Csak annyit tennék hozzá az előttem írottakhoz, hogy a reálhozam felvétele, illetve átutalása önkéntesbe egyaránt adómentes, csak a tranzakció (vagy postai) költségét kell megfizetned.
"A pénztárváltásról szóló törvénytervezet 16. paragrafusa szerint a reálhozam számításnak két lépése lesz. Először meg kell majd határozni a hozamgarantált tőke összegét, akinek ennél több pénz gyűlt össze az egyenlegén, az második lépésként a különbözetet fölveheti vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja
A hozamgarantált (tehát inflációval növelt) tőke kiszámítása tűnik a legbonyolultabb feladatanak. A szükséges képlet ott van az 1997-es nyugdíjpénztári törvény harmadik mellékletében (az oldal legalján), ez a feladat tehát elvileg megvan. A képletből azonban kiderül, hogy minden pénztártag egyéni számlájára érkező befizetését havi bontásban kell összevetni a KSH inflációs adatával, mert csak így lehet pontos képet kapni a pénztári befektetések eredményéről, reálhozamáról. Az eredmény minden kasszatag esetében más lesz, hiszen a járulékalapot jelentő bruttó bérek és a munkaviszonyban eltöltött hónapok száma pénztártagonként eltérő, ráadásul a 12 év folyamán sokaknál változott, akár többször is. Persze maga a számítás automatizált lesz, de a számítás hátterét jelentő adatbázist egyénekre bontva kell felépíteni. (További probléma merül majd föl azoknál a pénztártagoknál, akik egyszer vagy többször kasszát váltottak.)"
Ha az Alkotmánybírósághoz akarsz fordulni pénzed védelmében, magad is megteheted:
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére 1015 Budapest Donáti u. 35-45.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozom, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 18. és 28. §-ainak utólagos alkotmányossági vizsgálatát, e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését.
A törvény e rendelkezései álláspontom szerint sértik az Alkotmánynak a jogbiztonság védelmére vonatkozó 2. § (1) bekezdését, a tulajdon védelmére vonatkozó 13. §-át és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 54. § (1) bekezdését. A törvény megalkotásával a jogalkotó célja egyértelmű, olyan helyzetet kívánt teremteni, hogy a pénztártagok számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés legyen az egyetlen reális alternatíva. E törekvés fejeződik ki a kialakított eljárási rendben és a pénztártagság megtartásához fűződő anyagi jogi konzekvenciákban, társadalombiztosítási nyugdíj jövőre nézve történő elvesztésében.
A támadott törvényi rendelkezések a magán-nyugdíjpénztári tagságukat megtartani kívánok számára azt a kötelezettséget írja elő, hogy erre vonatkozó nyilatkozatukat személyesen megjelenve 2011. január 31-ig kell megtenniük az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél. A nyilatkozat megtételének elmulasztása esetén a tagsági jogviszony 2011. március 1-vel megszűnik.
A kialakított eljárási rend, a rendelkezésre álló igen rövid idő, valamint a megalapozott döntéshez szükséges információk hiánya összességében sértik a jogbiztonságra vonatkozó, az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó követelményeket. Normális esetben a változatlanság, a status quo fenntartása nem jár bejelentési kötelezettséggel, a bejelentés jellemzően a változtatási szándék bejelentéséhez kötődik. Az semmiképpen sem tekinthető jogállami megoldásnak, ha a változtatás az érintett hallgatásához kötődik. A magán-nyugdíjpénztári tagság automatikus, a hallgatásból következő megszűnése a tag magán-nyugdíjpénztári egyéni számláján lévő felhalmozott vagyonának elvesztésével jár, minthogy az átkerül a törvénnyel létrehozott alapba. Ez az Alkotmánynak a tulajdonvédelemmel kapcsolatos 13. §-át sérti. Egyrészt nincs olyan alkotmányos indok, amely ezt indokolná, másrészt hiányzik az Alkotmány 13. § (2) bekezdéséből következő kártalanítás.
A kialakított eljárási rend és a magán-nyugdíjpénztári tagság megtartásához fűzött anyagi jogi konzekvenciák a tagok döntési szabadságát látszólagossá teszik, azt kiüresítik. Ez korlátozza az emberi cselekvés autonómiáját, s ezen keresztül sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdése által védett emberi méltóságot.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Mivel az indítvánnyal támadott rendelkezések 2011. március 1-ig végrehajtásra kerülnek, az alkotmányellenesség orvoslására a későbbiekben korlátozottak a lehetőségek. Erre tekintettel kérem, hogy az indítványban foglaltakat a Tisztelt Alkotmánybíróság soron
Ma kaptam meg a magánnyugdíj pénztári egyenlegemet, amin pozitív reálhozamot írnak. Ha átlépek az állami rendszerbe (HA), akkor ezt visszaigényelhetem, ugye? Adózni kell utána?
