Én is hasonló cípőben, csak kicsivel több évvel és pénzzel.
A kérdés számomra inkább az, hogy mi van ha a pénztár lehúzza a rolót, ami esélyes ennyi maradó taggal. Valamint ahogy telnek az évek ez a kevés maradó is megy nyugdíjba. Valószínű az államot nem fogja érdekelni ha csődbe megy, széttárja majd a kezét, hogy miért nem mentünk vissza amikor ők megadták az esélyt...
Bár a végére mindig oda lyukadok ki, hogy veszíteni való nem sok van, mert az öngondoskodás egyre jobban előtérbe kerül, valamint talán a másik ország hátha fizet nyugdíjat.
Nem hiszem, hogy veszítesz azzal, ha maradsz mnyp tag. Külföldön szerzel szolgálati időt mindenképpen, amit itt is el kell ismerni, úgyhogy ez a pénzed, ha maradsz, a mnyp-ben megmarad, és állami nyugdíjad is lesz erre a 3 évre Magyarországról. Ha visszalépsz, ez a lóvé valószínűleg elveszik.
A tanacsotokat szeretnem kerni. OTP mnyp-tag vagyok, korulbelul 1 millio forint van a szamlamon. 3 ev szolgalati idovel a hatam mogott koltoztem kulfoldre, es nem fogok Magyarorszagra visszaterni. nyugdijazasom 39 ev mulva esedekes.
Maradjak az OTP-nel, vagy torodjek bele az "allamositasba"? Ha maradjak, miert, ha ne maradjak, miert ne?
Egyetemi évek alatt (Nappali tagozaton) szerez az ember állami nyugdíjhoz szolgálati időt? Valahol csak azt találtam, hogy csak 1998 előtti tanulmányok esetén. Ez igaz?
Valamint ez növeli is a nyugdíj mértékét (ahhoz képest mondjuk, mintha ezalatt az időszakban munkanélküli lett volna ellátás nélkül)?
Mivel sehol nem találtam olyan kalkulátort, ami legagalább nagyjából kiszámolja a reálhozamot, csináltam egy kis maszekot. Érdekelne 1-2 hozzáértő véleménye, hogy szerintük nagyjából megfelelő módszerrel, helyesen számoltam-e.
2001. augusztusa óta vagyok manyup-tag, ebben a hónapban történt az első befizetésem. Azóta megszakítás nélkül ugyanazon a munkahelyen vagyok, az eltelt 114 hónapban ment a befizetés. Ezen időszak infációs adatait megkerestem a KSH oldalán, havi bontásban.
Aztán lekérdeztem az ING honlapján a manyup számlám fellelhető adatait (Egyenleg, Tőke, Hozam), ami alapján beírtam a táblázatba a befizetéseket. Mivel nem tudom, melyik hónapban, mennyi volt a pontos befizetés, számoltam egy átlagot (Tőke/114), ezt egy kicsit súlyoztam a havi lebontásnál, mivel jellemzően emelkedett a fizetésem (2001 augusztusánál csak az átlag 85%-át számoltam, 2010 decemberére pedig már a 115%-át).
Soronként számoltam, először vettem az addig felgyülemlett egyenleget, ezt felszoroztam az elmúlt havi inflációval, aztán hozzáadtam az aktuális befizetést. Ez adta ki minden sorra az aktuális egyenleget. És ezt szépen végig, a 114. hónapig.
Az eredmény:
- ING lekérdezés
Egyenleg: 3 039 854,13 Ft
Tőke: 2 204 124,28 Ft
Hozam: 835 729,85 Ft
- Számítás
"Inflációs egyenleg": 2 783 350,41 Ft
Reálhozam: 256 503,72 Ft
Nagy hülyeséget csináltam? Létezik ez? Mert ha igen, akkor lehet, hogy nem megyek sorba állni, hanem csendesen visszalépek az államiba, mert ez a pénz legalább biztos... :)
És mikor derül az ki, hogy mennyit lehetne ténylegesen kifizetni reálhozamként? Egy ismerősöm (állítólag) már kérvényezte a kifitzetést és ki is fizették neki... Nem nagy pénzekről van szó, csak annyira nem átlátható ez az egész számomra.
Csak annyit tennék hozzá az előttem írottakhoz, hogy a reálhozam felvétele, illetve átutalása önkéntesbe egyaránt adómentes, csak a tranzakció (vagy postai) költségét kell megfizetned.
