Az egyik ismerősöm hasonló nyomású kínai szivatyúval 50m-re lefúrt, de azt mondta, hogy ott már necces volt , már lassú volt a feláramlás, és szerinte ha mélyebbre ment volna, nem biztos, hogy fel bírta volna hozni a hordalékot (ő is fúrt vagy 13-14cm-es lyukat). De lehet, hogy 10 cm-es átmérő körül ami szerintem elég egy 40-es kútnak ugyanennyi feláramló víz jóval gyorjabban jön, és működhet 60m-ig is.
Legutóbb 14cm körüli lyukat fúrtunk, de nem volt gond a feláramlással.
Régebben használtunk ponyvát, de túl macerás kiszedni az agyag alól, mostanában kiásunk két gödröt, az egyikbe fúrunk, a másikból szív a szivattyú, így nem a szivattyús gödörbe rakódik le a sok hordalék, és kíméli a szivattyút
Nemrég furattunk egy 9 méter mély kerti kutat és annak beüzemeléséhez szeretnék tanácsot kérni.
Le tudná nekem valaki nagyjából írni, hogy hogyan kell összeszerelni és üzembehelyezni egy kerti szivattyút és tartozékait? Ne kelljen már ezért is szakembert hívnom. :) Meg az asszony is lefikáz, ha nem a háznál lévő "félember" csinálja meg. :)))))
én is hondázok wb20 xt-vel, csak aggódok, hogy nem tudok elég mélyre lemenni. 37m a top, 40-es csővel, de most kinéz egy 60m körüli, nem tudom elég-e a szivattyú. 3,2 baros, de keveslem. A nagyobb átmérőjű (100+) kutaknál is viszi a tied rendesen? nem használsz ponyvát, vagy kádat fúrni?
Honda VH-20-as szivattyút használok, de szerintem bármilyen kínai "honda" megteszi, amelyik tud legalább 3-4 bárt, tavaly szomszédnak lementük 40m-re, az ő benzines szivatyújával (kopjon az övé), pedig csak max 3 bár volt ráírva.
Egyébként fúrt már az idén valaki? Milyen eredménnyel?
spirál fúró már van a felszínközeli fúráshoz.most készül egy 150es vascső,kb 60cm hosszban,amibe alul 3cmes fűrészfogak vannak vágva.a felső végére egy kengyel,amire egy muffot hegesztünk.abbba vascső beteker.a problémám csak a tekerő kar felfogatásán van.milyen módszerrel rögzítsem úgy ,hogy 10 percenként arrébb tudjam rakni?
Hello. Szerintem a legbiztosabb megoldás,nem biztos, hogy a legjobb az ha: 1.Valahogy kihúzod a csövet 2. Felkoronázol egy kb 200-as vascsövet, amit leversz a vízzáró rétegig. 3. Kimosatod belőle a homokot, mikor tiszta a cső beleteszed a 125-ös perforált műanyag csövet központosítóval. Figyelj! ne nagyon szoruljon a vascsőbe. 4. Ezután a mü cső réselése fölé öntsd ki 1.3-as szűrőkaviccsal. 5. Ügyelve, hogy a műanyag cső ne mozduljon el húzd ki a vascsövet.