Ezek szerint allamcsodot prognosztizalsz. Az mnyp csodje eseten ugyanis visszakerulsz az allamiba, innentol kezdve a nyugdijad csak akkor bizonytalan mindket esetben, ha az allam is csodbe megy.
SZVSZ egyetlen alapvető szempontot kell csak a jó döntéshez figyelembe venni: ki az, aki egészen biztosan, minden körülmények között képes lesz gondoskodni a nyugdíjasról, akármilyen csődhelyzetek ellenére is. Erre csak egyetlen válasz lehetséges. S az éppen elég is a helyes döntés meghozatalához.
Nonszensz. Arról nyilatkozol, hogy egy élő szerződést folytatsz tovább - ennek semmi teteje. Annak kellene nyilatkozni, aki visszamegy, hiszen neki meg kell mondani, hogy hová kéri a manit, az önkéntes nyp-be vagy készpénzben és milyen címre stb. Amúgy a visszalépőnek is kell majd nyilatkoznia épp ezért, csak neki a nyugdíjpénztárnál. Szóval teljesen hülyeség a maradókat nyilatkoztatni, főleg ilyen gyorsan. A sürgetésnek egyetlen okát látom: ingatag lábakon áll a törvény, be kell szedni a visszalépők pénzét, mielőtt az AB vagy valami uniós szerv megsemmisíti.
Ha tiszta lenne a dolog, tartották volna magukat ahhoz, hogy 2011 végéig lehet eldönteni, addig a járulék úgyis az állami kasszába megy. Mert az nem igaz, hogy fosnak a vagyonvesztéstől, és "biztonságba akarják helyezni" mihamarabb a pénzt. Az is minimum elvárható lett volna, hogy előbb legyenek meg az állami rendszerben az egyéni számlák, az, hogy ott lesz-e valami hozam vagy akármi jóváírva, és ne csak az ígéret. Most az van, hogy visszaléptetnek a nem tudod mibe. Az egyéni számláról májusban lesz valami rendelet, másfél év múlva lesz kész a rendszer, és Matolcsy a Heti Válaszban nem tudta megmondani, lesz-e hozama az odaérkező befizetéseknek.
- Hogyan képzeli el az egyéni nyugdíjszámlák vezetését a társadalombiztosítási rendszerben?
- Ez két lépésben valósul meg. Az első lépés, amikor a magán-nyugdíjpénztárakból visszatérők hozzák magukkal a számlájukat az állami nyugdíjrendszerbe. A második lépésben már mindenkinek a követelése és a jogosultsága a saját számláján fog megjelenni. Ez a folyamat a következő 18 hónapban megy majd végbe. Legkésőbb 2012 második felére mindenkinek egyéni számlája lesz az állami nyugdíjrendszerben.
- Az egyéni számlának is lesz hozama, vagy csak a befizetések nyilvántartására vállal kötelezettséget az állam?
- Erről majd akkor születik döntés. Most az a legfontosabb, hogy jelenjen meg az állami rendszerben a munkavállalói járulékbefizetéseinket tartalmazó egyéni számla. A munkaadói nyugdíj-hozzájárulás nem kerül a számlára, mivel az a mindenkori nyugdíjak kifizetésére megy el.
Egyebkent nyugdijas balos rokon is azt mondta, hogy nehogy maradjak mert akkor megszivom... azert elmondtam neki, hogy 25 ev meg nagyon sok ido, meg hogy nem csak az az egy szam szamit, hogy 24%.
Nezd, en nem is szandekszom mocorogni. (Bar en ugy tudom, hogy valamikor januarra terveznek a nagyonaktivak egy egyideju nyilatkozattetelt.) Ha elegen maradunk, hogy 1 mnyp kijojjon belole, sztem megoldjak az osszevonasokat (igazabol annal parszor tobb marado kene, mint a hivatalos minimalis tagletszam, de mar azt se erdemes kulon par mnyp-ba szetosztani). Ha nem marad ennyi sem, hat nem, akkor mar tenyleg belephet a "tul kevesen vannak, ado stb. ellenorzest a nyakukba" effekt, ami nem feltetlen csak akkor problema, ha valakinek vaj van a fule mogott (eleg ha ismet parszaz km-t kell utazni, meg par munkanapot elvesz). Kozszferasok kozul ahol kirugasok varhatoak allitolag szinte senki nem mer nyilatkozni...