"A pénztárváltásról szóló törvénytervezet 16. paragrafusa szerint a reálhozam számításnak két lépése lesz. Először meg kell majd határozni a hozamgarantált tőke összegét, akinek ennél több pénz gyűlt össze az egyenlegén, az második lépésként a különbözetet fölveheti vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja
A hozamgarantált (tehát inflációval növelt) tőke kiszámítása tűnik a legbonyolultabb feladatanak. A szükséges képlet ott van az 1997-es nyugdíjpénztári törvény harmadik mellékletében (az oldal legalján), ez a feladat tehát elvileg megvan. A képletből azonban kiderül, hogy minden pénztártag egyéni számlájára érkező befizetését havi bontásban kell összevetni a KSH inflációs adatával, mert csak így lehet pontos képet kapni a pénztári befektetések eredményéről, reálhozamáról. Az eredmény minden kasszatag esetében más lesz, hiszen a járulékalapot jelentő bruttó bérek és a munkaviszonyban eltöltött hónapok száma pénztártagonként eltérő, ráadásul a 12 év folyamán sokaknál változott, akár többször is. Persze maga a számítás automatizált lesz, de a számítás hátterét jelentő adatbázist egyénekre bontva kell felépíteni. (További probléma merül majd föl azoknál a pénztártagoknál, akik egyszer vagy többször kasszát váltottak.)"
Ha az Alkotmánybírósághoz akarsz fordulni pénzed védelmében, magad is megteheted:
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére 1015 Budapest Donáti u. 35-45.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján indítványozom, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 18. és 28. §-ainak utólagos alkotmányossági vizsgálatát, e rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését.
A törvény e rendelkezései álláspontom szerint sértik az Alkotmánynak a jogbiztonság védelmére vonatkozó 2. § (1) bekezdését, a tulajdon védelmére vonatkozó 13. §-át és az emberi méltóság védelmére vonatkozó 54. § (1) bekezdését. A törvény megalkotásával a jogalkotó célja egyértelmű, olyan helyzetet kívánt teremteni, hogy a pénztártagok számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés legyen az egyetlen reális alternatíva. E törekvés fejeződik ki a kialakított eljárási rendben és a pénztártagság megtartásához fűződő anyagi jogi konzekvenciákban, társadalombiztosítási nyugdíj jövőre nézve történő elvesztésében.
A támadott törvényi rendelkezések a magán-nyugdíjpénztári tagságukat megtartani kívánok számára azt a kötelezettséget írja elő, hogy erre vonatkozó nyilatkozatukat személyesen megjelenve 2011. január 31-ig kell megtenniük az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél. A nyilatkozat megtételének elmulasztása esetén a tagsági jogviszony 2011. március 1-vel megszűnik.
A kialakított eljárási rend, a rendelkezésre álló igen rövid idő, valamint a megalapozott döntéshez szükséges információk hiánya összességében sértik a jogbiztonságra vonatkozó, az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből fakadó követelményeket. Normális esetben a változatlanság, a status quo fenntartása nem jár bejelentési kötelezettséggel, a bejelentés jellemzően a változtatási szándék bejelentéséhez kötődik. Az semmiképpen sem tekinthető jogállami megoldásnak, ha a változtatás az érintett hallgatásához kötődik. A magán-nyugdíjpénztári tagság automatikus, a hallgatásból következő megszűnése a tag magán-nyugdíjpénztári egyéni számláján lévő felhalmozott vagyonának elvesztésével jár, minthogy az átkerül a törvénnyel létrehozott alapba. Ez az Alkotmánynak a tulajdonvédelemmel kapcsolatos 13. §-át sérti. Egyrészt nincs olyan alkotmányos indok, amely ezt indokolná, másrészt hiányzik az Alkotmány 13. § (2) bekezdéséből következő kártalanítás.
A kialakított eljárási rend és a magán-nyugdíjpénztári tagság megtartásához fűzött anyagi jogi konzekvenciák a tagok döntési szabadságát látszólagossá teszik, azt kiüresítik. Ez korlátozza az emberi cselekvés autonómiáját, s ezen keresztül sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdése által védett emberi méltóságot.
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Mivel az indítvánnyal támadott rendelkezések 2011. március 1-ig végrehajtásra kerülnek, az alkotmányellenesség orvoslására a későbbiekben korlátozottak a lehetőségek. Erre tekintettel kérem, hogy az indítványban foglaltakat a Tisztelt Alkotmánybíróság soron
Ma kaptam meg a magánnyugdíj pénztári egyenlegemet, amin pozitív reálhozamot írnak. Ha átlépek az állami rendszerbe (HA), akkor ezt visszaigényelhetem, ugye? Adózni kell utána?
Ezek szerint allamcsodot prognosztizalsz. Az mnyp csodje eseten ugyanis visszakerulsz az allamiba, innentol kezdve a nyugdijad csak akkor bizonytalan mindket esetben, ha az allam is csodbe megy.
