Kedves listatársak! Felkerült a netre mintegy 5000 órányi filmhíradó az 1930-as és 1940-es évekből. Közülük 2 darab bajai témájút találtam (eddig). Megpróbálom belinkelni az elérhetőségeket:
Nagyon nagy ügyességgel jártál el. Hihetetlen gyorsan, profi módon kiderítetted az egész történetet. Valami tévedésre én is gyanakodtam, mert sehogyan sem tudtam egyik bajai templommal sem egyeztetni az 1938-as évszámot.
A dolog kiderítésével és gyors megírásával nagy jót tettél nekem is, mert bevallom, annyira motoszkált bennem a dolog, hogy alig tudtam tegnap elaludni.
Köszönöm és szeretettel üdvözöllek: Gál Zoltán
U. i. Többször kaptam szemrehányást, hogy ide írom a nevemet, és hogy ez a netikettel ellenkezik. Érdekes, hogy egyszer valaki azt írta az internetre, hogy ez a gyávaság jele. Nos, a magyarázat a Bajai régió Mijó bajai klubja Muszáj-e rettegésben élni Baján 32. számú bejegyzésében található.
Mivel engem is érdekel a dolog, inkább felhívtam őket, hogy nézzék meg, milyen felirat van a hátulján. A cég munkatársa szerint NEHEZEN OLVASHATÓ kézírással ez van ráírva: "Új harangok, Böde plébános, Baja 1938." Megnéztem a Kalocsai Érseki Levéltár fondjegyzékében a Perszonális iratok között, és ott van egy Böde József nevű plébános. Csak ő nem Baján szolgált, hanem BAJSÁN. Beírtam a plébános nevét a gugliba, és kiadta ezt az oldalt, valamint ezt is: "Templomunknak felszentelése óta, 1816-tól 1898-ig csak egy harangja volt, fa harangállványon. 1898. augusztus 17-én 3 acélharang (476 kg, 138 kg és 57 kg) érkezett Bajáról, Bodicsi Sándor harangönt mhelyébl, vas haranglábbal együtt. Ezután 4 harang lakott templomunk tornyában egészen 1915. szeptember 15-ig, amikor egy miniszteri rendelet alapján a templom harangjait az orgona 21 homlokzati sípjaival együtt hadi célokra át kellett adni. Csak egy harang maradhatott a helyén. Az elkobzott harangok pótlása céljából 1924 októberében a szabadkai FERRUM öntödében két kis harang készült templomunk részére, de már bronzból (75-80 % réz + 20-25 % ón). 1930 októberében megrepedt az 1898-ban felszerelt acélharang. Hét évig gyjtötték a pénzt új harangokra, majd a zágrábi Quirin Lebi harangönt mester megvásárolta a repedt acélharangot, és helyettük két nagyobb bronzharangot készített, melyek felszentlését Hegeds Lénárd bajmoki esperes, Barsy Viktor topolyai és Böde József bajsai plébánosok végezték 1938. március 12-én. A virágokkal és szalagokkal felékesített harangokat a Tűzoltó Testület emberei húzták fel a toronyba. A harangöntő munkájára 15 év garanciát vállalt. Munkája minőségét bizonyítja a tény, hogy 66 év után még mindig használhatók harangjaink. " (Gondoltam, mielőtt valaki licitálna a 9500 Ft-os képre, tisztázzuk a dolgot.)
Feladtad a leckét. Ugyanis 1938-ra az evangélikus templomban volt nagy átépítés. Meg is nagyobbították a templomot a nyugati oldalon, a mai alakjára. A tornyot viszont nem. Ezt sajnálták is, mert meg lehetett volna oldani. Így a harangokat, melyeket dr. Makray László és hitvese ajándékozott, az átépítéskor le sem vették. Itt a harangok feliratát nem látni, de az evangélikus harangokon több betű van. (Egyszer le is írtam ide a feliratokat. Egyébként amennyire nagyítóval láthatom, középütt szerintem római katolikus plébános állhat reverendában, illetve nagykabátban.
1938-ban a Józsefváros templom (a Gárdonyi utcai templom) épült. Így viszont a háttér nem érthető. Mállott vakolatú épület (nem is biztos, hogy templom) előtt munkálatokra valló talicska áll. (Bár laktam a Gárdonyi utcában, a toronyban soha nem voltam. Így a harangokra nem ismerhetek rá, hogy ott vannak-e. Érdekes lenne pontosan tudni, hogy mi van a kép hátoldalára írva. Harangszentelést biztosan nem ábrázolhat, az mindig nagy ünnepséggel egybekötött istentisztelet volt.