Ma megint felhivott egy regi cimboram, azt mondta, van egy elkepzelese, hogy mit fog csinalni, cafoljam vagy erositsem meg.. maradna inkabb, mert a sajat penzeben hisz, es nem az allamtol varja a nyugdijat. Tudja, hogy a mostani helyzetben ongyilkossag maradni a mnyp-ban, de abban bizik, hogy ez a helyzet meg fog valtozni.
Szoval ugy nez ki, ujabb ket ember marad. Keves, keves, de el kellene kezdeni mocorogni.
Egyreszt az jogos, hgoy akik kevesebben vannak, azok kell tegyenek valamit, es a feltetelek miatt igen valoszinu, hogy mi vagyunk kevesebben, akik maradni akarunk. Masreszt azert, mert a kormanyzati szandek a kozel 100% atleptetes, es rengeteg a lusta ember (pl. portfolios levelet meg en is 1 evig pakolgattam, aztan vegul rendesen at se olvastam, gondoltam jo lesz ahova sorolnak).
Az igazan kicseszes (es persze nem veletlen, ld. kormanyzati szandek) az, hogy 26 munkanapon belul (ha jol szamoltam) szemelyesen kell, sulyos kilometerekkel messzebb az otthontol-munkahelytol (nekem Bp. agglomeraciobol egy iranyban tobb mint 20 km). Pedig apeh-tol kezdve mindenki elhiszi nekem, hogy az ugyfelkapun at amit mondok, az en vagyok. Vicces ez igy nagyon, hogy most hirtelen nem hiszik el... illetve szanalmas.
Nem tudom, én örülök, hogy így van. Ha Te nem, akkor sajnállak, most Nekem volt szerencsém. Amikor beléptem az első pénztáramba, akkor pl nekem kellett nyilatkozni, pedig legszivesebben nem mentem volna. Ez van.
Nem mindegy, mindenki tudja, hogy választani kell? Jelentkezz és válaszd az eddigi pénztáradat, ha akarod. Szerintem a lakosság 98%-a tudja, hogy választani kell. A maradék 2%-nak meg úgyis mindegy.
Hát igen. Ha minden lezárult utánna is járok, hogy hogyan is volt ez lehetséges... Azon nevetek, hogy a nyugdíjpénztárak "élharcosai" soha nem váltottak pénztárat. Ebből is látszik, hogy ebben a szektorban soha nem volt verseny.
Azért tavaly a befizetések megjelenése a számlán is eltartott cirka 6 hónapig. Az idén valahogy ez is felgyorsult az utóbbi időkben...
Az is lehet a dolog hátterében, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem foglalkoztak az átlépőkkel. Legalábbis az esetemben nem. Én kb 2 éve váltottam, és nem vezették át a pénzemet az egyik pénztárból a másikba. Most pánikszerűen dec elején megtették ezt, mert azért rosszul nézne ki, hogy már közel 2 éve két pénztárnak vagyok a tagja... Ez egy felosztott piac volt, verseny nélkül. Ha átlépsz még azt is lesz*rták. Ne izgulj január végére rendbeteszik a dolgokat. A pánik nagy Úr.
Kb. egy millióval el van számolva akkor a tőkeegyenleged. Tisztázd a pénztárral a félreértést mindenképpen. Ha 700 ezer forint van a számládon, az normális ezzel a fizetéssel számolva 3-4 év alatt.
Sajnos csak 210eFt a bruttóm, illetve negyedévente bruttó kb. 100e Ft-ot kapok bónuszként, tehát nem egy nagy összeg, ezért nem értem én sem ezt a nagy összeget.
Mindenképp rákérdezek akkor év elején, mert ez meglehetősen kezd idegesíteni. :)
Ez akkor sem kerek. Bocsánat az indiszkrét kérdésért, de mennyi a bruttó fizud, amiből a mnyp-be fizettek? 1,7 milliós tőkeegyenleg ennyi idő alatt csak akkor jöhetett ki, ha kb. 500 ezer lenne a fizud pályakezdőként, ami persze nem kizárt, de a felvázolt összegek miatt gyanús nekem, hogy valami el van számolva az ING-nél.
