A képeslap, amire felhívtad a figyelmünket, nagyon megérintett, hiszen éppen ma van a Hősök Napja. Örömömben leírtam még azt is, hogy ki vette le a harangokat, mikor meg hogyan, meg ki adott helyette másikat. Aztán a gép kitörölte 3 órai szorgos munkám, mondván, hogy nem rendelkezem a szükséges jogosultsággal.
Most rövidre fogom: Az evangélikus tiszteletes úr Imrek Sámuel, aki 1913-27-ig szolgált. A református " " Széles Áron 1872-1920-ig szolgált. (Nem tévedés: 48 esztendőt.)
A Becherer - Kovács képeslapos könyvben 68. oldalon benne van a képeslap. Van egy másik képeslap is, amikor a Barátok templomából eresztik le a harangot. Láttam olyat is, melyen Imrek Sámuel van kb. 20 gyülekezeti taggal a nagyharang mögött, az 1916. augusztus 6-i, istentiszteleten történt búcsúztató után.
Szeretettel üdvözöllek Gál Zoltán
U. i. Máskor is tudósíts bennünket ilyen érdekességről!
Egy érdekes (és ritka) képeslap a Hodobay árverésről. Bevonulnak a bajai ev. és ref. harangok 1916-ban. Zoli bácsi biztos tudna segíteni abban, hogy kik vannak a képen? 1916-ban kik voltak a bajai ev. és ref. lelkészek?
Felkerült a youtube-ra két olyan SZÍNES rövidfilm, amelyet 1937-38-ban forgattak Magyarországon. Mindkettőt az amerikai MGM stúdió munkatársa, James A. Fitzpatrick készített.
A "Rural Hungary" című filmben személyesen is érintett vagyok. A film 6. percénél kezdődik az az aratási ünnepet bemutató jelenet, amelyet Érsekcsanádon forgattak 1937. júliusában.
A másik a "Beautiful Budapest" c. film, amely a város szépségeit mutatja be.
Örömmel szemléltem a Kozma Róbert barátunk által feltett szép képeslapokat.
Amint az emléktábla is hirdeti, a mai Tóth Kálmán, régen Zöldfa utcai házban született volna Tóth Kálmán. Ez közkeletű tévedés. Tóth Kálmán szülőháza a mai Grauaug Ármin u. 3. szám alatti kis ház volt, melynek telke egybefüggött a főtéri, nemrég lebontott Belvárosi Cukrászda telkével. A szülőház a ma is meglevő hombár mellett volt.
Köszi a hivatkozást, nekem sajna a NAVA-ról bármelyik realmediát szeretném letölteni, felajánl egy index.php letöltést, de nem játszik le semmit, pedig belenéznék nagyon ebbe a 34-es kiadású hiradóba!
Egy több, mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A *Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, Lánchíd, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.A minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!), régi falombok régi szélben, stb. OH! Megjegyzendő még, hogy tök üresek a dombok! Ahhoz képest ma már hogy teleépült. Érdemes megnezni.
:)) Remélem nem kacsa! Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen! Attól félek nem lesz akkora érdeklődés, mint rég. Szép nyárnak nézünk elébe: halfőzés, EFOTT és ezek szerint versenyek is lesznek...
nagyon köszönöm a válaszodat, minden várakozásomat felülmúlta az, amit írtál és miután időm az bőven van, türelemmel várom a továbbiakat. Tényleg nem sürgős, ne csinálj belőle gondot:)
Megtiszteltél a kérdéseddel, amire megkísérlek majd pontosabb választ adni. Ugyanis ahhoz a régi bajai okmányokban vagy az újságokban lehet keresni a választ, mármint a Csihalek testvérek bajai működéséről. Csihalek Ferencnek és Sándornak volt itt egy majolika gyára. (A gyár alatt sokszor csak néhány dolgozó alkalmazásával működő üzemet, manufakturát értettek. Mint volt például Bodicsy bácsi öntő műhelye.) Katalógusban úgy láttam, hogy hogy egy Baja jelzésű eozinmázas porcelánfajansz munkájukra az árverező cég "1890 körül" adta meg a keletkezési időpontot. Viszont az 1900-as iparkiállításon nem szerepel a gyár a kiállítók között és az 1929-es iparkatalógusban sem. Ezért gondolom, hogy a két időpont között működhettek Baján. Zsolnay Vilmos művezetői (előmunkásai) voltak. Pécsett a Zsolnay-kiállításon látható több munkájuk, és a gyűjtők magasra értékelik a Csihalek alkotásokat. Csihalek Ferenc kísérletezett az eozinnal való festés üvegtárgyakra ráégetéssel való felvitelével.