SZVSZ egyetlen alapvető szempontot kell csak a jó döntéshez figyelembe venni: ki az, aki egészen biztosan, minden körülmények között képes lesz gondoskodni a nyugdíjasról, akármilyen csődhelyzetek ellenére is. Erre csak egyetlen válasz lehetséges. S az éppen elég is a helyes döntés meghozatalához.
Nonszensz. Arról nyilatkozol, hogy egy élő szerződést folytatsz tovább - ennek semmi teteje. Annak kellene nyilatkozni, aki visszamegy, hiszen neki meg kell mondani, hogy hová kéri a manit, az önkéntes nyp-be vagy készpénzben és milyen címre stb. Amúgy a visszalépőnek is kell majd nyilatkoznia épp ezért, csak neki a nyugdíjpénztárnál. Szóval teljesen hülyeség a maradókat nyilatkoztatni, főleg ilyen gyorsan. A sürgetésnek egyetlen okát látom: ingatag lábakon áll a törvény, be kell szedni a visszalépők pénzét, mielőtt az AB vagy valami uniós szerv megsemmisíti.
Ha tiszta lenne a dolog, tartották volna magukat ahhoz, hogy 2011 végéig lehet eldönteni, addig a járulék úgyis az állami kasszába megy. Mert az nem igaz, hogy fosnak a vagyonvesztéstől, és "biztonságba akarják helyezni" mihamarabb a pénzt. Az is minimum elvárható lett volna, hogy előbb legyenek meg az állami rendszerben az egyéni számlák, az, hogy ott lesz-e valami hozam vagy akármi jóváírva, és ne csak az ígéret. Most az van, hogy visszaléptetnek a nem tudod mibe. Az egyéni számláról májusban lesz valami rendelet, másfél év múlva lesz kész a rendszer, és Matolcsy a Heti Válaszban nem tudta megmondani, lesz-e hozama az odaérkező befizetéseknek.
- Hogyan képzeli el az egyéni nyugdíjszámlák vezetését a társadalombiztosítási rendszerben?
- Ez két lépésben valósul meg. Az első lépés, amikor a magán-nyugdíjpénztárakból visszatérők hozzák magukkal a számlájukat az állami nyugdíjrendszerbe. A második lépésben már mindenkinek a követelése és a jogosultsága a saját számláján fog megjelenni. Ez a folyamat a következő 18 hónapban megy majd végbe. Legkésőbb 2012 második felére mindenkinek egyéni számlája lesz az állami nyugdíjrendszerben.
- Az egyéni számlának is lesz hozama, vagy csak a befizetések nyilvántartására vállal kötelezettséget az állam?
- Erről majd akkor születik döntés. Most az a legfontosabb, hogy jelenjen meg az állami rendszerben a munkavállalói járulékbefizetéseinket tartalmazó egyéni számla. A munkaadói nyugdíj-hozzájárulás nem kerül a számlára, mivel az a mindenkori nyugdíjak kifizetésére megy el.
Egyebkent nyugdijas balos rokon is azt mondta, hogy nehogy maradjak mert akkor megszivom... azert elmondtam neki, hogy 25 ev meg nagyon sok ido, meg hogy nem csak az az egy szam szamit, hogy 24%.
Nezd, en nem is szandekszom mocorogni. (Bar en ugy tudom, hogy valamikor januarra terveznek a nagyonaktivak egy egyideju nyilatkozattetelt.) Ha elegen maradunk, hogy 1 mnyp kijojjon belole, sztem megoldjak az osszevonasokat (igazabol annal parszor tobb marado kene, mint a hivatalos minimalis tagletszam, de mar azt se erdemes kulon par mnyp-ba szetosztani). Ha nem marad ennyi sem, hat nem, akkor mar tenyleg belephet a "tul kevesen vannak, ado stb. ellenorzest a nyakukba" effekt, ami nem feltetlen csak akkor problema, ha valakinek vaj van a fule mogott (eleg ha ismet parszaz km-t kell utazni, meg par munkanapot elvesz). Kozszferasok kozul ahol kirugasok varhatoak allitolag szinte senki nem mer nyilatkozni...
Ma megint felhivott egy regi cimboram, azt mondta, van egy elkepzelese, hogy mit fog csinalni, cafoljam vagy erositsem meg.. maradna inkabb, mert a sajat penzeben hisz, es nem az allamtol varja a nyugdijat. Tudja, hogy a mostani helyzetben ongyilkossag maradni a mnyp-ban, de abban bizik, hogy ez a helyzet meg fog valtozni.
Szoval ugy nez ki, ujabb ket ember marad. Keves, keves, de el kellene kezdeni mocorogni.
