A szóvivő cáfolta a vasútvonalak bezárásával kapcsolatos hírt. A cáfolatig nem aggódtam, azóta viszont igen, mert gyakran tapaqsztalom, hogy csak a cáfolat fordítottja az igaz.
A vasútközlekedést nem megszüntetni, hanem fejleszteni kell! A Kiskunhalas - Baja - Bátaszék vonal bezárását minden eszközzel meg kell akadályozni!
Gergely Józsefné Békei Irén festőművész fiatal korától meghatározó részt vett Baja művészeti életében. Egy ideig betöltötte a városi művelődési osztály művelődési felügyelőjének tisztét. Támogatója volt a képzőművészetnek, zenének, pártfogója volt az irodalomnak. (Például Czine Mihályt is ő hozta Bajára.) Major Máté építészettörténésszel közös fotóját, melynek újságban megjelent másolata szerepel az említett emlékiratban, én készítettem annak idején. Főiskolai tanár férje lelkes, a zene ügyéért minden áldozatra kész muzsikustársam volt a Vízügyi Kamarazenekarban.
Irénke számos kitűnő, érdekfeszítő előadást tartott emlékeiből. Jómagam is arra buzdítottam, hogy értékes visszaemlékezéseit tegye a köz számára elérhetővé.
Nemrég találtam rá e fórumra. Bajai lakos lévén nagyon-nagy élményt jelent számomra visszanézni a régi képeket Bajáról. Szeretném megköszönni mindenkinek ,hogy ilyen komoly kutatómunkát végeztek, s ezek ,ugymond eredményeit számomra is láthatóvá tették. Hálás köszönetem./ juliannae 1954./
Már hogyne érdekelnének bennünket régi bajai emlékek, természetesen nem üzleti alapon, hanem kiválogatva, digitalizálás után vissza adva.
Amúgy régi vágyam, hogy megszerkesszek egy olyan oldalt, ahol évszám szerint lennének elhelyezve a dokumentumok, képek, stb. Sajna, az idő, amely a legkevesebb, ami miatt nem készűl az oldal.
Nemrégiben volt alkalmam megismerni az egykori Békei Optika/Fotó üzletet üzemeltető család tagját: I.-nénit. Aki rengeteg korabeli bajai fényképpel, dokumentummal és emlékkel rendelkezik. Nem tudom, mennyire van számon tartva az ide írók körében ő, de meglátásom szerint egy nagyon bőséges forrása lehet a régi baja iránt érdeklődőknek.
Bajai képeslapok a legújabb Profila árverésről. Érdekesek az utcaképeken látható feliratok. PL. az Erzsébek királyné (ma: Szabadság) utcában: 2SIMONOVITS BÉLA órás mester, ill. ROSENFELD ALAJOS (vagy Aladár). Az Eötvös utcában (STRANFELD? VILMOS) .
A képeslap, amire felhívtad a figyelmünket, nagyon megérintett, hiszen éppen ma van a Hősök Napja. Örömömben leírtam még azt is, hogy ki vette le a harangokat, mikor meg hogyan, meg ki adott helyette másikat. Aztán a gép kitörölte 3 órai szorgos munkám, mondván, hogy nem rendelkezem a szükséges jogosultsággal.
Most rövidre fogom: Az evangélikus tiszteletes úr Imrek Sámuel, aki 1913-27-ig szolgált. A református " " Széles Áron 1872-1920-ig szolgált. (Nem tévedés: 48 esztendőt.)
A Becherer - Kovács képeslapos könyvben 68. oldalon benne van a képeslap. Van egy másik képeslap is, amikor a Barátok templomából eresztik le a harangot. Láttam olyat is, melyen Imrek Sámuel van kb. 20 gyülekezeti taggal a nagyharang mögött, az 1916. augusztus 6-i, istentiszteleten történt búcsúztató után.
Szeretettel üdvözöllek Gál Zoltán
U. i. Máskor is tudósíts bennünket ilyen érdekességről!
Egy érdekes (és ritka) képeslap a Hodobay árverésről. Bevonulnak a bajai ev. és ref. harangok 1916-ban. Zoli bácsi biztos tudna segíteni abban, hogy kik vannak a képen? 1916-ban kik voltak a bajai ev. és ref. lelkészek?