Az általatok vásárolt szecessziós váza szerintem nagyon szép lehet, mert eddig Csihalek névvel csak igényes művészi munkát láttam.
A Csihalek testvérek bajai kötődéséről megpróbálok adatokat szerezni, és azt rögtön megírom. Türelmedet kérem, mert nyugdíjas vagyok ugyan, de most nagyon sűrű a tennivalóm. (Nem panaszként, inkább örömmel mondom.)
nagyon köszönöm, a válaszodat - tőled végre megtudtam azt, ami érdekelt, de nem hagylak békén!:)
Évekkel ezelőtt vettünk egy gyönyörű szecessziós vázát. Nem is elsősorban a szépsége miatt, hanem azért, mert a talpában a következő felirat van.
Csihalek - Baja.
annyit sikerült kiderítenünk, hogy Csihalek valamikor a Zsolnay gyár szakmunkása volt, de arra semmi adatunk nincs, hogy Baján is lett volna műhelye és ha igen, akkor hol?
mellékelek egy képet, amelyet a Polgár Galéria árverési katalógusában aláéltam, akövetkező leírással: Opak eozinmázas fajansz, 67 cm. Talpán belül jelzett: Csihalek F S Baja, 1910 körül.
Örülnék, ha tudnám, hogy ki tanította zongorára. Noha nem sokat értek az internethez, figyelmeztettek, hogy a nevemet nem illik kiírni, azért nevet nem is kérdezek. Pedig biztosan visszaemlékeznék, mivel a névsort hetente át kellett néznem. (1967 és 1983 között.) Hogy én névvel írok, arra a magyarázat: A Muszáj-e rettegésben élni Baján c. téma 32. bejegyzésében írott 1. Op.-om miatt három évig zarándokoltam az igazságszolgáltatás elé, és akkor megfogadtam, hogy mindig aláírom a nevemet. Volt, hogy botorul idéztem a Türr-emlékmű feliratát, - csupa nagybetűvel, ahogyan az márványtáblán áll -, és utána tudtam meg, hogy durva hibát követtem el, mivel ez az interneten ordításként hat.
Amit egyszer odaépítettek, az ott is marad. Az én életemben biztosan. Ezt gondolom a Bácska Áruházat illetően is. Ha a homlokzatát a környezetéhez igazítanák, én azzal is boldog lennék.
Bodicsy mesterről mindenkinek csak a harangok jutnak eszébe. Pedig fémöntő és toronyóra gyára is volt a harangöntő mellett. Helyileg a Pesti út (a mai Dózsa György út) és a Szent László utca sarkán. A 60-as évektől a Vas- és Fémipari KTSZ telepe volt, ma azt hiszem üres, kiadó vagy eladó.
A domborművek minden bizonnyal az ő műhelyéből kerültek ki. Számomra is nagyon érdekesek, mert Bodicsy mester öntvényét még soha nem láttam. Most, az említett harangokat a nagy átépítés után megnézem. Csak Kemény Gábor tiszteletes úr leírásából tudom, hogy azon Boditsi-nek vannak írva. Ez szerint a harangok felirata: " Ág. H. Ev. Egyháznak Ajándékozta: Dr. Makray László és neje Román Erzsébet. Leányuknak, Erzsébetnek emlékére. Öntötte Boditsi S. Baján. ---- 1930. 43. kg. ---- Sz. 1661." A nagyobbik harangé: "Élete legszebb virágzásában elhervadt leányuknak Erzsikének örök emlékezetére öntették emlékét kegyeletes szívvel őrző szülei. Dr. Makray László és neje Román Erzsébet. Öntötte Boditsi S. Baján. ---- 1930. 137. kg. Sz. 1660.