Kedves Robi! Amint az előbbiekből láthatod, izgat a kérdés. Ami irodalmam van, azt mindent átnéztem. Nem adtam fel, hogy megfejtsük, mit ábrázolhat a kép. Lehetnek rajta a mesterek is, de a plébánia elöljárói is, amint a plébános úr megtekinti az új harangokat, esetleg nem is a templom előtt. Ami bizonytalanná tesz, hogy a kapu olyan, mint egy templom oldalajtó vagy sekrestye felöli bejárat.
A legújabb Profila árverésen találtam ezt két régi érdekes bajai képeslapot. Nem túl sok információt tudunk róluk. Az első: harangszentelés Baján 1938-ban. A második (év nélkül): a bajai vasútállomás dolgozói. Én ezt 1910-1920 körülinek saccolom. A harangszentelés melyik templomnál lehetett? Zoli bácsi tudna ebben segíteni?
Köszönet illet az érdekes cikkekért, melyeket a vasúttal kapcsolatban mindannyiunk számára közzétettél.
Megerősít abban a szilárd meggyőződésemben, hogy a vasutat nem szabad leépíteni. Még akkor sem, ha pillanatnyilag az utasforgalom gyér egyes vonalakon. Ennek okait sokan elemezték, nagyon sok tényező váltotta ki. Változhat a helyzet, viszont a tönkrement pályákat csak nagy költséggel lehet újra üzembe állítani.
Mindjobban előtérbe kerülnek, mégpedig óhatatlanul, a máris alktulis környezetvédelmi, hosszabb távon pedig gazdasági érdekek. Nincs tisztázva, hogy a vasútnak - valamikor az ország második katonaságának nevezték - milyen szerepe van a honvédelemben.
Szomorú látni a lepusztult, nyílászárók nélküli állomásokat, a sínek mentén burjánzó gaztengert, a szörnyű állapotban levő, takarítatlan vasúti kocsikat.
Két korosztály számára - öregek és fiatalok - nem megoldás a forgalomnak közútra terelése. Számos funkciót pedig csak a kötöttpályás közlekedés képes megoldani.
Kedves Fórum! Továbbítom Pethő Attila levelét ide is:
Kedves Mindenki!
A város (többségében pályázati forrásból finanszírozott) 1,1 milliárdos beruházás előkészítésén dolgozik, amelynek keretében megújulhatnak a belváros útjainak és járdáinak burkolatai, valamint néhány épület homlokzata. Sikeres pályázat esetén megkezdődhetnek a munkálatok, amelyek azonban a vitathatatlanul pozitív hatásokon túl azzal is járhatnak, hogy modernizálódhat, vagyis alaposan átalakulhat a belváros megszokott arculata. Feltétlenül szükségesnek látom, hogy egy ilyen horderejű kérdésben a lakosság minél több információval bírjon a részletekről, és véleményt is mondhasson a tervezők elképzeléseiről. Ezért szeptember 3-án, csütörtökön 18.00 órakor fórumot rendezünk az MNÁMK aulájában, amelyen Éber András ismerteti az eddig elkészült terveket. Örömmel venném, ha ezen a fórumon minél több érdeklődő jelenne meg, tájékozódna, és tenne fel kérdéseket, ezért nemcsak arra kérem Önöket, hogy jöjjenek el a találkozóra, de arra is, hogy továbbítsák ezt a levelet az ismerőseiknek is. A fórumról terveink szerint a helyi televíziók felvételt készítenek, így a nézők is megismerhetik a terveket, de természetesen leghatékonyabb a személyes jelenlét lenne.
A szóvivő cáfolta a vasútvonalak bezárásával kapcsolatos hírt. A cáfolatig nem aggódtam, azóta viszont igen, mert gyakran tapaqsztalom, hogy csak a cáfolat fordítottja az igaz.
A vasútközlekedést nem megszüntetni, hanem fejleszteni kell! A Kiskunhalas - Baja - Bátaszék vonal bezárását minden eszközzel meg kell akadályozni!
Gergely Józsefné Békei Irén festőművész fiatal korától meghatározó részt vett Baja művészeti életében. Egy ideig betöltötte a városi művelődési osztály művelődési felügyelőjének tisztét. Támogatója volt a képzőművészetnek, zenének, pártfogója volt az irodalomnak. (Például Czine Mihályt is ő hozta Bajára.) Major Máté építészettörténésszel közös fotóját, melynek újságban megjelent másolata szerepel az említett emlékiratban, én készítettem annak idején. Főiskolai tanár férje lelkes, a zene ügyéért minden áldozatra kész muzsikustársam volt a Vízügyi Kamarazenekarban.