Átrágtam a beszélgetéseiteket, de ezek ellenére szükségem lene még egy kis segítségre, mert nem találtam meg amit kerestem:D. Az lenne a problémám, hogy nekiálltam harmadmagammal kutatfúrni (az egyikőnknek ez lett volna már legalább a 10.), de nem tudjuk mit csináljunk a finom homokkal ami folyamatosan folyik a perforált csőbe... Eddig úgy haladtunk hoggy egy "régi" 5 gyűrűs kút aljától fúrtunk egy115-ös pvc csővel amiben fúrtunk:), a kút aljjától kb 4 méterre vagyunk. 2 napig volt vizünk (szép tiszta, "kimeríthetetlen"). 1" - os KPE csövön jött a víz, de a harmadik napon ki akartuk húzni a csövet, mert szerettük volna lezárni a kutat (eddig nyitott volt) és amikor ki akartuk húzni, nem jött ki. Ráfolyott a homok. Nagynehezen kiszedtük, de a csőbe valahogy bejött 1.5 m finom homok és nem tudjuk kiszedni, mert folyamatos utánpótlása van, akármennyit szedünk ki, nem haladukn lefelé, a csövet sem tudjuk lejjebb nyomni (kb 0,5 m3 homokot szedtünk ki eddig). Kb még 1,5 m kéne a 115mm-es PVC aljától, mert a vízzáró réteg kb olyan mélységben van (a szomszédok ezt monták...). Valami "barkácsmódszer" kéne, amit házilag meg lehet oldani, mert nem férünk hozzá géppel és nincs is:D.
Olvasom a gondodat, és is küzdöttem ilyen problémával, (bár lehet, hogy a nálad lévő agyag lényegesen keményebb mint amivel én találkoztam),azelőtt 3-4 ágú fúrófejet használtam, részben vettem a hidroszertől, majd később magam fabrikáltam, de sokszor volt úgy, hogy ketten nyomtuk lefelé, de akkor is alig haladt percenként pár mm-t. a fúró már fulladt, alig bírta forgatni, sőt volt úgy , hogy bele is szakadt. Majd később arra gondoltam, hogy minél több ága van a fejnek, annál nagyobb felületen támaszkodik, és nagyobb valószínűséggel tömődik el, és olyanná válik, mintha egy nagy darab tömör vasat forgatnál az agyagba, ezért nem halad lefelé. Én a fafúrót vettem alapul, ott is eleg kemény anyagot kell kiforgácsolni. CSináltam próbaképpen egy ehhez hasonló fúrófejet, igaz nincs rajta vídia, vagy keményfém, és minden fúrás után élezni kell, de nem volt még olyan, hogy az agyag úgy megfogott volna, hogy két embernek kellene nyomnia. Akármilyen szürke agyag is volt, 2-3 mm-es darabokba szaggatta felfelé, és 10-15 percnél nem tartott tovább 2m-t lenyomni
Egy a lényeg, hogy figyelembe véve a forgásirányt ellenkező oldalról legyen élezve, és nem árt, nagyobb átmérőnél, több "szárnyat" rátenni, úgy , hogy azok 1-2 cm-rel szélesebbet vágjanak, és azok is hasonló módon legyenek élezve.
Én már Jó ideje ilyennel fúrok, jelenleg 50-es pvc csővel így 13cm-es lyukat simán tudok vágni, abszolut nem nehéz nyomni, és nagyon jól halad, vízadó rétegben még tartani is kell a fúrót, mert nagyon nagyot harapna egyszerre.
Vizzel fúrok egy autóra épített géppel, de ezzel az agyaggal nehezen boldogulok. Szükségem lenne jó ötletre fejjel kapcsolatban. Kép, ötlet bármi érdekel.
Az a speciális szürke agyaghoz való fej engem is érdekelne ,mert éppen a múlt héten fúrtam át négy métert belöle és szívtam vele rendesen (óránként 15-20 cm) a görgösfejjel a vídiással és legelöször a szárazfúróval is. Üdv:Gromicsek
Igen, ebben igazad van. Ha teljesen lezárod a véget, akkor az álló folyadék közvetíti a szivattyú nyomását 100%-ban, innen csökken valamilyen függvény szerint a végponti nyomás ahogy nyitod a csapot.
Egy kis segítséget szeretnénk kérni. Dunakeszi Tóváros közelében szeretnék kutat fúratni. Van valakinek tapasztalata, hogy a nyugalmi vízszint milyen mélységben található ezen a környéken ?
Lehet, itt az olcsóbb technikával 40 mm-es csővel jól működő kutat fúratni.