Felkerült a youtube-ra két olyan SZÍNES rövidfilm, amelyet 1937-38-ban forgattak Magyarországon. Mindkettőt az amerikai MGM stúdió munkatársa, James A. Fitzpatrick készített.
A "Rural Hungary" című filmben személyesen is érintett vagyok. A film 6. percénél kezdődik az az aratási ünnepet bemutató jelenet, amelyet Érsekcsanádon forgattak 1937. júliusában.
A másik a "Beautiful Budapest" c. film, amely a város szépségeit mutatja be.
Örömmel szemléltem a Kozma Róbert barátunk által feltett szép képeslapokat.
Amint az emléktábla is hirdeti, a mai Tóth Kálmán, régen Zöldfa utcai házban született volna Tóth Kálmán. Ez közkeletű tévedés. Tóth Kálmán szülőháza a mai Grauaug Ármin u. 3. szám alatti kis ház volt, melynek telke egybefüggött a főtéri, nemrég lebontott Belvárosi Cukrászda telkével. A szülőház a ma is meglevő hombár mellett volt.
Köszi a hivatkozást, nekem sajna a NAVA-ról bármelyik realmediát szeretném letölteni, felajánl egy index.php letöltést, de nem játszik le semmit, pedig belenéznék nagyon ebbe a 34-es kiadású hiradóba!
Egy több, mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A *Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, Lánchíd, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.A minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!), régi falombok régi szélben, stb. OH! Megjegyzendő még, hogy tök üresek a dombok! Ahhoz képest ma már hogy teleépült. Érdemes megnezni.
:)) Remélem nem kacsa! Ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen! Attól félek nem lesz akkora érdeklődés, mint rég. Szép nyárnak nézünk elébe: halfőzés, EFOTT és ezek szerint versenyek is lesznek...
nagyon köszönöm a válaszodat, minden várakozásomat felülmúlta az, amit írtál és miután időm az bőven van, türelemmel várom a továbbiakat. Tényleg nem sürgős, ne csinálj belőle gondot:)
Megtiszteltél a kérdéseddel, amire megkísérlek majd pontosabb választ adni. Ugyanis ahhoz a régi bajai okmányokban vagy az újságokban lehet keresni a választ, mármint a Csihalek testvérek bajai működéséről. Csihalek Ferencnek és Sándornak volt itt egy majolika gyára. (A gyár alatt sokszor csak néhány dolgozó alkalmazásával működő üzemet, manufakturát értettek. Mint volt például Bodicsy bácsi öntő műhelye.) Katalógusban úgy láttam, hogy hogy egy Baja jelzésű eozinmázas porcelánfajansz munkájukra az árverező cég "1890 körül" adta meg a keletkezési időpontot. Viszont az 1900-as iparkiállításon nem szerepel a gyár a kiállítók között és az 1929-es iparkatalógusban sem. Ezért gondolom, hogy a két időpont között működhettek Baján. Zsolnay Vilmos művezetői (előmunkásai) voltak. Pécsett a Zsolnay-kiállításon látható több munkájuk, és a gyűjtők magasra értékelik a Csihalek alkotásokat. Csihalek Ferenc kísérletezett az eozinnal való festés üvegtárgyakra ráégetéssel való felvitelével.
Az általatok vásárolt szecessziós váza szerintem nagyon szép lehet, mert eddig Csihalek névvel csak igényes művészi munkát láttam.
A Csihalek testvérek bajai kötődéséről megpróbálok adatokat szerezni, és azt rögtön megírom. Türelmedet kérem, mert nyugdíjas vagyok ugyan, de most nagyon sűrű a tennivalóm. (Nem panaszként, inkább örömmel mondom.)
nagyon köszönöm, a válaszodat - tőled végre megtudtam azt, ami érdekelt, de nem hagylak békén!:)
Évekkel ezelőtt vettünk egy gyönyörű szecessziós vázát. Nem is elsősorban a szépsége miatt, hanem azért, mert a talpában a következő felirat van.
Csihalek - Baja.
annyit sikerült kiderítenünk, hogy Csihalek valamikor a Zsolnay gyár szakmunkása volt, de arra semmi adatunk nincs, hogy Baján is lett volna műhelye és ha igen, akkor hol?
mellékelek egy képet, amelyet a Polgár Galéria árverési katalógusában aláéltam, akövetkező leírással: Opak eozinmázas fajansz, 67 cm. Talpán belül jelzett: Csihalek F S Baja, 1910 körül.