Irénke számos kitűnő, érdekfeszítő előadást tartott emlékeiből. Jómagam is arra buzdítottam, hogy értékes visszaemlékezéseit tegye a köz számára elérhetővé.
Nemrég találtam rá e fórumra. Bajai lakos lévén nagyon-nagy élményt jelent számomra visszanézni a régi képeket Bajáról. Szeretném megköszönni mindenkinek ,hogy ilyen komoly kutatómunkát végeztek, s ezek ,ugymond eredményeit számomra is láthatóvá tették. Hálás köszönetem./ juliannae 1954./
Már hogyne érdekelnének bennünket régi bajai emlékek, természetesen nem üzleti alapon, hanem kiválogatva, digitalizálás után vissza adva.
Amúgy régi vágyam, hogy megszerkesszek egy olyan oldalt, ahol évszám szerint lennének elhelyezve a dokumentumok, képek, stb. Sajna, az idő, amely a legkevesebb, ami miatt nem készűl az oldal.
Nemrégiben volt alkalmam megismerni az egykori Békei Optika/Fotó üzletet üzemeltető család tagját: I.-nénit. Aki rengeteg korabeli bajai fényképpel, dokumentummal és emlékkel rendelkezik. Nem tudom, mennyire van számon tartva az ide írók körében ő, de meglátásom szerint egy nagyon bőséges forrása lehet a régi baja iránt érdeklődőknek.
Bajai képeslapok a legújabb Profila árverésről. Érdekesek az utcaképeken látható feliratok. PL. az Erzsébek királyné (ma: Szabadság) utcában: 2SIMONOVITS BÉLA órás mester, ill. ROSENFELD ALAJOS (vagy Aladár). Az Eötvös utcában (STRANFELD? VILMOS) .
A képeslap, amire felhívtad a figyelmünket, nagyon megérintett, hiszen éppen ma van a Hősök Napja. Örömömben leírtam még azt is, hogy ki vette le a harangokat, mikor meg hogyan, meg ki adott helyette másikat. Aztán a gép kitörölte 3 órai szorgos munkám, mondván, hogy nem rendelkezem a szükséges jogosultsággal.
Most rövidre fogom: Az evangélikus tiszteletes úr Imrek Sámuel, aki 1913-27-ig szolgált. A református " " Széles Áron 1872-1920-ig szolgált. (Nem tévedés: 48 esztendőt.)
A Becherer - Kovács képeslapos könyvben 68. oldalon benne van a képeslap. Van egy másik képeslap is, amikor a Barátok templomából eresztik le a harangot. Láttam olyat is, melyen Imrek Sámuel van kb. 20 gyülekezeti taggal a nagyharang mögött, az 1916. augusztus 6-i, istentiszteleten történt búcsúztató után.
Szeretettel üdvözöllek Gál Zoltán
U. i. Máskor is tudósíts bennünket ilyen érdekességről!
Egy érdekes (és ritka) képeslap a Hodobay árverésről. Bevonulnak a bajai ev. és ref. harangok 1916-ban. Zoli bácsi biztos tudna segíteni abban, hogy kik vannak a képen? 1916-ban kik voltak a bajai ev. és ref. lelkészek?
Felkerült a youtube-ra két olyan SZÍNES rövidfilm, amelyet 1937-38-ban forgattak Magyarországon. Mindkettőt az amerikai MGM stúdió munkatársa, James A. Fitzpatrick készített.
A "Rural Hungary" című filmben személyesen is érintett vagyok. A film 6. percénél kezdődik az az aratási ünnepet bemutató jelenet, amelyet Érsekcsanádon forgattak 1937. júliusában.
A másik a "Beautiful Budapest" c. film, amely a város szépségeit mutatja be.
Örömmel szemléltem a Kozma Róbert barátunk által feltett szép képeslapokat.
Amint az emléktábla is hirdeti, a mai Tóth Kálmán, régen Zöldfa utcai házban született volna Tóth Kálmán. Ez közkeletű tévedés. Tóth Kálmán szülőháza a mai Grauaug Ármin u. 3. szám alatti kis ház volt, melynek telke egybefüggött a főtéri, nemrég lebontott Belvárosi Cukrászda telkével. A szülőház a ma is meglevő hombár mellett volt.
Köszi a hivatkozást, nekem sajna a NAVA-ról bármelyik realmediát szeretném letölteni, felajánl egy index.php letöltést, de nem játszik le semmit, pedig belenéznék nagyon ebbe a 34-es kiadású hiradóba!