Segítséget szeretnék kérni!Szalkszentmárton és Szabadszállás kőzött a kunsági csatorna partján szeretnék kutat fúratni de eddig csak link vagy méregdrága fúrót találtam!A csatorna a leendő kúttól kb 10m-re van és nagyjából pontosan tudom hogy 17m mély kút kellene.17m-en olyan víz ér van amelyre egy panzió ÁNTSZ engedélyt kapott.Kérlek benneteket ha valaki tudna segíteni akkor szóljon mert a vert kút ami most van az már nagyon gyengén adja a vizet!Ja és házi vízművet szeretnénk használni.
Sziasztok. Szeretnék fúrófej ötleteket kérni agyaghoz. Vidiás, keményfémfúró szögűre van csinálva a mostani, de a szürke agyagot nem viszi. Belerakódik a fejbe mint a gyurma. Ötlet? köszi
Saját példa: Agigyel gyári adat: 400W, 19 m emelőmagasság, 1,5 m3 szállítási teljesítmény. Erről elágazóval komoly porlasztási teljesítménnyel üzemelt 2 db billegős körbeforgó locsoló, elején 40 m 3/4-es földbesüllyesztett fekete Műa. csővel, csapok után 25-25 m félcollos csővel. A ciszternától a kertig 2-3 m emelkedés. Nem elég a nyomáscsökkenéseket csak összeadogatni. Figyelembe kell venni az öntöző eszköz vízigényét is. Ha az kicsi, a csőben az áramlási ellenállás is kisebb, a nyomást a végén a lefolytás fogja meghatározni. Nyitott csővéggel sem csak úgy szokott kibuggyanni.
"Elsősorban a víz forrása, másrészt az öntözés módja fogja meghatározni, hogy milyen szivattyúra lesz szükségünk az öntözéshez. Az árasztásos és csepegtető öntözési módoknál túl nagy víznyomásra nincs szükségünk, csak annyira, amennyivel az öntözőcsonkok végén a víz megfelelő mennyiségben kifolyik. Ebben az esetben is kalkulálnunk kell azonban a csővezeték (rendszer) veszteségeivel. Az AL-KO ajánlása szerint egy 1 „-os cső hosszának (a vízszintesen fekvő résznek is) 2%-a emelőmagasságnak minősül. 3/4 „-os cső esetén ez 8%, míg 1/2 „-osnál már 40%. Például egy 50 m hosszú 1 zollos tömlőnél ez csak 1 m emelőmagasság veszteséget (kb. 0,1 bar nyomásveszteséget) jelent, de 3/4 zollosnál a 8% már 4 m emelőmagasság veszteséget (0,4 bar) jelent, a félzollos csőnél pedig a 40% már 2 bar nyomásesést okoz. Látható, hogy ha szivattyúnknak nincs elég nyomás-tartaléka, akkor az öntözőtömlő végén már alig fog csepegni a víz. A fenti példák szerint számoljuk tehát ki, hogy adott szivattyú és tömlő milyen távolságra képes elszállítani a vizet. Ehhez hozzá kell adnunk a terepviszonyokból adódó magasságkülönbséget és a kút (víztároló, ciszterna stb.) vízmélységét, amelyeket összeadva emelőmagasságként kell számba vennünk. A víztároló mélységénél ne a legmagasabb, hanem a kiürülés után legalacsonyabb vízszinttel számoljunk. Végül kalkuláljunk azzal az esettel, amikor az árasztásos öntözés helyett valamilyen nagynyomású öntözőkészüléket kívánunk használni. Itt elsősorban a gyep öntözéséhez alkalmas körlocsolókra, billegő locsolókra gondolunk, amelyek megfelelő működéséhez legalább 3-5 bar nyomás szükséges (ami a hálózati vízrendszerekben rendelkezésre áll.) Saját rendszerünkben viszont az összes veszteség leszámítása után kell hogy megmaradjon ez a nyomás."