Bodicsy Sándor nevét láttam Bodicsi-nek is leírva, de általában Bodicsy-nek írva szerepel.
Ifj. Éber Sándor - aki gyermekkorában szívesen időzött a mester múhelyében - sokat mesélt nekem róla. Egy 1901-ből származó fényképet látni Bodicsy mesterről és embereiről - műhelyének udvarán készített csoportkép - Szedő István mérnök autókerék szabályozó műhelyében a Szent Antal utcai iskola mellett.
Amióta olvastam a hozzászólásodban a Boditsi nevet, azóta törtem a fejem, hogy ugyan honnan ismerős. A napokban átpakoltam a szekrényt és találtam három tárgyat, amit még édesanyámtól kaptam. Kettőt azzal a felirattal, hogy Bodicsy harangöntő készítette, Baján.( valószínűleg nem jól emlékezett a név helyesírására...) mellékelem a képeket, te biztos el tudod dönteni, hogy ez valóban onnan származhat vagy nem, mert jelzés nincs egyiken sem.
Szia Zoli bácsi 1977-ben, a Táncsics utca 8. szám alatti zeneiskolában dolgoztam.
Én is:-) a zongorán, hogy megtanulhassam rendesen.. A Bácska, nekem, gyereknek egész más volt, az érdekességek egész tárháza. Mit foglalkoztam én azzal, hogy néz ki... Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy később- 1982-ben - a szakközepes fotószakkör tagjaként megpróbáltam művészi képet készíteni róla, de nem sikerült.
Átalakítás? Nem életszerű, úgy fog járni mint a Skála Pesten. Dózer! Gondolom még mellévesznek egy két házat a zenei felé és lesz egy központi plazank! Ne reménykedjünk, az sem fog illeszkedni!
Amikor a Bácska Áruházat építették, a hetvenes évek végén, 1977-ben, a Táncsics utca 8. szám alatti zeneiskolában dolgoztam. A helyén állott lakóház előtt is naponta elmentem, a Bácska építkezését is naponta láttam. Hogy milyen épület készül, arról az embereknek alig volt tudomása, inkább csak azt gondolhatták, hogy az áruház a kornak megfelelő, modern épület lesz. (Az építészetre is az útkeresés, és a minél olcsóbb kivitelezés volt jellemző.) Az kétségtelen, hogy a környező épületektől, a Táncsics utcai lakóházaktól, a plébániától, a ciszterci rendháztól, a régi kulturháztól stílusban merőben idegen épületet sikerült emelni. Városképi szempontból szintén ilyennek tekinthető, hiszen semmiképpen nem harmonizál a belvárosssal, a Táncsics utca régi polgárházaival, a Vörösmarty utcával vagy a Tóth Kálmán tér épületeivel. (A Táncsics utca 8. alatti zeneiskola - az ún. Koller-féle ház, melyet Bernhart Sándor polgármester segítségével, városi kölcsönnel vásárolt meg 1938-ban Liszt Ferenc Kör - épületének lepusztítása már előbb megtörtént, így nem volt módom megakadályozni. (Az új zeneiskola, az ún. Kiegel-féle ház (Kliegl) ház, Dózsa György u. 18. műemléki helyreállítása viszont példamutatóan történt. (Csak a falépcsők megtartása, - természetesen impregnálva vannak - kétévi küzdelembe került.)
A Bácska Áruházra visszatérve: egyszer - bőségesebb időkben - remélhetőleg mód lesz a homlokzat átalakítására. A környezettel jobban harmonizáló homlokzatot képzelek el, galambok nélkül.
