebbek, arra ugy tekintenek, mintha a tanarok azert adnanak rossz jegyeket gyerekeknek mert megkulonboztetnek ellenuk. Szinten az elterjedt "magyarazat", hogy azok a gyerekek azert gyengebbek mert a szuleik szegenyek meg ilyesmik. Van egy altalanos iskola felsotagozatos tanar haverom, akitol egyszer megkerdeztem hogy hany gyereket buktat meg evente. Egyet sem, volt a valasz. Hogyhogy, kerdeztem. Mert minden megbuktatott gyereket irasban kell megmagyaraznom (hogy miert), es azonnal bennem keresik a hibat, nem a gyerekben, volt a valasz. Igy aztan akkor sem buktat meg egy gyereket, ha de facto nem tudja mennyi 2*2, nyolcadik altalanosban. Beszelgeteseink soran kiderult, hogy ez teljesen egy altalanos jelenseg Amerikaban. A tananyag szintje is azert van sullyesztve, hogy minel tobb gyerek kepes legyen atmenni (tehat mindket oldalrol rossz iranyban van vezetve az egesz). A dolog odaig fajult, hogy peldaul Kentucky allamban a tanar nem is kerdezheti a diakot, a diak mond azt amit tud es akar (nem tudom hogy ez hany mas allamban van).
Amikor Jeff Bush lett Florida allam kormanyzoja, bevezette az allami szintu vizsgat egyszer egy evben minden iskolaban. A vizsga anyaga kozponti, mindenhol ugyanaz, mindenkinek (evtol fuggo persze). A legelso evben a fekete gyerekek tobb mint 50 szazaleka megbukott. A feketek fel voltak haborodva, hogy "ezzel akadalyozzak gyermekeik jovojet". Az hogy a gyerekuk buta es/vagy kepzetlen, az nem szamit.
2. A felsofoku oktatas egy egeszen mas teszta. A modern idokben senki nem akar fizikai munkat vegezni vagy alacsonyabb szintu mas munkakat vegezni. Ami valahol ertheto az egyen szempontjabol. De egy tarsadalomnak csak bizonyos (viszonylag kis szazaleku) ugyved, orvos, kutato, stb. kell. Annak ellenere hogy a high-tech iparok noveltek a kepzett ember szazalekos igenyet. Ennek ellenere az egyetemek ontjak a diplomas embereket, akik nyilvanvaloan egy eltorzult kereslet-kinalat viszonnyal talaljak magukat szemben. Ez USA-ban meg rosszabb, mert van olyan hogy kozepegyetem (college), ami tulajdonkeppen az egyetemek "elso fele" (igy aztan az igazi egyetemek rovidebbek). Persze aki atmegy ezen az iskolan az diplomasnak hiszi magat, igy a kereslet-kinalat viszony még eltorzultabb. Ami mindezt tovabb rontja: mindezek az orszagok a globalizacio cimen egy csomo munkat tavolkeletre szallitanak.
Tegnap speciel tök aktuális lett. A téma egyébként hosszú távon fontosabb a napi hisztiknél. És régóta böki a csőrömet, hogy mindig találnak valami rossz példát Európában, amire mint követendőre lehet hivatkozni.
Az alapfokú oktatásban gyakorlatilag szegregáció van, még durvább, mint nálunk -> képzetlen, még a helyi nyelvet sem beszélő, beilleszkedni képtelen 2. generációs munkanélküliek tömege, és ez a 3. nemzedékben öngerjesztőleg csak romlik.
A tudás- és innovációalapú társadalom korában Európa szegény és agyonbürokratizált egyetemeiről túl kevés és elavult képzettségű diplomás kerül ki -> egyszerre alul- és túlképzett munkanélküliek tömege, lásd Franciaország.
Az USA GDP-jéből 2,6% megy az egyetemekre, Németo. Olaszo. Franciao. GDP-jéből 1,1%, még a törökök is jobban állnak. A világ legjobb 50 egyeteméből 9 európai, ebből is 5 angol. (Valamikor a német és a francia felsőoktatás volt a mérce.) A középfokú oktatás ugyanígy züllik, pl. OECD-felmérések szerint.
Számítások szerint pl. Németország növekedési ütemét 0.9%-kal lassítják csak az oktatási bajok. Az oktatásba való beruházás viszont ideológiai okokból nem nő, mert az államnak máshol sincs több pénze, a reális értéknek megfelelő tandíj szedését viszont a társadalmi egyenlőség szellemében tiltják. A németek pl. meg akarják csinálni a saját Harvardjukat, de a hallgatók szelekcióját ellenzik, mármost elitellenesen nem, lehet elit egyetemet létrehozni. Ugyanez a szemlélet megakadályozza még azt is, hogy egyáltalán szembenézzenek pl. a teljesítménybeli különbség szociális okaival , a franciák egyszerűen kihúzták a statisztikákból az erre vonatkozó adatokat, demokratikus alapon.
Van egy pár kivétel (finnek az oktatás decentralizálásával és a minőségellenőrzéssel), de az oktatáspolitikai tohonyaság az egész kontinens jövőjét veszélyezteti. (Már elcseszte, teszem én hozzá.)
Hat igen, raadasul ennek a problemanak a megoldasahoz a penz keves. Olyan szemleletvaltasra, es annak megfelelo lepesekre lenne szukseg, ami nagyon sok befolyasos ember (rektor, dekan, egyetemi tanar, stb) erdekeit sertene. Marpedig ezzel a felfeudalis rendszerrel tenyleg nem sokra megyunk manapsag.
Jo magyarorszagi pelda enneka a Szabo Gyozonek az esete, aki azota, ha jol tudom, mar vissza is ment az USA-ba. De mondjuk az en alma materem se utolso allatorvosi lo...
Nemcsak nálunk. A cikkből kiderül (nem először), hogy általában az európai szemlélet és mechanizmus (főleg a nekünk hagyományosan mintaadó német és francia) van reménytelenül elbaltázva. A dilemma szerintem az a mai rendszer mellett, hogy ölünk-e további, a mostaninál sokkal nagyobb pénzeket az állami (és ami ennek pl. nálunk majdnem szinonimája: az egyházi) egyetemekbe (szvsz feneketlen vödör) csak azért, hogy magasan képzett hazai munkanélkülieket és Amerikában meg egyelőre Nyugat-Európában jól fizetett szakembereket termeljünk, vagy -
